Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-10 / 262. szám

1997. November 10.( Szerda HlREK - TUDÓSÍTÁSOK Észak*Magtarorszáo □ • „Mentó-ügyelet” a Szilágyi utcában. Két karambol történt néhány percen belül a miskolci Szilágyi utcába tegnap dél­után. Előbb egy motor és egy autó ütközött, az előb­bi jármű vezetőjét életve­szélyes mellkassérüléssel szállították kórházba a mentők, de az orvosok már nem tudtak segíteni rajta: nem sikerült életben tar­tani. Nem sokkal később egy rendórkoesi és egy sze­mélyautóval futott egy­másba: a rendőr agyrázkó­dást, a másik sofőr borda­törést szenvedett. • Halált okozó kályha. Egy nyolc éves gyermek vesztette életét - feltehe­tőleg szénmonoxid-mérge- zés következtében - vasár­nap Miskolcon a 7. utca egyik lakásában. Hogy a halálesetért a szobában ál­ló, széntüzelésű kályha okolható-e, a rendőri vizs­gálat fogja eldönteni. • Égetésből baleset. Hajdúdorog és Hajdúvid határában tarlót égettek. A nagy füst miatt a látási viszonyok rosszak voltak, emiatt egy gépkocsi az árokba csúszott kettő pe­dig egymásba szaladt. A NATO-népszavazás előtt Lakossági fórum Encsen, Keleti György honvédelmi miniszterrel Alkotmánybírósági menetrend Budapest (MTI) - Az Al­kotmánybíróság ma és holnap teljes ülést tart. Többek között megtárgyal­ják azokat az indítványo­kat, amelyek szerint disz­kriminatív, hogy a Széche­nyi Professzori Ösztöndíjat csak 55 évnél fiatalabb ok­tatók kaphatják. Egy indít­ványozó azt kifogásolta, hogy a törvény csak az adó­fizetők szűk csoportjának teszi lehetővé a személyi jö­vedelemadó feletti rendel­kezés jogát. Egy másik in­dítvány tb-járulékot folya­matosan, de késedelmesen befizetők hátrányos hely­zetbe kerülését sérelmezte. „A börtön nem emberraktár” A büntetésvégrehajtás vezetése nem tervez Encsre fegyintézetet Encs, Budapest (ÉM - BAL) - A városházán el tudnák képzelni, hogy börtön épüljön a városban - hozta nyilvánosságra a napok­ban az encsi önkormányzat. A kérdésben ma tartanak lakossá­gi fórumot. A büntetésvégrehaj­tás országos parancsnokságán mindenesetre sem eddig, sem je­lenleg nem foglalkoznak egy, ép­pen ebbe a térségbe telepítendő fegyintézet gondolatával. Tény, hogy jelenleg készül a hazai büntetésvégrehajtás országos fej­lesztési terve, s az tudott dolog, hogy Eszak-Kelet-Magyarországon elég szűkösek a börtönviszonyok. Ennek ellenére sem merült még fel a pa­rancsnokság illetékeseiben, hogy Encsen építkezzenek. A térségből hi­vatalos felajánlás sem érkezett hoz­zájuk mind a mai napig, bár az encsi ötletről értesültek.- Kevés a hely a régióban - ismer­te el kérdésünkre a Büntetésvégre­hajtás Országos Parancsnokságának szakembere. Garami Lajos elmond­ta: a megyében csak Miskolcon és Sátoraljaújhelyen működik rabok befogadására létrehozott intézmény. A megyeszékhelyen az előzetesbe utáltakat gyűjtik össze, míg a zemp­léni városban fegyház és börtön mű­ködik, elítéltekkel tömve. Összesen mintegy hétszáz fogvatartott él a két intézetben, amelyekben hivatalos csak 560 férőhely volna. Arról nem is beszélve - tette hozzá tájékoztatá­sul a módszertani igazgató-helyettes -, hogy a 123, illetve 110 százalékos telítettséggel szemben a bonyolult elkülönítési normáknak csak úgy tudnának megfelelni, ha az arány 80 százalék alá süllyedne. Az ideálistól messze vagyunk - summázta a pszi­chológus, aki egyúttal a büntetés­végrehajtási igazgatóság nevelési osztályát is vezeti. Szükség volna tehát újabb férőhe­lyekre a régióban - elsősorban fiatal­korúak és nők börtönére -, hiszen az előírás az: az elítéltet a lakóhely kö­zelében kell(ene) elhelyezni. Az észak-kelet-magyarországi megyék­ben ráadásul sok a bűntény, tehát sok az elítélt is. Konkrét, telepü- lés(ek)re vonatkozó tervekkel a pa­rancsnokság még nem rendelkezik; főleg anyagi meggondolásokból érde­mesebb bővítésben gondolkodni, mint építésben (leginkább a nyíregyházi intézmény bővítése szerepel napiren­den). A további szempontok sem ha­nyagolhatok el: előzetest például cél­szerű bíróság közelébe telepíteni, az utóbbiak viszont rendszerint a váro­sok közepén - klasszicista épületek­ben - székelnek. Új börtönt létrehoz­ni nem olcsó mulatság, százmilliókat emésztene fel a sok technikai beren­dezés; az utóbbi évtizedekben nem is épült sok, csak az ultramodern viszo­nyairól elhíresült kecskeméti. Ha mégis épülne egy új, nem mindegy, milyen büntetésvégrehajtási elvek szerint - avatott be Garami Lajos. A századfordulón a magánzárkás ki­alakítást részesítették előnyben - „alkalom az elmélkedésre, bűnbánat­ra” -, a közelmúlt gyakorlata a mun- kásszállásszerú közösségi létre alapo­zott, míg a mai (Európai Uniós) bör­tönszabály lakóegységekről beszél, egyedi és közösségi terekkel. Szak­mailag ez még nem lefutott kérdés - kommentált az igazgató-helyettes de a világban ma legtöbben a kislét- számú elhelyezésre esküsznek: nem mindenki szeret ugyanis egyedül len­ni, még a börtönben sem. Miért volna érdeke egy önkor­mányzatnak, hogy oda fegyintézet települjön? A börtön munkalehetősé­get jelent a környékbeliek számára, ugyanakkor olcsó munkaerőt a fog- vatartottak révén. Elvégre a börtön nem egyszerűen „embenraktár” - vi­lágít rá a lényegre Garami Lajos. Összetett kérdésről van szó minden­képp, de az biztos: ha a település ve­zetésének és a büntetésvégrehajtás irányítóinak elképzelése találkozna, a döntő szót akkor is a lakosság be­leegyezése kell hogy jelentse. A miskolci börtön. Régiónk intézményei zsúfoltak. Fotó: Végh Csaba Palotává lett a téglahalom Az alsózsolcaiak közös háza Alsózsolca (ÉM - DK) - Faluházat - il­letve személyes ajándékként fest­ményt és virágot - adott át Kiss Ele­mér, a Miniszterelnöki Hivatal köz- igazgatási államtitkára szombaton délelőtt az alsózsolcaiaknak. Az államtitkár köszöntőjében kisebbfaj­ta palotának nevezte az intézményt, amely külsejében ötvözi a modern vilá­got és a hagyományokat. Saját dunántú­li falujára emlékezett, ahol annak ide­jén - amíg össze nem roppant a kultúr- ház tetőzete - rendszeresen látogatta ó is a rendezvényeket. Említette, hogy manapság inkább a televízió köti le az embereket, bár minél több csatornánk van otthon, annál inkább vágyunk jóízű beszélgetésre a szomszéddal, egy kis kö­zösséggel. Ehhez azonban megfelelő színtér kell. Az alsózsolcaiaknak ez Fotó: Dobos Klára megadatott... Majd Kiss Elemér átadta saját ajándékát: egy festményt és egy cserép virágot, amit - mint mondta - rendszeresen locsolni kell ahhoz, hogy megnövekedjék -, a faluházat pedig lá­togatni, hogy betölthesse feladatát... A faluház megépítését az alsózsolcai képviselőtestület az 1993 augusztusi köz­gyűlésén határozta el. Az építkezés - sa­ját erőből - a következő évben kezdődött. Jelenleg 115 millió forintnál tart a beru­házás, s bár a ház készen áll, de a költség - a hitelek kamatai miatt - növekszik. De amint az avatóban hallottuk, mind­ez csak „téglahalom” addig, amíg el nem kezdődnek benne a programok. Az ünne­pélyes átadást követően délután elkez­dődtek: kultúrműsor keretében mutat­koztak be a helyi oktatási intézmények fi­ataljai valamint a környező települések amatőr csoportjai. A vidék esélyei - politikusi szemmel Kiskuumajsa (MTI) - Nemet kell mondanunk minden olyan - bármilyen magasságból érkező - szándéknak, mely vidéken élő honfitársaink életesé­lyeit teszi kilátástalanná, melynek1 következménye­ként tízezrek válnának ki­semmizett földönfutókká. Ha most nem állunk ellen a nagybirtok térhódításá­nak, a kárpótlási jegyek­kel hamiskártyázó, termő­földjeinket fillérekért elkó­tyavetyélő spekulánsok kormányzati szándékkal megerősített törekvései­nek. megérdemeljük sor­sunkat. Egyebek között ezt fogalmazták meg közös ál­lásfoglalásukban a Kiskun- majsán tartott mezőgazda- sági fórum résztvevői, ame­lyet az MDF, a Fidesz és a Gazdakörök Országos Szö­vetsége rendezett. Orbán Viktor Fidesz- elnök úgy ítélte meg: bebi­zonyosodott, hogy noha az ellenzék a parlamentben csak egyharmados arány­ban van jelen, mégis a tár­sadalom kétharmada tá­mogatta aláírásával a ter­mőföld külföldi tulajdoná­nak tilalmával kapcsolatos népszavazásnak ügyét. Lezsák Sándor a Ma­gyar Demokrata Fórum el­nöke leszögezte: a jelenlegi kormánynak súlyos bűne, hogy nem engedélyezte a Metész fővárosi tünteté­sét, s ezzel lényegébe pro­vokálta az embereket. Az MDF támogatja egy olyan parlamenti vizsgálóbizott­ság felállítását, amely nem csak azt vizsgálja lri, hogy pontosan mi történt a nevezetes napon, hanem azt is, miért nem engedé­lyezték a tüntetést. Encs (ÉM - DK) - A jövő héten szavaz arról Magyarország la­kossága, hogy csatlakozzunk-e a NATO-hoz. Keleti György honvé­delmi miniszter az elmúlt szom­baton a csatlakozás előnyeiről próbálta meggyőzni az encsi la­kossági fórum résztvevőit. A honvédelmi miniszter játékra kérte a résztvevőket: még ne papí­ron, hanem kézfelnyújtással jelez­zék, most hogyan szavaznának a NATO-tagságról. A női ellenszava­zókat látva Keleti György megerő­sítette, hogy ez nem „férfikérdés”, nemcsak katonai kérdés -, ezért tartják fontosnak, hogy az egész or­szág véleményt mondhasson. Ép­pen ezért döntött a kormány a nép­szavazás kiírásáról... Keleti György már bevezetőjében elmondta, hogy titkokat ne is válja­nak a fórum résztvevői. Mert azok nincsenek. Hiszen a „csapból is a NATO folyik”, a sajtó mindent meg­írt... Egy hónap alatt ő maga is 60-70 fórumot tartott a témáról. Összefoglalta a leginkább felmerülő kérdéseket: lehetnénk-e semlegesek (ezt nem garantálja nekünk senki, ráadásul óriási lenne a költségvon­zata), állomásoznak-e majd hazánk területén NATO-csapatok, (nem Az encsi Kazinczy Ferenc Általános Iskola aulája megtelt érdeklő­dőkkel Fotó: Dobos Klára akarnak támaszpontokat létrehozni, csak úgy alakítják át a katonai bázi­sokat, hogy azok veszély esetén fo­gadni tudják a NATO-csapatokat), mennyibe kerül mindez (egyébként is fejleszteni kellene a katonaságot), és ldvihetik-e katonáinkat külföldre NATO érdekekért meghalni (sorka­tonákat eddig sem lehetett kivinni, csak azokat, akik önként - szerző­déssel -vállalták ezt)... Hangsúlyozta azt is Keleti György, hogy ha NATO-tag lesz a Magyar Köztársaság, akkor sem kötelező minden közös tevékenységben részt vennie. Hazánk szuverenitását tehát a miniszter szerint a NATO-hoz való csatlakozás nem befolyásolja... KOMMENTÁR Hős, áldozat, példa... Méhes László Amióta a gondolkodás felett atyáskodó „irány- és útmutatása szerint..." kezdetű példamonda­tok kitörlődtek a közszókincsből, vajon mit je­lentenek számunkra azok a sokszorosan meg­csúfolt és kiforgatott szavak, mint hős, mártír, vértanú, példakép? Maradtak-e ránk egyáltalán a legeslegújabb korból megkérdőjelezhetetlen jellemű hősök, mártírok, vértanúk, példaképek, akikről nem derült volna ki - vagy éppen nem akarták volna róluk kideríteni -, hogy a hétköz­napi embertől megkülönböztető titulusukat ér­demtelenül viselik? Kísért a bizonytalanság, az értékrendek felfor­gatása, átformálódása. Generációknak kell vál­taniuk egymást ahhoz, hogy az átkeresztelt ut­cák új nevét megszokjuk, s a megutált rend­szerre emlékeztető szimbólumoktól, szobroktól megfosztott talapzatokra egy valós értékrend képviselői kerüljenek fel. A meghasonlottság azonban egyelőre csak foko­zódik: a rendszerváltó évek politikája a kisem­bert avatta hőssé, noha a politikai változásokért tevőlegesen mit sem tett. A legutóbbi időkben pedig már áldozatszerepéről is mind több szó esik: a társadalom, az ország békéje, gyermekei jövője múlik azon, ha munkaerejét és pénzügyi lehetőségeit meghaladva vállalja a változásért meghozandó áldozatot. Magasztos fogalmak, magasztos kijelentések, amelyekkel a politika veregeti meg a hétköznapi ember vállát, s inti újból és újból türelemre az ígért egzisztenciális biztonság miatt türelmetlenkedőket. Hős, áldozat, példa... Apor Vilmos, az 1945 húsvétján menekültek védelmezése közben egy szovjet katona által lelőtt győri püspök tegnapi boldoggá avatásán leginkább ezekkel a szavak­kal méltatták a mártírt. Emberségével, tevé­kenységével kapcsolatban pedig nem egyszer hangzott el: Krisztusi példát mutatott. Vajon a mai társadalom kinevezett „példaképe", a kis­ember képes-e arra, hogy a közel kétezer éves példára hivatkozó kijelentést megértse, hogy az emberi tettet lássa meg Aporban, s nem egy boldoggá avatott egyházi arisztokratát? MOZAIK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents