Észak-Magyarország, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-04 / 232. szám

1997. 0itómb 4., Szombat RIPORT Eladó az egész... Szalóczi Katalin Az 1994. március 31-tői hatályban lévő la­kástörvény lehetőséget biztosított az önkor­mányzatoknak arra, hogy a volt tanácsi la­kásokat elidegeníthessék, méghozzá úgy, pogy a bérlőket vételi, illetve elővásárlási log illesse meg. Miskolc önkormányzata is ált a lehetőséggel, s - bár korábban több­ször levették az előterjesztést a közgyűlés Napirendjéről - 1994 decemberében, az előző testület utolsó ülésén határozatot noztak az eladásról. Roppant kedvező felté­telekkel: aki készpénzzel fizetett, az a fel­becsült érték 40 százalékának a feléért tu­lajdonosnak vallhatta magát. 522 lakás vál­tott így gazdát a belvárosi rehabilitációra kijelölt területen. Ebből 193 lakás tulajdo­nosai nem alakulhattak társasházzá, mivel a lakásokat - a törvénnyel ütközően - az épülethez tartozó telek nélkül adták el ne­kik, így a földhivatal a bejegyzést elutasí­totta. Minderről a Weidlich-palotáról szóló - nyár közepén megjelent - riportunkban írtunk: a tulajdonosok végül is máig nem tulajdono­sak, elvileg el sem adhatják az általuk már ki­fizetett lakást. A Városi Földhivatal vezetőjétől az iránt érdeklő­dünk: tulajdonosok-e már azok, akik - földterület Oélkül - vásárolták meg a Weidlich-palota lakásait. Szűcs Ferencné csak annyit tudott elmondani a fej­temé nyékről: egészen biztos, hogy nem érkezett hozzájuk újabb kérelem a társasházi alapító okirat bejegyzésére (még szeptember 29-én sem). Arra pe- % szintén biztosan visszaemlékszik, hogy - még 1994-ben - írásos szakvéleményt kért a volt polgár- mester, T. Asztalos Ildikó arról, hogyan kell előké­szíteni a jogszabályi feltételeknek megfelelően az önkormányzati ingatlaneladásokat, miként kell el­készíteni egy alapító okiratot. A válaszban külön ki­tért arra: telek nélkül nem értékesíthető felépít­mény. (Az expolgármester, jelenleg az Ipari, Kereskedel­mi és Idegenforgalmi Minisztérium államtitkára kérdésünkre: miért volt olyan fontos az előző köz­gyűlés utolsó ülésén keresztülvinni a belvárosi la­káseladások ügyét, kijelentette: már nem emlékszik a belvárosi ingatlanok értékesítésének körülménye­ire, arra sem, hogy ilyen szakvéleményt kért volna a Földhivataltól, „ezek szerint nem lehetett olyan nagyon fontos”.) Képlékeny alakítás A belvárosi ingatlaneladásokról tehát 1994. decem­ber elsején - tíz nappal a helyhatósági választások előtt - megszületett a közgyűlés határozata. Köztük a - mellékleteken szereplő részben - telek nélküli eladásokról. A MIK Rt. Inköz Irodájának igazgató- helyettese, Kásáné Molnár Éva ismerteti a közgyű­lés 1996 márciusában hozott határozatát, amellyel a korábbi hibás döntést igyekeztek kiigazítani: „Azoknál az épületeknél, ahol a telek nélküli teljes vagy részleges értékesítés megtörtént, a telekalakí­tások elvégzéséről, a már elkészített alakítások ki­egészítéséről, a földterület tulajdonba adásáról gon­doskodni kell.”- Hogy hol tartunk? A telekalakítást most postáz­tuk a földhivatalhoz (szeptember 19-én), ha azt be> jegyzik, megkezdjük az értékesítést, aminek első lé­pése az értékbecslés. Vagyis felkínáljuk értékesítés­re, mégpedig az ingatlaneladás idejének megfelelő áron, és az akkori eladási feltételekkel.- A lakók egy része állítja: amilyen áron ók vették a felújításra szoruló ingatlant (mint utóbb kiderült, földterület nélkül), ugyanolyan árért hasonló helyen, hasonlóan patinás épületben felújítva, földdel együtt jutottak lakáshoz mások - vetem fel.- Nem kizárt, hogy ilyen is előfordult. Az érték- becslést független szakértők végzik - mondja. Bíró Györgynek (a jogtudományok kandidátusa, egyetemi docens) - az önkormányzat ingatlanközve­títő irodája megbízásából készített - a jogi szakvéle­ményére hivatkozom, melyben kijelenti: „Vitatható lenne, hogy a jelenlegi értékesítési ár tartalmazza-e a földterület értékét. Azonban akár tartalmazza, akár nem, az is nyilvánvaló, hogy többletvételárat a vevőkből presztízsveszteség nélkül nem tud kikény­szeríteni az eladó önkormányzat.” Kásáné Molnár Éva széttáija a karját:- Ismerem a szakvéleményt, de nekünk az önkor­mányzati határozat értelmében kell cselekednünk. Véleményem szerint azonban még így sem járnak rosszul a tulajdonosok, még így is roppant olcsón ju­tottak több milliót érő lakásokhoz, készpénzfizetés esetén az érték 40 százalékának a feléért. Legfeljebb azokat a kispénzúeket érinti igen kellemetlenül, akik csak a részletfizetést tudták vállalni. De hát mindig Kürtit! Földhivatal Milkolc, Vologda u.t.aa. Jo2l4/im Tárgy« önkornányzati ingatlanok Ónálló ápitnányklnt tör- cénS nyilvántartó§a KUVolc Kigyei Jogú Vátoe Polgiraiittr« IM S K 9-l-C Vároahác tár l.li> Ti letelt Folgárwaater Antony ! Finti hlvatVosáai «*áró nagkerciáaére ax alábbi tájákoctatáat adom« Ae Ónálló ingatlanok nyilvántatcáaát az 1972 ávl 31 tvr, vala- oinc a végrehajtására kiadott 27/1972/XIT.31./ HÍM. rendelet etabályosta. * liivatkotott tvr. 4. par.-a srerint önálló ingatlanként kell nyilvántartani a föld felizinát aa épülettel cxvOtt. he it 4- pOlet tulajdonjoga a földtulajdonon illeti n«g. At ugyancsak hivetkotott vhr. l.par./l/.beketdáse további eligazítást ad akkor anikor aat mondja ki, hogy önálló ingatlannak kell te­kinteni ax épületet akkor, ha az n«» vagy csak résiben a föld­tulajdonol tulajdona. Tekintettel arra, hogy a roegkereaóibcn irt földréatletek esetén o calej ás e felépítmény tulajdonjoga ez önkormányzatot illeti osg ot Ingatlannyilvántartás módosítására nsm karülhet sor. Igény aaetán scsaályes agytztetásre szívósan állok rcndalkaaáiáre. Miskolc , 1994. dacember 6. Tisatelattal: 62. dr. Klevárdai Lástló hivatalveietó azok járnak rosszul, nem? - kérdez vissza. - De ilyen alig akad, sőt, azok közül is kevesen laknak már ben­ne, akik eredetileg megvették. Nagyon sokan sokszo­ros árért azonnal túladtak rajta. Aztán, hogy ók ho­gyan rendezik egymás között, az már más kérdés. Elszabott eladás A lakások eladását rögzítő szerződéstervezeteket - az Inköz Iroda alkalmazásában - Cserba Lajos ügy­véd ellenjegyezte. így érthető, mennyire meglepte a lakókat, amikor 1996 szeptemberében az d nevével - ugyan nem saját kezű aláírásával - ajánlatot kaptak.- Ön e levélben azt írta: amennyiben a MIK fel­ajánlja megvételre - törvénysértő módon - a már egyszer megvásárolt lakásingatlanhoz tartozó föld­részletet, kft.-je peren kívüli megegyezést kezdemé­nyez, ennek sikertelensége esetén pedig perre viszi a dolgot. Már amennyiben lakásonként 10 ezer fo­rintos (plusz áfa) megbízást kap.- Az eladásokat ma is törvénytelennek tartom, de a levelet nem én írtam. Ez ügyben büntetőeljárás is indult, de erről nem kívánok többet mondani. A la­kók képviseletét etikai okból - hogy azon cég ellen pereskedjek, amelyik alkalmazásában korábban álltam - nem vállalnám.- Hogyan lehetséges, hogy a jogtalanság teljes tu­datában jegyezte ellen ezeket az okiratokat?- A társasházi alapító okiratot nem jegyeztem el­len, csupán a lakásokra vonatkozó szerződésterve­zeteket. A jogszerűtlenségre pedig magam hívtam fel az önkormányzat figyelmét, s ezt egy általam kezdeményezett tárgyaláson egyeztettük is. Ezen részt vett a főépítész, a vagyonkezelő osztály és a földhivatal vezetője is. Az utóbb felsoroltak is az én véleményemet osztották. De az önkormányzat jól körülhatárolható személyi és tárgyi érdekből - melynek kifejtését megakadályozza az ügyvédi ti­toktartási kötelezettségem - mindenáron keresztül akarta vinni az eladásokat.- Ön pedig aláírta a szerződéseket.- Én pedig, végeztem a munkámat, amivel meg­bíztak. Mint a szabó, akitől egyujjas kabátot rendel­nek. Felhívtam a figyelmét a megrendelőnek arra, hogy egy kabáthoz két ujj tartozik. De ó ragaszko­dott az egyujjashoz. Én meg megvarrtam.- Ezek után mi lehetne a megoldás?- Egyszerűen határozatban kellene kimondani, hogy a földrészlet nélkül eladott ingatlanok eladási ára az egész ingatlanra vonatkozik. A bejegyezhetetlen alapító okiraton, melyen az is ott díszeleg: „telek nélkül”, ellenjegyzőként Szé­kely László jogtanácsos neve szerepel, a Borsodin- veszt pecsétje fölött. A jogtanácsos ugyancsak meglepődik, mikor felteszem a kérdést: miért írt alá jogszabályellenes szerződést?- Soha nem találkoztam a jogszabályban azzal, hogy telek nélkül ne lehetne eladni felépítményt, bár szerintem is elég természetes, hogy a házhoz földterület is járt. A Borsodinvesztet nemcsak Mis­kolc eladott tanácsi lakásai bejegyzésének előkészí­tésével bízták meg: sok százat, ezret intéztünk Bu­dapesten, Sátoraljaújhelyen, Gyulán. De soha nem visított senki, magától hallom először, hogy valami nem lett volna rendben. Arról sem hallottam, hogy még mindig bejegyzetten tenne a miskolci társasház.- Ezek szerint ma is ellenjegyezné a telek nélküli eladásról szóló okiratot?- Akár ebben a szent pillanatban. Mellékes mellékletek? Az önkormányzati döntések törvényessége felett őr­ködő Közigazgatási Hivatal vezetőjétől, Orosz Gá­bortól azt szerettük volna megtudni: hogy-hogy nem észrevételezték a telek nélküli eladásokról született határozat jogtalanságát? A válaszadásra Kiss Györ­gyöt, a törvényességi osztály vezetőjét kérte fel, aki ÉM-Htwloi III T. Asztalos Ildikó levele a Földhivatalhoz, mely­ben kéri a telek nélküli ingatlanbejegyzést. És a kérést megtagadó válasz, az érintett jogszabályra való hivatkozással előkeresvén az 1996-ban született határozatot, kije­lentette: abban semmi jogszabályellenes nincs, meg sem említik benne a telek nélküli eladásokat.- Ámbár - ismerte el - az előfordulhatott, hogy ehhez az eladásokról szóló általános határozathoz mellékletek kapcsolódtak, azokat viszont nem to­vábbították hozzánk, pontosabban az akkor még Köztársasági Megbízotti Hivatalnak nevezett intéz­ményhez. De nem óhajtom az elődök ügyeibe bele- ártani magam - hárította el a további konkrét ér­deklődést. (A polgármesteri hivatal érintett dolgozói egybehangzóan állítják: még csak a tehetősége sem képzelhető el, hogy közgyűlési határozatot - és a jegyzőkönyvet - annak mellékletei nélkül továbbí­tották volna. Ha ez megtörtént volna, a Köztársasá­gi Megbízotti Hivatalnak ezt keltett volna jeleznie.) Mindössze arra az általános kérdésre válaszolt Kiss György: kinek a feladata lett volna észrevéte­lezni az önkormányzati döntéseknél a jogszabály- sértést, ha ilyen tett volna. Válasza szerint: elődjé­nek, illetve a jegyzőnek. Szádeczki Zoltán, akit az előző és a jelenlegi testü­let is alkalmasnak talált a jegyzői hivatal vitelére, elmondta, hogy minden egyes tömb eladásáról egye­dileg döntöttek, a tulajdonosi bizottság határozata alapján. Megtörténhetett, hogy esetleg közbecsú­szott valami jogszerűtlenség, de akkor - mint mond­ta - azt észre keltett volna vennie a közigazgatási hivatalnak. A felelősségről szólva kijelentette:- Egy városnál ezer meg ezer határozat születik, kép­telenség egyetlen embernek mindegyik törvényességé­ért felelősséget vállalnia. De megnyugtathatom - tette hozzá -, hogy se én, se rokonom, se közeli ismerősöm nem tett tulajdonos az akkor elidegenített lakásokban. Százmilliók, gombnyomásra Juga György, a város tulajdonosi bizottságának el­nöke szerint az igazi probléma nem is a földterület nélküli eladásokban rejlik, hanem abban, hogy nagy hirtelen elkótyavetyélték a város jelentős értékét.- De hiszen ön egyike azoknak, akik az előző kép­viselő-testületben is ott ültek, sőt, ha nem is elnöke, de tagja volt akkor is a tulajdonosi bizottságnak.- Igen, és ha valaki veszettül tiltakozott, hát az is én voltam. De nem csupán a telek nélküli értékesítés ellen, aminek a hátterében az állt, hogy még nem ké­szült el a rendezési terv, s a város nem tudta, hol, mit szeretne megvalósítani, de az önkormányzati lakások hirtelen eladása elten is. Abszolút átgondolatlan volt a döntés, aminek következményeként őrült helyzetek adódtak. Mint például: a színház melletti virágbolt fölött a lakásokat az alatta lévő területtel értékesítek ték, vagyis egy sáv a főutcából magánterület lett, s akár te is zárathatták volna a lakók, megakadályozva ezzel az alatta való közlekedést. A másik: olyan nagy értékű, nagy beruházást igénylő épületek kerültek magánkézbe, amelyekről előre tudni tehetett, hogy a felújításukra nem lesz pénzük a tulajdonosoknak.-Vagyis akár össze is omolhatnak?- Véleményem szerint előbb-utóbb áldozatot kell hoznia az önkormányzatnak, hiszen azt azért nem hagyhatja. Pedig abban reménykedtek: majd a ma­gántőke megújítja ezeket az épületeket. Az üzletileg érdekelt alsó szültek tulajdonosai nyilván nem fog­nak áldozni arra, hogy megjavítsák a tetőt, amelynek állapota közvetlenül nem érinti őket. Azóta az is be­bizonyosodott, hiszen van már példa rá: ha az önkor­mányzat okosan sáfárkodik a vagyonával, eladás nél­kül is gazdaságosan fel tehet újítani az épületeket.- Ön ezek szerint nemcsak a nem gombot nyomogat­ta a szavazásnál, de hangoztatta is az ellenvetéseit?- Nemcsak én, hanem a Fidesz-frakció is. De a testületekben - a közgyűlésen és a bizottságban egyaránt - a szavazás dönt.- Az ominózus közgyűlésen az 59 tagú testületből 53-an voltak jelen de csak 34-en szavaztak az eladá­sokról. A szavazás eredménye: 30 igen és 4 tartózko­dás volt. Mi motiválhatta a többieket?- Egy szűk érdekcsoport jó üzleti tehetőséget lá­tott benne. Ötszörös áron túl tehetett adni az ingat­lanokon, akár már másnap. A belvárosi rehabilitációs tömbben értékesítésre felkínált lakások felbecsült forgalmi értéke: mintegy 800 millió Ft volt, a készpénzben befolyt összeg: valamivel több mint 100 millió forint

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents