Észak-Magyarország, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-04 / 232. szám
»ry m Wmm ÍM-HÉTVÍ6E KITEKINTŐ - KUCKÓ 1997. Október 4.. Szombat Ingatag ingakísérlet Dobos Klára Mennyi Makk Marcit lehet csinálni egy zacskónyi makkból, hogy fognak örülni a gyerekek! Ezért ülök a tölgyfa alatt, és gyűjtöm a termést. Amíg egyszer csak, mint derült égből a villámcsapás - vagyis mint tölgyről a makk - fejembe nem hasít a kérdés- (a fájdalom): ha nem lenne gravitáció, nem esne ránk semmi? Ha így van, Bodonyi László tőlem akár meg is szüntetheti ezt a fizikai fogalmat. De ha a fogalom megszűnik, a tény még marad: a púp a fejünkön. Hiába, Demendy professzor szerint Newton képlete működik. Nagyon is, hiszen a legenda szerint Newton is akkor fedezte fel a gravitációt, amikor a fejére esett egy alma... Persze, Bodonyi László, ha elmesélném neki a makkos történetet, biztosan azt mondaná: „nincs tisztában azzal, mi a különbség a gravitáció és a nehézkedés, valamint a tömegvonzás között!” Attól tartok, igaza lenne. Ezért is kértem meg Demendy Zoltán professzort, a Miskolci Egyetem fizikai tanszékének vezetőjét, jöjjön el velem arra a bemutatóra, ahol az amatőr kutató kísérlettel bizonyítja: „a gravitáció elfogadott elméletei hibásak, Newton és Kepler bolygótörvényei pedig alapjaiban önellentmondóak. Ezek a törvények csak azért adnak közelítő számértéket, mert a naprendszerünk kettős rendszereiben csak igen kis tömegarányok vannak...” * A professzor a telefonban azzal kezdi, nagyon tiszteli a kísérletező embereket, de ügy gondolja, az utolsó amatőr, aki hozzájárult a fizikához, Joule volt. Annak, hogy Bodonyi úrnak igaza van, nagyjából tíz a mínusz tizenhetediken a valószínűsége. Több tízezer tudós, többmilliárdos költségvetéssel, többszáz éve dolgozik a témán, és ilyen eredményre még senki sem jutott...- Jó, jó - teszi még hozzá -, ma már tudjuk, hogy például Kepler számításai is hibásak. Csakhogy neki állati szerencséje volt, mert a hibák semlegesítették egymást... Az ilyen kísérletekhez egyébként rezgésmentes környezet kell! Ez nagy műszaki probléma. Amit a kolléga csinál az mé- réstechnikailag nem lehet teljesen korrekt. Elvben ha mi bemegyünk a lakásba, azzal már megváltozik a gravitációs tér.;.«* i ÉÉftte»» Tudja ezt jól Bodonyi László is. Mikor belépünk a garázsszerű helyiségbe, be is húzza gyorsán at r ajtót, mondván: „bezárom, mert a levegőt ki kell zárni...” A professzor a kísérlet előtt a házigazda által szerkesztett képletről beszél:- A hatás és ellenhatás törvénye értelmében a képletben a kétfajta tömegnek szimmetrikusan kell szerepelni. Ha nem így lenne, megszüntetné a gravitációt.- És nem azt akarja? - kapom fel a fejem.- De igen, csakhogy ez teljesen triviális megöl-1 dás. Azt állítja, hogy egy fundamentális össze-1 függés, amelyet sok-sok milliószor ellenőriztek, § illetve használtak is, hisz ennek alapján építet- | jték az űrállomásokat, hibás. Ez teljesen valószí-1 íjűtlen. Persze, az általános relativitás elmélet I szerint sem tökéletes a Newton-féle formula, de | azért működik... A gravitációnak az a baja, hogy § nagyon gyenge kölcsönhatás. Kozmikus méretek-1 ben viszont ő a legerősebb, mert hatalmas törne- f gek v%nnak az univerzumban, és nem árnyékol- \ ható...* I * * i B. L.: Van egy érzékeny fizikai ingám. Hogy a 1 méréseket végre lehessen hajtani, készítettem | egy keretet*flhova nagy fix tömegeket lehet elhe-f lyezni, amelyet közelítve az inga mozgásban | Jön... , * I D. Z. Es azUnézi, hogy ha ezen tömegeket kü- j lönböző helyekre beállítja, változik-e az inga ki-1 térése. De miért, gondolj a, hogy a gravitációs | törvény nem igazi,, j B. L.: A Kepler féle törvény és a Newton-féle I törvény olyan állapotra kell hogy vonatkozzon, % amelyben a gravitációs teret alkotó tömeg, a f központi tömeg környezetében más tömeg nincs. | Ha megjelenik a tömeg,, annak is van gravitáci-1 ós tere, az a gravitációs jér befolyásolja a másik | gravitációs terét, és ezt a hatást jelzi az a képlet, | amit én alkottam. « D. Z.: (Nagyot sóhajt). Ez a maga feltevése és | ezt interpretálja, de az még nem eredmény. Nem | bizonyíték. B. L.: Ha nulla tömeg van, a legnagyobb aki-1 térés. ■» I D. Z.: Azt állítja, ha leveszi a tömegeket, tehát | nullára csökkenti, akkor... *, B. L.: Akkor elindul... \ , D. Z.: (nagyot kacag) Nem értem ezt a logikát. | így az alkímia idejében gondolkodtak. Még ezer \ egyéb oka lehet annak, hogy a maga-rendszere f így viselkedik. Elindulhat például, mert ezek-1 ben mindenféle feszültségek vannak. %ehet a | fold mágneses tere. Nincs a rezgésmentesítés f megoldva, itt vákuumnak kellene lenni... » B. L.: A berendezésem azt bizonyítja, htgjjy a § gravitáció tömegarány-függő... D. Z.: Nem azt bizonyítja! Mindenféle egyebet : jelenthet. B. L: A kísérletből azt állapítom meg, hogy,', NeuitanWrvényeazért volt szerencsés és jó, mert- j a Naprendszerben igen nagy- tömegarányok j vannak. D. Z.: Nagyon jól tudja maga is, hogy^yidf I megvonzási törvényt földi körülmények közöttis torziós ingás kísérletekkel ellenőrizték... ( B. L.: Bocsánatot kérek. A torziós ingával megmérték, a gravitációs állandó értékét annak idején, de olyan kísérletet, hogy két azonos tömeg között megméri a gravitációs teret, soha az életbe senki nem csinálta. * A fizikus professzor és a fizikai érdeklődésű nyugdíjas építész... Persze, mindketten állítják,» így nem vetődhet fel a kérdés, ebben a helyzeti ben egyenrangú felekről van szó. «- ügy kerültem ebbe az egészbe, mint Pilátus a Credóba - mondja a kísérletező. - Azelőtt is*ér- dekeltek a természettudományok, de már nyugdíjas voltam, amikor elolvastam egy fizikgköny- vet, amely tele volt megválaszolatlan kérdésekkel. Nem tudtam megérteni, hogy létezik, hogy most a 20. században a fizikai forradalom után ennyi mindent nem tudunk... **- Önt is bosszantják a megválaszolatlan kérdések, professzor úr? j- Nem. Egy állandó azért annyi, amennyi, mert ez az univerzum így stabil.-« A fiúk persze megnézték, milyen univerzum jönne létre, ha a világegyetem 18 „kulcsa” közül Bármelyiket megváltoztatjuk. Hát akkor bizony.felborul a rend... A professzor elgondolkodik.*- Az itt a kérdés, hogy ha már ennyi munkát beleölt, mire lehetne használni az ingát? Például a gravitációs állandó pontosabb meghatározására, mert az nagyon cirádák.. A kérdésre, hogy egyébként nehezen meggyőzhető emberek-e, mindketten nemmel válaszolnak. >:- Ez persze az állítástól függ - mondja a fizikus.- Ha komoly tudományos érveket és egzakt bizonyítékokat produkálnak, engem meg lehet győzni - állítja a kísérletező, de hozzáteszi: - Most én vagyok abban a helyzetben, hogy egzakt bizonyítékkal bizonyítom azt, hogy a gravitáció tömegarányfüggő. Egy tudóst már sikerült erről meggyőznie. Meséli is a történetet: Sarkadi Dezső három hónapos vita után egyszer csak telefonált. „Laci bátyám, neked tökéletesen igazad van.” Nem ez ellen kellene küzdeni, állítja Bodonyi László, inkább a modern ufók, az X-akták, Isten haragja, amit ez a piacosított látszattudomány elért, az ellen. Mert ha ezt nem tesszük meg, az emberiségnek vége. Jogos a professzor megjegyzése: kicsit nagy ugrásokról van itt szó. D. Z.: Erre szokták mondani, hogy ezek a fantázia éretlen gyümölcsei, aminek leszedésétől óvakodjunk. Van a berendezés, és abból itt extrapolá- lünk egy egészen új világot: nincsenek galaxisok, nincs gravitáció... B. L: Professzor úr, bocsásson meg, éppen azt gondolom, a gravitáció a legfontosabb éltető elemünk. Ha a Holdon nem ennyi lenne a gravitáció értéke, hanem feleannyi vagy a duplája, itt emberek nem léteznének. D. Z. : Ez bizonyára igaz, de ennek semmi köze az ön berendezése eredményéhez... B. L.: Én hiszek abban, hogy a berendezésein jól működik, és azt mutatja, hogy tömegvonzás nincs, hanem helyette egy centripetális gravitációs térerővel létezik a gravitáció, és az tömegarány- függő. D. Z.: Én meg azt mondom, hogy ez biztos nem- igaz... Demendy Zoltán, Bodonyi László és az inga.. Fotó: Dobos Klára GYEREKSAROi Konyhakerti kérdések fi w Üzenet a Kuckóból Ezt az összeállítást minden szombaton nektek, gyerekeknek szánjuk. Küldünk találós kérdéseket, játékos feladványokat, de mindezek mellett feladatokat is adunk. Játsszatok velünk! Ezen a héten a Magyar Könyvklub gondozásában megjelent - a legkisebbeknek ajánlott - Az első miértek című könyvet sorsoljuk azok között, akik kisegítik a Molnár János konyhakerti rajzán gondolkodó kertészt. (Cím: 3501 Miskolc, Pf.: 351. A borítékra írjátok rá: „Kuckó”). Beküldési határidő: október 9. Előző heti rejtvényünket - bár nagyon egyszerűnek tűnt - csak kevesen tudták helyesen megoldani. Azok kedvéért, akik elszámolták a háromszögeket, most megszámozva közöljük újra az ábrát. Akik tizenkettőt írtak, azok közül Kovács Eszter, felsőzsolcai olvasónk lett a szerencsés nyertes. Jutalmát, a Magyar Könyvklub gondozásában megjelent Jean Webster-könyvet szerkesztőségünk titkárságán veheti át (Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. II. emelet). Ha ez a répa piros, milyen színű a zeller, mi lehet lila, és mi fehér a kertben? Az első miértek szereplői is felfedezték a kertet I Találós I kérdések- Foga van, és mégsem eszik. Mi az? com)- Ketten vagyunk, testvérek vagyunk, ha nincs mit enni, egymást harapjuk. Mi az? (9110)- Hegyen-völgyön táncot jár, hazaviszik, szegen áll. Mi az? (nzsnyg)- Akárhova vitték, mindig fejbe verték. Mi az? (Sszs) ' V*» V#*-' v Vk V 'i'.S •'.tf-'-Arf ‘ S'', V,- v • *< • ./V Történelmi vetélkedő I. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának tiszteletére a miskolci 13. Sz. Hunyadi Mátyás Általános Iskola lapunk támogatásával többfordulós feladatmegoldó versenyt hirdet általános iskolák 4 fős csapatai számára (iskolánként 1 csapat indítható). Nevezni az itt közölt feladatok megoldásával lehet. A válaszokat - október 25-ig - a következő címre küldjétek: 13. Sz. Hunyadi Mátyás Általános Iskola 3525 Miskolc, Mátyás király u. 21. sz. Az újabb kérdéseket egy hónap múlva közöljük. A fordulók során legtöbb pontot elérő 6 csapat számára szóbeli döntője március 12-én lesz. 1. Mikor, hol született Kossuth Líjos, hol végezte jogi tanulmányait? 2. Mivel szerzett országos hírnevet? 3. Melyik újság szerkesztőjeként foglalkozott a magyar társadalom gondjaival? 4. Melyik politikai párt megalapítását szorgalmazta 1847-ben? 5. Kik voltak a radikális ifjúság képviselői? 6. Ki foglalta le a „nép nevében” 1848. március 15-én Länderer és Heckenast nyomdáját? 7. Mi volt a szabad sajtó első két terméke? 8. Ki írta a következő idézetet, mi a ríme - és mikor írta? „S a honra, mely soká tűrt veletek, Derűt, vigaszt és áldást hozzatok!" 9. Milyen műsort láttak a Nemzeti Színház nézői 1848. március 15-én? 10 . Mely nevezetes épületet hívták a „forradalmi csarnokinak?
