Észak-Magyarország, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-28 / 251. szám

1997. Oktöbir 28.. Kidd KULTÚRA - HIRDETÉS ÉSZAK-MAQTAtOftSlá* ül TÉKA Valóságos körkép Mihta Gábor A művészt hősi pózba merevítő életrajzok ideje éppúgy lejárt, mint a „szobordöntögetéseké”. A ma­kulátlanra retusált portrékat ma már nem hisszük el, de éppúgy elutasítjuk azokat a deheroizáló fel­dolgozásokat is, amelyek szerzői a középszerűek kaján örömével lepleznek le egy-egy alkotót, mond­ván: ő sem volt különb... B. Palocsay Erzsébet Valóságos körkép című könyvében könnyen elkövethette volna e jelleg­zetes túlkapásokat a múlt század legendás mű­vészalakjairól, a Jókai- és a Feszty-házaspárról írva. A „nagyok közt is a legnagyobbak”-nak tart­ja hőseit, s ez az idealizálás könnyen hamis ké­pet eredményezhetett volna. Ugyanakkor nem titkolja szereplőinek ballépéseit, jócskán kaptak helyet olyan epizódok is a könyvében, amelyeken bulvárszerzők előszeretettel csámcsognának. Csakhogy a tiszaújvárosi szerző gondolatait ,jószándékkal formálta”. Könyvében szeretettel­jesen gyűjti egybe a portrékat - háttérben a ma­gyar színjátszás és festészet tablójával. Körképé­nek középpontjában a múlt század egyik legna­gyobb tragikája - az 1930-as Színészeti lexikon szerint a legszebb Gertrudis, aki valaha színpad­ra lépett -, Jókainé Laborfalvi Róza áll. Az ő sor­sával, érzéseivel azonosul leginkább a szerző, mély együttérzéssel rajzolja meg a színésznő életútját. (A kis kötet így akarva akaratlan jubileumi megemlékezés is, hiszen Laborfalvi születésének 180. évfordulója volt ez év tavaszán. E kiadvány némileg kárpótolhat azért, hogy a szülőváros, Mis­kolc nemigen ápolja emlékét - még egy-egy évfor­duló kapcsán sem.) Laborfalvi életútjának megfelelően, némileg annak fénytörésében lépnek színre a többiek, ahogy az alcím hirdeti: Jókai Mórtól Feszty Ma­sáig. Az írónő Laborfalvi mellett a, legnagyobb fi­gyelemmel Jókaiék veje, Feszty Árpád felé for­dul. A könyv utolsó fejezetei az ő munkásságát tárják az olvasó elé - ami némi szerkezeti arány­talanságot eredményez, de keveset tudván a kör­kép alkotójáról és keletkezéséről, ez valószínűleg nem bántja az olvasót. Remélhetőleg a múlt szá­zad társalgási fordulatait idéző nyelvezet sem lesz zavaró, inkább mint stüusjáték hat, amely még inkább segít abban, hogy megérezzük a kor hangulátát. Leereszkedni-felemelkedni a gyerekekhez Kirsch Tibor, a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztjével kitüntetett tanító Kirsch Tibor a szabadsága alatt is bejár az iskolába Fotó: Vajda János Ernőd (EM - NyZ) - Kirsch Tibor emődi pe­dagógus október 23-a alkalmából megkapta a Magyar , Köztársaság Bronz Érdemkereszt­jét, mellyel az oktatás és a kultúra kiválósá­gait jutalmazták. De­cemberben mái* ezzel a kitüntetéssel vonulhat nyugdíjba.- A nyugdíjazásom előtti szabadságomat töltöm - határozza meg jelenlegi ál­lapotát Kirsch Tibor -, de mindennap bemegyek az iskolába, hogy átjáijon az iskolaszag. Az utóbbi években alsó tagozatban technikát, rajzot, testneve­lést és környezetismeretet tanítottam, felsőben pedig csak technikát. A gyere­kek szaladnak elém, és kérdezik: Tibi bácsi, mikor tetszik jönni tanítani. Ta­lán december után is be fo­gok járni az iskolába... Kirsch Tibor az általá­nos iskolát Ernődön végez­te. Majd a nyolcadik osz­tály elvégzése után a sá­rospataki középfokú taní­tóképzőbe ment. 1956. áp­rilis 7-én kelt Ecsedi Lajos rajztanár aláírásával az a „Jópofasági Bizonyítvány”, melyre Kirsch Tibor „a rajzórai munkája és maga­tartása alapján jogosult”. Majd az irányítólevél a sa- jószögedi összevont iskolá­ba vezette az életét. 1957 szeptemberétől Ernődön ta­nít. A ’70-es években elvé­gezte a tanárképző főisko­lán a magyar-orosz szakot, de betegsége miatt nem ál­lamvizsgázott. Tanított ír­ni, olvasni, számolni gyere­keket. Sokáig tőle tanulhat­ták az emődi iskolások az orosz nyelvet, a magyar iro­dalmat, de a matematikát is - ha kellett. Evekig - ab­ban az időszakban elsőként alakított - korrekciós osz­tályt vezetett, olyan gyere­keket zárkóztatott fel, akik nehezen kezdtek írni, ol­vasni, számolni.- A háború idején kezd­tem az első osztályt. A leg­korábbi iskolai pillanat az emlékeimben - idézi fel Kirsch Tibor -, amikor az „e” betűt tanultuk úgyne­vezett fonomimikai eljá­rással. Ez azt jelenti, hogy hallgattuk, mondtuk és mutattuk is a betűket. Az egyik tanítónénim pedig szentképeket osztogatott a jó tanulóknak - épül egyik emlék a másikra a rnesé- lés során. - Aztán egy is­koláscsínyben is benne voltam: úgy hittük, hogy szétreped a nádpálca, ha befokhagymázzuk, ne­künk volt otthon fokhagy­ma, így elvállaltam a fel­adatot. Kiskamaszkorom­ban pedig rengeteg szem­léltető eszközt készítettem a fizikaszertár számára.- Rádiómérnök vagy elektromérnök szerettem volna lenni, de apám - mint kisbíró - az egyéb kategóriába tartozott, így kerültem a pataki képzőbe - mesél az indulásról az emődi tanító. - Viszont ez a kisbírói háttér azt is le­hetővé tette, hogy megis­mertem a falut, a lakossá­got. Éreztem, hogy ez fon­tos. Később is a titka lehe­tett annak, hogy tudtam közeledni a gyerekekhez. Úgy is mondják, hogy le­ereszkedni-felemelkedni hozzájuk, megtalálni a hozzájuk vezető utat. Hogy milyennek kell lennie a falusi tanítónak, azt Szatmáry Ferenctől ta­nulta Sárospatakon. Is­merni kell a környezet szokásait, alkalmazkodni kell hozzá, részt kell vál­lalni a közéletből.- Harminchét elsőssel kezdtem Ernődön. Nekem kellett berendeznem a termet, hogy7 le tudjam ül­tetni őket, de nem kese­redtem el. Később min­denféle közszereplő vol­tam a faluban: még ideig­lenesen tanácselnök is. Az iskolában pedig úttörőcsa­pat-vezető, táborokat szerveztünk az egész já­rásban. Voltam igazgató- helyettes is két évig. Min­dent összevetve különö­sebbet nem tudok felmu­tatni, de igyekeztem min­denből, részt vállalni. Arra viszont büszke vagyok, ha a tanítványaim tanárok­ká válnak, és együtt ta­níthatok velük akar egy tantestületben is. Művésztanár Bábonyban Sajóbábony (ÉM) - Nagy Ist­ván sályi művésztanár olajfest­ményeiből nyílt kiállítás tegnap délután a sajóbábonyi Déryné Karikatúrák kiállítva Kazincbarcika (ÉM) - Sajdik Fe­renc grafikusművész karikatúráiból nyílik kiállítás október 30-án, csü­törtökön délután 4 órakor a kazinc­Hirdetés-------------------------------­Szomorú szépirodalom Waldorf-tárlat Miskolc (ÉM) - Waldorf- pedagógia az óvodától az érettségiig címmel nyílik kiállítás ma este fél 6-kor Miskolcon a Tudomány és Technika Házában. A holland Iona Alapítvány szervezésében létrejött tárlaton az európai Wal- dorf-iskolák tanulói, taná­rai mutatják be alkotásai­kat, ezek segítségével be­pillanthatunk a Waldorf- iskolákba. A vándorkiállí­tást eddig Európa 52 vá­rosában mutatták be, a miskolci, 53. tárlaton a hámori Waldorf Iskola is bemutatkozik. A megnyi­tón az itt tanuló gyerekek adnak műsort, majd Vekerdy Tamás pszicho­lógus ajánlja az érdeklő­dök figyelmébe az október 28-tól november 2-ig lát­ható tárlatot, és a Wal- dorf-pedagógiát. A reformáció ünnepe Miskolc (ÉM) - A Mis­kolci Protestáns Napok rendezvénysorozat kere- tében csütörtökig minden este hat órától előadást hallgathatnak az érdeklő­dők a reformációról a Re­formátus Egyházkerület Székházában (Kossuth u. 17.). Október 31-én, pén­teken lesz a reformáció ünnepe. Ebből az alka­lomból Menedék címmel Imre Lajos grafikusmű­vész alkotásaiból nyílik kiállítás délután 4 órakor a Deszkatemplomban, délután 5-től pedig közös protestáns ünnepi isten- tisztelet lesz a belvárosi evangélikus templomban. A rendezvény meghívott vendége Szeleczky Zita előadóművész. Miskolc (ÉM-DK) - Az előadás nem elsősorban a gyerekeknek, inkább értük szerveződött De azért hat kisiskolás mégis beül a megyei könyvtár előadóter­mének első sorába. Izgatottan fordulnak hátra a tanárnőhöz, mikor eszükbe jut egy-egy az előadóknak felteendő kérdés. Amikor kiderül, hogy Bakta- kékről jöttek erre az esemény­re, kicsúszik a számon a szó: „fantasztikus”. „Miért lenne az?” - kérdez vissza a tanárnő. „Minket érdekel az irodalom”« És kiket érdekel még? És miéit nem érdekli jobban azokat, akik­nek csak száz métert kellett volna gyalogolniuk? Meg pláne azokat, akiknek igazán fontos kellene hogy legyen a majdani olvasókö­zönség. Apróság ugyan, de a nem­régiben megjelent Pannon encik­lopédia-sorozat magyar nyelvről és irodalomról szóló kötetében például meg sem említik a gyer­mekirodaimat... Csodálkozunk, hogy manapság a fiatalok hamarabb levesznek egy videokazettát a polcról, mint egy könyvet?! Ráadásul bizonyí­tott tény - ahogy Nagy Attila ol­vasáskutató mondta a közelmúlt­ban Ifjúsági szépirodalom ’97 címmel rendezett kerekasztal-be- szélgetésen -, hogy ami velünk, felnőttekkel történik, az óhatatla­nul leképeződik a gyerekek társa­dalmára. Romana és a vérfarkas A könyvtárak olvasóközönség te­kintélyes részét - mintegy 60-70 százalékát - teszik ki az ifjú ér­deklődők. Ám egyre kevesebb azok száma, akik szépirodalmat szeretnének olvasni. Sőt, a felmé­rések szerint szinte csak a kötele­ző olvasmányok jelentik számuk­ra az irodalmat. De mit olvasnak a felnőttek? Az olvasáskutató be­számolt arról a felmérésről, ame­lyet ötezer személy bevonásával ’96-ban végeztek. Kiderült, a megkérdezettek jó negyven szá­zaléka Stephen King, Robin Cook, Daniel Steel stb. köteteit forgatja leggyakrabban. A ma­gyar szerzők közül Leslie L. Law­rence (Lőrinc L. László) érdemel­te ki az abszolút első helyet A vérfarkas éjszakája című művé­vel. A kortárs magyar irodalom nem nagyon talált a válaszadók között olvasót. Viszont a Bianca, Romana, Júlia című szerelmetes füzetecskék havi 800 ezer pél­dányban fogynak el... Két évvel ezelőtt ötszáz magyar pedagógust kérdeztek kedvenc írójáról. Az értékelés a ’70-es évekhez képest drámai változásra hívta fel a figyelmet. 1970-ben a leggyakrabban emlegetett szerzők között az első huszonötben még kilenc magyar volt, Illyés, Németh László, Szabó Magda stb. Most egyedül Eszterházy Péter fér be ebbe a körbe, ő is csak az Egy nő című munkájával. Vagyis a peda­gógustársadalom sem figyel arra, ami ma termelődik...- A modernizáció a magyar kul­túrában pillanatnyilag az amerikai szemét uralmát jelenti! - mondta összefoglalásként Nagy Attila Elmaradt esti mese Janikovszky Éva nem panasz­kodhat. Az ő könyveit a mai na­pig szívesen olvassák a gyerekek. Köteteiben az okoskodó és kép­mutató felnőttek a gyerekek sze­müvegén át átlátszóvá válnak. De a Móra Kiadó Janikovszky Éva kötetei mellett más értékes, gyerekeknek szóló irodalmat is megjelentet. Ám Cs. Tóth János, a kiadó igazgatója szerint a köny­vesboltosok ezekben nem látnak üzletet, hiszen nem a „nagy” amerikai szerzők (lásd Robin Cook és társai) tollából futottak a papírra. Ezért nem is nagyon rendebiek belőlük. Pedig ezekre szükség lenne ahhoz, hogy a gyerek leckén kí­vül részesüljön abban az él­ményben, amikor elszorul a tor­ka, kipirul a füle, és azt mondja, jaj, ez rólam szól, én vagyok ben­ne a történetben - mondta Nagy Attila. Ez nem minden gyerek­nek adatik meg - bizonyította Kovácsné Mészáros Gabriella pedagógus saját felmérésével: megkérdezte harmincas létszá­mú osztályában, kinek olvasnak esti mesét a szülei. Nyolcán je­lentkeztek... Pedig egy mese fel­olvasása tíz perc, ráadásul „összebújás”, meghitt kapcsolat a gyerekkel. Persze, a pedagógu­sok is közvetíthetik az irodalmat a fiatalokhoz, ő például mikor rajzolnak a gyerekek, vagy más elfoglaltságuk van, olvas nekik. Természetesen szó volt a ke- rekasztal-beszélgetésen a meg­változott világiéi, számítógépek­ről, internetről. A fejlődést a je­lenlévők sem akaiják megállíta­ni, épp’ csak szeretnék megadni a gyerekeknek az olvasás örömét.- Nem tudom, az internet mennyire hajlandó a szövetségre, nem ismerem az illetőt - mondta mosolyogva Janikovszky Éva. Elhangzott az is, hogy az isko­lák számítógépes ellátására 4 milliárd forintot adott a kulturá­lis kormányzat. Ehhez képest egy milliót sikerült kicsikarni egy olyan pályázatra, amelyből élő magyar gyermekirodaimat ad­hatnának ki... Pedig bármilyen hihetetlen, mégis kísérletekkel bizonyított tény, hogy ha kevesebb (szép)iro- dalmat olvasunk, az a testi és lel­ki egészségünkre is kihat. Hiszen - ahogy az olvasáskutató fogal­mazta - nemcsak a műveltség megszerzése miatt fontos az olva­sás, hanem a lelki erőtartalékok begyűjtése szempontjából is. A lel­kiéin ellenállóvá és a konfliktuso­kat elrendezni tudó emberekké tesz bennünket... Összhangban a természettel, BorsodChem Rt. az első olyan hazai cégek közé tartozik, mely idejekorán felis­merte a környezetvédelem fontos­ságát, s célul tűzte ki a nttak euró­pai színvonalra történő emelését. Környezetvédelmi filozófiájáéin a nyíltságot, az őszinteséget, a tenniakarúst deklarálta. BorsodChem Rt Szabadidő Központban. A tárlat naponta délelőtt 9 órától délután 5 óráig november 10-éig tekint­hető meg. barcikai Városi Kiállítóteremben. A november 20-ig megtekinthető tár­latot Mező István karikaturista ajánlja az érdeklődők figyelmébe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents