Észak-Magyarország, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-25 / 249. szám

Észak-MagyarorszAg rrnro 1997. Októbir 25., Szombat TÉKA Szülőknek az iskoláról Nyikes Zita Petró András könyve kapta ezt a címet: Szülőknek az iskoláról. Leckék sorakoznak benne egymás után, hozzájuk kapcsolódó szemelvényekkel és könyvaján­lásokkal kiegészítve. Segítséget kíván nyújtani a könyv a szülőknek a gyermekeik nevelésében, az óvo­da később az iskolák ki- és megválasztásában, a meg­felelő jogok és kötelességek gyakorlásában. Megis­mertet az iskolarendszer kialakulásával és kialakítá­sával. Értelmezi a jelenlegi helyzetet: a Nemzeti alap­tantervet. Bemutatja a család és az iskola lehetséges kompromisszumait. Végül pedig 34 pontban szól a közoktatási törvény újdonságairól, i A szerző 1989 óta nyugdíjban van - derül ki a beve­zetésből - , de egész élete az iskolához kötődik. Taní­tott, később pedagógiai lapot szerkesztett, majd tan- könyvkiadással foglalkozott. Az oktatási rendszerre vo­natkozó friss tapasztalatokat adott, hogy iskolás lett az unokája, és bekapcsolódott a Budapesti Műszaki Egye­tem Műszaki Pedagógiai Tanszéke által szervezett táv­oktatásos közoktatásvezetó-képzésbe. „Mindezek elle­nére - összegzi a szerző - könyvem inkább ismeretter­jesztő munka, amely több szabadságot enged meg, mint a tankönyv, a szakkönyv, a kézikönyv. A stílus­ban is, az ismeretanyag válogatásában is.... Amikor át- " nyújtom a nyilvánosságnak szerény munkámat, abban a reményben teszem, hogy valóban segítségére lehetek a szülőknek a törvény a dta jogaik és kötelességeik gya­korlásában, a család és az iskola harmonikus együtt­működésének alakításában, erősítésében.” Az alapgondolat: a családi közösség megelőzi az in­tézményes nevelést, amikor pedig megkezdődik, akkor kiegészíti azt. Mindkét folyamatban legfontosabb a gyermek. A szülőknek lehetnek álmaik - a szerző hang- súlyozása szerint, kell is hogy legyenek -, de a gyermek áll a középpontban, hiszen az ó életéről van szó. Ismerkedjünk a közoktatási törvénnyel rímmel ol­vasható az ötödik lecke. Fontos része ez a könyvnek, ugyanis a szülők általában nem sokat tudnak erről a témáról. Csak érezhetik az iskolarendszer újjáalakulá­sát, átszerveződését, de ebben a könyvben a közoktatá­si törvény 132 paragrafusáról olvashatnak, a nevelés- sel-oktatással összefüggő és azt kiegészítő szolgáltatá­sokról és igazgatási tevékenységekről. Kitűnik ebből, hogy nem állami monopólium a közoktatási rendszer működtetése, hogy a Nemzeti alaptanterv (NAT) csak nélkülözhetetlen alap, és szabályozási keret, „amely le- , hetévé teszi az iskolafenntartónak és a pedagógusok­nak, hogy a közös nemzeti követelményeken túl ma­guk alakítsák ki iskolai programkínálatukat”. Mivel ez a „leckesorozat” a szülőkhöz szól, jelentő­sek a szülői magatartással kapcsolatos ajánlatok is. „1. Először is a családban teremtsük meg lehetőség szerint a feltételeket ahhoz, hogy... 2. Legyen maga­tartásunkra jellemző az iskola megbecsülése, tiszte­let, az iskolai munka elismerése... 3. Figyeljük a gye­rek személyiségének fejlődését, kérjük erről folyama­tosan az iskola véleményét... 4. Segítsük a gyereket abban, hogy...” - egészen a nyolcadik pontig, de talán még attól is tovább. PROGRAMAJÁNLÓ • Hagyományőrzés. A népművészeti napot ren­deznek Tardon ma, szombaton délelőtt 11 órától. Az együttesek felvonulása után, délután 2 órától a kiskörei, a szentistváni, az egri, a szentendrei, a kartali, a parádi, a tardi és a Szlovákiából érkezett hagyományőrzők műsorát tekintheti meg a közön­ség. A találkozó táncházzal zárul. • Dalostalálkozó. Népdalkörök, népzenei együttesek, énekes és hangszeres szólisták 9. or­szágos minősítő dalostalálkozóját rendezik meg ma, szombaton délelőtt 10 órától a gesztelyi Műve­lődési Házban. A találkozóra a gesztelyi Csokonai népdalkor mellett Alberttelepről, Szuhakállóból, Taktaharkányból, Kazincbarcikáról, Csincséről, Edelényből, Megyaszóról, Alsószuháról, Hemádné- metiból érkeznek közreműködők. A vendégeket Szemán András, Gesztely polgármestere köszönti. • KÓRUSMUZSIKA. A tiszaújvárosi őszi hangver­senysorozat első rendezvényén ma, szombaton este 6 órakor a tiszaújvárosi görög katolikus templomban kórusmuzsika csendül fel. Először a párkányi Stilla Pectus Vegyeskar műsorát hall­gathatja meg a közönség, majd a tiszaújvárosi Énekszó Baráti Kör énekli Gounod Missa brevis című miséjét. • Amatőr művészek tárlata. A Borsod-Abaúj- I' Zemplén Megyei Amatőr Képző- és Iparművészeti Egyesület tagjainak alkotásaiból nyílik kiállítás október 27-én, hétfőn délután 3 órakor a felsőzsol- cai Kazinczy Ferenc Általános és Zeneiskola isko­lagalériájában. A 21 amatőr művész munkáit be­mutató, november 29-ig látogatható tárlatot Dob- '' rik István művészettörténész ajánlja az érdeklő­dők figyelmébe. A megnyitó műsorában közremű­ködnek a zeneiskola tanárai és diákjai, a • Dinnyés-koncert. Dinnyés József előadómű- vész ad koncertet Nem az énekes szüli a dalt cím­i| mel holnap, vasárnap délután 2 órától a gönci re- j formátus templomban. Műsorában magyar költők megzenésített verseit szólaltatja meg. „A világban nincs jó és rossz...” Lange Péterné Bodnár Anikó magyar-történelem szakos tanár festményei előtt Balázs Ildikó Sárospatak (ÉM) - Lange Péterné Bodnár Anikó a miskolci - volt Kilián György, ma már - Diósgyőri Gimnázium magyar-történelem szakos taná­ra. Harmadik képzőművészeti kiállítását a sárospataki Árpád Vezér Gimnáziumban rendezték. Olajfestményeivel visszatért egykori iskolavá­rosába, tárlatát Dobay Béla középiskolai tanár ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A megnyitó szavakat mondó tanár, nemcsak a festőt ismeri, de emlékszik az egykori diáklányra is. Bodnár Anikó mint festő 1994-ben talált önmagá­ra: a benne és körülötte felgyülemlett feszültségek oldásához kellett neki a színek harmóniája. Gond­jai hálóját tépte szét az ecsettel.- Azokkal a festékekkel kezdtem el festeni, ame­lyeket húsz éven át, még gyermekkoromból meg­őriztem. Igazából mindig erre a pályára készültem. Tanár vagyok elsősorban - ez a hivatásom, és igyek­szem ennek jól megfelelni. Éjszaka festek, miután el­láttam anyai és házi­asszonyi teendőimet, mert fontos, hogy rend legyen körülöttem. A festés láza­dás az életemben. Nem lettem rajztanár, talán mert nem volt rajztaná­rom, akit elindított volna ezen a pályán. De talán így van ez rendjén. Minél többet láttam a világból, lassan megértettem, hogy nincs jó és rossz benne. Áz életet olyannak kell elfo­gadnunk, amilyen. Elein­te igyekeztem mögöttes je­lentést adni a képeknek, aztán rájöttem, hogy nem kell mindenben jelképeket keresnem. Merészen nyúl­tam a komplementer szí­nekhez: piroshoz, zöldhöz, de képeim mégsem harsá­nyak. Bodnár Anikó klasszi­kus témákat és műfajokat választ. Sokat tanult a né­metalföldi elődöktől, és gyakori ábrázolásmódja lett az eszményítő realiz­mus. Az irodalom hatásá­ra vizuális kultúráját meg­érintette az impresszio­nizmus: Edouard Manet, Claude Monet és Henri Matisse világlátása. Kör­nyezetszemléletére rá­nyomta bélyegét - a ma­gyar festők közül - Szinyei Merse Pál, Ferenczy Ká­roly és Rippl-Rónai József művészete. Festészetében a hagyomány és modern­ség ötvöződik: a lakható világ esztétikumát igyek­szik bemutatni: lakásának a Perecesre néző ablakát, őszirózsákat, napraforgó­kat, nőszirmokat, pipacso­kat, kardvirágokat - kör­nyezetünk megannyi apró csodáját... Festővászonra vitt piros színei öntudatla­nul erőt, s egy lendülettel megélt élet igenlését sugá­rozzák. Regionális NAT-napok Miskolc, Szikszó (ÉM) - Re­gionális NAT-napok címmel országjáró rendezvénysoroza­tot indított a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a Nemzeti alaptanterv (NAT) megismertetése, bevezetésé­nek megkönnyítése érdeké­ben. B.-A.-Z. megyében no­vember 7-én Miskolcon a Föl­des Ferenc Gimnáziumban, november 10-én pedig Szik­szón a Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Ál­talános Iskolában tartanak ta­• •> - ' ' • ’ nácskozást. A miskolci rendez­vényen részt vesz Magyar Bá­lint művelődési és közoktatási miniszter is. A rendezvénysorozat célja a NAT-tal kapcsolatban felme­rülő, az intézmények és az is­kolafenntartók, illetve az in­tézmény és a szülők közötti konfliktusok kezelésére való felkészítés. A fórumokon min­denki számára lehetőség nyí­lik arra, hogy megismerhesse a NAT lényegét, jelentőségét, lehetőségeit. Fiatal művészek lexikona Budapest (ÉM) - A Littera No­va Kiadó megjelenteti a Fiatal Alkotóművészek Lexikona 1998 című kiadványt. A szerkesztőbi­zottság elnöke Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség elnöke. A lexikonba való bekerülésről iro­dalmi, művészeti életünk jeles képviselői döntenek. Jelentkezni - a kiadó által elkészített és pon­tosan kitöltött űrlap alapján - minden művészeti ágban lehet, a szervezők határon túli magyarok jelentkezését is várják. Alsó kor­határ 17 év, a felső: 1997-ben be­töltött 35. év. A jelentkezési űr­lapok a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium ügyfélszolgá­lati irodájában (Budapest, V. ke­rület, Szalay u. 10—14.) és a me­gyei művelődési központokban díjmentesen átvehetők. A lexi­konban bemutatkozhatnak alko­tóműhelyek, csoportok, valamint azon lapok, kiadók, irodalmi kö­rök, társaságok, művelődési és más alkotóközösségek, amelyek fiatal alkotókkal is foglalkoznak. Az űrlapokat november 15-ig a következő rímre lehet beküldeni: Littera Nova, 1054 Budapest, Széchenyi u. 1 D./A. 1.5. Jogos, de nem jogszerű megrovások Kazincbarcikai beiskolázás '97: valakinek mindenképpen hibáznia kellett Szabó Nóra Kazincbarcika (ÉM) - Két elismert, nagy ta­pasztalattal rendelkező általános iskolai igaz­gató kapott fegyelmi megrovást Kazincbarci­ka képviselő-testületé­től, mert nem tartotta be a helyi rendeletben megfogalmazott beisko­lázási szabályt. A tör­ténteket nemcsak az érintett igazgatók élték meg nehezen, hanem a barcikai intézményve­zetőket tömörítő egye­sület is, mert a számok tükrében nyilvánvaló, hogy valakinek min­denképpen túl kellett lépnie a létszámhatárt. Először tavaly szembesült a városvezetés azzal, hogy a Pollack Mihály úti isko­lában, ahol a helyi rende­let szerint egy első osztály indítható, két tanulócso­portra kellett osztani a be­iskolázott elsősöket. Az idén ebben az iskolában 30 diák tanul az egyetlen első osztályban, a törvény ugyanis hozzájárul, hogy adott esetben a 26 főben maximált osztálylétszám 20 százalékkal emelked­jék. Ugyanakkor két intéz­ményben a megengedett két-két tanulócsoport he­lyett három-három indult 19-20 fővel: a beírt elsősök száma alapján erre adott engedélyt a városvezetés, ugyanakkor az igazgató­kat felelősségre vonta.- Az egy iskolában indít­ható első osztályok számát azért korlátoztuk, mert szabályozás híján adott esetben egy-két intézmény elnéptelenedne, és be lehet­ne zárni, másutt meg nem volna elegendő tanterem a tanulócsoportok számára - mondja Király Bálint pol­gármester a történtek kap­csán. - A közművelődési törvény kimondja, hogy 1-6. osztályig 26 fő vehető fel egy tanulócsoportba. Amennyiben egy iskola sa­ját körzetében 60 elsős ko­rú gyermek él, természete­sen nem kívánjuk őket két csoportba bezsúfolni, ezért is adtunk engedélyt a há­rom osztályra. Csakhogy itt most azért robbant a bomba, mert kiderült: ebbe a két iskolába a körzetileg nem oda tartozókat is beír­ták, ezért van a létszámtúl­lépés, ami ellenkezik a he­lyi rendelettel. Az intézményvezetőket, mondja a polgármester, el­vileg akár fel is menthet­ték volna, a képviselő-tes­tület a zárt ülésen mégis a legenyhébb büntetés, a megrovás mellett döntött. Két elismert szakember esetében ezt is éppen elég megemészteni: egyikük sem érzi jogsértőnek eljá­rását.- Huszonnyolc éves igazgatói tapasztalatom, hogy az elsősök létszáma nagyon változó. Volt 20 fős és 33 fős osztályunk is - mondja az egyik érintett, Danada János, az Árpád fejedelem téri iskola veze­tője. - A mi esetünkben 3 vidéki plusz gyerekről van szó, akik szeptemberben már a városba bejelentett lakosok voltak, a körzetbe­li gyermekszám ettől füg­getlenül is túllépte a ha­tárt. Én nem kértem a há­rom csoportra bontást, nincs is rá osztálytermem. Az évek alatt a lemorzsoló­dásokkal mindig kialakul a megfelelő létszám. A li­mitálás valahol ioeos. még­is meg kell érteni a szülő­ket, elvégre szabad iskola- választási jogukkal élnek, amikor tanítóhoz, iskolá­hoz ragaszkodnak. Próbál­juk népszerűsíteni az in­tézményünket, ugyanak­kor a helyi rendelet miatt elutasítunk, és 8 évre elve­szítünk gyerekeket. Jó szándékkal cselekedtem, az önkormányzat úgy ítél­te meg: fegyelmezetlen voltam. Tudomásul ve­szem. így tesz Szendrei Eörs, a Dózsa György úti iskola igazgatója is, bár kijelenti: nem követett el jogsértést.- A helyzetet csak az tudja átélni, aki itt van a beiratásnál és látja, hogy már az első napon délelőtt 10 órakor betelik az ön- kormányzat által engedé­lyezett létszám. Az egész­séges intézményi verseny­nek meg kell maradni, és tudomásul kell venni, hogy a fűnyíró-elmélet szerinti szabályozás elle­nére is egyre inkább van­nak és lesznek különbsé­gek az iskolák között. Mi besétáltunk egyfajta ke­lepcébe, de ha a város ösz- szes elsősének létszáma 27 fővel haladja meg a tör­vény szerinti határt - mondja a pedagógus -, ak­kor elvileg mind a 6 iskola jogsértő. Információink szerint más iskolákban is indokolt lett volna az igények alap­ján több osztály indítása. Szülő panaszolja: a gyere­ket a lakóhelyétől több ki­lométerre lévő iskolába kellett vinnie, mert óvodá­ban németet tanult, de a körzete szerinti intéz­ményben csak angolt ok­tatnak, s a legközelebbi németes iskolában elutasí­tották őket, noha a na­gyobb testvér oda jár. Pet- róczi Gábor, az iskolaigaz­gatók egyesületének elnö­ke nem kívánt nyilatkozni, csak annyit mondott: a he­lyi rendelet miatt itt vala­kinek mindenképpen hi­báznia kellett, jogos, de nem jogszerű megrovások történtek. Véleménye az önkormányzati bizottsági ülés jegyzőkönyvében is szerepel. Az egyesület tes­tületének szakvéleménye ugyanez, ám a dokumen­tum azóta is irattárban van: nem terjeszthették a képviselők elé.

Next

/
Thumbnails
Contents