Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-26 / 225. szám
•Magyarország ITT-HON 1997. Sziptbmbcr 26.. Péntik MISKOLCI TÖRTÉNET Postai üzenet Balogh Attila Nagyposta, ősz, tömeg. Csak egy levelet szeretnék felbélyegezve postára adni. A nemrég kicsinosított nagy terem teljes hosszában üveg mögött ülő postáskisasszonyok. Mindegyikük standja felett tábla. Az egyiken rálelek a nekem kellő piktogramra: levélfeladás. Kivárom a sort, s végre: „mit parancsolok?" Nyújtom befelé a borítékomat: bélyeget kérek rá. Azonban a hölgy mérgesen csattan fel:- Ezt ne ide hozza, a másik ablak a levélfeladás - mondja, mint akinek napi kétszázszor kell a bamba kuncsaftokat rendre igazítania. Rendben is volna, ha a tábla nem az én igazamat tanúsítaná.- Kezi'csókolom - próbálkozom legjobb modoromban, s felhívom a figyelmét a fenti tényre. Ez még jobban felbőszíti: mit tudja ő, milyen feliratot raktak az ablak felém eső felére.- Akkor ez csak vicc, az ügyfelek mókás megtévesztésére? - kérdem már én is indulatosabban, mire a válasz: ha valami nem tetszik, kérdezzem meg a 10-es ablaknál. így hát utam az információhoz vezet (I betű), s reménykedem, hogy ott nem a csomagom súlyát kérdik majd.- Azt kérdezteti általam a terem túlvégén ülő ügyintéző - csak iróniával tudom leplezni a bosszúságot -, miért van a feje felett hibás felirat. A szemben ülő hölgy rám néz, némán pislog. Mikor lassan, tagoltan elismétlem az „üzenetet", idősebb kolléganője is felkapja a fejét. Aztán kisvártatva földerül az arca (hja, mit tesz a rutin): levelet szeretne feladni? Igen, bólintok, s ő már mutatná, melyik ablakhoz menjek. Aztán gondol egyet, és inkább a kezét nyújtja:- Adja csak ide, majd én megcsinálom. Elámulva adom át a huszonhét forintot, s nem győzök szokatlan kedvességéért elegendő mosollyal fizetni. A türelmetlenség a múlté, akárcsak az ügyfél és szolgáltató hierarchikus viszonyáról sebtében újraalkotott modellem. Mikor kilépek a kapun, már derűs a kedvem, de önigazolásként az orrom alá mormogom:- Hallod-e, Posta, tudod-e, hogy csak ennek a váratlan gesztusnak köszönheted, hogy nem szokom át a konkurenciához?!... Tanácstalanság Hírlik: az üresen álló volt diósgyőri fogászat épületébe költözne a Nevelési Tanácsadó. Voltak, akik ellenezték a Bársony János utcából való átköltözést, mondván: nenezebben veszik majd rá magukat a szülők és a gyerekek a város távolabbi részébe való utazásra. Nos, az odaszoktatásnak meglehetősen szokatlan módját választották az illetékesek. Kihasználják azt a - megfigyelésen alapuló - tényt, hogy az üres házak ablakai vonzzák a csintalan gyerkőcöket. Az ötlet, mint a mellékelt ábra mutatja, bevált. A szaporodó deszkák jelzik a szaE orodó találatot. S bár jutalom nem jár érte, üntetést sem von maga után. Ez már önmagában is felszabadíthatja a rossz beidegződéseket, s lehet, előbb-utóbb fölösleges is lesz átköltöztetni a tanácsadót. Már csak azért is, mert esetleg nem lesz hová... Fotó: Farkas M. Böczögő, a Korona koronája Talán végre jó mederbe kerül az elhagyatott épület döcögős életútja Szalóczi Katalin Miskolc (ÉM) - Senki se keresse a mai épületeken az egykor híres Korona cégérét. A Széchenyi 1. homlokzatán - mely magában foglalja a Kossuth mozit - ez áll: Avas. A név kifejező: a nyolc év óta alig használt ingatlan állapota folyamatosan romlik, jelenleg már csaknem használhatatlan, azaz „ehetetlen”, mint az avas szalonna. Valamikor pedig szebb világot is megélt az épület, melyet Adler Károly tervei alapján emeltek 1894-ben, a szintén Korona elnevezésű régi szálloda helyén. A Korona igazi „ura” Böczögő József volt, aki 30 esztendőn át bérelte a várostól. A Pesti Napló így írt róla: „Böczögő több jóbarátot szerzett Miskolcnak, mint bárki”. Vendéglős a városért A dunántúli származású Böczögő a vendéglői és szállodai szakmát Ausztriában tanulta ki. Több éves külföldi út után telepedett le Miskolcon 1898-ban. Miskolc tanácsa 1907-ben neki adta a Korona szálló és étterem bérletét. Böczögő az első világháborúban szakácsként szolgált; azt követően pedig az amerikai misz- szió miskolci jótékonyságában nagy szerepet játszott az ő avasi pincéje. De azokban az években rendszeres szokása lett a város vezetőségének, hogy ha olyan vendég látogatott ÁtkeresztelŐk Miskolcra, akitől a varos valami hasznot várt, úgy Böczögő pincéjében kitűnő ételek, ragyogó borok és jó cigányzene mellett „hangolták át”. Böczögő József (jobbra) biztosan bosszús lenne a mai állapotok láttán Fotó: Vajdaarchív Sportklub örökös díszelnöke, a Budapesti vendéglősök Országos szövetségének tagja volt... A város „köszöneté” A rohamosan fejlődő város vezetősége elhatározta: teljesen átépíti az egyébként kitűnően működő Koronát, mivel úgy vélte, nem felel meg a modem igényeknek. Az átépítés vontatottan haladt, mígnem a város kasszája a munka felénél kiürült. Böczögő azonban - bízva a város közeli befejezéssel kecsegtető ígéretében - hitelre vadonatúj berendezést vásárolt, amit azonban nem tudott használatba venni. Az áldatlan állapotot a Pesti Napló ekként rögzíti 1934-ben: „Ki megy egy félig lerombolt és felépített szállodába. Az üzlet elkezdett zsugorodni és visszafejlődni. Csakhamar megérkezett a deficit, mely elkezdett hízni és gömbölyödni, végül elvitte Böczögő egész vagyonát... Bérhátrálék perét a város megnyerte, ki akarja lakoltatni.” Az új polgármester - aki nem rokonszenvezett Böczögővel - 1938-ban aztán el is árverez- tette, drága berendezését pesti „hiénák” vették meg kótyavetyén. A Koronát a Janits-testvé- rek kapták meg. Az ő zsebük is üres volt, de a város kérelmére a bankok a segítségükre siettek, nagy kölcsönnel, húsz évi lejárattal. Ugyanezt megtehették volna Böczögővel is, aki fénykorában a Borsodvármegyei Vendéglősök, Kocsmárosok és Kávésok Egyesülete elnöke, ezenfelül iparkamarai tag, a vasutas A Koronát új bérlői az államosításig vezették. Eztán átkeresztelték Kossuthra, majd - „a tömegszervezetek és a dolgozók egyértelmű kívánsága szerint, mivel történelmi nagyjaink neve vendéglátóipari üzemegységek cégéréül nem szolgálhat” - 1953-ban Avasra változtatták. 1990-től a HungarHotelstől visszakerült városi tulajdonba. A bejárat nyugati oldalán volt eredetileg a söntés és a kávéház; a „Fapadosának tisztelt éttermi részt megosztották. A jobb oldali részen volt a hall a portásszoba és a telefonfülkék; a nagyterem - a későbbi „Fehérterem” híres bálokra emlékezhet csipkerózsika-álmában. Az Avas szállót 1987 decemberében bezárták, s volt itt azóta minden: talponálló, falatozó, de komputeralkatrész-bolt, iroda és turkáló is. Edőcs József, a MIK Rt. igazgatójától tudjuk: 1996-ig az önkormányzat kereste a hasznosítás lehetőségét, majd e feladatot - a kezelés jogával - az rt.-nek adta át, a CINE-MIS Kft. által működtetett mozihelyiségek üzemeltetésének biztosításával. Ez hozzávetőlegesen 22 százalékos kihasználtságot jelent, ezen felül pedig körülbelül plusz 10 százalékát sikerül úgy-ahogy hasznosítani az ingatlannak. A működtetés céljául az épület felújítást tűzték ki. Keresték az optimális hasznosítást módot. E szerint a földszint kereskedelmi, szolgáltató, éttermi funkciókra kínálja magát, míg az emelet szállodaként,-üzleti szolgáltató-és vendéglátóházként hasznosítható a legszerencsésebben. Hét tárgyalópartner mutatott érdeklődést, vásárlási készséget azonban csak egy: a Multicasa Consulting Ingatlanforgalmazási és Befektetési Kft., amely erről szándéknyilatkozatot is aláírt. A vételhez a város közgyűlése - mint tudjuk - tegnapi ülésén hozzájárult. Égig érő tervek A budapesti cég vezetőjét, Dömény Pétert még a döntés előtt kerestük meg.- Mi késztet egy pesti ember vezette fővárosi céget egy ekkora befektetésre Miskolcon?- Cégünk tavaly nyár elején alakult, kifejezetten ingatlanfejlesztési célokkal, miskolci érdekeltséggel, sőt, miskolci kollégáink is vannak. Az Avas Szálló nem véletlenül keltette fel az érdeklődésünket: kitűnő helyen van, s a város történetében is jellegzetes helyet foglal el.- A tervezett vételár meghaladja a 110 milliót, melyet 30 napon belül ki kell fizetniük, ráadásul a 400 milliós felújításra is kötelezettséget kell vállalniuk az adásvételi szerződésben. Bírják ezt saját erőből?- Többnyire külföldi tőke felkutatásával és megnyerésével foglalkozunk, az Avas szálló esetében azonban kizárólag hazai partnerek állnak mögöttünk, akikkel, a hasznosításra a továbbiakban különféle szerződéseket kötünk. A vételárat és a felújítás induló költségét azonban a kft. állja. Az említett 400 milliós összeg nagyon is alsó határ. Itt nem lehet részenként haladni, tervünk az egyszerre történő felújítás és használatba vétel. A felső határ a csillagos ég.- És a tervezett határidők?- A kezdésé legfeljebb két hónap, a befejezés egy-másfél év között van, Cikkünk megírásában Dobrossy István kutatási anyagára és Miskolc-monográfiájára támaszkodtunk. Csupán tízen - a kétezerből A Széchenyi Kör nem tart közgyűlést Miskolcon - kevesen vannak Miskolc (ÉM - ND) - Az Országos Széchenyi Kör elődje, a Széchenyi Baráti Kör valamikor a hetvenes években alakult meg a nagycenki Széchenyi Múzeumban. Több mint tíz évvel később, a nyolcvanas évek végén léptek igazán a nyilvánosság elé, ekkor jött létre az országos szervezet. A jelenleg közel kétezer tagot számláló egyesület tagjai az ország szinte minden pontján fellelhetők. Talán furcsa, hogy Miskolcon mindössze tízen vannak. Simon Éva az országos szervezet megalakulásakor az elsők között csatlakozott a körhöz - lányával együtt. Mint mondja: nagy tisztelője a legnagyobb magyarnak, Széchenyi Istvánnak. Egyetért a szervezet céljával: megismertetni a társadalommal Széchenyi munkásságát, és ápolni emlékét. Ez motiválta a «zer- vezethez való csatlakozásában is. Az egyesület további céljai közzé tartozik a Széchenyi István Emlékmúzeum munkájának erkölcsi és anyagi támogatása. A kör tudományos és ismeretteijesztő, művészeti és kulturális rendezvényeket szervez, kiállításokat készít és mutat be. Továbbá: ismeretteijesztő népfőiskolái tanfolyamokat, gyermek- és ifjúsági táborokat, kirándulásokat és túrákat szervez, vetélkedőket, pályázatokat ír ki, ösztöndíjakat adományoz. Gondoskodnak arról, hogy a Széchenyi-emlékhelyekre szobor kerüljön, ezeket gondozzák, évfordulós ünnepségeket tartanak, emlékkiadványokat adnak ki és támogatnak, s emléktárgyakat terjesztenek.- Két évente rendezünk országos közgyűlést, mindig olyan településen, amely Széchenyihez kötődik - folytatja Simon Éva. - A múlt évben Siófokon, az idén Szegeden tartottuk. Az első ilyen gyűlés Debrecenben volt. Sajnos Miskolc még nem került sorra. Ehhez kevesen vagyunk - teszi hozzá. A közgyűléseken megvitatják az előző két év munkáit és a terveket. Három éve, október 23-án avatták fel a miskolci Széchenyi-szobrot. Simon Éva közbenjárására jártak ekkor a városban a nagy magyar egyenesági leszármazottai: Széchenyi Kinga, Széchenyi Mihály és Széchenyi Péter. A szervezetnek saját lapja van, melynek címe: Széchenyi Fórum. Kéthavonta jelenik meg, általában az egyesület életével kapcsolatos információkat tartalmazza, illetve beszámolókat a szervezet eseményeiről. Az egyesület bevételi forrását a Simon Éva: Munkásságát meg kell ismertetni Fotó: Farkas Maya tagdíjak (évi 400 forint, nyugdíjasoknak és diákoknak 200), adományok, támogatások, illetve az ismeretterjesztő irodalom, emléktárgyak és kiadványok terjesztéséből nyert pénz jelentik. A miskolci szervezetnek sajnos nincs saját irodája, így aki szeretne kapcsolatba lépni velük, az Simon Éva telefonszámát hívhatja: 46/374-821. Gobelintárlat Miskolc (ÉM) - Eszter- hai Sándorné gobelinjeiből nyílik kiállítás hétfő délután 3 órától a Szent- péteri kapu 101/a alatti Nyugdíjasházban. A textilmunkák megtekinthetők október 15-ig munkanapokon, 10 és 15 óra között. Gyors, ügyes! Miskolc (ÉM) - Rajzpályázatot hirdetett a Martintelepi Egyesület a mozgás, az egészséges táplálkozás, a szenvedélybetegségek megelőzése, a szabadidő hasznos eltöltése jegyében óvodások és általános iskolások részére. A munkák mérete A/3-as vagy A/4-es lehet, a technika tetszőleges. Egy pályázótól csak egy rajzot fogadnak. Az adatokat a hátlapon kell feltüntetni. A rajzokból kiállítást rendeznek. A beküldési határidőből már csak egyetlen nap van hátra, de a pályázatok személyesen is eljuttathatók az Arany János Általános Iskolába (3528 Miskolc, Forgács u. 20. sz.).
