Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-23 / 196. szám

Augusztus 23., 'Szombat Interjú, Kuckó ÉM-hétvége VII Élethivatása, hogy a rábízott üzenetet képviselje Tarapcsák Ilona Seregély István egri érsek, a Ma­£ yar Katolikus Püspöki Kar elnö- e tíz évvel ezelőtt, 1987 augusztu­sában foglalta el az érseki széket. Hogy került a kőszegi plébános Egerbe? De hogy még messzebb menjünk az időben: hogy került a miskolci diák Szombathelyre? • Szombathelyen születtem 1931- ben. Családom erdélyi - felvidéki származású, a trianoni katasztrófa után Erdélyből kerültünk át Szom­bathelyre. Iskolai tanulmányaimat Szombathelyen kezdtem. Erdőmér­nök apámat az 1940-es években Mis­kolcra helyezték, így az itteni Fráter György Gimnáziumban érettségiz­tem. Egyévi kényszerszünet után, 1950-ben visszamentem Szombat­helyre, ahol a papnevelő intézetben tanultam. Később Budapestre kerül­tem, ott fejeztem be teológiai tanul­mányaimat, de a szombathelyi egy­házmegye papja maradtam harminc­két éven át. Kizárólag lelkipásztori munkát végeztem. □ Milyen indíttatást kapott a lelki- pásztori tevékenységhez? • Korosztályom - az akkori nagyon jó tanári és nevelői testület munkájának köszönhetően - elkötelezetten vállalta a keresztény örökség és lelkiség szol­gálatát. De a családomnak is megha­tározó szerepe volt ebben. A hivatást nem lehet megmagyarázni; azt kapja az ember, és „igen”-nel válaszol, még­pedig életreszólóan elkötelezett dön­téssel. Ha elmenekül előle, mindenféle magyarázatokat lehet csak kitalálni, de egy életnek karaktert nem fog tud­ni adni. □ Az életében voltak-e nehéz kor­szakok'? • Tizenkilenc évig voltam káplán annyira „fekete bárány”-ként, hogy még plébániát sem tudtam kapni. Negyvenhárom éves voltam, amikor egy ezerkétszáz lélekszámú, négy faluból álló kis plébániára kerül­tem. Ekkor már meghatározóan érezhető volt Magyarországon a marxista-leninista meggyőződés gyengülése. Seregély István egri érsek tíz éve áll az egyházmegye élén □ Nyugat-Magyarországon töltötte éle­te és papi pályája jelentős részét. Ho­gyan történhetett, hogy Egerben kapott feladatot hivatása, teljesítéséhez? • Az említett plébániáról Kőszegre helyezték, ami kiemelkedő város a szombathelyi egyházmegyében. A he­lyi vezetőség elfogadta, sót pozitívan értékelte, hogy egy budapesti végzett­ségű, töretlen papi életpályával ren­delkező embert mondhatott plébáno­sának. A nyolcvanas évek második fe­lében, amikor már a szerzetesrendek újjászületésére is lehetőség adódott, a magyar állam és a Szentszék kapcso­lata szorosabbá vált, négy püspöki szék megürült az ország területén. Ek­kor a pápa szabad kezet kapott arra, hogy belátása szerint töltse be ezeket a helyeket. Mivel az életem jelentős részét Nyugat-Magyarországon töltöt­tem, nem jelentett eufórikus örömet keletre költözni, az ország akkor leg­nagyobb egyházmegyéjébe, ahol gya­korlatilag' semmilyen ismeretséggel nem rendelkeztem. □ Milyen nehézségekkel találta magát szemben munkája kezdetén? • Az egri egyházmegye mindig ki­emelkedő szerepet játszott, s nagyon nagy. Három-négy esztendőbe is bele­került, amíg a testületet és az itt élő embereket megismertem, s az egyház­megye kormányzati munkáiban tájé­kozódni tudtam. □ Hogyan élte meg a rendszerváltást? • Az a véleményem, hogy az 1989-es esztendő csupán annak a rendszervál­tási folyamatnak a kezdete, amelyik húsz, harminc, esetleg negyven évet is igényelhet. Mindenkinek, aki bízik egy jövendő Magyarországban, és egy szerencsésebb magyar jövőben, szív- vel-lélekkel részt kell vennie ebben az átalakulásban. Az átalakulás első éve­iben az egyház törvényei is érvénye­sülni kezdtek. Érvénybe lépett az 1986-ban törvénybe iktatott püspök­kari konferenciák szervezeti szabály­zata. 1990-ben választottak meg a Püspöki Konferencia elnökévé öt évre, majd az öt év leteltével újraválasztot­ták. Ez komoly feladatot jelent szá­momra, hiszen az évek múlnak, s az idő múlásával ugyanazon feladatok­nak kielégítően eleget tenni egyre ne­hezebben tudok. □ Milyen feladatai vannak Európa más egyházi szervezeteiben? • Az említett átalakulás révén kerül­tünk bele Európa egyházi életébe is, ahol különböző európai országok püs­pökkari konferenciáinak tanácsában alelnökké választottak - Középkelet- Európa tizenhat országa püspöki kon­ferenciájának elnökei közül. Három esztendőre itt is újraválasztottak, amit remélem addig el tudok látni, amíg jönnek idegen nyelveket jobban beszélő, európai kapcsolatokban gaz­dagabb, s ezért vezető feladatokat ná­lam hatékonyabban ellátó új püspö­kök, akiknek átadhatom ezeket a rám­nehezedő, és megfelelő módon soha el nem látható feladatokat. □ Tart-e kapcsolatot a határon túl élő magyarokkal? • Természetesen, tartok. Püspöki munkám során szorosabb kapcsolatba kerültem a szomszéd országok ma­gyarjaival. Ismételt meghívások ré­vén, küldetésem teljesítésének jegyé­ben Ukrajnába, a Felvidékre, Erdély­be és a Délvidék magyarok lakta terü­leteire látogatok. Találkoztam egysze­rű emberekkel és hivatásuknak elkö­telezett magyar papokkal, püspökök­kel. Szoros kapcsolat van a világban élő, magyarul tudó püspökök között, hiszen kétévenként püspöki lelkigya­Seregély István egri érsek korlatot tartunk számukra a leányfa­lui lelkigyakorlatos házban. □ Az elmúlt negyven évben Magyaror­szág társadalmi szerkezete sajátosan alakult át, hiszen az 1956-ban Nyugat­ra távozó, mintegy kétszázezer ember jelentős hányada magasan kvalifikált értelm iségi volt. Ezért fordulhatott elő, hogy hiányzik az „ötvenesek” generáci­ója, az idősebbek közül is sokan Nyu­gaton élnek. Ön maradt. Tudatosan döntött az itthonmaradás mellett? • Manapság tönkrement a mi megíté­lésünk Magyarországon. Az emberek nem tudják függetleníteni magukat attól a téveszmétől, hogy a papság a nép ellensége és a haladás akadályo­zója volt. Én viszont azokra a papokra, püspökökre és tanárokra emlékezem, Fotó: Farkas Maya akik a rájuk bízott új papi nemzedé­keknek nagyon világosan megmond­ták: „Fiam, én téged megvédeni nem tudlak Magyarországon, de téged ez a nép nevelt fel azért, hogy maradj a ke­resztény örökség és szellemiség gondo­zója. Ezért itthon kell maradnod - akármilyen szűkös körülmények kö­zött is - addig, amíg ezt a feladatot el tudod látni. Ez érvényes volt a korosz­tályom minden tagjára, közülünk sen­ki nem ment el. Akik elmentek, azok­nak nyilvánvalóan volt valamilyen életüket veszélyeztető, vagy munkáju­kat lehetetlenné tevő körülményük. Nem hiszem, hogy bármelyikük is a jobb megélhetést keresve vált meg en­nek az országnak és népének a szolgá­latától. Üzenet a Kuckóból Ezt az összeállítást minden szombaton nektek, gyerekeknek szánjuk. Küldünk találós kérdéseket, érdekességeket a természet világából, de mindezek mellett feladatokat is adunk. Játsszatok velünk! Fejtsétek meg a feladványokat, és küldjétek be a megoldást szerkesztőségünkbe! (Cím: 3501 Miskolc, Pf.: 351. A borítékra íijátok rá: „Kuckó”). Ha a „könyves” kérdésekre helyesen válaszolsz, jutalmul megkapod a Magyar Könyvklub gondozásában megjelent, 365 történet a Bibliából gyermekeknek cí­mű könyvet. Beküldési határidő: augusztus 28. Előző heti rejtvényünket megfejtéséért könyvjutalmat kap Maksa Hedvig, miskol­ci olvasónk. Nyereményét, a Magyar Könyvklub Kalandozások és felfedezések a természetben című kötetét a szerkesztőségünk titkárságán veheti át (Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. II. emelet). Tudod-e? Piszkos-e a disznó? A sertést védelmünkbe kell vennünk. Eredetileg erdő- ben-bozótosban kószáló állat, akárcsak a vaddisznó. Igaz, a zsúfolt ólban kellemetlen a bűze, de szorgos megfigyelők szerint a házisertés még zárt helyen is külön sarkot vá­laszt magának a „dolgára”, amit nem minden háziállat­ról mondhatunk el. Azt is halfiuk, hogy a sárban hente­reg. Ez azonban nem azért van, mert szereti a dagonyát. A sertésnek nincs verejtékki­választó rendszere, ezért sze­retne kissé lehűlni, és bizo­nyos élősködőktől is megsza­badulni. Feleli, ha tudsz! Minden napra kínál egy-egy érdekes ol­vasmányt a „365 történet a Bibliából gyermekeknek” cí­mű kötet. Annak is érdemes elolvasni, aki tudja a választ kérdéseinkre. • Hol keresztelte meg János Jézust? • Hány apostolt ismersz? • Hol volt az a menyegző, ahol elfogyott a bor, és Jézus csodát művelt: borrá változtatta a vizet? i 1 ptaíáléslcérdések j ! : I í ! : :- Melyik ló lóg ki a toronyból? (Vjzspzy)- Milyen porból iszunk tejet? (■joquodnso y)- Mivel végződik az éjszaka?- A világot átéri, mégis egy tyúk átlépi. Mi az? (■uto/Cuypjaji)- Négy testvér egymást folyton kergeti, de soha utói nem érheti. Mi az? ("jaqsjeq jsqazs y)- Mi megy át a vízen árnyék nélkül? (Suoq y)

Next

/
Thumbnails
Contents