Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-23 / 196. szám

■MHMaHMBHKaH Augusztus 23., Szombat Vili ÉM-hétvége ammmmaum Színes világ AUGUSZTUSBAN vethetők az úgynevezett őszi-téli retkek. Ezek te- nyészideje megközelítően 90-100 nap, ennyi időre van szükség a 250-300 grammos gumók kifejlődé­sére. A kereskedelmi forgalomban két fajta terjedt el, a majdnem ko­romfekete színű Erfurti fekete és a fehér színű Müncheni sörretek. Mind a két fajtának a húsa hófehér, ropogós, 10-14 fokos hőmérsékleten hosszabb ideig is tárolható. NE FELEDKEZZÜNK meg né­hány növény speciális ápolási mun­kájáról sem, mint például a karfiol rózsáinak takarásáról, a póréhagy­ma feltöltögetéséről, a spárga nyitá­sáról, vagy a szabadföldi támrend- szeres paradicsom kacsozásáról és tetejezéséről. A GYÜMÖLCSFÁKON az idő­sebb vázágakból előtört vízhajtáso­kat most vágjuk vissza arasznyira. Teljesen ne távolítsuk el ezeket, mert újabb vízhajtások képződését váltjuk ki. A visszavágott részen jö­vőre gyümölcs fejlődhet. FELTÉTLENÜL vizsgáljuk át a gyümölccsel leterhelt fáinkat, és ahol szükséges, azonnal támasszuk alá az ágakat. Ha elmulasztjuk vagy késlekedünk, egy erősebb széljárás, vihar alkalmával az ágak sora ha­sadhat le. Különösen könnyen hasad a szilva, a ringló. A KARÓS MŰVELÉSŰ szőlők­ben a kötözést most már úgy végez­zük, hogy a tőke belsejét is minél jobban érje a fény. A fürtöket, levele­ket ne kössük át. A magaskordon és a lugasművelésű tőkék jobban ki varrnak téve a szél hatásának, nő a fürtök súlya. Éppen ezért a kötözéseket itt még sokkal gondosabban végezzük. csemegét szüret után A tárolásra kiválogatott fürtöket egysorosán a padlóra fektetett papírra vagy vékony szalmarétegre is helyezhetjük. tároljuk A csemegeszőlő szü­retelésekor szem előtt kell tartani, hogy a szőlő nem utóérő, a leszedett fürtök bogyóiban cu­kor már nem képződik és a savak mennyisé­ge sem csökken, ezért fogyasztásra éret­ten kell szedni. Az érett bo­gyók fajtájuk­ra jellemző színt érnek el. A fehér szőlő bogyói zöldes­sárga, boros­tyánsárga szí­nűek, más faj­ták bogyói pi­rosak lesznek. A tőke vagy a lugas egyes részein a fürtök nem egyszerre érnek be. Általá ban a kedve­zőbb megvilá­gítású, alacso­nyabban elhe­lyezkedő fürtök érnek be előbb. Ezeket követik a lomb árnyéká­ban vagy a tőke, lu­gas távolabbi részén fejlődött fürtök. így a szedést nem kell egy­szerre elvégezni és ezáltal lehetővé válik a szüreti idő széthúzá­sa, a család hosszabb ideig ehet friss gyümöl­csöt. Ha viszont piacra termelünk, célszerű egy­szerre szüretelni. Lehetőség szerint száraz, napos idő­ben szüreteljünk! Szedéskor a kiválasz­tott, érett fürtöket ne markoljuk meg, ne dörzsöljük le a bogyók hamvasságát. Egyik kezünkkel óvatosan fogjuk meg a kocsányt és a másik kézben lévő ollóval vágjuk le a vesszőről. A fürtbe nem illő repedt, apró, sérült bogyókat hegyes olló­val távolítsuk el. Ezzel egyúttal megaka­dályozzuk, hogy a rothadás a sérült bo­gyókról a szomszédos egészségesekre át­terjedjen és az egész fürtöt megtámad­hassa. Általában elmondható, hogy minél kevesebbszer vegyük kezünkbe a fürtöt! A csemegeszőlőt lapos rekeszekbe vagy tiszta, száraz, szagtalan papírral kibélelt 5-10 kilogrammos vesszőkosárba rakjuk. A fürtöket úgy helyezzük a kosárba, hogy feszesen, de ne túl szorosan helyezked­jenek el. Szállításukig tartsuk hű­vös, szellős helyen. A szőlő eltarthatósága egyrészt fajtatulajdonság, másrészt össze­függésben van a bogyó cukortar­talmával. Legeredményeseb­ben a kései érésű, laza fürtű, hamvas bogyóhéjú, kellően húsos fajták tárolhatók. A nagyobb cukortar­talmú bogyók esetében pedig kisebb a bogyók vízvesztesége. A szőlő eltart- hatóságát meghatáro­zó tényező a szüretet megelőző időjárás mi­lyensége is. Ugyanis ha a szüret előtt esős idő köszönt be, az a bogyók héjre­pedését okozhatja. így lehetőség nyílik a szürke­penész fertőzésre. A fertő­zött fürtök a tárolás során megrothadnak. Ezért ered­ményes tárolásra csak szá­raz őszi időjárás esetén szá­míthatunk. Szőlő tárolására tisztára meszelt, fagymentes, sötét - nem napsütött - helyiségek az alkalmasak. A tárolásra gondosan kiválogatott fürtö­ket egysorosán a padlóra fek­tetett papírra vagy vékony szalmarétegre is helyezhet­jük. Ennél jobb az a megoldás, ha a helyiség mennyezete alá léc- vagy fémhuzal rácsozatot ké­szítünk és a fürtöket párosával rafia vagy műanyag szálra kötjük a fürt csúcsi részénél, és vállal lefelé felaggatjuk. Ügyeljünk arra, hogy se a párba kötött fürtök, se a szomszéd pár fürtjei ne érjenek egymáshoz. A kocsá- nyukkal lefelé lógó fürtök bogyói lazábban helyezkednek el, és kevésbé romlanak. A szőlő berakása után a helyiség abla­kait 1-2 hétig tartsuk nyitva, hogy a szőlő kocsányai megszáradjanak. Áz ajtók, abla­kok becsukása után a helyiséget kénszelet elégetésével fertőtlenítsük. 50-60 légköb­méterenként 2 kénszelettel számoljunk. Elégetés után 2-3 napig tartsuk zárva a helyiséget, majd jól szellőztessünk ki. Ké­sőbb a romlásnak indult bogyókat a fürt­ből ki kell csípni. A gondosan szedett, előkészített és tá­rolt szőlő újévig is eltartható. Sambucus nigra - Fekete bodza Nagy cseije, néha kis fa. Idős ágai ívesen lehajtók, vesszői erőtelje­sek, vastagok, kívül szürkék, nagy sötétbarna paraszemölcsökkel bo­rítottak. Illatos, sárgásfehér virá­gai 10-20 centiméter átmérőjű, összetett bogernyőben június, júli­usban nyílnak. Gömbölyű, fényes fekete termése augusztus, szep­temberben érik. Igénytelen, köze­pes tápanyagellátású talajban már gyors növekedésű. Fényked­velő, de a beámyékolást is jól tűri. Ailanthus altissima - Bálványfa Hazánkban gyakran találkozunk vele, sok­szor elvadultan is. Lombhullató, 15-20 méter magasra növő, idősebb korában ernyószerű koronájú fa. Egyes példányok termése sötét­pirosra színeződik, ami a sötétzöld lombok között nagy csomókban fejlődve igen dekora­tív. Az egyik legvárostűróbb fafajta. A füst­gázokkal szennyezett levegőt is jól bírja! A nyirkos, hűvös területek kivételével minde­nütt megél. A talajviszonyokkal szemben nem igényes, sovány, száraz homokon, szi­ken is megél, csupán a hideg, nedves talajo­kat kerüli. Ilyen helyen a hajtásai különösen fagyérzékenyek. Fény és melegigényes. Hát­ránya, hogy lombja szétdörzsölve kellemet­len szagú, nagyszámú magoncával és gyölcér- satjával gyomosít. Nagy jelentősége van lej­tők, törmelékes domboldalak megkötésében. Rosa canina - Gyepű rózsa Két-három méter magas, ív­ben hajtó ágú, erősen horga­sán tüskés cseije. Halvány ró­zsaszín vagy fehér 4-5 centimé­ter széles, illatos virágai má­jus, júniusban nyílnak. A kifej­lett bokor ívesen lehajtó ágain tömegesen nyíló virágaival, majd sokáig az ágakon maradó piros csipkebogyóival pompás látványt nyújt. Termése sok C vitamint tartalmaz. Hazánk­ban őshonos, az egész ország területén igen gyakori. Napos helyen, kötöttebb talajon él, igen jó szárazságtűrő. ELMÚLT AZ ÜNNEP. De itt maradnak szemünkben az ünnepi fények, emlékeinkben az élmények. A történelmi korokat idéző bajvívók a Diósgyőri várban, a kézművesek munkái és bemutatói, a sülő ökrök illata szerte a megyé­ben. Aki arra járt, megőrzi a debreceni karnevál és tűzijáték gyorsan múló virágainak képét. És féltve őrizzük szánkban az új kenyér ízét. Fotók: Bujdos Tibor, Végh Csaba, Iklódy János

Next

/
Thumbnails
Contents