Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-09 / 158. szám
2 ÉSZAK-Magyarország Országban - Világban 1997- Július 9., Szerda A választási szabályok maradnak Budapest (MTI) - Jövőre nem változnak alapvetően a választási szabályok eljárási és technikai kérdései - közölte Kuncze Gábor belügyminiszter kedden délután azon a rögtönzött sajtótájékoztatón, amit a választójogi törvény módosításával kapcsolatos döntésekről megtartott hétpártira tervezett, de négypártira sikeredett egyeztetés után tartott a Parlamentben. A miniszter példaként említette, hogy továbbra is 750 kopogtató cédulát kell majd 30 nap alatt összegyűjteni. A pártok egyetértettek egy olyan szabályozás szükségességében, amelynek eredményeként a jövőben állandó időpontban lennének a választások. Ezt a megbeszélésről távol maradó pártok (MDF, KDNP, Fidesz) már korábban szintén elfogadták. Az 1998-as választások konkrét időpontjáról még egyeztetnek, csupán annyi bizonyos, hogy májusban lesz az első forduló. Egyöntetűen támogatták a jelenlegi 90 napos kampány 72 napra rövidítését, s á kampányra fordítható pénz limitálását. Az ÁSZ által megállapított túlköltekezéssel azonos összegű büntetést kell majd befizetniük a pártoknak az állami költségvetésbe. A pártok egyetértettek az egységes választási kódex elfogadásának szükségességével, arról azonban megoszlottak a vélemények, hogy ez 1998-ig megvalósítható-e. A kormányzat mindenesetre kísérletet tesz benyújtására - hangsúlyozta a miniszter. Eltérő vélemények voltak a kapcsolt listákról, valamint a mai szigorú, de nem egyértelmű szabályozás megváltoztatásának szükségességéről. A pártok lényeges módosításra csak konszenzussal hajlandóak. / ESZAK-magyarország Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapja Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettes: Fllip Gabriella Szerkesztők: Csörnök Mariann, Méhes László Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Bánhegyi Gábor (sport), Szabados Tamás (tördelés) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 351. E-mail: eszak@esznw.iscomp.hu Telefonok: központ: 341-611 titkárság: (fax is) 341-888,341-630 Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, totó: 341-866. Hírügynökségek: Inform Stúdió Budapest (ISB) 1054 Budapest V., Báthory u . 7. III. em. 8. Telefon: 111-4475,269-5706 Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Ügyvezető igazgató: Josef Kogler Felelős kiadó: Görömbölyi László Hirdetési vezető: Kolozsi Judit Terjesztési és marketingvezető: Drágossy Richárd A kiadó címe: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Telefonközpont: 341-817,411-276. Telefax: 341-817. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Hirdetés: Telefon/Fax: 411-425, Telefon: 341-611/223 Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Telefon: (46) 412-162, 411-276, 341-611 Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség (MATESZ). Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hirlapkézbesltőinél és a kiadóban, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 549 forint, negyedévre 1647 forint, fél évre 3294 forint, egy évre 6588 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 26 forint, a pénteki lapszám a TV Plusszal 29 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk visszal Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: 06-80/305-305 A HÍVÁS A MEGYÉBŐL INGYENES! Teijesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 311-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Ezeken a számokon szombaton is tartunk ügyeletet! NATO-meghívó Magyarországnak „E nap a jaltai rend végét jelző dátumként vonul be a történelembe" Madrid, Budapest (MTI) - Javier Solana NATO-főtitkár kedd délután hivatalosan is bejelentette, hogy az Észak-atlanti Szövetség csatlakozási tárgyalásokra hívja meg Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot. A szövetség főtitkára ezzel egy időben elismerő szavakkal méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a délkelet-európai térség országai a demokratikus átalakulás útján tettek, külön is megemlítve ezek közül Szlovéniát és Romániát. Solana elismerő szavakkal szólt arról a fejlődésről, amit a balti térség országai mutatnak. A NATO főtitkára ugyanakkor zárónyilatkozatában csupán erőteljesen megismételte a szövetség azon elkötelezettségét, hogy a bővítés mindenképpen folytatódni fog és hogy a tagországok 1999 évi soron következő csúcs- találkozóján megvizsgálják a tagságra váró országok felkészültségét. Közvetlen utalást ennek kapcsán egyetlen további tagjelölt országra sem tett. Köszönet az esélyért A magyar népet illeti köszönet azért, hogy a NATO-tágországok úgy döntöttek, Magyarországot is meghívják csatlakozási tárgyalások megkezdésére - szögezte le Horn Gyula miniszterelnök néhány perccel a döntés bejelentése után. Magyarország előtt ezzel megnyílik azon országok közössége, amelyek a fejlett demokráciát, a fejlett piac- gazdaságot és az euroatlanti értékeket képviselik - tette hozzá. Jelezte egyúttal: csütörtökre a hét parlamenti párt vezetőjét egyeztető megbeszélésre hívja meg, s ezzel egy időben valamennyien megkapják annak a nyilatkozattervezetnek a szövegét, amelyet az Országgyűlésnek a nyári szünet előtt kellene elfogadnia, megerősítve a politikai pártok egyetértését a csatlakozás kérdésében. Kérdésként merült fel, hogy milyen anyagi terheket róhat majd a lakosságra a majdani taggá válás. Horn válaszában kifejtette: minden ország számára létkérdés a katonai védelem megteremtése, amelynek szavatolása azonban közösségben nem csupán hatékonyabb, de olcsóbb is. A csatlakozásnak persze lesznek költségvonzatai, de látni kell, hogy a NATO- tagság nélkül a védelmi képességek biztosítása sokkal nagyobb összegbe kerülne. Orosz vélemény A NATO bővítését ismételten a második világháborút követő időszak lehetséges legsúlyosabb hibájának nevezte kedden Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter. A moszkvai diplomácia vezetője keddi sajtóértekezletén a madridi NATO- csúcson született bővítési döntést kommentálva megismételte a ki- szélesítést élesen ellenző orosz álláspontot:- A NATO kiszélesítése súlyos hiba. Lehetséges, hogy a legnagyobb hiba a második világháború után - mondta. Mindamellett hangsúlyozta, hogy az orosz vezetés bízik a NATO-orosz Alapító Okirat megvalósításában. Ebben az esetben Primakov szerint megfelelően szavatolható országa biztonsága, illetve a megállapodás beteljesülése elősegíti a NATO megváltozását is. „Jalta” vége Lengyelországban valamennyi politikai erő nagy örömmel fogadta a NATO-csúcs döntését arról, hogy Lengyelországot, Magyarországot és a Cseh Köztársaságot meghívták a csatlakozási tárgyalásokra. „Jó esély van arra, hogy ez a nap a jaltai rend végét jelző dátumként fog bevonulni a történelembe” - mondta Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel miniszterelnök kedden. „Utón vagyunk afelé, hogy a nagyhatalmak jóvátegyék történelmi vétküket, amit Lengyelországgal, Csehországgal és Magyarországgal szemben követtek el” - vélte Wladyslaw Bartoszewski volt lengyel külügyminiszter. A hadsereg korszerűsítése azonban nagy munkát jelent Lengyelországnak - fűzte hozzá. Bartoszewski stqnál- kozását fejezte ki amiatt, hogy egyelőre nem kapott meghívót Szlovénia és Románia, amelyek ugyancsak szorosan kapcsolódnak a Nyugathoz. A Társadalmi Koalíció az Ember- központú Politikáért mozgalom mintegy félszáz tagja tüntetett kedden Budapesten négy NATO-tagor- szág (Kanada, Norvégia, Dánia és Portugália) nagykövetsége előtt Magyarország NATO tagsága ellen Josef Zieleniec cseh külügyminiszter utalt a csatlakozás gazdasági előnyeire is. Azáltal, hogy a NATO biztonsági övezetébe tartozunk, érdekesekké válunk a tőke számára, amelyet stabil országokban kívánnak beruházni - mondta a miniszter Madridban. Csúcszárás Solana NATO főtitkárának záróbeszéde szerint a szervezet célja, hogy a belépési jegyzőkönyvet még idén decemberben aláírják, s a ratifikációs folyamat idejében befejeződjék ahhoz, hogy a csatlakozás 1999 áprilisában, a washingtoni szerződés 50. évfordulóján hatályba lépjen. Jacques Chirac francia elnök, aki egész nap fáradhatatlanul kitartott Románia felvétele mellett, azt mondta, hogy elégedett a csúcs- találkozóról kiadott zárónyilatkozatban megfogalmazottakkal. Solana záróbeszéde után elmondta: nagyon elégedett a döntéssel, mert az szerinte mind a térség, mind a kontinens biztonságához hozzájárul, növelve a NATO stabilitását is. A főtitkár azt is bejelentette, hogy a mostani bővítési körből kimaradó államok előtt nyitva áll a szövetség ajtaja. Közeledésük a NATO-hoz folytatódik: a folyamatot a külügyminiszterek feladata figyelemmel kísérni, két év múlva pedig az állam- és kormányfők is visszatérnek a kérdésre. A nyilatkozat név szerint említi Szlovéniát és Romániát, mint amelyek az utóbbi időben jelentős előrehaladást értek el a demokrácia és a jogállamiság terén. Mindent összevetve Solana történelminek nevezte az 1997-es madridi NATO-csúcstalálkozót, míg Chirac a jó szervezést méltatta, és fontos lépésnek minősítette a találkozót az európai védelmi architektúra kialakulásához. A francia elnök, aki nyolc kollégájának támogatásával mindhiába lobbizott Románia és Szlovénia mostani meghívásáért, azt mondta, hogy viszonylag elégedett a bővítésről elért NATO-kompro- misszummal. Jacques Chirac bejelentette, hogy még a nap folyamán találkozik Emil Constantinescu román elnökkel, aki szerinte szintén elégedett lehet a formulával, mert az név szerint említi országát és az 1999-es dátumot. „Parlamenti Mozaik • Az igazságügyi csomagról határozva a T. Ház. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslatot, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló előterjesztést, az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslatot, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló előterjesztést, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény módosítását, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvény megváltoztatását fogadta el a plénum. • A nyugdíjreform csomaghoz benyújtott módosító indítványok feletti végszavazás előtt Akar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára és Kökény Mihály népjóléti miniszter beszélt a legfontosabb javaslatokról. A módosításokról szólva Akar László elmondta: az egyik indítvány azt szorgalmazza, hogy a gyes továbbra is szolgálati idő legyen. Az ennek fedezetéül szolgáló egyéni nyugdíjjárulékot ezután is a gyes-en lévő fizetné meg, a 24 százalékos munkáltatói járulékot pedig a központi költségvetés térítené meg a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A népjóléti miniszter elmondta: a korhatár előtti nyugdíjazás feltételeit érintő javaslatok közül a kabinet azt a változatot támogatja, amelyik a 62 éves nyugdíjkorhatárhoz képest három évvel korábbi nyugdíjazást enged meg, és nem jár az ellátás jelentős csökkentésével. - E feltétel azonban csak 2009-től, a korhatár egységesítése után érvényesülne - hangsúlyozta. • A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosítások közül a kormány azokkal ért egyet, amelyek az egészségbiztosítási ellátások pontosítására vonatkoznak. Nem találtak kedvező visszhangra ugyanakkor az egészségügyi rendszer, illetve a tb-in- tézményrendszer alapelveit módosító indítványok. így nem támogatta a kabinet a beutalási rend eltörlésére irányuló kezdeményezést, továbbra is szükségesnek tartja az egészségügyi szolgáltatások igénybevételi rendjének szabályozását, valamint a vizsgálati és terápiás eljárási rendek bevezetését. Horn-levél a Mars-tudósoknak Budapest (MTI) - Horn Gyula miniszterelnök kedden levélben üdvözölte a Pathfinder Mars-misszió kidolgozásában résztvevő, a kaliforniai űrközpontban dolgozó magyar tudósokat: Bejczy Antalt, Greguss Pált és Pavlics Ferencet. A kormányfő mindenekelőtt kifejezte örömét, hogy hazánk szülöttei is részesek abban a tudományos teljesítményben, amelyet a Mars-misz- szió megtestesít. Utalt arra, hogy az űrkutatás és az annak feltételeit megteremtő tudományágak elképzelhetetlenek magyar nevek nélkül. Igaz - tette hozzá - többségük az itthon megalapozott tudást külföldön, mindenekelőtt Amerikában bontakoztathatta ki. A miniszterelnök leszögezte: a Mars-misszióban résztvevő tudósok sikere minden bizonnyal újabb ösztönzést ad azoknak, akik Magyarországon tudománnyal s annak legfejlettebb ágazataival foglalkoznak, vagy éppen most szánják el magukat tudó- I mányos pályára. Horn Gyula bízik benne, hogy közülük mind többen érhetnek el itthon is világraszóló eredményt. _Egy Mondatban ___ • ÚJABB KÉPVISELŐI aláírások érkeztek ahhoz az ellenzéki kezdeményezéshez, amelyben a Ház egy része előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának végszavazása előtt - jelentette be Gál Zoltán házelnök. • AZ MSZP és az SZDSZ fontosnak tartja, hogy a közvélemény megismerhesse az úgynevezett Tocsik-bizottság jelentéstervezetét, ezért ismételten követelik annak nyilvánosságra hozatalát - jelentette ki a testület kormánypárti tagjainak nevében Göndör István (MSZP) és Szentkuti Károly (SZDSZ). • TARTANAK A HITELTÁRGYALÁSOK a közlekedési tárca és a Kreditanstalt für Wiederaufbau német bank között Brüsszel bevonásával a magyarszlovén vasútvonal hazai szakaszának megvalósításáról, s az ezredfordulóra elkészülő beruházás finanszírozásához várhatóan mintegy 10-12 milliárd forintos kölcsön és PHARE-segély is várható. • A MAGYAR GAZDASÁGBAN az idén folytatódott a tavalyi év második felében megkezdődött lassú gazdasági növekedés — állapítják meg a Kopint-Datorg Rt. kutatói idei második konjunktúrajelentésükben. • AZ IKARUS Járműgyártó Rt. az év első felében 900 autóbuszt értékesített, többet mint az elmúlt évben összesen. Nyugat-Európában Párizs (MTI) - Az Európai Unióban a háztartások majdnem 12 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, a gyerekeknél pedig még rosszabb a helyzet: 14 százalékuk él szegény családban - tartalmazza az a jelentés, amelyet ma tesz közzé a francia statisztikai intézet, az INSEE. A szegénységi küszöb értékét a francia elemzők az egyes államok magányosan élő lakosait jellemző átlagos életszínvonal felénél húzták meg, így ez országonként más és más: Portugáliában például havi 1700 franknak (valamivel több mint ötvenezer forintnak) megfelelő összeg, míg Franciaországban 3200, Németországban pedig 3600 frank. Az egyes EU-tagországokat egyébként a jelentés 3 csoportba osztja: a legjobb helyzetben Dánia van, ahol a legkisebb a szegény családok aránya (az összes háztartás 4,7 százaléka), a második csoportot Francia- ország. Ami a gyerekeket illeti: Franciaország jó eredményét valószínűleg a társadalombiztosítási rendszer kiterjedtsége, a különböző segélyek és ösztöndíjak sokasága magyarázza, hiszen ez utóbbiak egy négygyerekes család esetében már a háztartás összes jövedelmének egynegyedét adják. Az összes többi EU-tagországban a szegény családban élő gyerekek aránya meghaladja a 10 százalékot. J NATO-várományos országképviselők: Havel, Kwasniewskie, Horn Fotók: AF
