Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-08 / 157. szám
4 Lelkipásztor, egyháztörténész, helytörténetíró Nagy Zoltán Hejőbába, Ónod (ÉM) - A Rákóczi-szabad- ságharc nevezetes eseményét, a Habsburgok trónfosztását kimondó országgyűlés 290. évfordulóját méltó módon ünnepelte a község június elején. Tudományos emlékülést tartottak, és az önkormányzat megjelentette Ágoston István nyugalmazott református lelkipásztor Rákóczi néphozományok Ónodon című könyvét. Ebből az alkalomból beszélgettünk a tiszte- letes úrral. • • Tősgyökeres miskolci, pontosabban hejőcsa- bai, születésű vagyok. Apám itt volt köztisztviselő, Csabán gyerekeskedtem, itt jártam elemi iskolába. Korán megmutatkozott vonzalmam a történelem, a helytörténet iránt. Ezt köszönhetem kiváló tanítóimnak, így Kocsis Ferencnek, valamint Budai Elemérnek. Főleg Kocsis tanító úrral jártuk a környéket és helyben ismerkedtünk például a diósgyőri, az ónodi vár történetével. Az elemi után a Lévay Gimnáziumban tanultam, majd az érettségit követően Sárospatakra jelentkeztem ’49-ben a teológiai akadémiára. Két év után ezt megszüntették, így végül Debrecenben végeztem. Segédlelkészként itthon, Hejőcsabán kezdhettem, majd következett Alsózsolca, Abony, Ózd, mígnem 5 év után - miközben letettem a lelkészi képesítő vizsgákat - Hejőbábára neveztek ki rendes lelkésznek. Ott ismertem meg feleségemet, Gedeon Aranka védőnőt. Nehéz évek voltak ezek, nekem is mint lelkésznek, feleségemnek pedig azért, mert nagy körzetet látott el: Hejőbába, Nemes- bikk, Tiszaoszlár, Hejőkürt, Dollár, Mór, Pataki tanyák, az Igrici Állami Gazdaság tartozott hozzá. □ A Hejőbábán töltött 11 év után Ónod következett... 9 Új állomáshelyemen a lelkészi feladatok ellátása mellett többen igényelték, hogy foglalkozzam a község történelmével. Több mindenre felhívták a figyelmemet, ezért kezdtem a múltban búvárkodni, kutatni. Ezt azért is tehettem, mert a teológián is foglalkoztam egyháztörténettel. Ónodnak számos nevezetessége van várán kívül is. Itt született Lorántöy Zsuzsanna, 2000-ben ünnepeljük születése 400. évfordulóját. Jó volna ebből az alkalomból szobrot állítani emlékére, mert eddig nincs emlékhelye Ónodon. Itt látta meg a napvilágot Török Sophie, Kazinczy Ferenc felesége. A község szülöttje volt Wemer Gyula, a századforduló egyik termékeny íróAz ónodi vár Fotó: Farkas Maya Kiadvány készül az ónodi országgyűlés 290. évfordulójára egyénisége. E hagyományok sorában természetesen a legfontosabbak a várhoz, a Rá- kócziakhoz kapcsolódnak. A nevezetes események között említsem meg, hogy Rákóczi György az ónodi várban tárgyalt a linzi béke előkészítéséről. □ Tiszteletes úrnak már korábban is volt kapcsolata Ónoddal, szívügyének tekintette a vár maradványainak mentését. • Teológus legátusként jártam már ott. Jól emlékszem, húsvét volt, és az áradás miatt nehezen lehetett átkelni a Sajón. A várat régóta ismertem, amikor lelkésznek odakészültem láttam annak romlását. Létrehoztuk a Lorántöy Zsuzsanna Honismereti Kört, lépéseket tettünk a vár mentéséért. Végülis sikerült elérni, hogy hozzákezdtek a feltárásához, és az állagmegóváshoz. Most már nem dűlnek le a falak, de további konzerválásra is szükség van éppen a legrégebbi részeknél. □ Lelkipásztorként jelentős egyházépítő munkát végzett, főleg Ónodon. 9 A században én szolgáltam a legtovább a községben, 17 évig. Templomrenoválást végeztünk, építettünk egy kétmanuálos, elektro-pne- umatikus orgonát. Ónodról Miskolcra a Csabai kapui gyülekezethez kerültem. Nagy szívfájdalmunk volt, hogy az elődöm, Kádár Zoltán vezetésével megkezdett imaház építését - a mai rendelőintézet helyén - leállították. Már félig készen volt, fel is szentelte a püspök, de néhány hónap múltán kisajátították, helyén épült fel a rendelő. Az egyházat csak részben kártalanították. Reméljük most majd megoldódik e régi sérelem. □ Ágoston Istvánt közíróként, helytörténészként is számon tartjuk. Melyek az emlékezetesebb publikációi? 9 Több írással jelentkeztem az Eszak-Magyar- országban, újabban a Teológiai Szemlében Dévai Bíró Mátyásról írtam. ’90-ben jelent meg a Károli Gáspár és a vizsolyi biblia című kiadványom, a 750. évfordulóra jelent meg a Muhi csata 1241 című munkám. Megírtam Muhi és Ónod irodalmi hagyományait, természetesen írtam Lorántöy Zsuzsannáról, most pedig az ónodi országgyűlés 290. évfordulójára megjelenhetett a Rákóczi néphagyományok Ónodon című könyvem. □ Közben letette a doktorátusi vizsgát... 9 „A magyar puritanizmus gyökerei” tanulmánnyal nyertem el az egyháztörténet doktora címet. A munkát most jelenteti meg a Kálvin kiadó. Ágoston István végül Miskolcon fejezte be református lelkipásztori munkásságát. ’96-ban vonult nyugdíjba. Nehéz korszak után most már több idő marad a sok felhalmozott kézirat rendezésére. A nyugalmazott lelkipásztor Tapolcán él feleségével. Két gyermekük önálló életüket élik, és három unoka örvendezteti a nagyszülőket. Mindkét fiatal családban újabb „trónörököst” várnak. A színház és a sport bűvöletében Szilágyi Anita Miskolc (ÉM) - Gyakran kapjuk magunkat azon, hogy panaszkodunk sorsunk miatt. Holott, ha jó mélyen magunkba nézünk belátjuk: nem csak a minket körülölelő környezetben kell a hibát keresni. Jobbára saját magunkon múlik, hogy milyen mértékben vagyunk elégedettek önmagunkkal. Eme igazságról tanúskodik a következő beszélgetés, melynek alanya Szlabo- da István, aki nyugdíjas napjainak is értelmet ad. 9 Elöljáróban el kell mondanom, vallásos neveltetést kaptam, ami nagy mértékben meghatározója volt és persze meghatározója most is életemnek. Soha nem voltam híve a veszekedéseknek, a civako- dásoknak, mert úgy gondolom, szép szóval is sok mindent helyre lehet hozni. Ezt a tézist gyakorlatban sokszor alkalmaztam, és meg kell mondjam, bevált. Ugyanez a helyzet otthon is. Amikor feleségem valami miatt vitába akar szállni velem, inkább félrevonulok, de nem szítom a tüzet, csak abban az esetben, ha biztosan tudom, nekem van igazam. □ Ön már gyermekkorában kapcsolatba került a sporttal? 9 Mindig én vittem a családnak a boltból a kenyeret. Akkor egy félkilós rozskenyér 19 fillér volt, s a visszajáró egy fillért rendszerint eltehettem magamnak. Ebből aztán labdát vásároltam. Megőrültem a labdákért! Miért? Mert gurult és sokan játszhattunk egyszerre. Ragaszkodásom másik oka, hogy édesapám sportszerkereskedő volt. □ Az iskolák? 9 Az egri fiú felsőkereskedelmi iskolába jártam. Itt együtt úsztam például Kádas Gézával, Válent Gyulával, akik később válogatott úszók lettek. Ezután két évig a kassai Kereskedelmi Akadémiára jártam. Kihasználtam minden percet. Síeltem, kerékpároztam, túráztam. Szép évek voltak, de sajnos a háború közbeszólt. Kifutó fiúként kellett dolgoznom apám üzletében majdhogynem tíz évig. □ Aztán fordulat következett az életében. 9 A Miskolci Nemzeti Színházba kerültem. Általános adminisztrátor, majd főpénztáros lettem, de ezen kívül sok mást is - statisztikát, szakszervezeti munkát - meg kellett csinálnom. Az öregek azt mondták, akkor lesz belőlem jó színházi alkalmazott, ha betartom a következő három alapszabályt. Először is: mindent a színpadért. Másodsorban: bemutató előtt nem mondok véleményt, majd végül az a bizonyos három majom tanulsága, amelyik nem hall, nem lát és nem beszél. Az a 34 és fél év, melyet a kulisszák mögött töltöttem, azt hiszem, igazolja - megfeleltem az elvárásoknak. □ Munkája mellett volt ideje sporttal foglalkozni? O Igyekeztem időt szakítani rá, de saját kondícióm szinten tartásán kívül megadatott számomra az, ami sokaknak nem. Testközelben vehettem részt a világbajnokságokon. Az 1973-as szarajevói VB-n mint szálláselókészítő, az 1980-as budapesti Európa-bajnok- ságon pedig a sajtóirodán dolgoztam. Nem beszélve az edzőtáborokról, ahol - ha csak rövid ideig is, de - együtt éltem a magyar válogatott tagjaival. □ Ha már a sportról beszélünk, milyen eredményekkel dicsekedhet? • A sportágak közül nálam főleg az asztalitenisz dominált, de versenyszerűen kerékpároztam. Mindamellett úsztam, vizipólóztam, illetve jéghokiztam. Ezzel magyarázható, hogy sok érmem, serlegem van, melyekért úgy vélem, megdolgoztam. □ Hét éve ment nyugdíjba a színházból. Mivel tölti megérdemelt nyugdíjas napjait? 9 Most csinálom azt, amit mindig is szerettem volna: a sporttal foglalkozom. Jelenleg a B.-A.-Z. Megyei Sporttörténész Társaság elnöke vagyok, e társaság a megyei sportintézet keretén belül működik. Az a szakszövetség egy 1985-ös felhívás alapján elkészítette Borsod megye öt kötetes olimpiai kronológiáját, mely 1894- től 1994-ig kíséri nyomon a versenyzőket. Többek között azt, hogyan jutottak el az olimpiáig, milyen volt a küzdelmes napok hangulata, illetve, hogyan fogadták eredményeiket a sport megyei barátai. Ezen kívül újabb célt tűztünk ki magunk elé. Szeretnénk létrehozni egy megyei sportmúzeumot, ahol a borsodi olimpikonok ereklyéit állítanánk ki. □ Árulja el, pihenni azért szokott? • Nem tudok tétlenül ücsörögni. A feleségemmel nem egy idős, magatehetetlen ismerősünket ápoljuk. A szomszédunkban van egy elsős gimnazista lányka, akit minden reggel keltünk és elindítunk az iskolába, mert a mamájának korán reggel kel mennie tiszaúj- városi munkahelyére. Esténként, amikor lefekszünk mindig mondjuk feleségemmel: mai nap sem éltünk hiába. Mi hisszük, soha nem lehetünk elég jók. j»:„Amikor feleségem valami miatt vitába akar szállni velem, inkább félrevonulok, de nem szítom a tüzet, csak abban az esetben, ha biztosan tudom, nekem van igazam". A könyv egyik szereplője Repka Attila A kollégiumi nevelő Miskolc (ÉM) - Szitka János a miskolci Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Kollégiumának nevelőtanára. Rövidesen - december végén - nyugdíjba vonul. Pályafutását 1957-ben kezdte lakatos szakmunkásként. A kohászatban különböző munkahelyeken dolgozott. Egy ideig a 116- os szakmunkásképzőben szakmát is oktatott. A munka mellett esti és levelező oktatásban tanult tovább. Elvégezte a kohóipari technikumot és műszaki oktatói képesítést szerzett a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Jelenlegi helyén 1981 óta van.- A kollégiumi nevelőtanár! munka az oktató-nevelő tevékenység egyik legszebb, de talán legnehezebb területe. Nagy lehetőséget nyújt a tanulók sokoldalú nevelésére, személyiségük fejlesztésére. A nevelés ugyanakkor nem nélkülözheti a tanári személyes példamutatást és a korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását - mondja. Mindenkor arra törekedett, hogy' olyan fiatalok neveléséhez járuljon hozzá, akik a közösségbe beilleszkedni, becsülettel helyt állni képesek és tisztelik az értékeket, közöttük a fizikai munkát. Diákcentrikusság, kötelességtudat, feladatorientáltság és eredményesség - így összegezhető kollégiumi nevelő- tanári pályafutása. Felesége nyugdíjas gyermekfelügyelő. Két fiúk közül a kisebbik bolti eladó, a nagyobbik pedig villanyszerelő. Örömet jelent számára két unokája. A kollégiumi nevelő szabadidejében szeret olvasni és hétvégi telkén tevékenykedni.
