Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-04 / 128. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Gazdaság 1997« Június 4., Szerda A lakossági turista­valuta eladása Budapest (MTI) - Áprilisban csökkent a la­kossági turistavaluta eladása az előző hónap­hoz képest. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adataiból kiderül, hogy áprilisban 26 millió dollárt adtak el a lakosságnak, éppen annyit, mint az elmúlt év áprilisában. Ugyanakkor ez év márciusához képest 29 százalékkal csök­kent az értékesített valuta mennyisége. Míg áprilisban 91 ezer alkalommal átlagosan 280 dollárt vásárolt a lakosság, addig márciusban 73 ezer alkalommal átlagosan mintegy 500 dollárt. Az idén négy hónap alatt 134,4 millió dol­lárt értékesítettek, míg tavaly ebben az idő­szakban 122 milliót, azaz a növekedés 10 szá­zalékos. Árfolyamok Budapest (MTI) - tegnap is folytatódott a részvények árfolyamának emelkedése az ér­téktőzsdén. A BET összforgalma 6,4 milliárd foriiitot tett ki, ám ennek több mint kéthar­madát a részvények adták 4,3 millárd forint­tal. Diszkont kincstárjegyekre 0,2 milliárd, államkötvényekre 1,5 milliárd forintért kötöt­tek üzletet. A kárpótlási jegyek forgalma ma is alacsony - mindössze 26,4 millió forint volt, az árfo­lyam azonban változatlanul emelkedő: a zá­róár 680 forintra nőtt, de nap közben adtak érte 690 forintot is. Á részvények közül 37 forgott, ebből nőtt 19, csökkent nyolc, nem/alig változott 10 részvény ára. Az élénk kereskedésben milliós forgalmat 23 rész­vény ért el, közülük 100 millió forint feletti forgalmat hét papír produkált. Kárpótlási jegy Tőzsde Index jún. 3.: 6252,91 +113,91 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. június 3. VAIUTA DEVIZA VÉTFL Eladás Középárf. 294,58 310,56 301,51 Angol font 293.92 309,04 301,48 ; ' i 295,55 310,15 301,85 134,96 145,45 139,86 Ausztrál dollár 135,92 143,76 139,84 135,94 144.35 140,14 501,44 537,63 516,95 Belga frank* 501,88 531,92 516,90 501,79 532,82 517,31 27,03 29,13 28,01 Dán korona 27,01 29,01 28,01 27,21 28,89 28,05 34,21 36,87 35,45 Finn márka 34,17 36,65 .35,41 34,44 36,57 35,50 30,69 32,91 31,64 Francia frank 30,72 32,54 31,63 30,98 32,50 31,66 92,00 98,64 94,85 Holland forint 92,01 97,51 94,76 92,48 97,42 94,95 153,00 164,89 158,55 Japán yen* 154,14 162,86 158,50 153,91 163,43 158,67 ■ 129,41 139,46 134,10 Kanadai dollár 130,27 137,09 134.08 130,39 138,40 134,37 104,26 109,91 106,71 Német márka 103,72 109,50 106,61 104,15 109,49 106,82 24,83 26,76 25.73 Norvég korona 24,85 26,61 25,73 25,00 25,54 25,77 105,05 112,63 108,30 Olasz líra** 105,29 111,29 108,29 105,64 1 11,28 108,46 14,80 15,60 15,15 Osztrák schilling 14,73 15,56 15,15 14,80 15,56 15,19 100,51 112,15 105,80 Portugál escudo 102,08 109,50 105,79 102,70 109,05 105,88 121,80 131,27 126,22 Spanyol peseta* 122,55 129,87 126.21 122,53 130,11 126,32 125.97 132,81 128,94 Svájci frank 125,38 132,48 128,93 126,17 132,49 129,13 22,81 24,59 23,64 Svéd korona 22)80 24.44 23,62 • 22,95 24,37 23,66 180,11 189,88 184,35 USA dollár 179,83 188,83 184,33 180,00 189,23 184.62 200,85 216,46 208.13 £CU 200.98 215,14 208.06 202,12 214,83 208,08 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitel­bank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók Jó piaca van a magyar olajnak Hazánk Kelet-Európa legjelentősebb étolaj- és nyersolaj-exportőre A vetésterület növekedett, a kedvezőtlen időjárás miatt viszont elmarad­hat a várt eredmény Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - GSL) - Európai viszonylatban is az egyik leg­biztosabb piaccal rendelkező hazai mezőgazdasági növény a napraforgó. Bár számottevő fel­dolgozója nincs megyénkben, vetésterülete több mint a dup­lájára nőtt az utóbbi években. Térhódításának azonban ha­tárt szab, hogy növényegész­ségügyi megfontolásból lega­lább 5 éves vetésforgóban kell - kellene termeszteni. A napokban rendezték meg az Olajmag-Feldolgozók Nemzetközi Egyesületének (IASC) 69. világ- kongresszusát Budapesten. A ren­dezvénynek már csak azért is ott­hont adhatott a főváros, mert Ma­gyarország Kelet-Európa egyik leg­jelentősebb étolaj- és nyersolaj-ex­portőre. Az ágazat több mint 15 ezer tonnával növelte külföldi el­adásait 1994 óta. Olajosmag-kivi- telben is csupán Oroszország és Ukrajna előz meg minket. Ezekből az országokból viszont a hazai fel­dolgozók is jelentős mennyiségű étolaj alapanyagot importálnak. Felmérések szerint az EU-ban jelenleg is hiánycikk az étolaj, a ke­reslet felét más piacokról kell be­szerezni. A termesztők szerint a termelést befolyásoló kedvezőtlen időjárás miatt az idén magas árak alakulhatnak ki, és biztos piaca lesz a magyar olajnak ebben az év­ben is. A jövő elé pedig még na­gyobb várakozással tekintenek az üzletágban érdekeltek. Az EU-csat- lakozás után ugyanis könnyebb lesz versenyezni a kívül maradt orosz és ukrán konkurenciával. A napraforgómag tonnájáért belföldön átlagosan 40-43 ezer fo­rintot adnak a felvásárlók a minő­ségtől függően. A csepeli szabadki­kötőben „mért” tőzsdei ára pedig 45 ezer forint körül mozog. Mint az olajos növények túlnyo­mó részét, a „magot” is a tőkesze­gény mezőgazdasági kisvállalko­zóknak is kedvező integrátori, ter­meltetői rendszerben termesztik. A piac meghatározó - gyakorlatilag monopol helyzetben lévő - hazai feldolgozója és exportőre a Cereol Rt. Egymaga termelteti a hazai napraforgóolaj alapanyag 70 száza­lékát, és magáénak tudhatja az ágazat három jelentős - martfűi, nyírbátori és budapesti - feldolgo­zóüzemét is. A nyugati érdekeltségű multina­cionális cégnek szállít Borsod-Aba- új-Zemplén megye egyik legna­gyobb napraforgó integrátora is, a mályi Agroker Mezőgazdasági, Ter­melőeszköz Kereskedelmi Rt. Ta­valy mintegy 13 700 tonna napra­forgómag felvásárlására kötöttek szerződést a Cereol Rt.-vei, illetve 176 megyei termesztővel - közölte Farkas István termeltetés vezető. A mennyiség forgalmi értéke több mint 600 millió forintot tesz ki. Hogy az üzlet biztos legyen, tonnánként 16 ezer forint 15 száza­lékos kamatú kölcsönt is adnak a termelőknek. Múlt évben 220 mil­lió forint hitelt vett fel a cég erre a célra, tulajdonképpen a termelők helyett, akik többsége egyébként nem felel meg a bankok garancia követelményeinek. A kölcsönt több­nyire közvetlenül az általuk is for­galmazott vetőmag, növényvédő­szerek, illetve eszközök formájában nyújtják, a termesztők pedig a ter­mény egy részével törlesztenek. Szerződéses partnereik - a külön­böző felárakat is beszámítva - ton­nánként mintegy 40 ezer forintos felvásárlási árat remélhetnek az idei termésért. Bár megyénk szántóterületének 20 százalékán növekszik naprafor­gó, vagyis a termelt haszonnövé­nyek között igen előkelő helyet fog­lal el - néhány kisebb szövetkezeti olajütőt nem számítva nincs je­lentős feldolgozóipara megyénkben. Korábban sem volt, a közelmúlt gazdasági feltételei közepette pedig nem akadt cég vagy vállalkozó, aki egy olyan költséges beruházásba fogott volna, mint egy korszerű hi- degsajtoló-üzem felépítése. Bár két­ségtelen, hogy a multinacionális konkurenciával várható versengés sem vonzó perspektíva. A megyei termesztők viszont ru­galmasan éltek a kínálkozó piaci lehetőségekkel. Az étolaj konjunk­túra hatására megyénkben több mint a duplájára növekedett a nap­raforgó vetésterülete az utóbbi években - közölte Sümegi István, az agrártárca megyei hivatalának főtanácsosa. Átlagos vetésterület? 1990-ben még 15 ezer hektár körül mozgott, ’96-ban már 29 ezer hek­tár volt. A legjelentősebb ugrást a tavaly őszi vetés hozta, idén - közel 10 ezerrel több - 38 ezer hektárról takarítanak majd be napraforgó- magot Piaci szempontból nyitva áll a lehetőség a termelés növelésére. Határt szab neki azonban, hogy nö­vény-egészségügyi okokból csak 4-5 évente szabadna ugyanabba a táb­lába napraforgót vetni - tájékozta­tott a főtanácsos. Ellenkező esetben a növény nem képes ellenállni a ta­lajban felszaporodott kórokozók­nak, és tulajdonképpen magát fer­tőzi meg, ezt pedig semmiféle eljá­rással nem lehet orvosolni. A jelen­legi vetésterület is túlságosan nagy. Arról tanúskodik, hogy a ter­mesztők a gazdasági érdeknek en­gedve nem tartják be a még bizton­ságos vetésforgót. Nemcsak hallgatni arany, várni is Némi jogértelmezési huzavona után elkészült a szerződéstervezet Budapest (ÉM - GSL) - Eredeti­leg decemberre tervezték az aláírását, majd jogviták követ­keztek, és április, május, végül június lett a várható időpont. A Magyar Bányászati Hivatal (MBH) jelenlegi információi sze­rint még e hónapban hitelesít­hetik Telkibánya egykori arany- lelőhelyének hasznosításáról szóló koncessziós szerződést. Ha minden igaz, ősszel már ara­nyat keresnek a geológusok Telki­bányán. Mint korábban hírül ad­tuk, a ipari tárca kutatásra és ki­termelésre kiírt koncessziós pályá­zatát az angol RTZ Mining and Exploration Limited nyerte el ta­valy nyáron. Akkor decemberre ter­vezték a koncessziós szerződés alá­írását, de a kitűzött időpontok többször módosultak a két ország eltérő törvénykezési szokásaiból fa­kadó jogértelmezési „húzd meg, eresztd meg” következtében. A koncesszionáriusnak ugyan van lehetősége kisebb mértékben módosítani a rendelkezésére bocsá­tott koncessziós mintaszerződést, de a törvényadta keretek szűkre szabják mind az RTZ Limit, mind az MBH lehetőségeit.- A bányászat hagyományosan a részletesen szabályozott jogterü­letek közé tartozik hazánkban - tá­jékoztatott Füst Antalt, az MBH el­nökhelyettese. - Némi időbe telt, míg az angol partner belátta, hogy nem módosíthatjuk a szerződést a vonatkozó törvényekkel ellentéte­sen. Például, hogy nem járulha­tunk hozzá a szerződés érvényben maradásához, ha az aláírásától számított hatodik hónap végéig nem tudják beszerezni a tevékeny­ségre jogosító kutatási és kiterme­lési engedélyeket. Hasonló huzavo­na előzte meg a bányajáradék ki­számítását. Az RTZ módszere seho­gyan sem passzolt törvényeinkhez, míg végül belátták, hogy a mi ja­vaslatunk számukra is kedvezőbb. A tárgyalások eredményekép­pen úgy tűnik lassan visszatérnek az eredeti mintaszerződéshez - kö­zölte az elnökhelyettes - és június végén már valóban aláírják a kon­cessziós szerződést, az ősszel pedig elkezdődhetnek a próbafúrások Telkibányán. Az MBH már elkészítette szer­ződéstervezetét, csupán az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi miniszternek kell jóváhagynia. Mint Füst Antal kijelentette: érde­mes kitartani az angol cég mellett, mert ez az ajánlat veszi leginkább figyelembe, hogy a borsodi telepü­lés nem csak aranybánya, hanem környéke az ország egyik legszebb vidéke is. Májusban csökkent a munkanélküliség Budapest (MTI) - Az áprilisban nyilvántartott 482 300-ról má­jusban 471 800-ra csökkent a re­gisztrált munkanélküliek szá­ma hazánkban. A miniszter számottevő eredmény­ként értékelte, hogy a KSH-adatai szerint hosszú idő óta először idén az első negyedévben már emelke­dett a foglalkoztatottak száma. Az emelkedés az előző év hasonló idő­szakához képest csaknem 10 ezer, s így a foglalkoztatottak száma je­lenleg már eléri a 3,6 milliót. A KSH reprezentatív minta alapján készült számításai szerint az első negyedévben 372 ezer mun­kanélküli volt az országban, s ez 50 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A regisztrált munkanél­küliek száma, illetve a KSH-adatok közötti különbség főként abból adó­dik, hogy a nyilvántartásban azok a munkanélküliek is szerepelnek, akik saját maguk nem keresnek munkát, de elhelyezkedésük érde­kében együttműködnek a munka­ügyi központokkal. A KSH módsze­rével számított 9,4 százalékos munkanélküliségi ráta nemzetközi összehasonlításra is alkalmas. Ez kedvezőbb, mint a 10,9 százalékos európai uniós átlag. A miniszter ugyanakkor rámutatott, hogy a kedvezőbb átlag ellenére igen ko­moly gondokat jelent egyes régiók magas munkanélkülisége, azok helyzete, akik egy évnél hosszabb ideig sem találnak munkát. A fog­lalkoztatáspolitikai eszközöket el­sősorban ezekre a területekre kon­centrálják. A régiók problémáit mérséklik a sikeres közhasznú és közmunka programokkal. MNB-mérleg: csökkenő adósság Budapest (MTI) - Tovább csök­kent az ország nettó külföldi adós­sága februárban - ez derül ki a Magyar Nemzeti Banknak az MTI- hez kedden eljuttatott részletes adatsorából. Február végén Magyarország net­tó külföldi adóssága 14 milliárd 189 millió dollár volt, ez 67 millió dollárral kevesebb a január végi hasonló adatnál. Az ország nettó külföldi tartozása 26 milliárd 723 millió dollárra rúgott a második hónap végén, ami szintén mérsék­lődést jelent az előző havi 26 mil­liárd 879 millió dollárhoz képest. Az ország összes külföldi tartozá­sa a második hónap végén 38,8 milliárd dollár volt, a devizatarta­lékok összege 8,6 milliárd dollárra rúgott. A jegybank adatsorából kitűnik, hogy a kormányzati szektor és a Magyar Nemzeti Bank összes kül­földi tartozása 21,37 milliárd dől- lárt ért el február végével. A kor­mányzati szektor és az MNB nettó külföldi adóssága 7,3 milliárd dol­láros szinten állt a második hónap végén. Az ország folyó fizetési mér­legének hiánya 198 millió dollárra rúgott februárban, az első két hó­napban az összesített deficit 497 millió dollár volt. Mezőgép-gyárat vett a Claas Szolnok (MTI) - A német Claas- csoport megvette a Szolnoki Mező­gép Rt. törökszentmiklósi gyárát, ezzel Európa legnagyobb betakarí­tógép gyártója jelentősen megerősí­tette piaci pozícióját Magyarorszá­gon. A megvásárolt nagy múltú üzemben a Claas kombájnok gyár­tását tervezik - jelentette be keddi Szolnokon tartott sajtótájékoztató­ján Sziráki András, a Mezőgép Rt. vezérigazgatója. Ezzel a lépéssel - mondta el - még szorosabbra fűzte együttműködését az egymással ne­gyedszázada üzleti kapcsolatban álló német és magyar cég. A Szol­noki Mezőgép Rt. a múlt évben több mint 25 millió márka érték­ben szállított a Claas részére szal­maszecskázókat, rotációs kaszákat és gabonakombájn-részegységeket. Ami a volt Mezőgép-gyáregysége­ket illeti; ezekből hetet értékesítet­tek, a most eladotton kívül a heve­si, gyöngyösi, horti, cibakházi, kis­újszállási, valamint egy másik tö­rökszentmiklósi egységet. A de­centralizált privatizáció nem járt együtt a munkahelyek tömeges megszűnésével, hiszen ebben az iparágban jelenleg kereken ötezer embert foglalkoztatnak, s közülük 2200 Szolnokon és körzetében dol­gozik. A foglalkoztatási szint meg­őrzése itt azért is sikerült, mert a hazai kereslet visszaesése miatti bevételkiesést a növekvő nyugati exporttal tudták pótolni. A karcsú­sított, és kereskedőház létrehozá­sát fontolgató Szolnoki Mezőgép is privatizációra vár, „egy jó pénzügyi befektetőt nagyon szívesen látnánk résztulajdonosként” - hangsúlyozta a vezérigazgató. Gabona fajtabemutató Szeged (MTI) - Az őszi és tavaszi kalászosok szántóföldi és tenyész- kerti bemutatója kezdődött kedden Szegeden. A szegedi Gabonater­mesztési Kutatóintézet, a Csongrád Megyei Agrártudományi Egyesület és a Gabonamag Vetőmag-előállító Kft. kétnapos rendezvényén a szak­emberek a gabonakutató legújabb búzafajtáit, a nemesítési és ter­mesztési kutatások eredményeit is­merhetik meg, valamint tájékozta­tást kapnak a vetőmag-ellátásról. A szegedi Gabonakutató Intézet új búzafajtáiból a múlt év végén egy­szerre ötöt ismert el a Fajtaminősí­tő Tanács. A fajták minden szem­pontból megfelelnek a mai búzater­mesztés követelményeinek: bőter- mőek, a betegségekkel szemben nagyrészt ellenállóak, s kiváló ke­nyér és tészta készíthető belőlük. Az öt új szegedi fajta a GK Élet, a GK Kalász, a GK Malmos, a GK Véka és a GK Bétadur elnevezést kapta - közölték a tanácskozáson. Bár korai még a prognosztizálás, a jelenlegi adottságokat tekintve valószínűsíthető, hogy az ország vetőmagszükséglete búzából bizto­sítva lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents