Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-04 / 128. szám

1997. Túnius 4.» Szerda Kultúra ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 r Szervezeti köszöntő Miskolc (ÉM) - A pedagógusnap alkalmából rendezett ünnepséget a Pedagógusok Szakszervezetének miskolci vezetősége a napokban 220 miskolci nyugdíjas pedagógus részételével Miskolcon. Az ünnep­ségen a szakszervezet országos ve­zetősége nevében Árok Antal ügy­vezető igazgató Eötvös József-em- lékérmet adományozott Soós Ká- rolyné és Pázmándiné Skultéti Ju­dit nyugdíjas pedagógusoknak, tá­jékoztatta lapunkat Móré József nyugdíjas pedagógus. A közoktatási vita Felsőzsolca (ÉM) - A megyei köz­oktatásfejlesztési tervet vitatták meg a Miskolc körzetéhez tartozó te­lepülések polgármesterei, iskolaigaz­gatói a közelmúltban Felsőzsolcán. A fejlesztési tervvel összhangban megfogalmazták meg, hogy a szak­mai és szakszolgáltatásokat, a neve­lési tanácsadást, a logopédiai ellá­tást, a korai fejlesztést és gondozást kisebb térségekben, társulási össze­fogásban és pályázati pénzekből cél­szerű megoldani. Természetesen az önkormányzatok továbbra is maguk dönthetnék el, hogyan szervezik meg a közoktatásból adódó alapfela­dataik ellátását - hangsúlyozták a témavezetők. A fejlesztési tervre és a közoktatási törvényre hivatkozva több felszólaló kérte a jelenleg is mű­ködő Miskolc környéki tanügyigaz- gatási társulás erősítését. Pataki szoboravató Sárospatak (ÉM) - Bartók Béla portrészobrát - Kárpáti Éva alkotá­sát - avatják fel június 5-én, csütör­tökön délután 5 órakor Sárospata­kon a Borostyán szálló előtt (Szent Erzsébet út). Az ünnepélyen várha­tóan Bartók Péter, Bartók Béla fia is részt vesz. Nyelvünk eredetéről Miskolc (ÉM) - A magyar nyelv eredete - az úgynevezett sumér nyelv címmel P. Pesti József jezsu­ita szerzetes tart előadást a Man- dorla Közművelődési Egyesület szervezésében ma, szerdán dél­után fél 6-tól Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumban. „Tardonára gyertek emberséget tanulni!” Lovas Albert, az ezüst érdemkereszttel kitüntetett pedagógus Lovas Albert: A lelkek és a tudat kertésze lehetek Fotó: Bujdos Tibor Budapest, Tardona (ISB - DÁ; ÉM - FG) - Pedagógusnap al­kalmából a, Magyar Köztársa­ság Ezüst Erdemkeresztje ki­tüntetést vehette át Göncz Ár­pád köztársasági elnöktől Lo­vas Albert, a tardonai Jókai Mór Általános Iskola igazgató­ja. A kitüntetett pedagógus ké­pesítés nélküli nevelőként kezdte a tanítást szülőfalujá­ban, végigjárva az iskolai rang­létra minden fokát - háromszor is újraválasztva - 1982 óta az is­kola igazgatója. • Negyvenkilenc éves vagyok, hu­szonkilenc éve a pályán. Magyar­orosz szakosként indultam, később a TF-en még elvégeztem a testne­velést - kezdte a gyors bemutatko­zást Lovas Albert. □ Hogyan lett pedagógusi • Véletlenül. A miskolci Földes Fe­renc Gimnáziumban érettségiztem, utána felvettek az agráregyetemre. A fóldszeretetet itthonról kaptam, hiszem az őseim gazdálkodtak, édesapám ugyan a bányász volt, de ha hazajött, azonnal ment a földre. Előfelvételis voltam, így az érettsé­gi után bevonultam katonának. Nem tudnám megmondani, mi okozta a változást, talán éppen a szülőföld vonzása, de október 22-én leszereltem, és másnap már a tar­donai iskolában voltam. Éppen pe­dagógust kerestek, nem volt, aki az oroszt tanítsa, én meg úgy éreztem, elég jól tudom a nyelvet. így kezd­tem el képesítés nélkül tanítani, majd levelező tagozaton elvégeztem az egri tanárképzőt. □ Hogy jön a magyar és az orosz szakhoz a testnevelési • Nem volt testnevelő az iskolá­ban! Persze, mindig is sportoltam, majd edzősködtem. Tardonán éve­kig volt katonaság, nagyon sok, igazán jó futballista megfordult itt, NB I-es, NB Il-es játékosok. Za­vart, hogy nem vagyok elég felké­szült. Ezért előbb elvégeztem a se­gédedzőit, majd jelentkeztem a testnevelési főiskolára. □ Mit gondol, minek köszönheti a kitüntetést1 • Nem tudom. Szeretnék minden­féle közhelyet kerülni. Tényleg úgy gondolom, hogy semmi különöset nem csináltam. Csak tettem a dol­gomat, a legjobb tudásom szerint. De ez az elismerés az egész tardo­nai tantestületnek is szól. Ennek a jól összekovácsolt csapatnak a munkája nélkül bizonyára nem le­hetnék a kitüntetettek között. Ép­pen ezért mindenek előtt nekik kö­szönöm az elismerést. Van erre egy jó idézet: „Nem vagyunk több csak egy-egy tégla, de együtt mi va­gyunk a ház...” □ De ha mégis ki kellene valamit emelnie eddigi életéből, mire volna a legbüszkébb1 Minek örül igazául • Hogy pedagógus lehettem... Hogy a világ legmegtisztelőbb, és egyben legfelelősségteljesebb hivatását mű­velhetem. Hogy a mindennapi mun­kámat nem érzem tehernek. Hogy a sok nehézség mellett sokkal több az öröm. Hogy a lelkek és a tudat ker­tésze lehetek... De a családom is na­gyon fontos számomra, minkét lá­nyom pedagógus lett, a feleségemtől is minden segítséget megkapok ah­hoz, hogy a munkámnak élhessek. Ide kell sorolnom az iskolát is, a tantestületet, hiszen az eredménye­ink azt bizonyítják, hogy jól dolgo­zunk. A tanulóink 95 százalékát fel­veszik az első helyen megjelölt kö­zépiskolába. A visszajelzések szerint az itt kapott tudás, jó alap a tovább­tanuláshoz. Jelenleg 120 diákunk van, és 12 fős a tantestületünk. A létszámadatokból is látszik, hogy vi­szonylag kis csoportokban tudunk foglalkozni a tanulókkal, így jut idő a tehetséggondozásra, a felzárkózta­tásra. Persze, nagyon szeretem a fa­lumat is. Mert igaz, azt szokták mondani, mennél kisebb egy falu, annál nagyobb a sár, de itt még megmaradt az őszinte emberi érzés, az egymással való törődés, a kölcsö­nös tisztelet. Talán nem véletlenül írta Jókai Mór: „Tardonára gyertek emberséget tanulni!” Ha már ilyen ,Jeltál-” készül, azt is el kell monda­nom, hogy 15 éven át vezettem a tardonai népi együttest. A, végén már 60 tagú volt a csapat. Énekel­tünk, táncoltunk, feldolgoztuk köz­ségünk hagyományait, színpadra vittük, kétszer is elnyertük a Kiváló Népi Együttes címet. □ Múlt időben mondja. • Sajnos, egy ekkora együttest nem tud eltartani egy 1200 lélek­számú falu önkormányzata. □ A mai világban lehet jó hangulat egy tantestületben? • Magunknak teremtjük meg a hangulatot. Egy falusi iskolában, ha valaki megmarad, az ízig-végig pedagógussá válik. A falu ugyanis kidobja magából a nem odavaló embert. Cigánydal - ismeretlen szöveggel A miskolci roma gyerekek kulturális- és sportvetélkedőjén Miskolc (ÉM - DK) - Áramszü­nettel kezdődik. Áz igazgató szerint öt éve nem volt hason­lóra példa. Bosszantja is, hogy éppen ezen a napon történik, amikor vendégeket hívtak a miskolci József Attila Általános Iskolába, hogy megrendezzék a roma gyermekek városi kultu­rális- és sportvetélkedőjét. Az áramszünet ideje alatt gyors megnyitó az udvaron. Csordás György igazgató nemes versengést, jó szereplést kíván a hat iskolából érkezett közel százötven gyerek­nek. Szerencsére a focihoz nem kell villany, és elkezdődhetnek a sor­versenyek is... Várni kell viszont a táncosok­nak, zenészeknek. Van idő bőven. Türelem is. Amely rövidesen ára-) mot terem. Meg zajt. Onnantól már nehezen érteni egymás szavát, tel­jes hangerőn a magnó, mindenki próbálni szeretne.- Mi a „Hol a dugót” táncoljuk a Törpikékből - mondják a vendéglá­tó iskola harmadikos lányai. De ké­szülnek a többiek is. Van viszont, aki „unatkozik”, és gátol inkább, mint segít.- Viselkedjél, mert kapsz egy frászt! - kiált a rendbontóra egy fiatal tanárnő, akiről nem na­gyon gondolná az ember, hogy fel szokta emelni a hangját.- Két éve fog­lalkozom velük. Amikor először beszéltem az igaz­gatóval, és mond­ta, hogy cigány- gyerekeket kell tanítani, rettene­tesen megijedtem - mondja Balázs Andrea, az iskola történelem-ének szakos tanára. - Azóta megszerettem őket. Az tény, hogy nagyon nehéz fegyelmet tar­tani. Néha bizony kiabálok, és a szemem is tud szikrát szórni... De ha elfogadják az embert, akkor sok mindent megtesznek, lehet velük haladni. A mostani seregszemlén cigány­dalokat énekelnek Andrea tanítvá­nyai- ,- Ok hozzák a dalokat, kivá­lasztjuk, melyek azok, amelyeket színvonalasan meg tudjuk szólal­tatni. Ezeknek megpróbáljuk leírni a szövegét. Ami azért nehéz egy ki­csit, mert ők sem tudnak cigányul, én meg pláne. A jó ég tudja, miről szólnak a dalok. De eddig senki nem szólt, hogy nem jó, amit ének­lünk... * Ebbe az iskolába szinte csak ci­gánygyerekek járnak. A kétszáz ta­nulóból mindössze tíz nem cigány. Az igazgató elmeséli, hogy gyakran viszik őket különféle seregszemlék­* Roma gyerekek a seregszemlén Fotók: Dobos Klára re. Úgy gondolták, itt is rendeznek hasonlót. Az oktatási bizottság pá­lyázatán nyertek tízezer forintot. Ugyanennyit kaptak a város roma kisebbségi önkormányzatától, és másfélszer ennyit tett hozzá az is­kola is. így megvendégelhetik a gyerekeket, és jut mindenkinek ajándék. Zenei könyvek, kislexiko­nok, kötelező olvasmányok - a sportversenyben elért helyezése­kért pedig labdák.- Pocsék gazdasági helyzetben vagyunk - mondja Csordás György -, mégis úgy gondolom, az iskolá­nak mindig van arra pénze, amire nagyon akar. És mi erre nagyon akartunk. Annyira szeretnek szere­pelni ezek a gyerekek. És nemcsak a romáknak rendezett versenyeken érnek el jó helyezést. A Szabó Lő- rinc-szavalóversenyeken például szinte mindig a középmezőnyben vagyunk. Tanulmányi versenyekre persze nem igazán járunk... * A táncosok versenyén minden számnak hatalmas a sikere. Taps kíséri végig a produkciókat. Tetőfo­kára akkor hág a hangulat, amikor a hetedikes lányok katonatánca kö­vetkezik. És kiderül: a tanár úr is szerepel. A fiatalember katonazub­bonyt ölt, és táncol a lányokkal...- Nem volt nehéz rávenni, hogy szerepeljen velünk - mondják az­tán a diákok.Mindig benne van mindenben, nagyon segít nekünk. Hegedűs Jánosnak hívják, kémiát, fizikát, történelmet, hittant tanít, meg az osztályfőnökünk is. Ä tanár úr egy éve dolgozik itt. Vallja, ezekhez a gyerekekhez kü­lönösen nagy szigor kell, de ha si­kerül kivívni a tiszteletet, megy a munka zokszó nélkül.- Miért nem kavart jobban ta­nár bá’? - kérdik tőle a lányok, mi­kor újra összefutnak. Hegedűs Já­nos mosolyog. Aztán még jobban, mikor az egyik diáklány rámutat, s mondja társának: - Ez a legkedve­sebb, a legszebb... Beugrott a Kökörcsin Rozsnyó, Rátka (ÉM) - ,Á nemzeti és helyi kultúra megőrzése és ápolása mellett cél a szomszédos tájak és környező országok kul- túrjának megismerése is.” Ezt a mondatot az UNESCO 1990-es Egyetemes Konferenciájá­nak határozata tartalmazza. Ennek jegyében rendezték meg a Szerenccsel testvérvárosi kapcsolatban álló Rozsnyón június 1-jén a II. Rozsnyói Gyermekfolklór Fesztivált. A prog­ramon - egyedüli külföldi vendégként - részt vett a rátkai Kökörcsin citerazenekar. A szlovákiai meghívásnak eredetileg a tállyai Orbán Balázs citerazenekar örülhe­tett, a Szerencs Városi Kulturális Központ ve­zetősége - ismerve a csoport tehetségét - fel­vette a kapcsolatot az együttessel, akik igent mondtak a felkérésre. Majd az utolsó pilla­natban lemondták a fellépést. Szerencsére a rátkai népiegyüttes vezetője, Kőhalmi Károly az első hívásra igent mondott. A rátkai Kökörcsin citerazenekar kitett magáért. Stefan Gerza, a Rozsnyói Kulturális Központ igazgatója elmondta, hogy a népi­együttes műsorösszeállításában felfedezni véíte a rendezvény főmotívumát, ugyanis a rátkaiak a magyar népdalok mellett ízelítőt adtak a sváb és a cigány népzenéből is. A rátkai citerások Rozsnyón Fotó: Serfőző L. Különdíjas kolompos Edelény (ÉM - PTA) - Az Edelényben élő Hodossy Gyula különdíjat kapott a Kecske­méti Népi Iparművészeti Múzeum országos pályázatán, amely az egyre inkább magára maradó honi iparművészeknek biztosít meg- mutatkozási, megmérettetési lehetőséget. A több mint 70 éves edelényi mester a mai na­pig az országban egyedülállóan magas szin­ten gyakorolja a csengők, kolompok, kampók készítésének mesterségét. Iskolaünnep Miskolc (ÉM) - A Görömbölyi Általános Is­kola harmincadik évfordulója alkalmából ün­nepségsorozat kezdődik ma, szerdán az isko­lában. A június 7-ig tartó jubileumi napokon a tanulók környezetvédelmi és prózamondó vetélkedőkön, sportversenyeken vesznek részt, kulturális műsort adnak. Erdei iskolások Természetesen szemléltetnek Miskolc, Dédestapolcsány (ÉM - Hl) - Egy hétig erdei iskolába járnak a mis­kolci Bulgárföldi Általános Iskola diák­jai Dédestapolcsányban. Az intézmény ötödik éve szervez hasonló oktatást a gyermekeknek, mivel iskolájuk alap­programja a természet- és környezetvé­delemre épül - tudtuk meg Rusz Ottóné igazgatótól. A tananyagot úgy csoportosítják át, hogy az erdei iskolában az elméleti és a gyakorlati is­mereteket párhuzamosan sajátíthassák el a gyermekek - hallottuk az igazgatótól. Ezt a hetet - június 2-től - hét osztály, hozzávető­leg 130 tanuló, negyedikesek, ötödikesek és hatodikosok töltik a dédestapolcsányi tábor­ban. Délelőttönként folynak az órák, biológiá­ból például növényeket határoznak, vízminő­ség-vizsgálatot végeznek, földrajzból talaj­mintákat tanulmányoznak, irodalomból, tör­ténelemből helytörténeti ismereteket kapnak. A gyermekek nagyon kedvelik ezt a fajta is­kolát, mondta az igazgató, mivel élőben, a va­lóságban is megtapasztalhatják a tanultakat. A legtöbb tanulójuk lakótelepen él, számukra különösen hasznos a táborozás. A délelőtti ta­nulás után délutánonként több kilométeres túrákat tesznek a környéken a gyermekek. De közös énekléseket is tartanak, és egy éj­szakai bátorságpróbát is szerveznek. A diáko­kon kívül nyolc pedagógus vesz részt az erdei oktatásban, mindannyian ingyen vállalták az ott-tartózkodást. Ha nem tették volna, talán semmi sem lett volna az egészből, mivel az is­kola nem tudta volna megfizetni a különmun­kát. A gyermekek szállását viszont országos pályázatokon nyert összegekből ingyen bizto­sították, saját alapítványukból pedig több di­ák étkezési költségeit is támogatták.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents