Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-13 / 136. szám

1997. Túnius 13., PÉNTEK A Megyéből Telentjük ÉSZ AKAI AGYARORSZÁG 3 □ Munkaértekezlet, jutalmazással Tiszaújváros (ÉM - FL) - Ösz- szdolgozói értekezletet tartottak tegnap a polgármesteri hivatalban. A rendezvényen Heiszman Géza jegyző értékelte az elmúlt évben végzett munkát Farkas Zoltán pol­gármester és Koscsó Lajos alpolgár­mester jelenlétében. Kijelentette: személyes tapasztalatai megegyez­nek a közvéleménykutatás eredmé­nyeként az Észak-Magyarország- ban is közölt adatokkal. Eszerint a polgármesteri hivatal dolgozói az elmúlt évben megfelelően, jó színvo­nalban látták el feladataikat, de idén még nagyobb kihívásoknak kell megfelelniük. Kritikusan szólt a lakosságot, vagy annak egy részét joggal irritáló hivatalnoki megnyil­vánulásokról és a gondokat megér­tő, azok megoldásához hatékonyabb segítséget nyújtó magatartást igé­nyelt. Az értékelést követően jutal­mat kaptak a hivatal dolgozói. Harmadik lett 3 diákújságírónk Három Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei diákújságíró ért el 3. helyezést a Soros Alapítvány diákújságírók­nak hirdetett versenyén. A tegnap Budapesten tartott ünnepélyes eredményhirdetésen a 10-15 éve­sek kategóriájában Brezsnyák Csil­la (Felsőgagy, Baktakéki Körzeti Ál­talános Iskola) Az én iskolám című riportjáért, Varga Attila (Baktakék, Körzeti Általános Iskola) Tréfás óra­rend című karikatúrájáért, a 15-19 évesek kategóriájában Pintér Zol­tán (Miskolc, Andrássy Gyula Mű­szaki Középiskola) Ma forradalom volt száznegyvenkilenc éve című publicisztikájáért vehetett át jutal­mat. A versenyre az iskolák belső világát, az intézmény és környeze­tének kapcsolatát bemutató műve­ket lehetett beküldeni. Felvételün­kön Pintér Zoltán, Brezsnyák Csilla és Varga Attila. Fotó: Nagy Gábor Hernád-projekt holland támogatással Encs (EM - BGY) - A vízügyi törvény megalkotása után a központi utasítások helyett a regionális helyi döntések soro­zata lett a tartópillére a vízügyi politikának. A Hernád hazai vízgyűjtő rendszerére vonatko­zó regionális terv kidolgozása a megyei közgyűlés támogatásá­val indult el és döntően holland segítséggel valósul majd meg. A fejlesztési elképzeléseket és azok megvalósíthatóságát teg­nap vitatták meg a szakembe­rek és az abaúji polgármeste­rek Encsen. Pados Imre, az ÉVIZIG igazgatója elmondta, hogy a Magyar-Holland Vízgazdálkodási Közös Bizottság tavaly júliusban kutatási progra­mot fogadott el - melyet a holland Riza-Intézet finanszíroz - a Her­nád folyó integrált vízgazdálkodási fejlesztésének kidolgozására. A projekt magyar irányító intézmé­nye a Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Rt. (VITUKI Rt.) közö­sen a VITUKI Consult Rt.-vel és résztvevője az Észak-Magyarorszá­gi Vízügyi Igazgatóság, szakmai ta­nácsadó pedig az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Fehér János, a VITUKI Consult Rt. ügyvezető igazgatója ezt köve­tően ismertette a Hernád vízgyűjtő területére kidolgozandó integrált vízgazdálkodási terv főbb szem­pontjait. Mivel a Hernád 5436 négyzetkilométeres vízgyűjtő terü­letének négyötöde Szlovákiában van, a folyó magyarországi szaka­szán jóval nagyobb a kockázati té­nyező, hiszen előfordulnak külföldi eredetű árhullámok, de esetenként vízelvonásra, sőt a havária-jellegű szennyvízre is lehet számítani. A holland segítséggel megvalósuló projekt alapvető célja olyan mód­szertan kidolgozása, amely tudo­mányosan megalapozza és gyakor­latilag előkészíti a Hernád vízrend­szerén kialakítandó és fejlesztendő integrált vízgazdálkodást. Molnár Dénes, az ÉVIZIG cso­portvezetője a Hernád vízgazdálko­dási kérdéseit taglalta, és beszélt az ivóvízellátás, a csatornázás helyze­téről is. Megjegyezte, hogy a régió 76 községe és két városa közül csak Hemádvécsén nincs vezetékes víz­ellátó-rendszer. Az elhangzott szakértekezések után a jelenlévő önkormányzati ve­zetők helyi észrevételeikkel egészí­tették ki a vízügyieket. Még nincs ítélet a körömi krumpli-ügyben A holocaust áldozatainak emléke Mezőkövesd (MTI) - A fasizmus idején csaknem ezer mezőkövesdit hurcoltak el a haláltáborokba. Rá­juk emlékeztek a túlélők a város Fő terén a holocaust helyi áldozatai­nak emlékére állított emléktáblá­nál. A koszorúzási ünnepségen az áldozatok emlékére gyújtott gyer­tyáknál demonstráltak azért, hogy az 53 évvel ezelőtti események soha többé ne ismétlődhessenek meg. Megjelent a Kamarai Hírlevél Miskolc (ÉM) - A napokban kéz­hez kapják a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Kereskedelmi és Iparka­mara tagjai a Kamarai Hírlevél jú­niusi számát. A kamarai újság gaz­dag információ-gyűjteményt közöl mindazokról az ismeretekről, ame­lyek a vállalkozással kapcsolatos te­vékenységet érintik. Valamennyi kamarai tág számára hasznos ol­vasmányt közöl a lap az integrált szerkezetátalakítási program idei pályázati rendszeréről. A pályázati leírások részletes tartalommal je­lennek meg az újságban. Tájéko­zódhatnak a Gazdasági Vezetők Klubjának működéséről, valamint a vállalkozásokat érintő legfontosabb jogszabályváltozásokról. Kútban rekedt a pénzvadász fiú Miskolc (ÉM) - A tűzoltók szaba­dították ki azt a 15 éves fiút, aki tegnap délután bemászott a diós­győri vár területén lévő nyolc méter mély kútba, de ki már nem tudott jönni onnan. A fiatalember egy kö­télen ereszkedett le a mélybe, hogy felszedje a kút alján csillogó pénz­darabokat. A kötél azonban nem volt elég hosszú, így leugrott róla, de vissza már nem tudott rá ka­paszkodni. A tűzoltókat a felszínen várakozó társa értesítette, akik lét­ra segítségével szabadították meg fogságából a kútban rekedt fiút. Miskolc (ÉM - BAL) - Közel két­tucatnyi sajóhídvégi roma gon­dolta úgy 1995 januárjában: a közeli Köröm község határá­ban lévő szövetkezeti - nyitott, avagy erőszakkal feltört - krumpliraktárból néhány má­zsa burgonyát visznek haza éhező családjaiknak. „Hibát” követtek el ezzel, netán „bűnt”? Az eset két éve történt, egy éve folyik csoportos lopás vádjával ellenük per, bírósági ítélet azonban máig - a tegnapi miskolci tárgyaláson - sem született. A sokadik tárgyalási napra húsz kilométerről beutazó vádlottak már reggel nehezményezték: sokba ke­rül nekik, hogy rendszeresen a me­gyeszékhelyre kell buszozniuk. „Inkább büntessenek meg, de ne kínozzanak - vetette fel egyikük.” Másvalaki attól való félelmét fogal­mazta meg, hogy esetleg bezárják őket, s akkor mi lesz a családjával; jobb volna akár tíz-húsz ezer forin­tos pénzbüntetés is - tette hozzá, elhallgatva, hogy annak befizetésé­re aligha számíthatna a bíróság, te­kintettel a sajóhídvégiek egyébként is szűkös körülményeire. Hiszen éppen erre, mármint a lehetetlen életkörülményeikre hi­vatkoznak a per során azon vádlot­tak, akik egyáltalán beismerik: részt vettek a krumplilopásban. A kéttucatnyi vádlott közül jónéhá- nyan tagadják ezt, vannak, akik ko­rábbi beismerő vallomásukat is visszavonták, mondván: a rendőrsé­gen veréssel kényszerítették őket. A városi bíróság tegnapi tárgya­lása hasonlóan indult a korábbiak­hoz: kiderült, hogy ezúttal sem je­lent meg minden beidézett. Két je­len lévő vádlottat ráadásul újból meg kellett hallgatni, mivel előző vallomásuk óta több mint hat hó­nap telt el. Ennek során egyikük, az elsőrendű vádlott - aki ellen azt is felhozza az ügyészség, hogy vél­hetően ő verte le a lakatot a raktár­ajtóról, de ó ezt tagadja - a per egé­szére jellemző beszélgetést folyta­tott a tanácselnökkel. „Bűnösnek érzi magát?” - tette fel a kérdést a bíró, mire határozottan érkezett a válasz: „Bűnösnelt, persze. Két al­kalommal jártam ott... mert rá vol­tam szorulva” - jött a magyarázat már bizonytalanabbul (a bíró kér­désére elhangzott: héttagú családja akkoriban 13 és fél ezer forint jöve­delemmel bírt). Hogy a lakatot végül ki vágta le (hiszen ettől lett az eset „erősza­kos” cselekmény) - tegnap sem de­rült ki. Az elsőrendű vádlott elhá­rítja magától a vádat, vannak, akik ellene, vannak, akik mellette valla­nak (szerintük az ajtó nyitva volt). Új „színt” vitt a vitába a tárgyalás­ra a börtönből kimenőt kapott tár­suk felszólalása: ő úgy látja, mivel a vádlottak mind romák és szom­szédok, személyes ellentétek miatt vallanak egymás ellen - ahelyett hogy összetartanának. Két vádlott hiánya miatt a bíró­ság végül a tegnapi tárgyalás végez­tével sem tudott ítéletet hirdetni; ezt szeptember elejére napolta el. Titok lengi be a kórházakat Tíz intézménnyel sürgősen „kezdeni kellene valamit" Miskolc (ÉM - SZK) - Arra a kérdésre, van-e adóssága egy kórháznak, a válasz mindig attól függ, hogy ki a kérdező - magyarázta lapunknak Kö­vecs Gyula, a Kórházszövet­ség elnöke. Épp ezért - mint mondta - ő a legnagyobb gyógyszerszállítóktól szerezte be az adósok listáját. Az idén már több mint kétmilli­árd forint adósságot „halmozott fel” az ország 160 kórházából kö­zel húsz. Ebből 1 milliárd 200 millió a tőkerész, a többit a kama­tok teszik ki. A fizetésképtelenek között négy olyan kórház is van, amely tavaly is csak a „kon­szolidáció” révén tudta kiegyenlí­teni a szállítóknál meglévő tarto­zását - nyilatkozta lapunk tegna­pi számában Kövecs Gyula, a Kórházszövetség elnöke, aki nem kívánta megnevezni az egyes in­tézményeket. Ugyancsak tegnap reggel viszont azt hallhattuk tőle a rádióban, hogy hét ilyen kórház van. A pontosítás végett ismét megkerestük. Az elnök továbbra sem kíván­ta megnevezni az érintetteket, s azt is elmagyarázta, miért. Nem szeretné az egyébként is bajban lévő intézményeket még nehe­zebb helyzetbe hozni. Ugyanis ha egy gyógyszerszállító cégnél egy kórháznak vannak is kifize­tetlen számlái, azért csak tovább hitelez, félvén attól, hogy ha nem így tenne, az átmenne a konkurenciához. Teszi ezt mind­addig, míg nem biztos abban, hogy a rivális cégnél (cégeknél) is el van adósodva a megrendelő. Ha ez kitudódna, azonnal leállít­ják a szállítást. Szembesítettük az elnököt a múlt heti, Sátorajaújhelyen meg­tartott kórházi vezetői konferenci­án elhangzott, egy kórházigazgató által tett kijelentéssel: ideje volna már igazat vallaniuk - legalább egymás előtt, a Kórházszövetsé­gen belül. Pillanatnyilag ugyanis egymást riválisoknak tekintik. Kövecs Gyula nem lepődött meg az állításon. Mint mondta, maga is tudatában van annak, hogy a válasz a kérdésre: miként áll anyagilag egy kórház, attól függ, ki a kérdező. Ha a szállító: akkor igen kedvező képet rajzol­nak fel. De ha arról van szó, hogy az kapja a kamatmentes kölcsönt, aki arra leginkább rászorul, ak­kor épp az ellenkezőjéről adnak tájékoztatást. És ha az OEP a kérdező, a bevallott hiány feltétle­nül 5 százalék alatti, hiszen e fö­lött csődbiztost kell kinevezni. Épp ezért Kövecs Gyula az eladó­sodottak listáját sem a kórházak­tól szerezte be, hanem a hat legna­gyobb .szállítójuktól (amelyek per­sze egymás listáit nem isméink). E listán az első négy között nem sze­repel tavaly „konszolidált”, az eze­ket követő négy viszont ilyen. Az­tán megint olyanok következnek, amelyek nem vettek fel tavaly elő­leget, de utánuk következnek még olyanok a sorban, akik igen. „Minden attól függ, hol szabjuk meg a határt, ezért mondtam a rá­dióban hetet, az önök lapjának pe­dig négyet.” Mindenesetre olyan kórházról, amely csak a hat legna­gyobb szállítónál költségvetése 5 százalékánál nagyobb arányban eladósodott, tízről beszélhetünk. (Ami persze nem jelenti azt, hogy más cégeknél ne lehetnének még 30 napon túli kifizetetlen számlá­ik.) - tudtuk meg a Kórházszövet­ség elnökétől. A 36 kiértesített kórház közül, amelyektől Kövecs Gyula a hely­zet rendezésével kapcsolatban a tárgyalásokra való felhatalma­zást várja, tegnapig mindössze 8-tól kapott visszajelzést. De hogy ezek között van-e azon 10, amellyel - saját fogalmazásában - sürgősen kezdeni kell valamit, megkeresésünkkor az elnök még nem tudott választ adni. A szakminisztériummal folyta­tandó tárgyalás időpontját ma délután 2 órára tűzték ki. Horn Gábor: ’98-ban bevezethető a NAT Miskolc (ÉM - Hl) - A magyar közokta­tásban elkezdődött jelentős változások reményeim szerint visszafordíthatatla- nok lesznek - mondta Horn Gábor or­szággyűlési képviselő, a Parlament okta­tási bizottságának tagja tegnap Miskol­con tartott saj tótáj ékoztatój án. Horn Gábor azzal a céllal érkezett megyénk­be, hogy találkozzon helyi pedagógusokkal, és konzultáljon velük a Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetésével, működésével kapcsolat­ban felmerülő problémákról. Mint a körútját megelőző sajtótájékoztatón elmondta, meggyő­ződése, hogy a NAT 1998 szeptemberétől be­vezethető. Ha elhalasztanák, akkor másfél millió gyermek esne el attól a lehetőségtől, hogy tovább járhasson iskolába, hangsúlyozta.- Az ifjúsági munkanélküliség 33 százalé­kos az országban. Főként a szakmunkásképző intézetet végzetteket fenyegeti a munkanélkü­liség veszélye. Éppen ezért fontos, hogy a NAT minél hamarabb életbe lépjen, mivel az általá­nos képzés nyolcról tíz évre emelésével a szak­munkásképzős diákok tovább maradhatnak az iskolában. A tíz év alatt pedig olyan kép­zést kaphatnak, amely rugalmassá, könnyen átképezhetóvé teszi őket, tehát nagyobb esé­lyekkel kerülnek majd ki a munkaerőpiacra. Horn Gábor arról is szólt, hogy a közel­múltban végzett országos felmérés szerint a megkérdezett 3000 pedagógus többsége elfo­gadja a NAT-ot. Míg az általános iskolai ta­nárok 70 százaléka támogatja a Nemzeti alaptanterv bevezetését, a gimnáziumiak 40 százaléka ért csak egyet vele. Horn ezt azzal magyarázta, hogy a gimnáziumi elitképzés­ben valóban okoz problémákat az átmenet - főként azt, hogy a gimnáziumi tanár nem kezdhet mindent az alapoktól, hanem el kell fogadnia, hogy7 az általános iskolában már megtanult bizonyos dolgokat a diák, amire neki építkeznie kell. Mint mondta, a NAT-tal kapcsolatos problémák, félelmek egy része in­formációhiányból adódik, amihez a kormány is hozzájárult, például az érettségi követelmé­nyek kidolgozásának csúszásával. Az orszá­gos körutak alapvető célja épp ezért, az, hogy a nagy kihívás előtt álló pedagógusok „első kézből” kapjanak választ kérdéseikre. Horn Gábor tegnap Sajóládon a Fráter György Általános Iskolában és Tiszaújváros- ban a Derkovits Művelődési Központban ren­dezett oktatási fórumon, utána a miskolci SZDSZ-székházban rendezett vitaesten vett részt. Misszionárius búcsú Második végzős évfolyamának diákjait bocsá­totta útjára a Károlyi Gáspár Teológiai és Missziói Intézet. A martintelepi református templomban megtartott tegnapi ünnepélyes istentiszteleten jelen volt Robert S. Rapp, a Miskolcon működő intézmény amerikai igaz­gatója. Az igazgatótól megtudtuk, jelenleg huszonhat diákjuk van, most hatan fejezték be a negyedik évet. Az ötödév a gyakorlati szolgálat éve. Az itt végző hallgatókat felké­szítik a lelkészi hivatásra, de a tanulmányi idő alatt különös hangsúlyt kap a gyakorlatra, missziói munkára való felkészítés. Fotó: V.Cs. Horn Gyulához fordul a polgármester Sajószentpéter (ÉM - SZN) - A miniszterel­nökhöz fordul Samu István polgármester a regisztrációból kikerült munkanélküliek köz­hasznú foglalkoztathatósága ügyében. A nyilvántartásban nem szereplő, semmi­féle jövedelemmel nem rendelkező polgárok egyre nagyobb számban jelennek meg a rendszeres szociális segélyt igénylők köré­ben, ami óriási terheket ró az önkormányza­tokra - hangsúlyozza a polgármeste. Újra munkába állásuk szinte reménytelen, ugyan­akkor a jelenleg érvényes jogszabályok sze­rint közhasznú munkavégzésre a jövedelem- pótló támogatásból kikerültek nem jelentkez­hetnek. így esélyük sincs az előírt munkana­pok bedolgozására, s a támogatotti rendszer­be való visszakerülésre - fogalmazta meg a polgármester levelében, s kéri a helyzet lehe­tőség szerinti orvoslását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents