Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-13 / 136. szám

4 ÉSZAKtMagyarország Helyi Hírek 1997. Túnius 13., PÉNTEK □ Ellenpont A Csabai kapu lakóit ki kérdezi meg? Miskolc (ÉM) - Új szemponttal járult hoz­zá a Volán dél-borsodi járatainak Mis­kolcon megváltoztatott útvonaláról zajló vitához olvasónk: a Csabai kapuban élők érdekeit is figyelembe kellene venni a végső döntés meghozatalakor. Közérdek­ről lévén szó - amelyben nem az a fontos, hogy ki mondja, hanem, hogy mit mond - ezúttal kivételt teszünk, s olvasónk ké­résének megfelelően nem a teljes nevé­vel közöljük véleményét. Kevés önkormányzati döntés idézett elő hasonló vihart, mint az, amely június 1-jétől megváltoz­tatta a Volán-buszok addigi útvonalát. Az Észak-Magyarország egymás után közli az ide­iglenes határozat ellen tiltakozó, vidékről bejáró utasok - köztük kórházi dolgozók, látogatók til­takozásának. (Úgy tűnik, megalapozott vélemé­nyekről - is - szó van.) De megszólaltak az új útvonalra (Szilágyi D. u.) terelt járművek (szá­muk naponta százon felüli) által érintettek is. Persze ismét megfelelő érveket felsorakoztatva, ' igazuk tudatában. Akik eddig nem nyilatkoz­tak, a zaj jelentős részétől megszabadított Lé- vay utcaiak (tegnapi számunkban közöltük szó­szólójuk nyilatkozatát - a szerk.). S nekik - is­igazuk van. Hosszadalmas „lobbizásuk” meg­hozta eredményét. (Megnyugodhatnak?!) Ami ez ügyben eddig történt, az a helyi de­mokrácia kis iskolája is lehetne. Az önkor­mányzati testület az érintett lakosságcsoport érdekeit, sérelmeit, de a racionalitást is szem előtt tartva hozott határozatot. Valóban a Szi­lágyi Dezső út mentén haladó 3-as út sokkal korszerűbb, jobban elviseli az odaterelt plusz forgalmat. (Leszámítva az ott lakók által ez­zel elviselendő, növekedett ártalmakat.) Na de ki kérdezi meg végre az ugyancsak érintett harmadik oldal, a Csabai kapu nem kevésbé figyelemre érdemes lakóit? Hiszen az elterelt Volán-buszok - a városi autóbusz- és személyautós forgalom mellett, azt növelve - évek óta ezen az útvonalon közlekedtek. Né­mi zaj- ér porártalom csökkenés csak június 1-jétől érezhető a környéken. Nemde mi, az itt lakók is teljesen megala­pozott érvekkel élhettünk volna már addig is. A másik két utca lakói által felsorolt ártalma­kat mi is ugyanúgy kénytelenek voltunk/va- gyunk eltűrni. Nálunk például soha, még a legrekkenóbb nyári hőség idején sem alha- tunk nyitott ablakoknál. De a gépjárművek okozta zajoktól - a lakáson belül - szinte egy­más hangját nem értjük. A lerakódó portól, koromtól pedig ugyancsak szenvedünk. (A mi egészségünk sem olcsóbb másokénál.) Tudom, egyenlőre nincs mód a városon kí­vül adódó korszerű út építésére, ahová el lehet­ne terelni a növekvő, a belvárost sújtó forgal­mat. Nem lehetne mégis mindannyiunkban több megértés, tolerancia, s némi empátia? Esetleg: nem lehetne-e időlegesen váltott útvonalon közlekedtetni az ominózus járato­kat? így esetleg mindenki részesülhetne - ha átmenetileg is - mind a jóból, mind a rosszból. Szerény véleményem ezúton szeretném minden érintett - közte a Csabai kapu és kör­nyéke önkormányzati képviselője - szíves fi­gyelmébe ajánlani. KP. Csabai kapui lakos Piaci Árak Miskolc i§y| HCIKA ÓZD Zöldpaprika/db 28 44 28 Paradicsom 300 260 280 Uborka 150 170 160 Burgonya 130 140 100 Sárgarépa/cs. 60 48 30 Petrézselyemgyökér/Cs. 80 60 30 Karaíábé/db 40 40 45 Zeller/db 70 50 70 Vöröshagyma/kg 200 145 ZöTdhagyma/cs. 30 35 20 Fokhagyma/db 600 700 20/db őomba/kg 250 300 260 Karfiol/kg 200 190 150 Kelkáposzta/kg 100 130 100 Fejes káposzta/kg 60 60 50 Tojás/db 11 11 11.5 Dióbél 600 550 650 Alma/kg 120 130 170 Citrom 240 235 200 Banán 160 180 180 Narancs 140 180 140 Eper/kg 180 215 160 Cseresznye 200 300­Meggy 250­Saláta/db 30 30 20 Retek/cs. 30 40 50 Zöldborsó 100 130 150 Főzőtök 140 130 ~ A táblázatban szereplő árak forintban értendők. Ahol az egyes termékek áraiban szóródás ta­pasztalható, ott a középárat jelöltük meg. Egy évszázad múltán: egy cég és egy könyv Miskolc (ÉM - BAL) - Bár csak reprezentációs célokra készült a százéves miskolci tömegköz­lekedés történetét megörökítő könyv, a megyeszékhelyen élők érdeklődése miatt fontolgatják a szélesebb körben való terjesz­tését is. Hogy éppen száz évvel ezelőtt in­dult útjára az első villamosjárat a megyeszékhelyen - ez széles kör­ben ismert tény, tekintve hogy mostanában üli centenáriumi ün­nepségeit a miskolci tömegközle­kedés. A közlekedési társaság ál­tal ezalkalomból elkészített repre­zentatív könyvből viszont sokkal részletesebb adatokat megtudha­tunk az immár évszázados „kaland” kezdetéről, akárcsak az azóta eltelt időszak fejlődéséről, gondjairól, örömeiről, a végül (1954-ben) több közlekedési cég összevonása révén létrejött - új nevét és formáját 1994-ben elnye­rő - Miskolc Városi Közlekedési Rt. történetéről. A nevezetes év, 1897 júniusában az ország más városai (Budapest kivételével) még csak gőz-, illetve lóvasúttal rendelkeztek; Miskolcon viszont ekkor indult meg 20 kilométeres hálózaton, hét megállóval a pálya­udvar és a Verestemplom között a 9 motor- és 4 pótkocsival lebonyo­lított forgalom - derül ki többek között a szép kiadványból. A „100 éves Miskolc város tömegközleke­dése” című könyv másfél ezer pél­dányban készült a szolnoki nyom­dában, s egyelőre a cég régi dolgo­zói kapnak belőle, a többit pedig reprezentációs célokra tartogatja az rt. vezetése. Mint Szilágyi Ist­ván elnök-igazgató - egyúttal fe­lelős kiadó - elárulta: az elmúlt napokban tapasztalt lakossági ér­deklődés hatására fontolgatják az utánnyomást és az újabb példá­nyok könyvárusi forgalomba bo­csátását. Franciaországban a miskolci polgármester Miskolc (ÉM) - Franciaországban tartózkodik e héten Kobold Ta­más, Miskolc polgármestere és Papp Tamás, a polgármesteri hi­vatal városüzemeltetési és beru­házási osztályának vezetője, a Bel­ügyminisztérium Nemzetközi Fő­osztálya szervezésében, a Fran­cia-Magyar Kezdeményezések Egyesülete indítványára, illetve alapítványának pénzén. A Párizs­ba érkezett 23 fős magyar delegá­ció — ennek tagjai a miskolci ön- kormányzati emberek - a helyszí­nen kisebb csoportokban, más­más nagyvárosban szerez tapasz­talatokat. A programot meghatá­rozó témákat maguk állították össze, ezek között szerepel a vál­lalkozások támogatásának módja, a közüzemi szolgáltatások helyze­te, a városrendezés és -tervezés gyakorlatra, illetve ennek szemre­vételezése. Helyet adnak az igazságszolgáltatásnak Tiszaújváros (ÉM - FL) - Döntött arról a képviselő-testület, hogy a városi bíróság és az ügyészség elhe­lyezésére szolgáló épületet a római katolikus templommal szemben (a Lévay József út és a Szent István út kereszteződésének délkeleti ré­szén) építsék fel. A beruházás ön­kormányzati forrásból, a bíróság és az ügyészség szakmai programja alapján készített tanulmányterv­nek megfelelően valósul meg. Közmunka, utakért Sárospatak (ÉM - PT) - A város úthálózatának rendbetétele érde­kében az önkormányzat pályázatot nyújtott be az Országos Közmunka Tanácsnál. Jánosdeák Gábor, Sárospatak pol­gármestere arról tájékoztatta la­punkat, hogy 120 közmunkás fog­lalkoztatása érdekében 30 millió fo­rintos támogatásért fordultak az országos szervezethez. A közmun­ka fő célja a gázépítés során a vá­ros útjaiban keletkezett károk helyreállítása lesz. Eb-n a Denevér Kazincbarcika (ÉM) - A csehor­szági Mlada Boleslavban a hétvé­gén rendezik meg az I. Speciális Teke Európa-bajnokságot. Ezen részt vesz a kazincbarcikai székhe­lyű Denevér Sportegyesület csapa­ta is. A nemzetközi eseményen ők képviselik a magyar színeket. A három éve alakult egyesület to­vábbra is az egyetlen Magyarorszá­gon a látássérült emberek körében, amely ezzel a sportággal foglalko­zik, s nagy reményekkel készül a megméretésre, ugyanis két héten belül két nemzetközi tornán - Ma­rosvásárhelyen és a németországi Wolfenben - is előkelő, 4. illetve 2. helyen zárta a versenyt. A tekések- nek a nemzetközi szereplésekhez a Magyar Speciális Olimpiai Szövet­ség ajándékozott címeres sportru­házatot. Ma... • ÖTÉVES A HEJŐBÁBAI POL­GÁRŐRSÉG. Ünnepi taggyűlést tartanak a hejőbábai polgárőrség fennállásának 5. évfordulója alkal­mából a község művelődési házá­ban ma délután 5 órától. A rendez­vényen Kazai József parancsnok a tavalyi munkáról és az időszerű kérdésekről tart tájékoztatót, majd elismeréseket adnak át a kimagasló munkát végző polgárőröknek. Segítség, kizsebeltek...! Nagy Dezső Miskolc (ÉM) - Erika - nevez­zük így szemrevaló hölgy. Nem lehet több 30 évesnél. Ruházata alapján megállapít­ható: van pénze. Zsebeléssel szerzi. Egy belvárosi kávézóban beszél­getünk, itt avat be szakmája fogá­saiba Erika. Áldozatok- Az áldozat maga választja ki önmagát - mondja, miközben rá­gyújt. - Egy zsebes észreveszi, ha az illető pénze, vagy a tárcája ki­lóg a zsebéből, és akkor annak annyi. Ugyanez a helyzet reklám- szatyorban hordott pénztárcával is. Egy zsilettel észrevétlenül ki­vágják a műanyagot és még csak a szatyor súlyának változását sem lehet észrevenni. Hirtelen felkap egy üres fehér nejlonszatyrot, beledobja az asz­talon heverő jegyzetfüzetet és a fény felé tartja: a táskán át ponto­san kivehető annak tartalma. Csak egy mozdulat kell és már a kezében is lehet. Nem nagy ügy. A félbe tört pengét - amit az ilyen módszerhez használnak, hogy ne legyen bizonyíték, ha le­buknak - a szájukban hordják, hátul, az alsó fogsor külső részé­nek tapasztva.- De a jó zsebes, attól jó, hogy nem bukik le - mondja nevetve. Profik Erika, elmondása szerint már ötévesen az óvodában pénzt lo­pott. Az első igazi zsebelését ti­zennégy évesen hajtotta végre, már nem emlékszik mennyit „szakított”. Mikor azt kérdezem, tőlem mit tudna most ellopni, végig néz és kijelenti: semmit. Nem hordom feltűnő helyen a pénztárcámat.- Ha az inge felső zsebébe be­tenne némi pénzt, azt ki tudnám venni észrevétlenül - mondja, majd nevetésbe tör ki, mikor elő­húzok néhány fémszázast a far­zsebemből. Megszán, előkap né­hány ezer forintot és belegyömö­szöli az ingzsebembe. Kölcsön ad, hogy el tudja lopni. Égy újsággal a kezében mel­lém áll, és mintha vállához kapna a lappal, a mellem előtt motosz­kál. Persze, hogy az újságra figye­lek, egy picit érzem is, mintha hozzám érne, ám egy zsúfolt he­lyen ezt soha nem venném észre. Áz újság további funkciója, hogy takarja a zsákmányt, amit - egy éles szituációban persze - tovább­passzol a társának. Ennyi az egész. Tényleg ki vagyok zsebelve. Helyszínek- A zsebesek általában csoporto­san dől goznak.-'Van akinek az a dolga, hogy takarjon, van aki zse­bel, s akad, aki figyel - sorolja Erika. - A legjobb hely a piac, a Zsebelés zsúfolt busz, vagy a villamos. Ott lehet igazán aratni. A legnagyobb zsákmány, amiről tudok 800 ezer forintnyi készpénz, de ezt nem je­lentették be a rendőrségen. A be­jelentettek közül a 200 ezer forint volt a legtöbb. Erika nagyon otthonosan mo­zog a rendőrségen, tegeződik a nyomozókkal és rengeteg ismerő­se van. Gyanúsított és rendőr egyaránt. Ezt tapasztalatból tu­dom: ott találkoztunk. Őt tanús­kodni hívták, én beszélgetőtársat kerestem ehhez a riporthoz.- Az hülyeség, hogy nem le­het zsebesnek születni. A zse­bes szülők gyermekében benne van a zsebesvér - merülünk el a szakma megtanulhatóságnál is mélyebb régióiba Erikával, aki a családjáról nem hajlandó beszélni. - Meg aztán rávisz a (felvételünk illusztráció) kényszer. Persze bátorság is kell hozzá.- És mi kell még? - kérdem.- Pálinka - vágja rá halálos komolysággal. - Inni kell előtte, másképp nem megy. A pénz na­gyobb úr, mint a sajnálat, ezért nem is sajnálom az áldozataimat, meg nem is látom őket. Már ár- kon-bokron túl járok, mikor ész­reveszik, hogy „lenyúltam” őket. A pénzt meg az életre költőm. Havonta kapok valamennyit az államtól, a többi meg csurran- cseppen... érti?!. Rendes háztar­tást vezetek, úgy főzök, hogy min­denki dicsér. Na, én fizetem a ká­vét, úgyis kevés pénze van... Tanácsok Nem tudom visszautasítani a meg­hívást. Miközben kávézunk, kide­rül: a fiatal lány tisztában van a Büntető törvénykönyvvel. Tudja, miért jár pénzbüntetés, mit jelent a szabálysértés, miért mennyit kell ülni. Pár évet lehúzott a sitten, kü­lönböző dolgok miatt. Felkerekedünk. Egyfelé visz az utunk. A sétálóutcán már az élet dolgai vannak terítéken:- A zsebelés nem munkahely. Nem arról szól, hogy reggel felke­lek és pénzt lopok. Az csak ilyen kiegészítés. Szeretek élni. Ha pe­dig valaki elér egy életszínvona­lat, akkor onnan nem akar le­csúszni. Én sem, így mindig kerí­tek pénzt ha kell. Megtorpan. Kérdőn nézek rá.- Figyelje azt a nőt, hogy tart­ja a táskát. Divatos darab, de csak egy cipzár és már benne is a zsebes keze - mutat az egyik járó­kelő felé.- Ez meg itt például megborul, ha kinyitja - mutat egy újabb, egyetlen csattal összefogott, vál­lon lógó táskára.- Ezért kell egy ujjal kitámasztani, de ehhez már társ kell, aki takar is egyben. Lassan elvállnak útjaink. Megfogadtatja velem, hogy felis­merem majd az utcán, ha találko­zunk. Cserébe ő majd nem zsebel ki engem. Azt hiszem jó üzlet. így megígérem, erre ő hozzáteszi:- És mindig az első nadrágzse­bébe tegye a pénztárcáját! Ne szé- gyellje, ha nem a belső, vagy a hátsó zsebből kell előhúzni. Meg­éri, nem? T Egy igazgató és egy könyv: Szilágyi István az MVK-s kötettel Fotó: J.L.

Next

/
Thumbnails
Contents