Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-11 / 134. szám
Rejtvény Jókai mondta Vízszintes: 1. Csökkent. 6. Jókai Mór egyik gondolata. (Folytatása a függőleges 1. számú sorban.) 11. Kiemelkedő olasz származású amerikai énekes. (Mario ... 1921-1959). 13. Rö- videbb és hosszabb impulzusok kombinációiból álló elektromos távírási rendszer. 14- Táplálkozni. 15. Valahova érkező. 17. Nem ér rá. 18. Azonos betűk. 19. Szervezetileg elkülönülő kisebb egység. 22. Tiltószó. 23. Szokásosan, rendszeresen megy, közlekedik. 25. Kis távolságban. 26. Némán bűnös!!! 27. Nagy város Japánban. 29. Idegen férfinév. 31. Száraz, kemény növényi szár. 32. Egy terhességből született két vagy több magzat. 33. Bűncselekményeket együttesen elkövető csoport. 36. Papírra vetnek. 38. Bántalmazza. 39. Mozdony, vasúti kocsi állomásokon a szerelvény rendezése során más vágányra megy át. 42. Összes, minden, angolul. 43. Lengyel pénznem, rövidítve. 44- Francia író (Antoine... 1753-1801). 46. A szobába. 47. Könnyelmű, csak szórakozni szerető és üresfejű személy. 49. Időmérő eszköz. 50. Háztartásigép-márka. 52. Erkölcstan. 54. Óriás és szép vadász, Poszeidon fia a görög mitológiában. 55. Nagyobb részekre bontó. 56. Kevésbé idegenszerűnek érezni. Függőleges: 1. Az idézet befejező része. 2. Vérkeringési zavar a gyűjtőerekben. 3. Idegen női név. 4- Tűz égését elősegíti. 5. Fordított névelő. 7. Kiejtett betű. 8. Kiadás, költség angolul. 9. ... Lanka, ázsiai állam. 10. Közvetítővel tudatni. 12. Olyan beszéd, írás, amely nem vers. 15. Izzó. l6. Népszerű színművész volt (Lajos). 20. Szándékkal kapcsolatos. 21. Formáló. 24- Helyezni. 26. Az egyik szín. 28. Jelkulcs. 30. Tűzhely sütője. 34- Magas, vállas, izmos férfi. 35. Riadó. 37. Anglia ősi, kelta neve. 40. Védelmező. 4L Menyasszony. 44Helyező. 45. Tartozást, kötelezettséget kiegyenlít. 48. Nem sűrű, a szokottnál folyósabb. 51. Folytonossági hiány, népies kifejezéssel. 53. Rangjelző szó. 54- A csodák csodája. Készítette: Varga István A megfejtéseket július 5-ig kérjük beküldeni a Szó-Kép szerkesztőségébe (4001 Debrecen, Pf. 72.). Múlt havi rejtvényünk helyes megfejtése: Mindenki a maga baklövéseit nevezi tapasztalatnak. A nyertesek között három db 500 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A szerencsések: Tárcsái Imréné, Hajdúböszörmény, Petőfi u. 27.; Ambrus István, Encs, Kossuth u. 38.; Maticsák Erika, Vaja, Aulich u. 26. Mn i u m előtt ég alig vagyunk túl az ellentmondásosan zárult millecentenáriu- mi ünnepségsorozaton, máris megkezdődött a felkészülés a magyar államalapítás ezredik évfordulójára. Magyar Bálint kultuszminiszter egy korábbi nyilatkozatában ezt az évfordulót a honfoglalásénál is jelentősebbnek minősítette, mert mint fogalmazta, Magyarország ezzel a történelmi eseménnyel lépett be az európai keresztény nemzetek sorába. A felkészülés felügyeletére a parlament kulturális bizottsága Pál Béla vezetésével albizottságot hozott létre, a miniszter pedig a szervezés irányításával miniszteri rangban megbízta Er- Gábort, hazánk volt néwm metországi nagykövetét. Két és j fél évvel a kereszténység kétezredik születésnapjával egybeeső évforduló előtt már készen van a koncepció és a programtervezet, amit a kormányak még jóvá kell hagynia. A megemlékezések középpontjába az államalapító Szent István király születésnapja, augusztus 20-a, illetve megkoronázásának napja, december 24-e kerül majd. A tervezet a múlt értékeinek számba vételét és tudatosítását az egészséges nemzettudat és a XXI. századi, modem Magyarország megalapozására hivatott nemzeti stratégia kimunkálásának szolgálatába kívánja állítani, s ennek megvalósításába a társadalom minden rétegét sze retné bevonni. Az évfordulóhoz jelentős nagyságrendű beruházások kapcsolódnak majd. Ide tartozik nemzeti építészeti örökségünk rekonstruálása, mindenekelőtt a budavári Szent György tér helyreállítása, amire a kormány már megszavazott 4,5 milliárd forintot. Ennek kiemelt része lesz a Neumann János nevét viselő multimédia-központ és nemzeti digitális könyvtár létrehozása. Sor kerül az esztergomi, a visegrádi palota, a székesfehérvári romkert, a pécsi Árpád-házi és Anjou korabeli örökség, a veszprémi /jizella-kápolna és harminc, Árpád-házi uralkodó alatt épült falusi templom pályázat útján megvalósítandó rekonstrukciójára. Része a tervnek a Nemzeti Múzeum, a Termé- szettudomáyi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és az Ipar- művészeti Múzeum nagytétényi bútormúzeumának helyreállítása is. E rdődy Gábor azzal kívánja emelni a tervek és a rendezvények legitimitását, hogy a programot valamennyi párt széles szakértői bázisára építi, a tanácsadó és felügyelő testületekbe pedig az értelmiség nemzetközileg elismert személyiségeit hívja meg. Az eseményekbe bekapcsolják majd a magyarországi egyházakat, és — a szomszédos országok politikai vezetőinek egyetértésével — a határon túli magyarságot is. ap; alatt, Hold alatt Ugyanott. . negyven éve, f^H! bében halt meg XX. századi iro- dalműnk egyik legnagyobbnak pföott költője, Szabó Lőrinc. Az évfordulóra valószínűleg az élet- igűvet és egyéniséget IfÉjjtató írások és visszaemlékezések1sokasába fog megjelenni, így nem ériem tisztimnek, hogy nálam ava- tottabb szakemberek vagy közvetlen ismerősök helyett beszéljek a költői vagy személyes pályáról. Inkább egy „misztikus” élményemet mesélném el, találkozásomét egy verssel, amely a költő életművének elsője. A verset ma amolyan tengeri kagylónak látom, amelyben az egész tenger zúgása hallatszik - a halkan fülelni képes számára. A mű vershelyzete viszonylag könnyen megmutatható az olvasónak: a lírai én visszatekintve mesél valakinek egy természetben megtett útjáról — jelenéből. Megszólítottjának elmeséli élményeit, amelyek az otthontól való elszakadástól érték. Mesél a csodálatos réti, hegyi világ nappali arcáról, majd az erdő félelmetes éjjeléről. Az éjjel élményeit a visszaemlékező én ijesztőnek látja, de hangsúlyozza, mégsem félt igazán, hiszen tudta: hűséges kutyája vigyáz rá. Eme olvasatot kétszeresen is, allegorikussá tágíthatjuk; $ ennek jegyében elmondhatjuk, hogy a versben az emberi életről, sorsról esik szó, amely úgy változik, hogy elkerülvén az atyai háztól, annak, élményeivel és meghatározó erejével fiz ember szembesül a tó s a rossziÉseményekkel. Ha hozunk elég erőt; hitet, „öreg kutyát” szülői házunkból (Istenről! tudattalanunkból ? gyermekkorunkból?) - értelmezhetjük .tovább a beszélő szavait - semmitől sem kell félnünk, vándorutunk során. A második allegorikus szint az újszövetségi hagyományt idézheti az olvasónak: a tékozló fiú archetípusát, aki otthagyván a szülői házat vándorként bolyong a | világban, s retteg, majd a „sötétséggel” szembesül ve rájön, hogy haza kell mennie, hiszen eddig is az otthon ereje segítette, tartotta meg őt. A szöveg azonban az első olvasás és alapértelmezések után kissé bonyolultabbá válik: tudjuk, hogy a vers a kötet elején van, így felsejlik bennünk az értelmezés: talán a kötet egész menetét előlegezheti a szöveg.,Ejt; valóban: a Föld, Erdő, Isten című 1922-es kötet nagyjából követi ezt a tematikát, a versek világa egyre komorabb, a verselés pedig egyre szabadabb, a futurtz- must és az expresszionizmust egyaránt idéző. Ä pánteiosztíküs idill képeiből s annak taendésé- I bői a költői én a könyv végére eljut a későbbi három kötetben dominássá váló kaliháni .. Mindezek értelmében dicsérhetem a költő kompozicionális érzékét, s kiemelhetem az ifjú bölcsességét, tudatosságát. A vers alapos, az előző értelmezésekre támaszkodó újraolva- sása azonban egy másik élménnyel is m egajyándékozhát bennünket (amennyiben valamelyest is ismerjük az égést költői életművet), amely véle menyem szerint igazán megnyitja e költőt világot az érdeklődő olvasó számára. Ezt az élményt neveztem. a cikk elején üres szóval misztikusnak. ' , ö A vers vándora ugyanis a második. gondolatjelig egy’ idilli, harmonikus tájon: jár,, n h e z s„bour'« cjindul Auctudo wi. ^ . ,tNámmal in**®^ trúg « Bottal, s oT<^ter(V és torkom ^Tuíj0d, hog3 Dal°'StT^ élfő édesft** párnát m1) kavicsot tanított- , ff «Sémi és csodája fogadtak^ ^ogatoxotagakban. _ aludtak a , ereimb bozótba illetve a második természetköze' li ciklusában (a Virágzene, érthetetlenben ). Erre gondolván felvetődhet az értelmezőben: az ötlet: tatán az egész életművet megelőlegezi é vers? És valóban: a sötét erdő világa, a fold és íü- vek ereje a vers második felében már a kaiíbáni ént is megelőlegezheti, miként az erősség, a mindent legyőző vitalitás keltette életöröm megváltozását jelen- i tő rövid rettegés (lásd a „Fenyegető szemek...” kezdetű sort) állapota a negyedik kötet, a Te meg a Viliig filozófiai kérdéseit, amelyekre abban a kötetben nem született egyértelmű válasz, a pluralitás és sokértelműség világának ijedt embere,-s így foglya volt a költői én. A „hűséges öreg kutya” meglátása, megértése pedig a „különbekét" kötő költői ént idézheti, aki immár túl jón és riasszon rájön arra, hogy az emberben a pusztító és építő erők egyensúlya nagyjából és folyamatos küzdelemmel megteremthető, s így saját relativitásával és értelmezőségével is száfnolő, de nyugodt lelkületű, figyelmes tudatként éli. további életét és ■ fájdalmait (például A huszonhatodik évben) - úgy, ahogy gyermekként tette, s később - kiszakadván - tenni szerette volna. Ez az értelmezés teszi számomra e szöveget többé egy ismert magyar költő alkotásánál. Itt ugyanis a vers, a nyelv mintegy kijelöli azt a költői pályát, amit a későbbi művészi pálya be is fut. E szöveg tehát szerintem amolyan tengeri kagyló, amely az egész tengert engedi meghallani. A kagyló nagysága az alázatban van, abban, hogy engedi a tengert (voltaképpeni gyilkosát) megszólalni, s saját páncélját adja házul hozzá - a költő nagysága abban van, hogy engedi a nyelvet (voltaképpeni gyilkosát) megszólalni, és saját nyelvi világát adja házul hozzá... Jászberényi József amely Nietzsché hez hasonlóan radikális kultúrk dókával a gyilkos és embertelen lélek és ész immár üres fogalma ra épülő európai civilizáció ra dikálss lerombolását hirdeti tpél dáui a Torzonborz, fekete álla cinül versben). x0S<p*<0***“ ... amelyről t udását a szakrális naptól, a jő őrök szimbólumától kapta - későbbi értelmezése, az elmondás idejé:szerint. Az idilli tájon járva a vándor értette a világ titkait és azokkal megelégedett, s hitt a világ jóságában és a gondviselésben. Ilyen rendezett, harmonikus világképű verseket Szabó Lőrinc első kötete elején írt,
