Észak-Magyarország, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-06 / 104. szám

Itt-Honi 6 PÁROS Kerek is meg gömbölyű, ez a világ gyönyörű! Tiszaújváros (ÉM - PE) - A Der- kovits Művelődési Központban a magyar úttörők, a Dél-borsodi Gyermekcsapatok Szövetsége és a tiszaújvárosi Kazinczy Ferenc ál­talános iskola szervezésében áp­rilis 25-én ünnepélyes keretek kö­zött kezdődött a kétnapos, negye­dik alkalommal megrendezett színvonalas találkozó, melynek fő szervezője hagyományosan Bozsó Gyuláné, a Kazinczy Ferenc Álta­lános Iskola tanára. A megnyitó résztvevőit köszöntötte Szabó Sán- domé iskola igazgató abban a re­ményben, hogy a korábbi tapasz­talatokhoz hűen ez a találkozó is sikeres lesz. Kozalek Petra diák­lány szavalata után megszólaltak fanfárok és kezdetét vette az ün­nepi műsor. Az első napon, április 25-én öt műsor szereplői bizonyítottak jele­sen. Martfűi, tiszaújvárosi és me- zőcsáti diákok, színjátszók, akik végülis I. és II. díjasok lettek. Másnap tizenhárom csapat megméretése következett. Nem­csak a repertoár volt széles és szí­nes, de az előadók felkészültsége is bizonyította, hogy ifjúságunk te­hetséges. Nem utolsó sorban az őket felkészítő tanárokat, művé­szeti vezetőket is dicsérte a kis művészek által nyújtott teljesít­mény. Érkeztek résztvevő csopor­tok Jutáról, Mohácsról, Lánycsók­ról, Besztercéről, Újfehértóról, Fá- biánházáról, Máriapócsról, az or­szág minden tájáról. Való igaz, hogy nehéz volt a zsűri munkája, mert minden csapat nagyon tehet­ségesen szerepelt. Ezt bizonyítot­ta a több első, második és harma­dik díj odaítélése, több egyéni díj is kiosztásra került. A szponzorok között különböző gazdasági szer­vezetek éppúgy szerepeltek, mint a magánszektor képviselői. A műsorszámok sikerét emelte a két konferanszié műsorközlése, összekötő szövegek sziporkája Gá- lyászné Papp Zsuzsanna és Ke- czán Attiláné tanárnők előadásá­ban. IV. Gyermek- színjátszó Találkozó '97 Tisza- újvárosban A kétnapos műsort követően került sor a jutalmak átadására. Az öttagú zsűri döntéséről Körömi Gábor, a zsűri elnöke, budapesti drámapedagógus, színjátszó cso­port vezető adott számot. A zsűri tagjai voltak: Szemerszky János- né, Bogdán Magdolna tanárok, Tompáné Mészáros Hedvig könyv­Színjáték jó hangulatban tári munkatárs, B Palocsai Erzsé­bet. Külön dicséretet érdemel a mű­sorzáró Derkovits Fúvószenekar műsora, Amóczky Zoltán karnagy vezetésével, a 3. Sz. Napközi Ott­honos Óvoda gyermekjátékok mű­Fotó: Farkas Maya sora, a kétnapos program finálé­ja. Igaznak bizonyult a Kazinczy általános Iskola 2. osztályos kisdi­ákok játékának zárszava: Kerek is meg gömbölyű, ez a világ gyönyö­rű! Lássuk meg a szépet is, és lát­ni fogjuk igazát. Kilencedik borverseny Edelenyben Edelény (ÉM - KSI) - A történetének 22 évé­be lépő Miklós Gyula Kertbarát Kör a napok­ban kilencedik alkalommal rendezett borver­senyt. A vetélkedésre 45 termelő 84 bormintá­val nevezett be. Ezek közül a város szőlőhegye­in termett szőlőből készült 58, de hoztak min­tát a szomszédos Balajtról, Ládbesenyőről, sőt Bodrogszegiből, Mezőcsátról és Balatongyörk- ról is. A zsűri 27 arany, 23 ezüst és 11 bronz minősítést adott ki. Aranyérmes borok Edelényből: Barna Miklós (Zengő, Csipke aszú); Bialkó Simon (Saszla); Búdy László (Olaszriz- ling); Demjén János (Oportó-Kékfrankos, Ve­gyes fehér); Diczházi János (Vegyes fehér); Do­mokos József (Olaszrizling); Gombkötő László (Vegyes fehér); Kerényi József (Rizlingszilván); Kiss János (Vegyes fehér); Kiss Pál (Hársleve­lű); Kővári József (Furmint-Hárslevelű); Polá- csik László (Piros tramini-Furmint); Papp Lász­Az őszi rothadásos betegségekre kedvező időjárás után, a vártnál jobb borokat vittek a versenyre Fotó: Slezsák Zsolt ló (Vegyes fehér); Simkó István Pál (Muscat de Lunell); Slezsák Imre (Piros tramini, Muskotá- lyos csemege, Rizlingszilváni-Olaszrizling); Sle­zsák János (Furmint-Hárslevelű); Szilágyi Adolf (Rose, Kékfrankos); Szitár Csaba (Otelló); Balajt: Szabó Zoltán (Otelló); Boldva: Bredács Gergely (Kékfrankos) Borsodszirák: Gondos József (Zalagyöngye); Mezőcsát: Kiss Vince (Muskotályos csemege). Ezüstérmes borok Edelényből: Barna Miklós (Zweigelt-Kékfrankos); Bene Géza (Kékfrankos, Otelló); Bűdy László (Olaszrizling); Demjén János (Ürmös); Gombos József (Medoc noir-Oportó); Kerényi József (Opor- tó); Kiss Pál (Vegyes vörös); Kondás Miklós (Bi- anca-Lakhegyi mézes); Nagy László (Otelló); Sle­zsák Imre (Hárslevelű-Furmint); Szendrei Mihály (Csemege vegyes); Szitár Béla (Bianca-Hársle- velű); Tóbiás Dániel (Kékfrankos); Vallus János (Bianca); Vallus József (Vegyes fehér); Váraljai Vince (Vegyes fehér); Vozár Lajos (Vegyes fehér, Zweigelt-Oportó); Zsigrai János (Rizlingszilváni) Balajt: Szabó Szilárd (Otelló); Borsodszirák: Gondos József (Kékfrankos). Bronzérmes borok Edelényből: Bialkó Simon (Oportó); Juhász Ist­ván (Olaszrizling); Kiss János (Vegyes vörös); Lipták József (Olaszrizling-Furmint); Sukovich László (Vegyes fehér); Szitár Béla (Pannónia kincse); Szitár Csaba (Irsai Olivér-Delaware); Zabari József (Otelló, Furmint-Piros szlanka); Balajt: Kiss Ferenc (Furmint-Piros szlanka); Veres Miklós (Rizlingszilváni). Minden évben barcikai „megelőző nap” —— ül ^jit-Hon INFÓRÜM 0 Az első káros szenvedélyek ellen irányuló prog­ram a tavalyi első diáknapok alkalmával na­gyobb szabású volt, de az idei folytatás hely­színének, az Egressy Béni Művelődési Központ színháztermének zsúfoltsága a bizonyíték ar­ra, hogy a hagyományteremtő kezdeményezés igazán értékessé vált. Az előadók (drogambu­láns, nőgyógyász és gyermekgyógyász orvosok, rendőrtiszt) a reális veszélyekre kívánták fel­hívni a figyelmet, arra, hogy ha valamit nem ismerünk, vagy nem veszünk tudomást róla, még nem jelenti azt, hogy nem is létezik. A már megtörtént tragikus esetek egyébként is indo­kolttá teszik ebben a városban a középiskolá­sok rendszeres felvilágosítását. Lakó Magdolna tisztifőorvos szerint sajnos a kíváncsiság a könnyű drogról előbb-utóbb a kemény „anyagra” tereli a fiatalok érdeklődé­sét, s egyes szakemberek szerint a drogfüggő­ségből az azt megelőző életbe - eltérő vélemé­nyek ellenére - nincs „visszatérés”. Ezért a leg­fontosabb a megelőzés, annak megértetése, hogy egyáltalán nem szabad a káros szerekhez nyúlni, ha kell, akár a meghökkentés, megdöb- bentés eszközeivel is. A drogambuláns előadás után éppen ezért a rendőrtiszt felvilágosító filmmel és halálos kimenetelű esetekkel ismer­tette meg a fiatalokat. Idén is Kazincbarcikán járt az alapítványi fenntartású „drogbusz”, A kiállítás képei figyelmeztetnek amelynek személyzete „volt” drogosokból és drogellenes elkötelezettekből áll. A szexuális úton terjedő betegségek is - bár hosszú évekig nem voltak jelen - újra megjelentek, az AIDS veszélye pedig ma már mindenki számára közismert. A „megelőző napot” jövőre folyta­Fotó: Szathmáry-Király Ádámné tás követi. S hogy mennyire hasznos volt, azt az is bizonyítja, hogy az egyik helyi diszkó tu­lajdonosa a program után egy üdítővel vendé­gelte meg a résztvevő fiatalokat és felajánlot­ta, hogy az általa üzemeltetett szórakozóhelyen levetíti a felvilágosító videofilmeket. SZEX-DROG-AIDS: elrettentő példák, felvilágosító előadások Kazincbarcika (ÉM - SZN) - A Kazincbar­cikai Diáknapok ’97 rendezvénysorozat egyik legfontosabb és - a szórakozási le­hetőségeken túl - leghasznosabb program­ja a helyi ANTSZ által szervezett, április 26-i szex-drog-AIDS délelőtt volt. A tava­lyi siker után az idén kiderült, hogy a kö­zépiskolások nem csak szervezetten, ha­nem önként is nagyon érdeklődnek a té­ma iránt. Kolduló gyerekekkel elő­ször a mozivásznon, az olasz neorealista filmek­ben szembesültem. Ab­ban az időben még nem­csak a hivatalos kultúrpo­litika, de a fejlett szocia­lista társadalom ideológu­sai, szószólói is a „rothadó kapitalizmus" mélyen elítélendő, tűzzel- vassal irtandó csökevé- nyeként jellemezték az efféle eseteket. Azóta nagyot változott a világ itt a keleti vége­ken is. A hatvanas-het­venes évek mozijaiból ismert itáliai nyomorne­gyedek nálunk is „meg­honosodtak". Egyre másra látni kéregetőket, köztük szép számmal pici gyerekeket is. De az egyre erősödő je­lenség mellett nem sza­bad csak úgy szó nélkül Buzafalvi Győző nek, több kárt okozva, mint hasznot hajtva. Ha az autós nem nyúl azon­nal a bukszájába, ketten- hárman nekitámaszkod­ami bizony nem igen ke­lendő. Ahol nem ütötték nyélbe az üzletet, onnan nem tágítanak. Szinte rá­tapadnak az ablaküvegre Agresszív kéregetés elmennünk. Annál is in­kább, mivel a kéregetés­hez sokszor az alpári stí­lusú agresszió is társul a pénzért kunyeráló gyere­keknél. Piros lámpánál - egyre több településen - 10-14 éves suhancok es­nek a kocsi szélvédőjé­nek a gépjárműnek, szid- ják-szidalmazzák, olykor köpködik is a vezetőt. A gesztelyi hídépítésnél hat-nyolc éves süvölvé- nyek próbálják rásózni a bizonyára rokonság által készített fűzfaseprő-tákol- mányokat az átutazókra, pár forintot követelve. Nem tudom, ki, hogy van vele: engem az ilyenfajta inzultáció inkább taszít, mintsem megindítaná a leikemet és megoldaná pénztárcámat, ügy ér­zem, nem hagyják meg azt az érzést, hogy ma­gamtól segítsek a rászoru­lónak. Sőt azt sem enge­dik: eldönthessem mikor, kinek, mit adok. Minél durvább és erőszakosabb a követelődzés, annál na­gyobb ellenállást vált ki belőlem. jól tudom, szörnyű lehet az éhség, a mindennapi nyomor. De mégsem az a megoldás, hogy a szülők arra nevelik a kicsiket, hogy rúgjanak-harapja- nak akkor, ha őket nem szánják meg a tehetőseb­beknek véltek. Félő, hogy ez a lehangoló szellemi­ség tovább rombolja majd az amúgy is kihaló­ban lévő karitatív érzé­kenységet.

Next

/
Thumbnails
Contents