Észak-Magyarország, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-20 / 115. szám
4 s Itt-Hou Interjú Nemcsak a legszegényebbek nem fizetnek Nagy Zoltán Putnok (ÉM) - Nem irigylésre méltó a városgondnokságok munkája. A szegényedő családok mind nehezebben tudják fizetni a lakbért, a fűtést, az egyéb közüzemi szolgáltatások díjait. Bizony nem könnyű a hátralékok rendezése mind az érintett lakosság, mind a városgondnokság, illetve a szolgáltató vállalatok részéről. A gö- möri városban mindössze két éve működik a város üzemeltetésében meghatározó szerepet betöltő szervezet. Munkájukról, feladataikról beszélgettünk Bar- nóczky Istvánnal, a Putnok Városi Kommunális Gondnokság vezetőjével. • Cégünk a lakásgazdálkodástól kezdve, a közüzemi díjak beszedéséig több mindennel foglalkozik. Olyan 120 körül van a gondoskodásunk; ra bízott önkormányzati tulajdonú lakások száma. Nem új épületekről van szó, mind több karbantartásra szorul. Ezért is döntött a testület eladásukról, feltételezve, hogy a tulajdonossá előlépett bérlő jobban kíméli és maga is igyekszik kijavítani, amit tud. Nálunk is akadnak olyan bérlők, akiknek fizetőképességét meghaladja a jelenlegi, például összkomfortos lakásuk díja. Nehezen, de értünk el eredményeket mind a lakbér, mind más hátralékok rendezésében. Behajtásuk érdekében a szokványos léPutnoki belső városrész péseket tettük: fizetési felszólítás, illetve azt követően, ha ez nem jár eredménnyel, kénytelenek vagyunk a bírósághoz fordulni. □ Történt-e már kilakoltatás? 0 Eddig nem, viszont sikerült tavaly novemberben kilenc önkormányzati lakásból kiköltöztetni többszörösen - lakbér és egyéb közüzemi Fotó: Farkas Maya díjak - hosszú ideje hátralékosokat. Ezek mind összkomfortos lakások voltak, a benne élők is belátták: meghaladja erejüket a költségek fedezése. Megegyeztünk velük: a tartozás tovább nem nőhet, akinek lehetett olcsóbb, komfort nélküli lakást ajánlottunk fel, mások önmaguk oldották meg problémájukat. Időközben a kiBarnóczky István lene lakást értékesítettük, nem terheli tovább az önkormányzatot. Az önkormányzat igyekszik segíteni a valóban rászorultaknak, de a szociális segélykeret is véges. □ És a közüzemi szolgáltatások és díjbeszedések? 0 A vizet a Borsodi Vízmű illetve az ÉRV szolgáltatja, ’95 utolsó negyedévétől a díjbeszedést is ők végzik. Maradt nálunk a közkifolyók ügye. Ebből harminchat van a városban. Erre zömmel alacsony jövedelmű családoknak van szükségük, következésképpen magas a hátralék. Néhol indokolatlanul magas a vízfogyasztás, elég nehéz kiszűrni kik veszik igénybe jogtalanul, éppenséggel nyáron, kertek locsolásához. Pontosabban igyekszünk követni az egyes kutak igénybevételét, ezért mérőórákat szereltünk mindegyikhez. A közterület felügyelők is figyelemmel kísérik a fogyasztást, de nehéz tetten érni az illetéktelen fogyasztókat: este, hajnalban kocsival odaállnak, megtöltik a tartályaikat, aztán el is tűntek. Hozzánk tartozik a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás. Itt jelentős a „kintlévőség”, e területen is legalábbis a romló tendencia növekedésének megállításán dolgozunk, ez sikerült is. Eddig figyelmeztetésként 27 lakásban függesztettük fel a melegvíz szolgáltatást. Tervezünk más lépéseket is, természetesen a jogi lehetőségen belül. Sajnos, nem csak a legszegényebbek nem fizetnek, mások is keresik a kiskapukat. Gondolják, ha nekik szabad, nekem miért nem. Hát ezt meg kell szüntetnünk. □ Megoldott-e Putnokon a szemétszállítás? • Természetesen igen, azonban történt egy válÍtt-Hon Riport tozás. Azelőtt „ingyenes” volt a szemétszállítás, pontosabban a helyi kommunális adóból fedezték a költségeit. Sokan ezt nem fizették, adó- mentességet kaptak, így a város kénytelen volt a szemétszállítás költségeit a lakosságra terhelni. Eddig ez kéthavonta 360 forintot jelentett, most 452 forintra emelkedett az energia árak és az elhelyezés költségeinek növekedése miatt. □ Milyen más szolgáltatása van még a gondnokságnak? 0 Hozzánk került a temetkezés is, teljes körben. Korábban vegyes megoldás volt, ránk tartozott a halottszállítás, de a sírásás, hantolás nem. Ez sok visszásságra adott alkalmat. Most hozzánk tartozik a temető, van egy kegyeleti boltunk és mindent itt intéznek. Sikerült köz- megelégedésre kulturálttá temú a temetést. Ezt segíti egy nemrég vásárolt gépkocsi is. Szolgáltatásaink továbbá a középületek karbantartása, felújítások, közreműködés az adódó új beruházások szervezésében. Például ez évben dolgozunk egy orvosi lakás, majd a gondozási központ felújításán, illetve hat megállóban buszváró telepítésén. Tovább folytatjuk a tavaly kezdett járdaépítést is. A puntoki Városi Kommunális Gondnokság viszonylag kis létszámmal - összesen 54-en vannak - szerteágazó, ahogy számoltuk 12 szakfeladatot lát el. Tavaly több, az idén talán kevesebb közhasznú munkás segítette a munkákat. A váj árképzéstől a szakiskoláig Bemutatkozik a sajószentpéteri Pattantyús Ábrahám Géza Szakiskola Az intézmény korszerű tanműhelye Sajószentpéter (ÉM - FL) - A mai Pattantyús Ábrahám Géza néven működő szakiskolát a környék lakói, a régi tanítványok életkortól függően sokféle néven emlegetik: kinek tanonciskola, kinek vájárképző, kinek 103-as. Tény, hogy az iskola története mindegyik elnevezést igazolja. Az intézmény létrejöttéről, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk Tóth Ottóné igazgatónővel. • Első dokumentált adataink a képzésről az 1938/39-es tanévtől állnak rendelkezésre. Ekkor mint Ipartestületi Tanonciskola műköFotók: ÉM-repró dött, s elsősorban kereskedői szakmák oktatásával foglalkoztak. Jelenlegi helyére - a műemlék jellegű Gedeon-kúriába - 1949-ben került. Az 50-es évek a , Sajó-völgye reneszánsza volt, az itt található bányák óriási szükségletet jelentettek a vájárkép„Falaznak" a kőművestanulók zés terén. Fő profilunk tehát a vájárképzés volt. Az elmaradott „végekről”, a Nyírségből, Biharból kerültek ide tanulók, s itt maradván a bányákban megváltoztatták, s egyben meghatározták Sajószentpéter város és környéke lakosságának összetételét. □ Aztán az iparosítás tovább lendítette az iskola szekerét. • Természetesen az ipái- más területén is egyre nagyobb szükség volt szakmunkásokra, s így „MTH”- saink száma és szakmája évről évre bővült. A ’70-es években mái- 23 szakmában közel 200 tanulóval kis csoportokban történt az oktatás (vésnök, kovács, bádogos, asztalos fodrász stb.). 1980-tól 1991-ig elsősorban a vasipari szakmákban biztosítja a környék üzemei szakmunkásutánpótlásának meghatározó részét (esztergályos, gépszerelő, csőhálózat-szerelő, mezőgazda- sági gépszerelő stb.). □ És ezután jött a rendszerváltás. 0 Az 1990-es években bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások gyökeres átalakulásokat vontak maguk után a képzésben is. Az átalakult, profilt váltott vállalatok megszüntették a gyakorlati képzést, illetve csak kis létszámban foglalkoztattak tanulókat. A munkaerőpiac igényeit, a helyi lehetőségeket figyelembe véve igyekeztünk helyünket keresni e forrongó, átalakuló rendszerben. Szakmastruktúránkat az egészségügyi és az építőipari szakmák képzése terén próbáltuk megalapozni. Úgy tűnik, sikerrel. Jelenleg 350 tanulót képzünk jól felszerelt, saját tanműhelyben, oktatókabinetben, kiváló tárgyi és személyi feltételek között. Tanműhelyünket az elmúlt évben adták át, részben pályázaton elnyert pénzeknek, leginkább pedig tanulóink kétkezi munkájának és a bennünket támogató vállalatok segítségének köszönhetően. Szakmaválasztékunk: kőműves, szobafestő-mázoló és tapétázó, gépszerelő, ápolási asszisztens és szociális gondozó. □ A mostani ballagáskor viszont nem csak a végzős diákoktól köszöntek el. 0 Sajnos nem. Iskolaudvarunkon május 9-én 112 végzős tanuló búcsúzott a régi kolomp hangjára iskolánktól. Utoljára sorakoztak fel a ballagó szociális gondozó, szobafestő-mázoló, kőműves, esztergályos, géplakatos, burkoló és központi fűtés szerelő diákok. Velük együtt, ezzel a tanévvel az esztergályos és a burkoló szakmát is „elbúcsúztattuk” iskolánkból. A ballagás fénypontja az a pillanat volt, amikor Hegedűs Andrea, Majnár László, Kecskés Attila tanulók és György Péterné tanár átvették kimagasló munkájuk eredményeként, iskolánk névadójára emlékezve a Pattantyús gyűrűt. A ballagás ünnepélyes percei után e tanulókra is a legnehezebb próbatétel, a szakmunkásvizsga áll. Reméljük mindnyájuknak sikerül. És reméljük azt is, hogy végzett szakemberként munkalehetőségük is. adódik. ül Milyen jövőt álmodik iskolájuknak? 0 Városunk, Sajószentpéter oktatási történetében megalakulásunk óta első és egyetlen középfokú tanintézmény vagyunk. A város polgárai kö- ■ zül szép számmal itt szereztek szakmájukról bizonyítványt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy dinasztiák nőttek fel e falak között. Sok viszontagságot éltünk át. Nevelőtestületünk megújulási, kezdeményező-készsége a garancia és a reményünk arra, hogy a XXI. században is szakképzés folyik majd a XIX. századi Gedeon kúria falai között. Borsodi Portré A szőnyegszövő Tardona (ÉM - LM) - Pál Gyuláné Varró Teréz Tardonán született 1931- ben. Iskoláit is itt végezte, s 12 éves korától szép rongyszőnyegeket sző. Korán megtanulta a nehez munkát, mert a szövés mellett a házimunkát és az állatok etetését is el kellett végezni a mezőgazdasági munkákkal együtt. Most, még hatvanévesen is szó.- Először Miskolcra és Diósgyőrbe jártunk anyagot gyűjteni. A használt ruhadarabokat felvágtuk csíkokra és összevarrtuk a végeit, felgombolyítottuk, s így kezdtük el a gépen a szövést. Naponta kora délutántól este úgy 11 óráig is szőttünk, közben beszélgettünk az élet különböző dolgairól. Később fonalból szőttünk konyharuhákat, törülközőket, lepedőket, szakajtó-kendőket és persze a lányoknak a stafírungnak valót, az szinte kötelező volt. Tiszta pamutból szőttünk még sur- cokat is, az asztalterítőkbe csíkot varrtunk, azzal díszítettük. Eladni Miskolcra, Kövesdre, Egerbe vittük, s általában akadt rájuk vevő. Napjainkban is kedveltek a szép rongyszőnyegek, újra divat lett. Áltálában 60 centiméter szélességben szőjük, s az árát a színe és minősége határozza meg. Jelenleg 200 forint métere. A Tardonára érkező turisták mindig érdeklődnek a szövés, a szőnyegek iránt. Egy lányom van, s két unokám. A lányom és a férjem szokott a szövésben segíteni. A mai fiatalok már nem akarnak szőni, mert nehéznek tartják ezt a munkát, nagy lekötöttséggel jár. A két unokám közül a fiú a putnoki bányánál, a leány a Kazincbarcikai Taxor Kft.-nél könyvelőként dolgozik. A kezem munkájából szép, nagy házat építettem, de úgy gondolom, mégsem lenne jó a régi időket élni ma. Napjainkban sokkal könnyebb az élet - mondta a hatvanéves tardonai szőnyegszövő. Gondoskodnak, de a hátralékok csökkentéséért is dolgoznak a putnoki városgondnokságon
