Észak-Magyarország, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-10 / 108. szám

Szemere Bertalan-díi- IGLÓI GYULA építész, nyugalmazott osztályvezető főmérnök Műegyetemi tanulmányait a háborá után mérnöki karon kezdte meg, akkor ugyanis vasútépítő mérnök akart lenni. Diplomáját már az építészkaron szerez­te, majd tanulmányait tovább folytatta a Budapesti Műszaki Egyetemen, város- építési és városgazdasági szakon. Először 1949 telén érkezett Miskolcra; koráb­ban sosem járt ezen a tájon. A vasgyári rekonstrukciós munkálatokban vett részt. Egy évtized múltán a városházán kezdett dolgozni az építésügyi igazga­tásban. 23 év múltán mint osztályvezető főmérnök köszönt le posztjáról. A város helytörténetével akkortól foglalkozik behatóbban. Rendszeresen ír a helyi lapok­ban, a Herman Ottó Múzeum kiadványaiban, két könyve is megjelent. Miskolc Város Díszpolgára- KABDEBÓ LÓRÁNT egyetemi tanár, intézeti igazgató 1958-ban végzett az Eötvös Lóránt Tudományegyetem magyar-történelem sza­kán. A következő két évtizedben Miskolcon tanított, miközben bölcsészdoktori diplomát is szerzett. Húsz éven át a Napjaink című folyóirat rovatvezetője volt, majd főszerkesztőhelyettese, később a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos ta­nácsadója. 1993-tól a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének igaz­gatója. Líratörténeti tanulmányait úttörő jelentőségűnek tartják; kutatásai kö­zéppontjában Szabó Lőrinc életműve áll, a költő műveinek számos kiadása fűző­dik a nevéhez. Az Új Holnap című lap főszerkesztője. Tevékenysége egyetemi ér­dekkörökön, illetve irodalomtörténeti munkásságán kívül is jelentős, sokat tett a város művészeti közéletének fejlesztéséért, szellemiségének erősítéséért, a tu­dományos ismeretterjesztés színvonalának emeléséért. Pedagógiai Dí- SINDEL IMRE nyugalmazott gimnáziumi igazgatóhelyettes A diploma megszerzése után állt munkába a Kilián Gimnáziumban, ott dolgozott 1996 decemberi nyugdíjazásáig. Munkáját kezdettől fogva hozzáértéssel, felelősség- teljesen, a nevelés-oktatás ügyének szentelve végezte, a szaktárgyai - a biológia és a földrajz - iránti elkötelezettséggel. Diákjaival nagyon jó kapcsolatot alakított ki. Megbízatások egész sorát látta el iskolájában, mindig odaadó lelkiismeretességgel. Irányításával hozták létre az iskolakertet és a melegházat. 1979-től nevelési igaz­gatóhelyettesként működött, kézben tartotta és jól irányította a tanulóifjúság tanó­rákon kívüli tevékenységét. Szabadegyetemi kurzusokon, komplex képzéseken megszerzett ismereteit oktató-nevelő munkája javára fordította. A legutóbbi idők­ben a gimnáziumban létrehozott környezetvédelmi központnak is vezetője volt. Az Év Sportolója Dí- LUBINSZKI MÁRIA tájfutó A Diósgyőri Tájfutó Club I. osztályú, válogatott kerettag versenyzője, „civilben” a Miskolci Egyetem bölcsészhallgatója. 1995-ben megnyerte a hazai rövid- és hosszú távú ifjúsági bajnokságot, a következő évben pedig - négy számban - a juniorok versengését. A hasonló korcsoport világbajnokságán a 4. helyezésig jutott. A női ju­nior ranglistán az első helyen áll, a felnőttek között még „csak” a második. Négy­szer nyerte el a megyében és ötször országosan a „Jó tanuló, jó sportoló” címet.- REPKA ATTILA birkózó Ó büszkélkedhet a Miskolc legeredményesebb sportolója címmel. 17 éve birkó­zik, mindvégig diósgyőri színekben. Tehetsége korán kitűnt, amit serdülő és if­júsági bajnoki címek jeleztek. 1987-ben ifjúsági világbajnok lett, a következő két évben ezt a helyezést ismételte meg a felnőttek között az Európa-bajnokságon. A barcelonai olimpián aranyérmet vehetett át - a borsodi megyeszékhely sporto­lói közül elsőként. Tavaly a negyedik kontinens-bajnoki és tizedik magyar baj­noki címét is begyűjtötte: a sportág örökös bajnokává vált. Nívódí- ABLONCZY BERTALAN testnevelő tanár A sárospataki tanítóképző főiskolán 1941-ben kapta meg a tanítói oklevelet. A Testnevelési Főiskolát csak a háború után tudta elvégezni. Utána közeit fél évszázadon át a Földes Ferenc Gimnáziumban gyakorolta hivatását. Két cik­luson át a Megyei Atlétikai Szövetség elnöke volt. Fontos funkciókat töltött be a Megyei Háromtusa Szövetségben, a Miskolci Bástya és a Meteor Egyesü­letben, majd a DVTK-nál. II ÉM-iiétvége ÉM-fablé Május 10., Szombat- GYARMATI FERENC nyugalmazott színművész A fővárosi Bajor Gizi Színészmúzeum mintájára álmodta meg több mint egy évtizede a miskolci színészmúzeumot, amely végül - kezdeményezése nyo­mán - tavaly valósult meg. Ugyancsak ő szorgalmazta a Színész Emlékház Egyesület 1989-es megalakulását, hivatalos formát adva a már elkezdett gyűjtőmunkának. Kitartó, lelkes munkájának, hivatása iránti elkötelezettsé­gének, lokálpatriotizmusának köszönhetően jött létre a rövidesen 175 éves múltra visszatekintő első állandó magyar színház városában alapított - egy­ben első vidéki - színészmúzeum kiállítási anyaga, jórészt a társaktól, bará­toktól, színházrajongóktól összegyűjtött emlékekből. O maga közel fél évszá­zados saját gyűjtését ajánlotta fel a városnak, így alakulhatott ki a miskolci színészet múltjának otthona.- VÍGH JÓZSEF úszószövetségi főtitkár Gyerekkorában települt át a családja Kassáról Miskolcra. Rádiószerelőként dol­gozott az Orionnál, majd műszerészként a postánál. Már a háború előtt úszó- edzőként tevékenykedett. Részt vett az Erzsébet uszoda és a villanytelepi strand felújításában. Több mint harminc éve vezető a város és a megye sportéle­tében, jelenleg is a városi úszószövetség főtitkára. Városunk kitüntetettjei- ÁDÁM IBOLYA művelődésiház-igazgató Budapesten született, de a középiskolai tanulmányait már Miskolcon végezte. Előbb a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban, majd az Ady Endre Művelődé­si Házban dolgozott, könnyűzenei koncertek és szórakoztató műsorok szervező­jeként. Tíz évvel ezelőtt lett a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörő Ház - ma Ifjúsági és Szabadidő Ház - vezetője.- HEFFNER ATTILA zeneszerző A millecentenáriumi év egyik kiemelkedő színházi bemutatójának számító Bar­bárok című rockopera zeneszerzője. Muzsikusi pályája a ’80-as évek elején in­dult, amikor létrehozta a később a Ki mit tud?-on is feltűnt, népzenei ihletettsé- gű rockzenét játszó Swetter együttest. Sikeres táncszínházi előadások, országos turnék, zenei felvételek vannak a háta mögött.- HALASZ ISTVÁN fagottművész Közel húsz éve a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagja, első fagottosa, szólistája. Az együttes meghatározó művészegyénisége, kitűnő hangszeres adottságai, ma­gas fokú képzettsége, a zenekari játék iránti alázata révén. Emlékezeteset nyúj­tott - szólistaként - többek között Mozart, Vivaldi é$ Weber fagottversenyeinek bemutatásával. A zenekar művészeti tanácsának munkájában is részt vesz.- KAMARAS JENŐ grafikus, kiállításrendező Húszéves korától a Herman Ottó Múzeum grafikusa, fotósa, kiállításrendezője. Vizuális érzéke, látványteremtő képessége révén mindig visszafogott eleganciá­val jelenítette meg a múzeumi tárgyak optimális környezetét. 0 állította össze például a papszeri állandó tárlatot, a színészmúzeum kiállítását.- KOPASZ ERZSÉBET fiókkönyvtár-vezető Könyvtárosi tevékenységét 1960-ban kezdte Miskolcon. Kialakította és azóta is vezeti a diósgyőri közművelődési könyvtárat. Tudatosan fejleszti a Petőfi Sándor Fiókkönyvtár állományát. Az ő ötlete volt a helyismereti-helytörténeti gyűjte­mény létrehozása, amiben utóbb tevékenyen részt vett.- ZSIGNÁR ISTVÁN festőművész Pályáját nem Miskolcon kezdte, de alkotói kiteljesedése a szakemberek szerint egybeforrt a várossal, amelyben 1958-tól él. Tehetséges, mozgékony, ötletekkel teli embernek ismerik. Tanított általános és középiskolában, tagja a Művészeti Alapnak, birtokosa a Székely Bertalan-díjnak. Több mint három évtizede rend­szeresen állít ki szerte az ország, közben vezeti a Teleki Tehetséggondozó Kollé­gium képzőművészeti stúdióját. A május 11-én, Miskolc város napján rendezendő ünnepi közgyűlésen adják át azokat a dí­jakat, kitüntetéseket, melyekkel a városért tevékenykedő személyiségek kiemelkedő teljesítmé­nyét ismeri el a képviselő-test illet. Gratulálunk az ünnepeiteknek, köszönjük munkájukat!- CSILLA VON BOESELAGER (posztumusz) A Magyar Máltai Szeretetszolgálat miskolci gondozóotthonának névadója Bu­dapesten született, de hároméves korában szülei kivándoroltak Németország­ba, majd Dél-Afrikába, végül Venezuelába. Negyedszázaddal ezelőtt Wolfhard von Boeselager báró felesége lett. Németországból aztán Magyarországra irá­nyuló segélyszállítmányokat szervezett, gyűjtött, azokat pedig Kozma Imre atya révén juttatta el a rászorulókhoz. Az 1989-ben alakult hazai segélyszerve­zet örökös tiszteletbeli elnökévé választották. Sok segítséget nyújtott a miskolci csoportnak, kapcsolatot épített ki köztük és Észak-Rajna-Vesztfália kölni tarto­mánya között. Ennek nyomán adódtak a lehetőségek az ápolási otthon felépíté­sére. A bárónő halála miatt a félje fejezte be a megkezdett munkát. 1996. au­gusztus 23. óta működik az intézmény, melynek létrejöttében vitathatatlanok Csilla von Boeselager érdemei.- KOZÁK IMRE egyetemi tanár Szombathelyen született, de a gépészmérnöki oklevelet már a miskolci egyete­men szerezte. 1949 óta él itt, a felsőoktatási intézményben dolgozva; a műszaki tudományok doktora. Két éve a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, tavaly pedig a Miskolci Akadémiai Bizottság elnökévé választották. 1993-ban Pro Urbe-díjat kapott. Szakmai munkájában a kontinuum-mechanika és a ru­galmasságtan területén alkotott újat, három tudományos könyve jelent meg, az egyik angolul. Az egyetem tudományos rektorhelyetteseként, tanszékvezetője- ként és kutatóként egyaránt sokat tett az intézmény és ezen keresztül a város hírnevének növeléséért. Mérnökök egész nemzedékét tanította, félszáz jegyze­tet és segédletet írt. Pro Urbe-díi Déryné-dí- BODONYI CSABA Ybl- és Széchenyi-díjas építész A kiváló felkészültségű építőművész, tervező és városrendező mérnök 1967-ben szerezte diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen. Azóta eltelt három évti­zedes pályafutása során számos középülete szerzett számára elismerést. Egy időben az Északterv főmérnöke volt, majd a nagyvállalat megszűnte után meg- alakította az Interplan Kft.-t. A tavaly alakult Építész Kamara elnöke. Ó ter­vezte a Tudomány és Technika Házát, illetve a Miskolci Nemzeti Színház re­konstrukcióját.- KISS JÁNOS osztályvezető főorvos Több mint egy évtizedes gyógyító, oktató, tudományos és szervező munkájával nagyban hozzájárult a város egészségügyének fejlesztéséhez. Debrecenben sze­rezte diplomáját, mellkassebészeti és tüdőgyógyászati szakképesítéssel. 1985- ben állt munkába Miskolcon a Semmelweis Kórház sebészetén; az osztály ha­marosan a régió vezető sebészeti centruma lett. Az egészségügyi miniszter nem sokkal később címzetes egyetemi tanárrá nevezte ki. A megyeszékhelyen vég­zett munkásságával iskolát teremtett, osztályvezetői irányítása alatt beindítot­ták a plasztikai sebészetet, a lézerambulanciát.- TAKÁCS MÁRTA gimnáziumigazgató Évtizedek óta a város elismert pedagógusa. Miskolc szülötte. Kivételes szakmai felkészültsége és kiváló szaktanári munkája eredményeként egykori iskolája, a Herman Ottó Gimnázium a német nyelvoktatás centrumává vált. Az Alliance Francaise és a Goethe Intézet helyi részlegeinek létrehozásáért is sokat tett. Több hazai elismerés mellett tudományos és oktató munkájáért a német állam Grimm-díjjal jutalmazta. Az 1987-ben az akkor nyílt Avasi Gimnázium igazga­tójává nevezték ki, munkásságának köszönhetően az intézmény a minőséget tudatosan vállaló iskola lett. Magas szintű tudásával, oktató-nevelő munkájá­val közel 35 éves pályafutása során nagyban hozzájárult Miskolc közoktatásá­nak előrelépéséhez. Szabó Lőrinc-dí- HAJDÚ GÁBOR író-újságíró (posztumusz) A tavaly februárban mindössze ötvenéves korában elhunyt publicista Komódi­ban született; 25 éves korától élt megyénkben. Az eltelt időszakban többször is, összesen közel tíz évig dolgozott az Észak-Magyarország szerkesztőségében. Gazdasági újságíróként hosszú éveken át tevékenyen részt vett a város társa­dalmi életében. A hetvenes évek elején a Kelet Irodalmi Alkotócsoport alapító tagja, majd vezetője lett. Több kötete jelent meg Miskolcon; kiadásra vár még egy regénye, egy szociográfiája, több kisregénye és mintegy félszáz novellája. Reményi Ede-díi- NAGY LÁSZLÓNÉ FÜZES MÁRIA koncertmester, hegedűművész A Miskolci Szimfonikus Zenekar alapító tagja. Tanulmányait a salgótarjáni ze­neiskolában, majd a miskolci zenei gimnáziumban és a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola itteni tagozatán végezte. Kiemelkedő képességű hegedűművész, akinek pályája töretlenül ívelt felfelé az elmúlt három évtizedben. 1980 óta a zenekar koncertmestere. Gyönyörű, érzelemgazdag előadása, ugyanakkor kö­vetkezetes munkája - itthon és külföldön - számtalan hangversenyen segítette emlékezetes sikerhez az együttest, A Miskolci Vonósnégyes, majd az Uj Mis­kolci Vonósnégyes tagjaként (is) hosszú évekig állandó résztvevője volt a város zenei életének. Kondor Béla-dí- SZANYI PÉTER szobrászművész Rákosszentmihályon született, de lassan fél évszázada Miskolcon lakik. A hatvanas évek végén kőfaragó-tanuló volt, majd képzőművészeti főiskolára járt. 1974-től a miskolci művésztelepen él és dolgozik; negyedszázados pályá­ját sok-sok díj, elismerés, egyéni kiállítás, köztéri alkotás jelzi, többek között megkapta a ravennai Dante Biennale aranyérmét. Alkotásaival bemutatko­zott már Németország, Hollandia, Görögország több városában is, szobrai, domborművei - szám szerint 29 mű - az ország és Európa több városának középületeit, tereit, utcáit díszítik. Keze munkáját őrzi Miskolcon a Bartók- emléktábla, a MAB-székház életfája, a Népkertben Hunfalvy Pál portréja, Berzeviczy Gergely és Kaffka Margit emléktáblája, Jókai Mór és Szabó Lő­rinc portré-dombormúve. Herman Ottó-dí r» m ha □

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents