Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-29 / 99. szám

HÍREKET VARUNK! AZ ITT-HONOK VÁRJÁK AZ EGYESÜLETEK HÍREIT! Az egyesületeknek, civil szervezeteknek szeretnénk mellékletünk hasábjain bemutatkozási lehetőséget teremteni. Várjuk maximum ötsoros, a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó híreket, információikat rendezvényeikről, az egyesület életével kapcsolatos eseményekről. Híreiket térségünk regionális mellékletében jelentetjük meg. Címünk: Itt-Hon Szerkesztőség Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefon: 46/ 341-611 SZÜKSÉGES: Az egyesület neve: Címe: Telefonszáma: Hivatalos képviselőjének neve: «MeKOMMmMMeewMMMMMeMMMMMOMttOKWMSMMMMMmMMeaMHMMNUmMMMeMOHOMMMM NAG\!EDINA ^ Nyékládháza, Vágóhíd u. 12/a. 11. SZÜLETÉSNAPOD ALKALMÁBÓL NAGYON SOK SZERETETTEL KÖSZÖNTÜNK: A MISKOLCI NAGYMAMA ÉS NAGYAPA. Nagyon szeretünk és (/árun lilesüls Weslel 900 GSM »Mobil Távközlési-Rt. HIVATALOS FORGALMAZÓJA Í J IDŐSZÁMÍTÁS! Az ERICSSON GA 318-AS vagy a NOKIA 1611-ES TELEFONKÉSZÜLÉK ÉS KÁRTYA ELŐFIZETÉS ESETÉN CSAK 19 900 Ft + áfa Amíg a készlet tart! TARTOZÉKOK valamennyi GSM típushoz: 1 620 Ft-tól 1 870 Ft-tól 4 900 Ft-tól 22 300 Ft-tól 5 600 Ft-tól Áraink az áfát tartalmazzák! ARANY-CORVIN ÜZLETHÁZ földszintjén Tel.: 06-30/587-870 “139506/IH* O Bőrtok: □ Szivargyújtótöltő: O Akkumulátor: O Gépkocsi-kihangosító: O Színes előlapok: Képekkel illusztrált üzenetek Kiállítással nyitotta meg jubileumi rendezvénysorozatát a mályi iskola Mályi (ÉM - BO) - Második alkalommal adhatott számot pályá­jának alakulásáról a mályi Móra Ferenc Általános Iskola egy­kori diákja, Barsi Szilvia, akinek rajzaiból, grafikáiból április 21-én nyílt kiállítás - az iskola rajz szakköröseinek legszebb munkái mellett - a 15 éves fennállását a napokban ünneplő in­tézmény aulájában. A jubiláló iskola ünnepi rendezvénysorozatának megnyitására szánt gyűjteményt Szűcs István igazgatóhelyettes ajánlotta a mostani 1-8. osztályosok figyelmébe. Beszédében kiemelte, hogy a jelenleg a Ma­gyar Képzőművészeti Főiskola második évfolyamán tanuló tervező­grafikus hallgató kézügyességére, jó illusztrátori képességeire korán fel­figyeltek nevelői - Kovács Pálné, Pető Györgyné tanítók és Novák Gá- bomé rajztanár akik a tehetséges diák előrehaladását szorgalmaz­ták. Szilvia számos rajzpályázaton szerepelt eredményesen, köztük egy zánkain, amely talán a legemlékezetesebb sikert hozta az altkor ha­todik osztályos kislány számára. A mályi iskola után a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium rajztagozata, egy budapesti szakközépiskola ötvös szaka, majd az egri tanárképző főiskola első évfolyama következett, ahonnan egy év után nyert felvételt a Magyar Képzőművészeti Főisko­lára. Szilvia képeinek középpontjában az ember és az állat áll, ame­lyek többnyire mesék illusztrálásaként jelennek meg a zömében könyv­borítóra szánt tervein. Mindemellett a lelkiállapotok kifejezése izgatja, amelyek szemléltetésére vegyes technikákat alkalmaz - summázta rö­viden Barsi Szilvia eddigi életútját Szűcs István. Végezetül arra buzdította a rajzot szerető és kedvelő mályi tanuló­kat, tegyenek meg ők is mindent tehetségük kibontakoztatása, s egyút­tal a 15. életévébe lépett iskola hírnevének öregbítése, szellemiségé­nek megőrzése érdekében. A rajz szakkörösök kérdéseikkel halmozták el művészeti főiskolás fa­lubelijüket, Barsi Szilviát Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - NZ) - Kellemes megle­petéssel szolgált az 5-6. osztályos ál­talános iskolás diákok minapi város­történeti, városismereti vetélkedője, amelynek a Soltész Nagy Kálmán úti 12. Számú Általános Iskola adott ott­hont. A vetélkedő gyerekek válaszai kiváló felkészültségről, szülővárosuk, lakóhelyük iránti szeretetről tanús­kodtak. Tirpák Endréné igazgató 30 tanulót és a kíséretükben megjelent felkészítő tanára­ikat köszönthette a Miskolc város ünne­pe előtt rendezett találkozón. Hoskó Or­solya, a versenyt levezető tanárnő mot­tóként Szepsi Csombor Márton szép gon­dolatát idézte: „Azt tartom penig én igaz hazafinak, azki nem szájjal, hanem szű- vel szeretője hazájának és azt, azki ha­zájáért azmikor kívántatik örömest meg­hal... azmeddig élsz hasznára élj.” A je­lenlévők Széna Melinda 7. b osztályos ta­nuló előadásában meghallgatták Szabó Lőrinc Miskolc című versét, majd követ­kezett a verseny. Miskolc múltjára és jelenére egyaránt jellemző kérdésekre válaszolhattak a di­ákok. íme ízelítőül ezek közül egy: „Gyermekéveim legszebb emlékei a Bükk erdőből mosolyognak felém. Hányszor osontam ki a házból, belemélyedtem a bükkösbe, az egyetlen templomba, amely­ben igazán szívem és eszem szerint ájta- tos tudok lenni.” hja az utolsó magyar po­lihisztor, aki pályáját géplakatosként, fényképészként kezdte, majd a néprajz, az ősrégészet, a madár és rovartan, a nyelvészet hazai úttörője lett. Élete al­konyán Pele-laknak nevezett lillafüredi házában élt, dolgozott és gyönyörködött a természet szépségeiben. Ki is volt váro­sunk eme nagy fia? Minden diák helye­sen válaszolt: Herman Ottó. S így tovább, szépen szerepeltek a mis­kolci ifjak, jeleskedtek múltismeretből. Nem hiányzott a játékosság sem, idegen­ből érkezett vendégeket kalauzoltak a vá­rosban és a végén kis riportokat készí­tettek a diósgyőri várjátékokról vissza­pergetve az idő kerekét Nagy Lajos király korába. Érdekes tapasztalat volt, hogy a vetélkedők jobban tájékozódtak városunk múltjában, mint jelenében. Mai ismere­teiket jobban behatárolta: ki hol lakik, merre közlekedik. A vetélkedő végén a zsűri elnöke, Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem történész munkatársa - maga is városkutató, részt vesz az új Miskolc monográfiák munkálataiban - szoros eredményt hirdetett, nem mutatkozott nagy különbség a versenyzők ismeretei­ben. A város történetének megismerésén A várostörténeti vetélkedők segítik az ifjúságot szülővárosuk, lakóhelyük múlt­jának és jelenének megismerésében Fotó: Vajda jános túl Miskolc szeretetére buzdított. A vetél­kedőre Miskolc általános iskolái közül 13 iskolából 20 csapat nevezett be, ezek kö­zül tíz jutott a döntőbe. Az első helyen a Fazekas utcai Általános és Zeneiskola 6. z. osztályosai végeztek (Rubi Zsófia, Koz­ma Barbara, Karaba Ágnes), második a Szilágyi Dezső Általános Iskola 6. a-s di­ákjai (Benes Alexandra, Szabó Napsugár, Szentpéteri Karolina), a harmadik a 12. Sz. Általános Iskola csapata (Kállai Zsa­nett, Lantos Orsolya, Nándori Péter). A Soltész Nagy Kálmán úti iskola kezdeményezését dicsérte Stehlik Agnes, a Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda igazgatója is, aki az önkormányzat ré­széről vesz részt az iskolaszék munkájá­ban és tagja volt a zsűrinek. Elmondta, hogy Miskolc város május 11-i ünnepét megelőzően a városháza dísztermében rendezik meg az általános és közép- iskolások várostör­téneti vetélkedőjé­nek döntőjét. Lu­kács Lászlóné, a 12. Számú Általá­nos Iskola igazga­tóhelyettese, a ve­télkedő főszervező­je örömmel minősí­tette eredményes­nek a diákok felké­szülését, verse­nyét. Segítette a munkájukat, hogy ehhez pályázaton némi pénzt nyer­tek az önkormány­zatnál, ebből vásá­rolták a könyvju­talmakat. Tavaly az olimpiákról ren­deztek vetélkedőt, jövőre megyénk tör­ténetéről terveznek hasonlót. ......£-j-. ...—. Az idén különösen szeszé­lyes, havat csapó, nagyka­bátos áprilist lassan feled­ve már a májusra készü­lünk. A korán ébredő meggy és barackfák virága lefagyott, a Bükk északi lejtőin itt-ott még megma­radt a hó. De nemcsak a természetet, s az agrárgaz­daságot viselte meg ez a bolondos időjárás Szomo- lyától Ároktőig, hanem a polgárok hangulatát is. Pünkösd hava a teljes pompájában beálló tavasz ünnepe volt mindig. A ki- pendülő természet a sza­badba csábítja az embert és megbizseregteti a vért. A hónapok közül - a sze­relem okán - a legtöbbször ezt énekelték meg a köl­tők. Ladányi Mihály him- nikus sorai szerint: „A pat­tanásos bőrű bakfisok/elö­zönlik a május padjait.../ Brackó István de ők csak diákokkal csó- kolóznak, / s a blúzukba nyúlni is nekik lehet..." A régi borsodi kalendáriu­mok szerint tavaszt hozó a május. Első napján - s ez a szokás még ma is dívik - állították hajnalban a lá­nyok ablakába a faragott fenyőből készült májusfát. Rajta színes szalag, bor vagy festett tojás csüng. Egyes tájakon a legény a nevét is rávési, így kellet­te magát kedvesének. Ál­talában májusfának, más­hol hajnalfának nevezik. Május elsejét különben a rómaiak is megünnepel­ték Bona Dea néven. Franciaországban ilyen­kor gyöngyvirággal ked­veskednek egymásnak. Május 1. a munka ünne­pe is 1889 óta, egy tragi­kusan végződött amerikai ■ sztrájk emlékére, a fran­cia Lavinge javaslata alapján. Szerte a világon megemlékeznek erről, ám az alkalmi politikai kur­zusok aktuális felhangjai kíséretében. Szőkébb ha­zánkban május elseje csa­ládi majálist jelent; felvo­nulást, kellemes kirándu­lást, bográcsos pörköltet, sört, zászlót és luftballont. Május első vasárnapján köszöntjük az édesanyá­kat. Őket akik a lét, a túl- és továbbélés letétemé­nyesei. Köszöntik őket a perkupái iskolában, a tar- donai kultúrbázban és a temetők sírhantjainál is. Mert az édesanyák szé­pek, szeretetre méltóak és -elfelejthetetlenek. Szeres­sük őket, ha már becsül­ni eléggé soha nem tudjuk/tudtuk gondosko­dásukat, áldozatvállalásu­kat. Nyíljon nekik a virág, köszöntse az anyákat a szép szó, hogy - az idő­járástól függetlenül - egy kis melegség járja át a szí­veket. Májusok, majálisok Miskolc szeretetéről tanúskodnak a várostörténeti vetélkedők

Next

/
Thumbnails
Contents