Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-08 / 81. szám

6 Interjú Tiszaújváros (ÉM - FL) - Fél évszázada még kukoricaföld volt a mai város helyén. Azután „kinőttek” az üzemek, melyek munkásait az egész országból verbuválták. Épültek a lakások, szaporodtak a családok és iskola is kellett. A város első általános iskolájában 40 évvel ezelőtt kezdődött meg az oktatás. Az intézmény mai igazgatójá­val, Báli Istvánnal beszélgettünk a kezde­tekről, a jelenről és terveikről. • A város első iskoláját a helyzet szülte. Az 1956-os forradalmi események után gőzerővel indult újra a TVK építése. Az ország minden részéből idesereglett, verbuvált dolgozók csalá­dostul jöttek. Aki egyedüliként érkezett, az is igyekezett a távolabb élő családot idehozni. A tiszaszederkényi régi iskola helyszűke miatt nem tudta már befogadni az idejövőket, meg távol is esett az építkezés helyétől. A TVK be­ruházói kezdeményezték a B.-A.-Z. Megyei Ta­nács VB Művelődésügyi Osztályánál az iskola létrehozását, így 1957. szeptember 16-án 1-4. és 5-8. összevonású két tanulócsoportban 34 gyermekkel és 2 tanítóval egy barakképületből átalakított két tanteremben kezdődött meg a tanítás. UKik voltak jeles pedagógusai az intézménynek ? • Az iskola, a Tiszai Vegyi Kombinát város­építkezés Állami Általános Iskolájának első ta­nítói Csillik Bertalan és Csillik Bertalanná ta­nítók voltak. Az iskola egy évig a tiszaszeder­kényi általános iskolához tartozott. Már a kö­vetkező tanévtől önállóvá válik, új nevelők és új igazgató érkezik Bodnár Elemér személyé­ben, áld talán a legnagyobb részt vállalta ab­ban, hogy 300-on felülire duzzadt gyermeklét­számnak megfelelő, korszerű iskolát kapjanak 1960. november 21-én. 1970-ig igazgatta, fej­lesztette az új városrész 2. sz. Általános Iskolá­ját, amely valójában az első iskola volt. A követ­kező nagy szakaszt az iskola életében Gulyás István igazgatósága jelentette. 0 1972-1989. kö­zött vezette az intézményt. Lorántffy Zsuzsan­na nevét 1990. október 23-án vettük fel a rend­szerváltozás után, az én igazgatóságom idején. Meg kell említeni azon pedagógusok nevét, akik a kezdetektől itt szolgáltak, és itt töltötték le pá­lyájukat: Petró Mihály, Dénes Dávid és Dénes Barakkiskolából a Lorántffyba Dávidné, Do­bár Kálmánné, Dudás József- né, Kemenesi Tibomé. □ Mitől Lo­rántffy a Lo­rántffy? 9 A Lorántffy Zsuzsanna Ál­talános Iskola abban külön­bözik érzésem szerint a töb­bitől, amellett, hogy a magas­tető miatt más a kinézete, hogy családias a légköre a kisebb létszám mi­att. Itt kezdődött a 80-as években az orosz mel­lett az angol oktatása, a matematika- számít­ástechnika tagozat 1990-ben, és nálunk a leg­elterjedtebb a Lénárd-Demeter-féle intenzív­variációs eljárás programja. A sok helyről ide­helyezett pedagógusokból csak hosszú évek so­rán, a közös munka eredményeképpen fejlődött ki jól működő közösség. Sok régi kolléga eskü­szik arra, hogy az úttörő szervezetben végzett társadalmi munkának volt a legnagyobb ha­tása a közösségre. Valószínűleg a véletlennek is fontos szerep jutott, de az biztos, hogy a 60- as és 70-es években a 2. sz. Általános Iskolá­nak megyei és országos léptékű eredményei vol­tak. Ez pedig a jól működő nevelői közösség munkájának a gyümölcse. □ Mit tett az iskola a városért? • „Az Iskola” minden település történelmé­nek a legfontosabb része. így van ez Tiszaúj- városban is. A 2. sz. iskolában történelmi jel­legű rendezvények, nagygyűlések, sportverse­nyek, politikai összejövetelek voltak, melyek a „szocialista építőmunka” eredményeit voltak hivatottak demonstrálni. Ebből az iskolából nőtte ki magát a város közoktatása, az újabb négy általános iskola, a két középiskola. Ä ré­gi tablókon olyan neveket találhatunk, akik a Ne csak a tudo­mányokban, az idegen nyelvben, az informatiká­ban jártas embe­reket képezzünk, hanem a mara­dandó humánum értékeit is gyöke- reztessük meg az iskolás évek alatt. FotÓK: Dobos Klára Már ebben a században is az ezredforduló utáni követelményekre gondolnak városi intézményvezetői, elismert pedagógusai vagy a város állami vezetői lettek. A Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskolában közel kétezer nappali tagozatos és háromszáz körüli esti és levelező tagozatos tanuló végzett. A számok mellett még fontosabb, hogy a kor követelmé­nyeinek megfelelő tudású és felkészültségű gyermekek kerültek ki. Az iskola létszámához képest mindig figyelemre méltó eredményeket ér el a városi, megyei és országos versenyeken. □ Mire kötelezi a 40 év az iskolát? • A 40 év, a sikerek arra köteleznek, hogy a csökkenő létszám ellenére úgy éljen tovább ez az iskola, hogy őrködjön a múlt értékein, és azon építkezve már ebben a században is az ezredforduló utáni követelményekre gondolva alkossa meg programját. Arra is kötelez, hogy az európaiságunk mellett a magyarságunk is nagy hangsúlyt kapjon. Arra kötelez, hogy ne csak a tudományokban, az idegen nyelvben, az informatikában jártas embereket képezzünk, hanem a maradandó humánum értékeit is gyö- kereztessük meg az iskolás évek alatt. Csecsemőápolási versenyt rendezett a Vöröskereszt Üt’Hon INFÓRIÍM 3 A zsűri is figyelemmel kíséri a szakszerű műveletet Miskolc (ÉM) - A B.-A.-Z. megyei Vöröske­reszt Szervezet 1997. március 20-án rendezte meg a csecsemőápolási verseny megyei döntő­jét. A versenyre három kategóriában került sor, mivel megyei egészségügyi szakközépis­kolai csapat a megyei versenyre nem jelentke­zett, így az 1997. április 25-26-án Nyíregyhá­zán, az országos csecsemőápolási versenyen B.-Á.-Z. megyét a miskolci Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközép és szakiskola képvi­seli az Egészségügyi Szakközépiskolák kate­góriájában. Középiskolás kategóriában hat város csa­Ha a baba sír, meg kell nézni és le kell cserél­ni a pelenkát Fotók: Farkas Maya. pata vett részt (Miskolc, Sárospatak, Mezőkö­vesd, Kazincbarcika, Encs, Szerencs). Az első helyezést a Debreczeni Márton Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Inté­zet csapata nyerte el. Második a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, míg a harmadik helyezett a Szerencsi Bocskai Ist­ván Gimnázium. A kö­zépiskolásokat az orszá­gos versenyen a miskol­ci Debreczeni Márton Gimnázium, Szakközép- iskola és Szakmunkás- képző Intézet csapata képviseli. Általános iskolások kategóriájában nyolc város diákjai vettek részt (Miskolc, Sárospa­tak, Sátoraljaújhely, Mezőkövesd, Kazinc­barcika, Encs, Szerencs, Tiszaújváros). Első a Szent Imre Általános Iskola csapata Mezőkövesdről, a második a miskolci Görömbölyi Általános Iskola, a har­madik a bekecsi Rákóczi Ferenc Általános Iskola. A Kisgergely cukrászda különdíját (csoko­ládé tortát) a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc általános iskolások nyerték. Az általános iskolák országos versenyén B.-A.-Z. megyét a mezőkövesdi Szent Imre Ál­talános Iskola képviseli. A versenyről elmondhatjuk, hogy a diákok jól felkészültek, az általános iskolák kategóri­ájában rendkívül nagy küzdelem volt és szo­ros pontszámok alakultak ki. Az első és a har­madik helyezett között mindössze két pont kü­lönbség volt. Rendkívül sok segítséget nyújtott mind a Miskolc városi, mind a megyei verseny lebonyolításában a Korányi Sándor Egyészség- ügyi Szakközépiskola azon túl is, hogy helyet biztosítottak a versenyek számára. A gyerek többnyire min­denkit kénytelen meghall­gatni, de nem hallgat min­denkire. Szabállyá, zsi­nórmértékké általában a kisebb közösség morális szokásjoga válik, s meg­határozó szerep jut a szó­szólónak. E felismerésből kiindulva a tiszaújvárosi általános iskolákban érde­kes, hasznos, a siker re­ményével kecsegtető pró­bálkozás kezdődött. Egy- egy osztály, vagy egy még kisebb csoport hangadóit egy jó ügy érdekében igyekeznek megnyerni, hogy ők szóljanak a többi­ekhez, ha szólni kell: akár a tanári katedráról, akár az óraközti szünetben, akár az utcai csatangolás közben. Legyetek jók, ha tudtok... A Dianetikai Központ két Vezetője (Sar- kadi Zsolt és Sávolyi Judit) arra vállalkozott, hogy drogellenes akcióba kezd a legveszélyeztetetteb­bek, a tizenévesek között. Nem kampányról van szó, Brackó István munkára. Hajdanában előfordult diákjaik köré­ben a szipózás, a mosta­nában terjedő kábítósze­rek fogyasztóival szeren­csére még nem találkoz­tak iskolájukban. Jobb gyei hadjárat indul a „beetető"bélyeg, a diszkó­tabletta, a cigarettába so­dorható fű, a fölszippant­ható fehér por, az injekci­ós bódulat ellen. A szán­dék közös, s vannak, lesz­Legyetek jók, ha tudtok... s nemcsak a kábítószerről. A TVK anyagi támogatást nyújtott, a központ szak­mai segítséget adott. Ti­szaújváros hál' istennek ebben az ügyben nem ki­vétel. Mint azt Bolykiné Katona Erzsébettől, az óz­di József Attila Gimnnázi- um és Egészségügyi Szak- középiskola tanárától megtudtuk, városukban is felkészültek a folyamatos megelőzni a bajt - mond­ja a tanárnő - felkészíteni a gyermekeket a rájuk le­selkedő veszélyre, ennék szellemében tartottak már tájokoztatókat az AIDS- ről és fognak majd beszél­getni a diákokkal osztály- főnöki órákon is. Amint azt lapunk is hírül adta, február végétől átfo­gó, több szerv által patro­nált, s egy éven át tartó mé­nek kapcsolódási pontok a lokális és az egyetemes ér­dekek, kezdeményezések között. A különbség a módszerekben van. Az „Ésszerű útikalauz a jobb élethez" alcímet viselő fü­zet nem vallásos, hanem morális kódex. Személyre szóló. Nevét adja hozzá, aki adja és aki kapja. A 21 passzust felsoroló köny­vecske úgy állít tilalomfát, hogy nem fenyeget, hanem magyaráz. Úgy rettent, hogy nem ijeszt. Figyelem­re és fegyelemre int. Nem azt mondja, hogy ne fo­gyassz alkoholt, hanem a mértékletességre kér. A szex pedig „nagy lépés a boldogsághoz és az öröm­höz vezető úton, semmi rossz nincs benne, ha együtt jár vele a hűség és a jó ízlés betartása". A fenti­eket összeadva, s a közke­letű rövidítéssel élve a DA­DA jön ki. A négy káros, pusztító, korunkra jellem­ző közellenség. Messzire kanyarodtunk a tiszaújvárosi példától, s a példaadó életvitelt fölmu­tató és a felvilágosítást végző diákoktól. De így teljes a kép, így kerek a történet.

Next

/
Thumbnails
Contents