Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-04 / 53. szám

4

Itt Hon

Interjú

Hernádnémeti (ÉM - NZ) - Lévén a község lakosainak száma 3800, a település önkormányzatának ennek megfelelően kiterjedt intézményhálózatot kell működtetnie. A nehéz gazdasági körülmények közepette már az is eredmény, ha - jóllehet takarékos gazdálkodás mellett - nem kell drasztikusan leépíteni, korlátozni a lakosság nyugodt életviteléhez szükséges tevékenységi köröket. Szilágyi György polgár- mester programja - talpon maradni - szolidnak tűnhet, de csak ennek van realitása. Az 1996-os, 1997-es években illúzió fellendülést remélni, az elért színvonalat is nehéz tartani, nem is sikerül minden vonatkozásban községi viszonylatban sem, nem beszélve a családokról.- A térségben közel egyformák a problémák, mi sem vagyunk kivételek. Fellendülést bizony nem hozott a múlt esztendő, mint ahogy

Szolid, de reális program: talpon maradni

Itt-Hon

Riport

5

Szilágyi György polgármester: a nehézségek ellenére megmarad a község megtartó ereje Fotó: jármy Loretta

1997-től sem várható el ez - vázolja a helyzetet Szilágyi György. - Az a fő gond, hogy nincs igazi húzóerő a gazdaságban. Az agrárágazat újjászerveződése még csak most fejeződött be, tehát az átmenetiség a jellemző. Történelme során Hernádnémetinek voltak nehéz korszakai, de mindig kivere- kedte magát a bajból és megmaradt a község megtartó ereje. Bízom benne, hogy most is így lesz, hiszen valóban „alulról” fogalmazódott meg az újítás, az átszervezés iránti igény. Nagyobb vállalkozás még a 85 embert foglalkoztató helyi sütöde, és fejlesztem akart egy húsipari vállalkozó is, de ez akadályokba ütközött.- Nézzük mit jelent a „talpon maradás” a közigazgatás területén.- Főképpen azt, hogy sikerült gördülékenyen működtetni intézményeinket, az önkormányzat eleget tudott tenni kötelezettségeinek. Ezt mondhatjuk, azt is bekalkulálva, hogy valóban terebélyes az intézményhálózatunk. A Műnk kastélybeli helyiségek mellett ott van az új iskolánk, az óvodában négy csoportban foglalkoznak a kicsikkel, az egészségügyet két orvosi - az egyik közös Hernád- kakkal - és fogorvosi körzet valamint két védőnő szolgálja. Klubot tartunk fenn az idősek számára.- A község közel harmada nyugdíjas.

Magas arányukat tekintve nyilván megkülönböztetett figyelmet kívánnak.- Csak 12-en járnak a klubba. Elég rosszul szabályozott az állami normatíva, ezért élnek kevesen a napközis lehetőséggel.

Nagyobb az igény a házhoz szállított étel iránt, főleg a betegek és az egyedül maradtak körében. Ebben két szociális gondozó segédkezik. Az önkormányzat a közétkeztetés minden formájában vállalja a nyersanyag- költség 20 százalékát, a többit az igénybe vevők fedezik, illetve differenciálunk a jövedelmi, a szociális helyzet függvényében. Ezen kívül adott a szociális támogatás rendszere, természetesen ez már az összlakosságra vonatkozóan. A község egyébként híres a nyugdíjasok számos kulturális és más rendezvényéről. Igyekeznek tartalmassá, színessé tenni az idős éveket. - Napjainkban joggal foglalkoztatja a közvéleményt a közbiztonság. Milyen a rendőrség jelenléte a területen?- Körzeti megbízotti székhely a községünk. Pillanatnyilag a volt református iskolában működik a rendőrség, de az ez év közepén visszakerül az egyház tulajdonába. A presbitérium terve szerint egy keresztény szellemiségű óvodát kívánnak létesíteni, ahová fel- ekezetre való tekintet nélkül várják a kisgyermekeket. Ennek folytán az eddig ott lévő állami intézmény elhelyezésére kaptunk 4 millió forintot. Ebből a már felújított szolgálati lakáshoz kívánjuk csatolni a rendőrség hivatali helyiségét. Szerencsés lesz, hogy egy épületben található majd a rendőri lakás és a hivatal. Az új óvoda létesítése pedig azért is hasznos, mert az eddigi önkormányzati oviba helyszűke miatt nem tudunk minden kicsit fogadni. Kivétel az iskolát megelőző év, amikor kötelező óvodába járni az iskolaelőkészítés jegyében. Az önkormányzat a nevelési segélyt is e kortól kívánja

céltudatosan megállapítani. Nem értünk ugyanis egyet azzal, hogy bárki is - ki merem jelenteni - felelőtlenül vállal gyereket és aztán elvárja, hogy gondoskodjon róla az állam, az önkormányzat. Aztán az így kapott pénzt nem éppen a gyermek nevelésére fordítják. Mi a gyerekeket kívánjuk támogatni, hogy ne éhezzenek. (Szomorú tapasztalat: némelyikük olyan éhes, hogy túleszi magát az iskolában, aztán rosszul lesz.)

A napi gondok terhe mellett foglalkoznak a jövő építésével is. Tíz község összefogva munkálkodik a szennyvízprogram megvalósításán, ennek Hernádnémeti a gesztora. A szennyvíztelepet már ez évben át kell adni, ez Köröm és Girincs között épül. E célra sikerült elég szép pénzt összehozni pályázatokon és kedvező konstrukciót találtak a családok számára is, amelyben viszonylag kis részletekben tudhatják le a „be- urót”. Remélik, hogy a még szükséges pénzt további pályázatokon nyerik el. Szeretnék, ha a program megvalósulna még ebben a választási ciklusban.

...az a fő gond, hogy nincs igazi húzóerő a gazdaságban. Az agrárágazat újjászerveződése még csak most fejeződött be...

Hernádnémeti hétköznap

| A kitörési pont: az idegenforgalom

I Buzafalvi Gyözó

(Rendkívül hasznos kiadvány, a Kastélyszállók és kúriák Magyarországon elnevezésű háromnyelvű, színpompás kiállítású füzet | jelent meg a napokban a szerencsi Kastély- | Tomist Kft. közreműködésével. Ebben meg- I találhatók szűkebb régiónk hasznosításra I váró műemlék jellegű kastélyai és kúriái is. | Azzal mindenki tisztában van térségünk- | ben ugyanis, hogy Abaúj, a Cserehát és a | Bódva-völgye szinte egyetlen kitörési pont- I ja az idegenforgalom lehet. * I

I A csereháti kistérség természeti ritkaságokban

I is bővelkedik: így7 a tomanádaskai arborétum fakülönlegességei, a Hidvégardó határában honos, szigorúan védett kockás liliom avagy a Ziliz melletti óriástölgy. Vadban is elég gazdagok a csereháti erdők. Otthont talált ezen a vidéken a nagyobb vadak közül a róka, a vaddisznó, a szarvas és a vadmacska. A ligetes facsoportok környékén gyakori a fogoly és a fácán. E táj magán viseli az aprófalvas településszerkezet tradicionálisjegyeit. Ezekben a falvakban még tetten érhető az eredeti, hamisítatlan falusi környezet. E kistelepülések szinte tálcán kínálják természetes „bájukat” az ide látogatóknak. Elérhetjük általuk a kikapcsolódást, a nyugalmat, átérezhetjük a csend közelségét, a múlthoz, a gyökerekhez való visszatérést. A gyógynövények, az

erdei gyümölcsök széles választéka is megtalálható itt és gombázó rétek is jócskán akadnak a belső-csereháti falucskák határaiban.

Művelődéstörténeti, kultúrtörténeti, építészeti látnivalókban sem szegény e környék. Fajban például kiemelkedő művészeti értékű a barokk kastély. Díszterme falain Marco Casagrande itáliai szobrász fehérmárvány domborművei láthatók. A felsővadászi Rákóczi-kastély mai alakjára romantikus stílusban 1860 körül épült át. Martonyi határában még fellelhetők a 14. századi pálos kolostor romjai. Rakacaszend közepén a kisdombon álló 12. századi református templom román stílusú. A gondosan helyreállított ikertemplom szentélyében középkori freskótöredékekkel találkozhatnak az ide tévedt turisták. Tomaszentandrás festői környezetben álló, középkori eredetű temploma két félköríves ikerszentéllyel kiemelkedő művészettörténeti jelentőségű, 13. és 14-15. századi falképeket rejt. Méltán ajánlható a turisták figyelmébe a térség közkedvelt üdülőhelye, a Rakacai tó. Hazánkban az egyik legnagyobb, 3 km hosszú mesterséges tó környéke a horgászok és a vizisportok kedvelőinek igazi paradicsoma. A szalonnái református templom a 12-13. századi román stílusú, falusi építészet remek példája. Szögligettól északra a Szárd-hegyen építette IV. Béla az 1250-es években a Szádvárat. Ez ma romjaiban is lenyűgöző élmény. Körpanorámát nyújtó elhelyezkedése, jól érzékelhető hajdani méretei miatt. A vár egyébként is az Aggteleki Nemzeti Park körzetében található. A gagyvendégi Vendéghy-kúria 1820 körül épült klasszicista stílusban. Ven- déghy Pál építette, később a Hedry család tulajdonában volt. Történeti érdekessége, hogy itt készült Szinyei Merse Pál Lila ruhás nő című festménye és modellje egy Hedry-lány volt. A kúria egyébként jelenleg a Csereháti Településszövetség irodája, s melléképületében egy esztendeje turistaszálló is üzemel. Abaúj és Zemplén határán érdemes felkeresni az egykori aranybányáiról híres Telkibányát. Ipartörténeti gyűjteménye, néprajzi értékű kopjafás temetője igazi látványosságot nyújt. A Zempléni hegység nyugati szegélyén megtekintésre érdemes a gönci huszita-ház, amelyben tájház működik. Regéc közelében a tatáijárás után emelt vár romjai láthatók. A középkori eredetű Vizsoly nyomdájában 1590-ben nyomtatták ki Károly Gáspár gönci lelkész első magyarnyelvű bibliáját. A vizsolyi biblia egy példánya megtekinthető itt. E térség jelképe a nagy látogatottságnak örvendő boldogkői vár. Az impozáns várat földtörténeti ritkaságnak számító sziklaszirtre kezdték építeni a tatáijárás után. A Boldogkőváralja közelében lévő kőtenger igazi kuriózum, a természetjárók kedvelt túracélja. Az idegenforgalom csak akkor lehet valódi kitörési pont a térségben élők számára, ha megbecsülik meglévő értékeiket és hasznosítják őket. A krasznokvajdai Szent Im- rey-kastély jelenleg a szövetkezet irodájának ad otthont. A kastély alapterülete 1010 m2 és a hozzá tartozó terület pedig 1,5 ha. A település egyetlen kastélya a 18. század végén nyerte el mai formáját. Akkori tulajdonosa a Szent Imrey-család, kiknek nevét a mai napig őrzi a téglalap alaprajzú épület. Egyszerű, díszített ablakait a szépmúvű kosaras vasrácsok teszik különlegessé. Ez az épület is befektetőkre vár, az irányára 22 millió forint. Göncruszkán a Bárczay-Patay kúria 1777-ben épült barokk stílusban. A névadó az egykori birtokos Bárczay János, abaúji főispán 1596-ban házasodott Göncruszkára. Később a kúria leégett, Patay Ilonka építtette újjá. A kúria jelenlegi alapterülete 450-500 m2, a hozzá tartozó terület

1-1,5 ha. Ez is befektetőkre vár, minden közmű adott, megvannak még az egykori cselédlakások és a pince is. Az irányára mindössze 6 millió forint. Abaújszántón a Cekehá- za-Patay kastély 1820 körül épült. Nagy szakértelemmel rendezett parkkal és erdővel övezett részen található. Az épület helyreállítása az elpusztult tetőzet és födémek megújításával megkezdődött. A cekeházi kastély alapterülete 2800 m2, a hozzá tartozó terület 7,5 ha, minden közmű adott, a telefon is. Hozzá tartozik egy 80 méteres pince és egy ugyanilyen méretű cselédház, valamint 8 gazdasági épület is. Az irányára 20 millió forint.

Az abaújiak, a cserehátiak és a bódva-völ- gyiek bíznak abban, hogy a befektetők nem kerülik el ezt a nevezetességekben igen gazdag vidéket. Mert tőke hiányában az enyészet várna az udvarházakra és a sok pompát megélt kúriákra, kastélyokra.

A polgárőr- parancsnok

Hernádnémeti (ÉM BGY) - Térségünk falvaiban egyre nagyobb szükség van a polgárőrsegekre. Hemádnémetiben is ebből e meggondolásból hozták létre a szervezetet, amelynek vezetője a 61 éves Gábor Endre, aki Bekecsen látta meg a napvilágot A vasút lett az első munkahelye. 1961-ben nősült, felesége Máivus Katalin. Házasságukból két gyerek született: Erika jelenleg Hernádkakon tanár. Kitti nevű kislányuk 7 esztendős. Éva pedig a szülők háza melletti telken építkezett. Nekik két gyermekük van: az ötéves Gábor és a másfél eves Zolika. Gábor Endre 1990 decemberében korkedvezménnyel mehetett nyugdíjba a MÁV-tól vonatvezetőként. Felkérték, hogy legyen a polgárőrség helyi parancsnoka. Igent mondott a 34 fős tagság nagy megelégedésére. Szervezetileg a miskolci avas-déli polgárőr és vagyonvédelmi szervezethez tartoznak. Munkájuk akad bőven, hiszen a megélhetési bűnözés ezen a vidéken is igen számottevő. Minden éjszaka két polgárőr teljesít szolgálatot. Időnként a rendőrök mellé is beosztják őket. Az állandó jelenlétük a közbiztonság szempontjából sokat számít. Különösen Hernádnémeti felső része és a római katolikus templom környéke a fertőzött terület. Ünnepnapokon négy polgárőrt is beállítanak szolgálatba. Gábor Endre hobbija korábban a fuvarozás volt, most azonban leginkább a szőlőműveléssel Foglalatoskodik. A Sehe-vőígyi dűlőben van egy kis parcellája. Jobbara csemegeszőlőt tart, de van egy pár furmint-tőkéje is. Borházában sokan megfordulnak, még a nem kívánatos elemek is. Megesett vele az a „szégyen”, hogy már kétszer is betörtek ide, és elvittek mindent.