Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-25 / 70. szám
ItUHifn 4 Interjú fal Bodrogkeresztúr A magyar forradalom és szabadságharc 149. évfordulóját ünnepeltük országszerte. A képek régiónk ünnepségein készültek. Nemzeti • • A ballada titokzatossága Arvay Attila Szerencs (ÉM) - Hunkó Edit, a szerencsi Bocskai István Gimnázium és Szakközépiskola másodéves diákja gyermekkora óta mond verset. Általános iskolásként sikeresen szerepelt a különböző versenyeken, de gimnazistaként sem távolodott el az előadó- művészettől. Legutóbb, a Nagykőrösön megrendezett VI. Országos Középiskolai Arany János balladamondó verseny döntőjén a zsűri feszült figyelem kisérte produkcióját. Kategóriájának nyolcvannégy szereplője közül a második helyet szerezte meg. □ Hogyan jutottál el a döntőig? • Ezt a versenyt az elmúlt év szeptemberében immár hatodik alkalommal hirdették meg. A megyei döntőt a mi középiskolánk rendezte meg. Ezen a Tengerihántás és a Zách Klára című balladát adtam elő, mellyel az első helyet sikerült megszereznem. A következő megmérettetés 1997. február 28. és március 2-a között pedig már az ország összes középiskolájának legjobbjai mérték össze képességüket. A zsűriben Bánffy György, Bartók László, Bodor Palkó Pál, és Takaró Mihály minősítette teljesítményünket. Az országos verseny mindkét fordulóján az Ágnes asszony balladát adtam elő. □ Miért választottad ezt a komoly műfajt? • Kisgyermekként nagyon szerettem a verseket. Az általános iskolában már a szépkiejtési vetélkedőkön szerepeltem. Felső tagozatos koromban felvállaltam a versenyszerű megmérettetést is. A gimnáziumban pedig már tuHunkő Edit, a szerencsi Bocskai István Gimnázium és Szakközépiskola másodéves diákja gyermekkora óta mond verset. datosan kezdtem foglalkozni az előadó-művészettel. A balladával viszont most próbálkoztam meg először. Megragadott titokzatossága, sokszínűsége. Jó lehetőséget kínál az érzelmek kifejezésére és több szereplő egyidejű bemutatására is. □ Mi jelentette számodra a legnagyobb megpróbáltatást? Szerencsi diák a dobogón • Sokan jutottunk be a döntőbe. Én viszont csak a délutáni órákban kerültem végre a színpadra. A tétlen várakozás minden megkezdett perce végtelen ólomként nehezedett rám. Szerencsére a pódiumra lépés előtt Fazekas Lászlóné, felkészítő tanáromnak sikerült kellően ráhangolnia a ballada cselekményére. Amikor aztán színpadra léptem, egy szemvillanás alatt visszanyertem minden erőmet. Szerencsére a zsűri is ekképpen ítélte meg szereplésemet. □ Az érettségi után hivatásodul választanád az elöadómüvészetet? • Nem színészi, hanem inkább a jogi pályára szerelnék továbbmenni. - majd csendesen hozzáfűzi - Igaz, érdekel az előadó-művészet is... Tempus szeminárium Tokajban Tokaj (ÉM - PT) - Az Európa Tanács támogatásával indított Tempus szeminárium résztvevői a közelmúltban a bor városában vizsgálódtak a szegénység és a kisebbség problémái tárgykörében. Annie Steiner asszony vezetésével nyolc francia és tíz hazai szakember vett részt a Tokajban megrendezett kurzuson. A szociális projekt célját - a 3 éves nemzetközi szeminárium egyik miskolci résztvevője - Cserjés Mária, a Pedagógiai és Közművelődési Intézet igazgatóhelyettese ismertette a vendéglátó város polgármesterével. Májer János pedig részletesen feltárta a kisváros múltját, ellentmondásokkal és szociális feszültséggel teli jelenét és jövőképét. Nem rejtette véka alá a meglévő és a jövőben várható szociális feszültségeket, a munkanélküliség nyomasztó problémáit. Miközben európai normával is mérhető modern középiskolát avathattak a közelmúltban, a munkanélküliség rátája negyven százalék fölé emelkedett. Az önkormányzat intézményei a legnagyobb munkaadók, ezért a város költségvetésének jelentős része is a bérekre megy el. Amennyiben belátható időn belül nem lesz megfelelő munkahelyi kínálat - elsősorban kereskedelem és szolgáltatás területén akkor a szociális feszültség terhe alatt jelentős elvándorlási folyamat indulhat el Tokajból. A új középiskolában megtartott szakmai beszélgetés és vélemény- csere után, a résztvevők Kiss Imre igazgató vezetésével betekintést nyerhettek - a jelenleg időlegesen átköltöztetett - Egészségügyi Gyermekotthon fiatal lakóinak sanyarú elhelyezési körülményeiről. Ezt követően megtekintették a gondozottak teljesen átalakított és felújított korábbi „lakóhelyét” ahová rövid időn belül visszaköltözhetnek a sérült gyerekek. Kovács Miklós Monok (ÉM - SFL) - Kovács Miklós 1957-ben született Monokon. Változatos életpályája során vezetőként és beosztottként egyaránt tevékenykedett. Tanulmányai befejezése után a miskolci DIGÉP- ben és a Szivattyú gyár szerencsi kirendeltségén dolgozott. Egy ideig ó irányítottá a monoki művelődési ház munkáját, de aktívan kivette részét a helyi sportköri életből is. A rendszerváltozás idején határozta el, hogy Kossuth Lajos emlékének méltó megőrzésére megalakítja a községben született nagy magyar nevét viselő kört. Pártoktól mentes szervezet létrehozásán fáradozott. Terveit siker koronázta. A Kossuth Körben ugyan valamennyi parlamenti párt képviselői, egyházak vezetői jelen vannak, mégsem törekszenek politikai színezetet adni tevékenységüknek. A közösség 1990-ben hívta életre a Kossuth Alapítványt is, amely később összefogta az ország valamennyi táján szerveződő Kossuth emlékét őrző csoportok munkáját. Kovács Miklós kezdeményezése országos méretűvé terebélyesedett. Elérte célját: Kossuth szülőföldje már biztosan nem merülhet a feledés homályába. Monok azonban - két kastélyával, a Kossuth Lajos szülőházával, emlékműveivel, halastavával és kiránduló helyeivel - országosan is nagyobb figyelmet érdemelne. Idegenforgalmi szempontból sajnos nem kellően frekventált település. Kovács Miklós egy alkalommal - Manchesterben, a Magyarok Világtalálkozóján - a nemzetközi porondon is felhívta szülőfalujára a figyelmet, de egyelőre kevés síkénél. Lokál- patrióta terveit azonban nem adta fel, kapcsolatait folyamatosan bővíti. Véleménye szerint a fiatal generáció bevonásával és majdani tevékenységével teljesedhet ki évekkel ezelőtt, megálmodott képe Monokról. Mert a múlt történelmi hagyományait csak a ma fiataljai örökíthetik át a harmadik évezred szülötteinek...
