Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-25 / 70. szám

ItUHifn 4 Interjú fal Bodrogkeresztúr A magyar forradalom és szabadságharc 149. évfordulóját ünnepeltük országszerte. A képek régiónk ünnepségein készültek. Nemzeti • • A ballada titokzatossága Arvay Attila Szerencs (ÉM) - Hunkó Edit, a szerencsi Bocskai István Gimnázium és Szakközépis­kola másodéves diákja gyer­mekkora óta mond verset. Ál­talános iskolásként sikeresen szerepelt a különböző verse­nyeken, de gimnazistaként sem távolodott el az előadó- művészettől. Legutóbb, a Nagykőrösön megrendezett VI. Országos Középiskolai Arany János balladamondó verseny döntőjén a zsűri fe­szült figyelem kisérte produk­cióját. Kategóriájának nyolc­vannégy szereplője közül a második helyet szerezte meg. □ Hogyan jutottál el a döntőig? • Ezt a versenyt az elmúlt év szeptemberében immár hatodik alkalommal hirdették meg. A me­gyei döntőt a mi középiskolánk rendezte meg. Ezen a Tengeri­hántás és a Zách Klára című bal­ladát adtam elő, mellyel az első helyet sikerült megszereznem. A következő megmérettetés 1997. február 28. és március 2-a között pedig már az ország összes közép­iskolájának legjobbjai mérték össze képességüket. A zsűriben Bánffy György, Bartók László, Bodor Palkó Pál, és Takaró Mi­hály minősítette teljesítményün­ket. Az országos verseny mindkét fordulóján az Ágnes asszony bal­ladát adtam elő. □ Miért választottad ezt a komoly műfajt? • Kisgyermekként nagyon sze­rettem a verseket. Az általános iskolában már a szépkiejtési ve­télkedőkön szerepeltem. Felső ta­gozatos koromban felvállaltam a versenyszerű megmérettetést is. A gimnáziumban pedig már tu­Hunkő Edit, a szerencsi Bocskai István Gimnázium és Szakkö­zépiskola másodéves diákja gyer­mekkora óta mond verset. datosan kezdtem foglalkozni az előadó-művészettel. A balladával viszont most próbálkoztam meg először. Megragadott titokzatos­sága, sokszínűsége. Jó lehetősé­get kínál az érzelmek kifejezésé­re és több szereplő egyidejű be­mutatására is. □ Mi jelentette számodra a legna­gyobb megpróbáltatást? Szerencsi diák a dobogón • Sokan jutottunk be a döntőbe. Én viszont csak a délutáni órák­ban kerültem végre a színpadra. A tétlen várakozás minden meg­kezdett perce végtelen ólomként nehezedett rám. Szerencsére a pódiumra lépés előtt Fazekas Lászlóné, felkészítő tanáromnak sikerült kellően ráhangolnia a ballada cselekményére. Amikor aztán színpadra léptem, egy szemvillanás alatt visszanyertem minden erőmet. Szerencsére a zsűri is ekképpen ítélte meg sze­replésemet. □ Az érettségi után hivatásodul választanád az elöadómüvészetet? • Nem színészi, hanem inkább a jogi pályára szerelnék tovább­menni. - majd csendesen hozzá­fűzi - Igaz, érdekel az előadó-mű­vészet is... Tempus szeminárium Tokajban Tokaj (ÉM - PT) - Az Európa Ta­nács támogatásával indított Tem­pus szeminárium résztvevői a kö­zelmúltban a bor városában vizs­gálódtak a szegénység és a ki­sebbség problémái tárgykörében. Annie Steiner asszony vezetésével nyolc francia és tíz hazai szakember vett részt a Tokajban megrendezett kurzuson. A szociális projekt célját - a 3 éves nemzetközi szeminárium egyik miskolci résztvevője - Cserjés Mária, a Pedagógiai és Közművelő­dési Intézet igazgatóhelyettese ismer­tette a vendéglátó város polgármes­terével. Májer János pedig részlete­sen feltárta a kisváros múltját, ellent­mondásokkal és szociális feszültség­gel teli jelenét és jövőképét. Nem rej­tette véka alá a meglévő és a jövőben várható szociális feszültségeket, a munkanélküliség nyomasztó problé­máit. Miközben európai normával is mérhető modern középiskolát avat­hattak a közelmúltban, a munkanél­küliség rátája negyven százalék fölé emelkedett. Az önkormányzat intéz­ményei a legnagyobb munkaadók, ezért a város költségvetésének jelen­tős része is a bérekre megy el. Amennyiben belátható időn belül nem lesz megfelelő munkahelyi kíná­lat - elsősorban kereskedelem és szol­gáltatás területén akkor a szociá­lis feszültség terhe alatt jelentős el­vándorlási folyamat indulhat el To­kajból. A új középiskolában megtar­tott szakmai beszélgetés és vélemény- csere után, a résztvevők Kiss Imre igazgató vezetésével betekintést nyer­hettek - a jelenleg időlegesen átköl­töztetett - Egészségügyi Gyermekott­hon fiatal lakóinak sanyarú elhelye­zési körülményeiről. Ezt követően megtekintették a gondozottak telje­sen átalakított és felújított korábbi „lakóhelyét” ahová rövid időn belül visszaköltözhetnek a sérült gyerekek. Kovács Miklós Monok (ÉM - SFL) - Kovács Miklós 1957-ben született Monokon. Változatos életpályája során vezetőként és beosztott­ként egyaránt tevékenykedett. Tanulmá­nyai befejezése után a miskolci DIGÉP- ben és a Szivattyú gyár szerencsi kiren­deltségén dolgozott. Egy ideig ó irányí­tottá a monoki művelődési ház munkáját, de aktívan kivette részét a helyi sportkö­ri életből is. A rendszerváltozás idején határozta el, hogy Kos­suth Lajos emlékének méltó megőrzésére megalakítja a köz­ségben született nagy magyar nevét viselő kört. Pártoktól mentes szervezet létrehozásán fáradozott. Terveit siker koro­názta. A Kossuth Körben ugyan valamennyi parlamenti párt képviselői, egyházak vezetői jelen vannak, mégsem töreksze­nek politikai színezetet adni tevékenységüknek. A közösség 1990-ben hívta életre a Kossuth Alapítványt is, amely ké­sőbb összefogta az ország valamennyi táján szerveződő Kos­suth emlékét őrző csoportok munkáját. Kovács Miklós kezde­ményezése országos méretűvé terebélyesedett. Elérte célját: Kossuth szülőföldje már biztosan nem merülhet a feledés ho­mályába. Monok azonban - két kastélyával, a Kossuth Lajos szülőházával, emlékműveivel, halastavával és kiránduló he­lyeivel - országosan is nagyobb figyelmet érdemelne. Idegen­forgalmi szempontból sajnos nem kellően frekventált telepü­lés. Kovács Miklós egy alkalommal - Manchesterben, a Ma­gyarok Világtalálkozóján - a nemzetközi porondon is felhív­ta szülőfalujára a figyelmet, de egyelőre kevés síkénél. Lokál- patrióta terveit azonban nem adta fel, kapcsolatait folyama­tosan bővíti. Véleménye szerint a fiatal generáció bevonásá­val és majdani tevékenységével teljesedhet ki évekkel ezelőtt, megálmodott képe Monokról. Mert a múlt történelmi hagyo­mányait csak a ma fiataljai örökíthetik át a harmadik évez­red szülötteinek...

Next

/
Thumbnails
Contents