Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-12 / 60. szám

1997. Március 12., Szerda Háttér ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 D Aktív, stratégiai partnerség kell Interjú Victor Ciorbea román miniszterelnökkel Baracs Dénes Bukarest (MTI) - Victor Cior- Bea, aki 42 évesen lett Románia miniszterelnöke, kormánykül­döttség élén szerdán érkezik Budapestre. Az alábbi interjú ez alkalomból készült vele. n Miniszterelnök Úr, Magyaror- szág az első ország, ahová minisz- tefelnökként ellátogat. Miért dön- tött így az új román vezetés? * Ezzel is alá akartuk húzni azt, milyen különleges fontosságot tu­lajdonítunk kétoldalú kapcsolata­ik fejlesztésének, és annak az ak­tív stratégiai partnerségnek, ame­lyet meg szeretnénk valósítani ma­gyarországi barátainkkal. Meg vá­pák győződve arról, hogy ebben si­kerrel fogunk járni, mert ahogy be tudtuk bizonyítani, hogy lehetsé­ges az etnikumközi és felekezetközi együttmunkálkodás a román több­ség és a magyar kisebbség között, Bitem szerint ugyanúgy bizonyíté­kát tudjuk szolgáltatni Európa és Í egész világ számára a Románia es Magyarország közötti rendkívül pilárd partnerségnek. Ez a térség­ben egy stabilitási pólus alapját ké­pezi és egyike lesz a fő érveknek amellett, hogy a két ország betago­lódjék az európai és euroatlanti struktúrákba. □ Ha a világpolitikai rendszerekről beszélünk: milyen következménnyel járna ilyen körülmények között a kétoldalú kapcsolatokra, ha. a két ország közül valamelyik előbb vál­na a NATO tagjává? • Én mindvégig nagyon optimista maradok, mert úgy gondolom, hogy a NATO-tagállamoknak is érdekük az, hogy a két ország tagjává váljon ennek a szövetségnek. Hiszem, hogy júliusban, a madridi konfe­rencia után egyaránt okunk lesz az örömre, mivel meggyőződésem, hogy a döntéshozók az általam em­lített és számos további, ismert té­nyezőt figyelembe véve a megfelelő, bölcs döntést fogják meghozni. □ A? Ön által vezetett küldöttségben hat miniszter vesz részt, ami arra utal, hogy komoly tárgyalásokra ké­szül. Melyek a látogatás fő céljai? • Új lendületet akarunk adni a kétoldalú kapcsolatoknak, már csak azért is, mivel hosszú évek óta ez az első hivatalos kétoldalú láto­gatás, amelyet egy román minisz­terelnök tesz az önök országában. □ A gazdasági témák fontosságára utal a román ipari és kereskedelmi miniszter jelenléte a delegációban - viszont az önmagában igen jelentős kétoldalú forgalom, amellyel Ma­gyarország Románia szomszédai között az első helyen áll, tavaly mintegy 20 százalékkal csökkent. Milyen lépéseket tesznek újbóli nö­veléséért? • A tervek szerint ezzel az alka­lommal jegyzőkönyvet írunk alá kormányközi vegyesbizottság meg­teremtéséről és ugyanakkor meg­kötjük azt az egyezményt is, amely szentesíti egy gazdasági együttmű­ködési bizottság életre hívását is. Hamarosan aláírjuk a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményt, és ezt mintegy betetőzi, hogy Romá­nia előreláthatólag nyárig a CEF- TA, a Közép-Európai Szabadkeres­kedelmi Társulás tagjává válik. □ Milyennek látja az RMDSZ-szel folytatott kormányzati együttműkö­dés eddigi mérlegét? • A magyar kollégák részvételének eredményei nagyon jók. Semmiféle okunk sincs arra, hogy panaszkod­junk, éppen ellenkezőleg. Nagyon tevékenyen közreműködtek min­den kormányhatározat meghozata­lában és a végrehajtás munkájá­ban, fontos szerepet játszanak a belpolitikai helyzet megszilárdítá­sában és abban, hogy a romániai változások igen pozitív nemzetközi visszhangra találtak. □ Milyen lépéseket tervez a Cior- bea-kormány a kisebbségi problé­mák rendezésére? • Ismeretes, hogy létrehoztuk a ki­sebbségvédelmi hivatalt, és már idén tavasztól teszünk más konk­rét lépéseket is. Az oktatási tör­vényben megváltoztatjuk azokat az előírásokat, amelyek bizonyos kor­látozásokat írnak elő a kisebbségi anyanyelvi oktatásban, például a szakoktatás, az egyetemi oktatás tekintetében. Ezután kerül sor a kolozsvári egyetem létrehozására, ami azonban kétszakaszos folya­mat lesz. Először a Babes-Bolyai egyetem keretében jön létre ma­gyar tagozat. Ez nagyon fontos, egyetértettek benne a politikai ve­zetők, az RMDSZ vezetői és kor­mánybeli kollégáink is. Ugyanak­kor, még ebben az évben olyan ta­nulmányi csoportot akarunk létre­hozni, amelyben a kolozsvári egye­temen magyar nyelven oktatnak jogot. A kétnyelvű feliratok kérdé­se a helyi közigazgatási törvény módosításával nyer majd megol­dást, ami szintén az első hat hó­napra időzített tennivalók közé tar­tozik. A konkrét döntéseket végülis minden településen a helyi önkor­mányzatok hozzák meg. □ Mi várható az 1947 után elkob­zott egyházi és közösségi javak te­kintetében? • Ebben a kérdésben egy általános rendezés hoz majd megoldást, a jö­vendő vallásügyi, illetve kisebbségi törvény keretében. Ugyanakkor már most is elfogadtunk egyes kormány- határozatokat olyan ingatlanok visszaadásáról, amelyekkel kapcso­latban nem vetődnek fel viták. Victor Ciorbea életpályájának fő állomásai: jogot végzett a kolozsvári egyetemen, bíró, majd ügyész volt, aztán oktató a bukaresti jogi egyetemen, az utóbbi hal év­ben a legjelentősebb román szakszervezetek élén állt. Tavaly februártól kemény és a bukarestiek számára emlékezetes kampányt folytatott a főpolgármesteri posztért, amelynek során fő ellenfele az ismert teniszbajnok, Ilié Nastasc volt. Miután meg­szerezte a győzelmet, főpolgármesterként az ezt követő hat hónapban „Szerződés a bukarestiekkel" című programjának gyakorlati megvalósításával hozzájárult a De­mokratikus Konvenció 1996. novemberi választási győzelméhez, amely teljesen megváltoztatta a román politikai színpadot, hatalomra juttatta a volt ellenzéki pár­tokat és Emil Constantinescut, a Konvenció korábbi elnökét. A Demokratikus Kon­venció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ alkotta koalíció állította a miniszte­relnöki posztra. A bizalmi szavazásra december 11-én kerüli sor, 12-én tette le az esküt az államfő előtt és ugyanezen a napon kezdte meg kormányfői működéséi. Szlovákiában kerülik Balassagyarmatot Balassagyarmat (MTI) - Szlovák területen, az Ipoly folyó gátján fut­Bat a Balassagyarmatot elkerülő bt. A szlovák hozzájárulást rögzítő államközi megállapodást a szlovák es a magyar kormányfő is ellátta toár kézjegyével. Az Ipoly szabályo­zása miatt jelentős területek kerül­tek át a határfolyó túlsó, illetve in- öenső felére. De a területcseréről toáig nincs megállapodás, ezért Ba­lassagyarmat eddig nem tudta hasznosítani az említett területet. Rendőrosztag a képviselők ellen Pozsony (MTI) - A szlovák parla­ment ellenzéki képviselőinek népes csoportja és a színházi világ képvi­selői - a művelődési miniszter ma­gatartása ellen tiltakozva - keddre virradóra annak ellenére is a kul­turális tárca épületében az éjsza­kát, hogy a késő esti órákban a harminc fős rendörosztag erőszak­kal próbálta őket eltávolítani. A közvetlen előzmény: Ivan Hu- dec miniszter annak ellenére sem volt hajlandó érdemi megbeszélés­re a „Mentsük meg a kultúrát” ne­vű nyílt fórum képviselőivel, hogy a művészeket húsz ellenzéki hon­atya is elkísérte. Tárgyalás helyett a minisztérium épületébe rendelt rendőrök elkezdték az épület „kiürítését”. A Markíza magántele­vízió éjszaka rendkívüli híradás­ban mutatta be, ahogy a rendőrök a minisztérium folyosójának padló­ján vonszolják kifelé az embereket, köztük nőket is. A művészek és a parlamenti képviselők kedden reg­gel önszántukból elhagyták el az épületet és a kormánypalota elé mentek, hogy a kedd reggel kezdő­dő kormányülés előtt tiltakozó le­velet juttassanak el Vladimír Meci- ar miniszterelnökhöz. A levélben a történtekért a belügyminisztert te­szik felelőssé, és továbbra is köve­telik a kultuszminiszter azonnali lemondását. Franciaország: más időszámítás Párizs (MTI) - Brüsszelben kedden összeültek az EU-tagállamok közlekedési miniszterei, és a napirend egyik legfontosabb pontja az a fran­cia szándék volt, hogy Franciaország a jövő év­től abba akarja hagyni az időátállítást. Alain Juppé francia miniszterelnök tavaly ősszel jelentette be, hogy országa 1998-tól visszatér az egységes időszámításhoz. Ez rész­ben gazdasági megfontolásokon alapul. A nyá­ri időszámítást 1976-ban, három évvel az első nagy olajválság után vezették be, abban re­ménykedve, (hogy az éjszaka későbbi bekö­szönte miatt évente 300 ezer tonna kőolajat tudnak megtakarítani. Am az olajpiacon már régóta túlkínálat van, és közben a francia gaz­daság is átállt az olcsóbb, szinte minden igényt kielégítő atomenergiára. Meg akaiják szüntetni az időátállítás vélt vagy valós társa­dalmi kárait is. Szakértők szerint az átállás megzavaija a gyerekek és az állatok bioritmu­sát, és ez utóbbi a tejtermelést is csökkenti. Mivel a jelenlegi gyakorlat feladását a franciák általában is támogatják, az egész ügy elvben eldöntöttnek számít. Azonban Pá­rizs ezzel a lépéssel elszigetelődnék az EU- ban, ugyanis a szervezet többi tagja azt sze­retné, ha legalább 2001-ig folytatódnék a mostani rendszer. Az egyoldalú francia kilé­pés káoszt okozhat például a légiforgalomban, úgyhogy az EU egyik szóvivője már meg is fe­nyegette a francia kormányt: ha a többi tagál­lam megszavazza a nyári időszámítás folyta­tását, és Párizs mégis kilép a rendszerből, ak­kor az EU ügyeiben illetékes Európai Bíróság elé teijesztik a témát, szankciókat kérve a francia vezetés ellen. Üstökös az égen A Hale-Bopp üstökös csak több ezer éven­ként lép be naprendszerünkbe, ezért nem ér­demes elmulasztani a rendkívüli látványt, amit számunkra, a Magyarországon lakóknak is nyújt. A csillagászok szerint március 22-én lehet majd a legjobban látni, mert akkor lesz pályája a Földhöz legközelebb, de a figyel­mes megfigyelők már most is (és egészen áp­rilis elejéig) láthatják napnyugta után a nyu­gati horizonton. Fotó: AP Az olajgate-jelentés Budapest (MTI) - A magyar-orosz olajszállítások, az orosz államadós­ság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonó­dását vizsgáló parlamenti bizott­ság jelentésének vitáját hétfőn kezdte meg az Országgyűlés. Az »ohfigate” néven elhíresült ügy bi­zottsági jelentése közel 100 órás ülésezés után került a Ház elé. Az alábbiakban az országgyűlési ha­tározati javaslat előterjesztője, Horváth Vilmos ismertetésének összefoglalóját adjuk. A dokumentum a bizottság többségé­nek véleményét tükrözi, így a jelen­tésben foglaltakat a „legkisebb közös többszörös” alapján fogalmazták meg. A testület egymástól elkülönít- VG vizsgálta a két ügyet, vagyis az olajszállítások ellentételezésére, illet- Ve az orosz államadósság lebontására tett kísérleteket. ■A minisztérium célja Az IKM-nek az volt a törekvése, hogy csökkentse a magyar-orosz kereske­delemben tapasztalható negatív méri 'eget. Mivel a magyar import jelentős részét a kőolajszállítások képezik, a minisztérium arra törekedett, hogy az orosz olaj bizonyos hányadát ma­gyar gépipari és élelmiszeripari ter­mékekkel egyenlítsék ki. A két or­szág közötti kőolaj-eladás és -vásár­lás intézésére magyar részről az a New York-ban bejegyzett Hungarian finance trade Corporation (HFT Co.) kapott koordinátori megbízást, amelynek 51 százalékban az OTP Bank, 49 százalékban Patkó András a tulajdonosa. A cég moszkvai kiren­deltségének vezetője 1995 januárjától Dunai András - Dunai Imre ipari közigazgatási államtitkár, későbbi miniszter fia - volt. írásbeli megbízás magyar-orosz kereskedőház létreho­zására, illetve tárgyalásra jogosító meghatalmazás nem készült az IKM és a HFT Co. között. Rövidesen kide­rült, hogy az orosz koordinátor, a YU­KOSZ nem fogadja el partnerként a HFT Co.-t és nem érdekelt sem a ke­reskedőház, sem a barter-üzlet tető alá hozatalában. Ezt azzal indokol­ták, hogy az orosz törvények tiltják a kőolaj árucserével történő értékesíté­sét. A YUKOSZ egyébként árdiktá- lásra használta fel koordinátori meg­bízatását: az előnyös áron kínált kő­olajat a cég felvásárolta, majd növelt áron továbbadta a Mól Rt.-nek. A bizottság megállapítása szerint a YUKOSZ üzletpolitikája arra irá­nyult, hogy bevételeit - vélhetően sa­ját érdekeltségi körébe tartozó - kül­földi cégeken keresztül realizálja, így az olajimportba több, Nyugat-Euró- pában, illetve az Egyesült Államok­ban bejegyzett céget kapcsolt be. A bizottság meggyőződése szerint nem bizonyítható, hogy e nélkül a láncke­reskedelem nélkül olcsóbb lenne a kőolaj beszerzése, mivel a közvetítő cégek elsősorban nem a magyar vá­sárlásokat drágítják, hanem az el­adók bevételeit csökkentik. A testület jelentésének olajszállí­tásokkal kapcsolatos része végezetül kitér arra, hogy Pál László 1995 júli­usában - 9 nappal felmentése előtt - arról tájékoztatta orosz kollégáját, hogy magyar cégek - a Mól Rt. meg­határozó részvételével - AGROIL né­ven részvénytársaságot hoztak létre, amelynek célja az olajimport egy ré­szének élelmiszeripari termékekkel történő ellentételezése. Az rt. ügyve­zető igazgatója Hujber Ottó, az MSZP Vállalkozói Tagozatának, illet­ve a Társaság a Keleti Piacokért Ala­pítványnak a vezetője lett. Van összeférhetetlenség Az összeférhetetlenség kérdésében a bizottság azt az állapotot fogadta el, hogy a HFT Co. koordinátori megbí­zása esetében fennáll ez a lehetőség. Dunai Imre és fia ugyanis - az IKM révén - megbízói-megbízotti viszony­ba kerültek egymással. Horváth Vil­mos fontosnak tartotta hangsúlyozni: ez csak politikai-erkölcsi összeférhe­tetlenséget jelent, jogi felelősség nem állapítható meg - már csak a kaoti­kus szabályozás miatt sem. Az orosz államadósság ügyére át­térve Horváth Vilmos emlékeztetett arra, hogy 1994 szeptemberében a kormány tárcaközi bizottságot hozott létre - az orosz haditechnikai eszkö­zök leszállítása után fennmaradt - 800 millió dolláros adósság rendezé­sére. A testület elnöki tisztét a min­denkori ipari és kereskedelmi minisz­ter - a megalakuláskor Pál László - látta el, az elnökhelyettes Akar Lász­ló, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára lett. A bizottság további tagjai a Honvédelmi, a Földművelés- ügyi, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi, illetve a Belügyminisztéri­um képviselői voltak. Pál László ja­vaslatára - az üzleti szféra képviselő­jeként - Hujber Ottó is a testület tag­ja lett. A tárcaközi bizottság úgy ha­tározott, hogy az államadósság jelen­tős részét magyar vállalkozóknak ad­ja el, akik ezért Oroszországban árut szereznek be. A vizsgálóbizottság megállapítot­ta, hogy a tárcaközi bizottság rende­zetlen körülmények között működött: nem volt megfelelő ügyrendje, s hi­ányzott a kidolgozott ügymenet a be­érkező ajánlatok elbírálásához. Emel­lett az ülésekről pontos jegyzőköny­vek sem születtek. A testület nem hajtotta végre azt a kormányhatáro­zatot sem, amely a törlesztési feltéte­lekről folytatandó tárgyalások vezeté­sére kormány-meghatalmazott kine­vezését írta elő. Pályázati felhívás helyett a testület csak egy tájékozta­tót jelentetett meg az egyik napilap­ban „Behozható orosz gépek” címmel, majd később az Ipari és Kereskedel­mi Közlönyben jelent meg egy rövid felhívás. Ezt a hiányosságot a kor­mány által lefolytatott 1995. decem­beri vizsgálat is feltárta, pályázat ki­írására azonban ezután sem került sor. A vizsgálóbizottság ezért úgy íté­li meg, hogy a versenyhelyzet kizárá­sa miatt az adósság lebontásában részt vevő cégek jogtalan előnyhöz ju­tottak. A kedvezményezettek A kedvezményezettek köre három ér­dekcsoportban jelenik meg, ők szerez­ték még az eddig létrejött 705 millió 72 ezer dollár értékű szerződések 80 százalékát. Egyikük a Hujber Ottó ér­dekeltségi körébe tartozó három cég: a Vagonlízing Rt., az Agrolízing Rt. és a Petrolbank Rt. Hujber - a tárcaközi bizottság tagjaként - jól ismerte azt a titkos kormányhatározatot, amely az ajánlatok befogadásának feltételeit, illetve az ajánlatok elfogadhatóságá­nak minimális mértékét határozta meg. így az érdekkörébe tartozó cégek ezen a minimális áron tettek ajánla­tot. Miután az ügy a parlamentben is napirendere került, Dunai Imre visszavonta Hujber megbízatását. A másik nyertes kör az úgynevezett FA- MÁKA-csoport. Ennek egyik cégében Máté László, az MSZP akkori alelnö- ke rendelkezett tulajdonhányaddal, amelyet 1995. szeptemberében el­adott. A cégbírósági bejegyzésre 1996. január 2-án került sor. Az adósságle­bontásban részt vevő harmadik vál­lalkozás a System Consulting Kft., amelynek egyszemélyi tulajdonosa Kapolyi László egykori ipari minisz­ter. A vizsgálóbizottság arra is fényt derített, hogy a tárcaközi bizottság tagjai közül Borók György, Erdey- Grúz Balázs, illetve Tímár László olyan gazdasági tisztségeket töltött be, ami veszélyeztette pártatlan, befo­lyásolástól mentes munkájukat. Bo­rók György, az FM főtanácsosa Red- nágel Jenőt, a tárca eredetileg kijelölt képviselőjét helyettesítette rendszere­sen a bizottság ülésein. A köztisztvi­selő tagja volt a Hujber-érdekeltségú AGROIL Rt. igazgató tanácsának és hasonló funkciót töltött be az Agrolí- zing Rt. felügyelőbizottságában. Gaz­dasági megbízatásai alól tavaly no­vemberben, a vizsgálóbizottság levelé­nek kézhezvétele után kérte felfüg­gesztését. Erdey-Grúz Balázs - az IKM IV. Területi Főosztályának veze­tője - a tárcaközi bizottság titkára szintén az AGROIL Rt. igazgatóságá­nak tagja. Hivatali elődje Tímár Lász­ló, a miniszter főtanácsadója aki a grémium döntéselőkészítő munkáját végzi, az Agrolízing felügyelőbizottsá­gában tölt be funkciót. Tímár László egyébként 1994 februárjában - a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője- ként - olyan tárgyalási engedélyt adott Hujber Ottónak, ami a minisz­térium nyilvántartásában nem szere­pel. Az ügyről Dunai Imre is jelentést kért, amelyet Tímár László 1995 de­cemberében meg is írt. A köztisztvise­lő ebben azt állította, hogy a PM és az NGKM már korábban tájékoztatta Hujber Ottót arról, hogy milyen ja­vaslataival vehet részt a feltételek ki­alakításában. Ezt a felhatalmazást Erhart Tiborral, a PM akkori főosz­tályvezetőjével közösen írták alá. Tí­már állítása szerint erről a két illeté­kes miniszter - Kádár Béla és Szabó Iván - is tudott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents