Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-12 / 60. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1997» Március 12», Szerda Kővirág-énekek és az egy százalék Tállya (ÉM) - Az elmúlt hét végén Szerencsen megrendezett népzenei találkozón egy ezüst és két arany minősítést kapott a tállyai Kővirág együttes. De tízéves fennállásuk alatt számtalanszor bizonyították felkészültségüket. Viszont egyre nehezebb anyagi körülmények között teljesíthetik vállalt küldetésüket, a népzenei kincs ápolását és továbbadását. Ráadásul ők azok, akik a személyi jövedelemadóból juttatható egyszázalékos támogatásból is kimaradtak. „Ismert és fájdalmas tény, hogy századunk első évtizedeiben a hatalmas népmozgások, a paraszti társadalom teljes átalakulása következtében mindezek a közösségek, amelyek a néphagyomány élő hordozói voltak, szerte hullottak. De a magyar nép bizonyította 1969-ben a Röpülj, páva! versenyen, hogy él még a magyar népdal. Felvillantotta, mennyi szépség, mennyi érték rejlik a népdalokban. Felcsillant az az érzés, milyen jó együtt énekelni. A népzenei kincs ápolására, továbbadására jött létre egy évtizeddel ezelőtt a mi népdalkörünk is” - fogalmazták meg szerkesztőségünkbe küldött levelükben az együttes vezetői. Ezt a levelet további 99 címre is elküldték, hiszen támogatók nélkül bizonytalan a jövőjük. „A csoportnak szüksége van szerény, de biztos anyagi feltételekre, a mindenkori művelődés és kultúrpohtika támogatására - folytatódik a segélykérő beszámoló. - E feltételek hiányában ellehetetlenedünk, és nem tudjuk vállalni további küldetésünket. Az eddigi eredményeink segítenek, további munkára sarkallnak, kívánjuk a jót, a jobbat. Keményen dolgozunk, hiszen a nulláról indult kis közösségünk. Göröngyös utakon bukdácsolva, de ma már büszkén mondhatjuk: feljutottunk a csúcsra! Itt kellene sokáig, nagyon sokáig maradni! Ez az, ami nehéz! A lelkesedés kevés! Anyagi gondokkal küzdünk... De községünkben jóravaló emberekre bukkantunk, akik érzik, hogy az embereknek most van szükségük lelki táplálékra, amit a zene, és ezen belül a közös éneklés nyújt. Ezért úgy döntöttek, hogy alapítványt hoznak létre a népdalkor megsegítésére. Köszönet érte. Az alapítvány is bejegyeztetett, és kéréssel fordulnak minden józan gondolkodású emberhez, vezetőhöz, ha egy kicsit is szeretik ezt a műfajt, úgy anyagiakkal segítsenek minket. Reméljük, ezzel céljaink eléréséhez Önök is hozzájárulnak, magukévá teszi, amit Kodály mondott valamikor: ’Az a nép, aki nem dalol, megszűnt ember lenni’. Sütő Andrástól is azt hallottuk: ’Aki nem tud énekelni, bizony nagyon szegény ember, még ha tele is van forintokkal a ládája’. Kérjük, juttassanak forintjaikból kicsit nekünk is. Hálásan köszönjük, hiszen az 1 százalékból kimaradtunk. Talán azért, mert későnébredtünk fel” - eddig az idézet a levélből. És akik az együttest támogatni tudják, a következő címen jelentkezhetnek: 3907 Tállya, Rákóczi u. 67. _Téka A világ legnagyobb... Brackó István Az emberi kíváncsiságot mindig is vonzották a leg-ek, az egyedi és az egyszeri csodák, a pillanatnyilag túlszámyalhatatlan produkciók. Ékes bizonyság erre az immár Magyarországon is kiadott és évről évre keresett Guinness, a Rekordok könyve... Az angolszász szerzőcsoport tucatnyi könyve bizsergetó izgalmat kínál, s a fogékony olvasót újabb, mélyebb ismeretek megszerzésére ösztönzi. Jóféle láncreakció ez, mert egy-egy rövid információ további kutatásra sarkall. Mondok egy példát! A Titanic nevű luxushajó tragédiájának nyúlfarknyi története akaratlanul is arra kényszeríti az érdeklődő embert, hogy levegye a polcról, vagy kikölcsönözze a könyvtárból azt a terjedelmes kötetet, amely csak és kizárólag az úszópalota első, s egyben utolsó útjával foglalkozik. Éppen 85 éve annak, hogy az elsüllyeszthetetlennek kikiáltott óriás jéghegynek ütközött, az áldozatok száma 1513 volt. Nem fontos, de érdekes, hogy a kapitányi híd alatt a gőzős különös szállítmányt vitt Amerikába. Egy szarkofágot, benne pedig egy mumifikált egyiptomi méltóságot. Égye- sek ezzel a ténnyel indokolják a tengerhajózás egyik legnagyobb katasztrófáját. A fáraók átkáról szóló legendárium meglódíthatja a képzelet... Ám aki „tiszta forrásból” szeretne meríteni, annak el kell mélyednie a fiatalon elhalt Tutanhamon páratlan kincsekben gazdag nyughelyének feltárásában, illetve a kutatók titokzatos és korai halálának leírásában. Gombolyíthatnám a fonalat, helyette inkább egy apró, kritikai megjegyzést teszek. Az igényes, s továbbgondolásra érdemes belbecs igénytelen külcsínnel párosul. (Puha fedél, csomagolópapír, maszatos képek.) Kár... Kner, Tevan, Szántó Tibor országában még akkor sem szabad ilyen küllemű könyvet letenni az asztalra, ha annak ára nem haladja meg egy kiló húsét... Operettfesztivál - A denevérrel A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében Operettfesztivált rendeznek március 15. és 30. között a Fővárosi Operett Színházban. A rendezvényre öt vidéki színház kapott meghívást - köztük a miskolci is és természetesen színpadra lép a Fővárosi Operett Színház társulata is. A zsűri március 30-án gálaműsor keretében adja ki a fesztivál díjait. A fesztivál keretében a következő operetteket láthatja a közönség: március 15-én Bál a Savoy- ban (veszprémi Petőfi Színház); március 16-án Luxemburg grófja (kaposvári Csiky Gergely Színház); március 17-én Mágnás Miska (Szegedi Nemzeti Színház); március 19-én A denevér (Miskolci Nemzeti Színház); március 20-án Rigó Jancsi (Pécsi Nemzeti Színház); március 21-én Csárdáskirálynő (Fővárosi Operett Színház). Felvételünkön a miskolci előadás szereplői: Leblanc Győző, Seres Ildikó és Vida Péter Fotó: Strassburger Alexandra Muszorgszkij Atyuska mackós meséje Jandó Jenő és a Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - Berlioz Harold Itáliában című opuszát (Miklós Dienes András brácsaművész közreműködésével), Muszorgszkij Egy éj a kopár hegyen, valamint Rachmaninov Rapszódia egy Paganini témára című remekét (Jandó Jenő zongoraművész tolmácsolásában) adta elő hétfőn este a Miskolci Nemzeti Színházban a Szezonbérlet hangversenysorozat keretében a Kollár Imre vezényelte Miskolci Szimfonikus Zenekar. Az eredeti műsorrend a dirigens kérésére kicsit megkutyulódott, de csak annyi változtatás történt, hogy felcserélték a két félidő programját. A miértre öt perc után választ kaphatott a publikum, hiszen Berlioz aligha ilyennek álmodta meg Harold Itáliában című kompozíciójának megszólaltatását. Erős a gyanú, a fiatal dirigens nem volt tökéletesen birtokában a megformálandó anyagnak, ugyanis jobbára nem Kollár Imre irányította a zenészeket, hanem megpróbált a megszólaló hangokra rávezényelni - több-kevesebb sikerrel. Gesztusai jobbára csak a közönség felé szóló látványt szolgálták, és ez a túlformált, helyenként modoros dirigálá- si stílus azt a veszélyt hordozta magában, hogy a zenekari hangszercsoportok előbb-utóbb elvesztik egymást. Hogy ez mégsem történt meg, az a zenekar hihetetlen profizmusának volt köszönhető, de ez a fokozott koncentráció a megformálás rovására történt. Az előadás egyetlen pozitívuma Miklós Dienes András karakteres, a mű minden rezdülésével együtt élő, szuggesztív brácsajátéka volt. Szünet után egyértelműen kiderült, mennyit jelent, ha a dirigens minden idegszálával érzi a megszólaló művet. Az Egy éj a kopár hegyen címet viselő remekmű előadása a hétfői koncert kiemelkedően legeslegjobban sikerült darabja volt. Ha léteznének különdíjak, akkor már most, néhány koncerttel az évad vége előtt borítékolni lehetne ezért az interpretálásért „az év legjobb zenekari előadása” címet. Kollár Imre az első hangtól az utolsóig „uralta” a zenekart, egyértelmű, precíz instrukciói, könnyed stílusban is erőteljes vezénylése a zenészeknek is szinte szárnyakat adott. A félelmetes boszorkányszombat megjelenítése Muszorgszkij Atyuska mackós meséjévé alakult, amelyben a Nagyszakállú Orosz Mesélő a nyírfaerdő közepén a fakunyhóban teázgatva a kandalló mellett a maga dörmögő, nyugodt hangján először elénk varázsolja a boszorkányokat és a sátánt, a történet végén pedig szelíd mosollyal elűzi a gonosz szellemeket, hogy az álmunk nyugodt és békés legyen, hiszen ez a - felnőttekben rejtőző gyermekeknek szánt - história nem is „valódiság”, csak „kitaláltság”. Ha valamikor, akkor ezért a megszólaltatásért járt volna Kollár Imrének és a zenekarnak a sokszori dörgő vastaps. Sajnos, a tudósítónak is lehetnek olyan zenekari művei, amelyek befészkelték magukat a „szíve csücskébe”. Ezek között az egyértelmű éllovas Rachmaninov Rapszódia egy Paganini témára című opusza. Ä lelkében örök játékos orosz romantikus Mester valószínűleg önmaga szórakoztatására is alkotta meg ezt a kompozícióját, amely iszonyatos megpróbáltatásokat jelent a zenekarnak és a szólistának egyaránt. Rachmaninov műve igazi záródarab, amely egyszerre hordozza magában a tomboló tetszésnyilvánítás vagy a csalódottság lehetőségét. Ez tipikusan az a darab, amelyet csak jól szabad megszólaltatni. Talán a hatalmas feladat, a műben rejlő buktatók sokasága okozta, de Jandó Jenő ezen az estén nem mert olyan játékos lenni, ahogy azt Rachmaninov megálmodta. Ezt már a kissé visszafogott tempóválasztás is mutatta, de a mű folyamán végig érződött a drukk, a „Jaj, csak ezen is legyünk túl”-feszültsége. Szinte törvényszerűen be is következett, hogy a művész egyszer bántóan eltévedt, az előadás szerencséjére azonban a zenekar „bevárta” Jandó Jenőt, aki ezt követően még fokozottabb figyelemmel, de a várt szellemes könnyedség nélkül játszotta el a művet. Gitárkoncert Miskolc (ÉM) - Eötvös József gitárművész és tanítványai adnak hangversenyt — a Zenepalota Ifjú Zenészeiért Alapítvány rendezésében - március 13-án, csütörtökön délután 4 órától Miskolcon, a Zenepalota dísztermében. A műsorban Bach Goldberg-variációi és klasszikus gitármuzsika szerepel. Tárlat a franciáknál Miskolc (ÉM) - Mocsári Anita munkáiból nyílik kiállítás március 14-én, pénteken este 6 órakor Miskolcon, az Alliance Francaise kiállítótermében (Kossuth u. 11). A kiállítást Raffai Kinga festőművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Jézus imája Miskolc (ÉM) - Jézus imája a benne hívők egységéért címmel Reisin- ger János irodalomtörténész tart előadást a Bibliaiskolák Közössége által támogatott Jézus élete és tanításai című előadássorozat keretében március 14-én, pénteken este 6 órától a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában (Erzsébet tér 3.). Pénzkiállítás Sárospatak (ÉM) - A magyarság 1100 éves történelme a pénzek tükrében és a világ forgalmi pénzei címmel numizmatikai kiállítás nyílik március 14-én, pénteken délután 4 órakor a Sárospataki Képtárban. A tárlatot Jánosdeák Gábor, Sárospatak polgármestere ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Kondói alkotások Kondó (ÉM) - A kondói óvoda negyven növendékének kézműves foglalkozásokon készült alkotásaiból látható kiállítás a helyi művelődési házban március 22-ig. Barcikai siker Kazincbarcika (ÉM) - A középiskolások tanulmányi versenyének országos döntőjén géprajz és gépelemek tantárgyból Tömöri István (IV./7), a kazincbarcikai 105. Sz. Szakmunkásképző Intézet és Szak- középiskola diákja negyedik helyezést ért el, mellette az iskolát Takács László (IV./A) képviselte. Tömöri István kimagasló eredményéért műszaki rajzoló szakképesítést is kapott. A tanulókat Kravjánszky Imre készítette fel a versenyre. Fizikaverseny Vendégek Amerikából, fánk a szomszédból Látogatók és támogatók az edelényi Alapítványi Munkaiskolában Papp Tímea Edelény (ÉM) - Az edelényi Alapítványi Munkaiskolában az utóbbi hónapokban egymásnak adták a kilincset az ottani munkára kíváncsi szakemberek. Néhány napja az amerikai követség kulturális attaséja is az intézménybe látogatott, hogy vizsgálja az ott tanuló hátrányos helyzetű gyermekek életét. Az iskola igazgatója, Nagyné Volopich Mária az ismertté válásnál is nagyobb sikernek tartja, hogy a környéken lakók elfogadják és segítik mindennapi munkájukat. Minden tanuló órán volt, mikor az iskolába érkeztünk. Az üresen kongó folyosó csendjét csak az ajtókon átszűrődő énekhangok törték meg. Az igazgatói szobába a nevelőin keresztüljutottunk el, amelyet általában - így volt ez ottj áriunkkor is - tanteremként használnak.- Bár amióta átköltöztünk ide a régi helyünkről, sokkal jobb körülmények között tanulhatnak a gyerekek, de néha ez az épület is kicsinek bizonyul, mindenhol foglaltak a termek délután ötig - mondja az igazgató. - A költözködés sem ment egyik pillanatról a másikra. Mostanra már berendezkedtünk, de bizony még most is van tennivaló. Szeretnénk, ha szakképzésre is lehetőségünk lenne a közeljövőben. A tantermek megszokott iskolai szigorát apró ötletek, praktikumok segítségével igyekeztek feloldani. A régebbi padok egy részét a nemrég Hollandiából érkezett egyszemélyes padokra cserélték. Akárcsak egy igazi otthonban, minden helyiségben szőnyeg van, így a papucs használatát is megszokják a gyerekek. Mint ahogy a fogkeféét is...- Nemcsak a rendszeres fogmosás hiánya az, amit otthonról „hoz” a legtöbb gyerek. Nem is gondolnák, milyen szívesen használják a zuhanyzókat azok az apróságok, akik odahaza nem tudnak mosakodni. Az igazgató kíséretével végigjártuk az iskola termeit, osztályait. Az ötödikesek az Alföldről tanultak, s megirigyelve a régmúlt „lovasidőket”, a tanulók megfogalmaztak egy kérvényt az igazgatónőnek. A szilvásváradi lovardába szeretne menni az osztály, s az írásbeli ígéret szerint a gyerekek, ha kívánságuk teljesül, vállalják, hogy nagyon-nagyon jók lesznek. Linda bátran meséli kérdésünkre, milyen az új iskola:- Itt sokkal jobb lenni, mint ahol voltunk, mert itt sokkal nagyobbak a termek és jobban elférünk, és meleg van, és a falak sincsenek leverve. Az is jó, hogy itt minden tiszta, és senki nem firkál a padra.- Az gyerekek nagyon hálásak minden szeretetért, gondoskodásért, amit tőlünk kapnak, így a tanítás is könnyebb - magyarázza az igazgatónő. - Minden gyermek saját képességeinek megfelelően kap feladatokat. Fokozottan kell figyelni arra is, hogy ne maradjon le senki a tanulással. A szemléltetés előnyeit is igyekszünk minél jobban kihasználni, ha kell, vízzel pocsol- nak, homokkal súlyoznak a tanárok, mint legutóbb is a mértékegységek tanításánál. A napokban az Alapítványi Munkaiskolában járt Beatrix Camp amerikai kulturális attasé és Matos Lilla kulturális szakértő. A hátrányos helyzetű gyermekek nevelésén kívül arra is kíváncsiak voltak, hogyan viszonyulnak az intézményhez Edelényben. A látogatásuk tulajdonképpen előzménye volt annak a washingtoni tanulmányútnak, amelyre március elején hívták meg Nagyné Vo- lopch Máriát- Nagyon örülök a lehetőségnek, készülök is rá. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ennyire figyelemmel kísérik a munkánkat, de sokkal fontosabb számomra, hogy szűkebb környezetünk is elfogadja az iskolát. Igen jó a kapcsolatunk az itt élőkkel, mindenki segít, ahogy tud. Legutóbb a farsangi fánkok elkészítését ajánlotta fel egyik szomszédunk... Kazincbarcika (ÉM) - A Nagy László megyei fizikaversenyt március elején rendezték meg a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnáziumban. Az iskolák versenyében a ti8zaújvárosi Eötvös József Gimnázium lett az első, a házigazda Ságvári Endre Gimnázium második, és a mezőkövesdi Szent László Gimnázium harmadik helyezést ért el. Tomi szomorú Miskolc (ÉM) - A debreceni Tomi szomorú együttes A fű tokán című turnéja keretében ma, szerdán este fél 10-től a Miskolci Egyetem Rockwell klubjában mutatkozik be. Kabaré az Adyban Miskolc (ÉM) - Még mindig mondom...Tibi! címmel Usztics Mátyás és Fábri Sándor kabaréműsorát láthatják az érdeklődők március 14-én, pénteken este 7 órától az Ady Éndre Művelődési Házban (Miskolc, Árpád u. 4.). Nevetni kell... Miskolc (ÉM) - Nevetni kell... címmel Nádas György, Boncz Géza és a Simli Show rendez humorestet március 14-én, pénteken este 7 órától az Ifjúsági és Szabadidő Házban (Miskolc, Győri kapu 27.). Jegyek elővételben az Ifjúsági és Szabadidő Házban és a Dum-Dum Dise- ben 300 forintért, az előadás előtt a helyszínen 350 forintért válthatók.
