Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-11 / 59. szám

Itt-Hon ■X-X-X«X-XX-X«-X-XvX-: »X-XvX-XXwXw Interjú Bodnar Ildikó Miskolc (ÉM) - Az öt évvel eze­lőtt szárnyát bontogató Gö- römbölyi Kulturális Egyesület a városrészre még egy évtized­del ezelőtt is jellemző aktív tár­sasági életet kívánta újra visszaállítani. Már első rendez­vényük, a pincesori majális jó fogadtatásra talált. Azóta a 300 tagot számláló és a görömbölyi lakosság szimpátiáját élvező egyesület a térség kulturális és sportéletének fő mozgatórugó­ja. Az öttagú vezetőség munká­jából a Szúnyog házaspár is te­vékenyen kiveszi a részét, akit az egyesület szerepéről és programjairól kérdeztünk. ® Tulajdonképpen szerencsés hely­zetben vagyok, mert általános is­kolai tanítóként az iskolára, de leg­főképpen a gyerekekre mindig szá­míthatok a rendezvények előkészí­tésekor. Tanítványaim a kispos- tások, akik viszik a híreket és kéz­besítik a meghívókat. De kollégá­im és a közeli óvoda dolgozói is Hagyományokat ápolnak és teremtenek százhármán kaptak személyre szó­ló meghívást. Hogy melyik évben kiket ünnepiünk ebben a körben, arról a háziorvosi nyilvántartásból szerzünk be információt, hiszen a betegkártyákon a születési évszám megtalálható. A szervezés során megkeressük a helyi vállalkozókat, különféle cégeket, szervezeteket, támogatásukat kérve. Sok ember jószándékának köszönhetően min­den évben terített asztallal, aján­dékcsomaggal és műsorral lephet­jük meg az öregeket. Februárban farsangolunk, mely alkalomból a felnőttek is jelmezt öltenek. S bár az idén hideg volt a közösségi ház nagytermében a fűtési rendszer meghibásodása miatt, ám ez szin­te senkinek sem szegte kedvét. Majálisunk színhelye rendszeresen a gyönyörű környezetben kiépült pincesor, ahol egész napos mulat­ság várja évről évre az érdeklő­dőket. Lesz az idén is májusfa, sü­tés-főzés, sportos játékok, tánc és még hosszasan sorolhatnám. A Görömbölyi ősz egyesületünk egyik büszkesége, amelyet a gaz­dag programválaszték miatt már az első évtől három naposra ter­vezünk. Színpompás szüreti fel­Szunyog Tibor maximálisan segítőkészek, hiszen a gyermekműsorok betanításában, kiállítások rendezésében, ajándé­kok készítésében és sok egyébben mindig lehet rájuk számítani. □ Rendezvényeik teltházasak. Hit­ték-e a kezdetekkor, hogy ilyen ér­deklődés kíséri majd programjai­kat? ® Hittük, mert falu vagyunk a vá­rosban. Az itt élő emberek zöme lokálpatrióta, s mint ilyen, igényes és nyitott a környezetére. No meg arról sem szabad megfeledkezni, hogy voltak itt olyan hagyomá­nyok, amelyeket csupán újra kel­lett éleszteni. Sokáig a művelődé­si ház töltötte be azt a szerepet, amit ma az egyesület, hiszen úgy Szúnyog Tiborné szervezte a kulturális életet, hogy abban a lakosság csakis örömét lelhette. De amikor pár éven ke­resztül egymást váltották a mű­velődési ház élére kinevezett ve­zetők, hanyatlani kezdett a közös­ségi élet. Szerencsére az aktív mag megmaradt, ezért úgy gon­doltuk többen, össze kellene fog­ni velük, no meg másokkal is, hogy ismét olyan legyen minden, mint régen - emlékezik vissza a kezdetekre Szúnyog Tibor. □ Kikre gondoltak? 9 Elsősorban a Görömbölyi Nép­dalkörre, amely 18 évvel ezelőtt alakult. De csatlakoztak hozzánk helyi pedagógusok, az egyházak it­teni vezetői, egy muzeológus, vál­lalkozók és jó néhány Görömbö- lyért tenni kész helyi lakos. Ma há­romszáz fős az egyesületünk, de ha programokat szervezünk, sohasem egyesületben, hanem Görömböly- ben gondolkodunk. Nincs annál jobb érzés, mint amikor egy jól si­került rendezvény után, az addig egymást nem ismerők baráti kéz­fogással, vagy' akár csak egy. fejbic­centéssel üdvözlik egymást. Az összefogás értelmét jómagam első­sorban ebben látom - mondja Szú­nyog Tibor. □ Alakulásukkor majálisra invi­tálták a helyieket, amit aztán újabb és újabb ötletek követtek. 9 Szinte minden hónapra jut va­lamilyen rendezvény - veszi át a szót a feleség -, amelyeknek több­nyire a Görömbölyi Közösségi Ház ad otthont. Januárban idősek nap­ját tartunk, amelyre meghívjuk a 70 éven felülieket. Az idén három­Itt-Hon Interjú 5 vonulás, tábori mise, régi mester­ségek bemutatója, házi borver­seny, focirangadók, helyi kister­melők kiállítása, szép kertek ér­tékelése és tűzijáték színesíti töb­bek között ezt a három napot. □ A közbülső hónapok sem telnek tétlenül. 9 Hogyan is telnének, amikor van kertbarátkörünk, népdalkörünk, vannak sakkozóink, focistáink, akik ráadásul városi versenyeken mérkőznek meg Görömböly színe­iben. Két havonta megjelenik egye­sületi magazinunk, amelyben min­den közérdekű dolgokról tájékoz­tatjuk a tagjainkat, s amelyben rendszeresen jelennek meg ripor­tok helyi lokálpatriótákról, vállal­kozókról, különféle szakmák kép­viselőiről. □ A programok száma és szerve­zettsége azt sejteti, aligha pihenhet­nek sokat két rendezvény között. 9 A közösségi munka önkéntes, s mi ezt saját elhatái'ozásunkból és örömmel vállaltuk. S rajtmik kí­vül még nagyon sokan fáradoznak azért, hogy e falunyi városrészben jól és otthon érezzék magukat az emberek. A Görömbölyi Kulturális Egyesület a városrész mozgatórugója A Görömbölyi Népdalkor sokszor megörvendezteti a rendezvényekre egybegyűlteket Fotók: Bujdos Tibor Két község egy fogorvosi körzetben Réti Gabriella Kisgyőr, Harsány (ÉM) - Kisgyőrben és Harsányban közel négy éve van helyben fogoi'vosi rendelés. A két településen ed­dig külön-külön és eltérő formában mű­ködő egészségügyi szolgáltatás egységes szervezeti keretben csupán 1996 szeptem­berétől működik, amikor is egy tavaly májusi törvényű szabályozás nyomán i megalakulhatott a kisgyőr-harsányi fogorvosi körzet. Azóta Miskolci Sándor a körzetben, mint vállalkozó orvos látja el munkáját. ® Ötödéves egyetemista koromban csoporttár- * saimhoz hasonlóan én is elhelyezkedési gon- I dokkal küszködtem - emlékezik vissza Mis­ii kolci Sándor. Mintegy 25 borsodi illetve he­vesi községet kerestem fel, mire eljutottam || Kisgyórbe, ahol rendelő-kialakítási tervemet jj a polgármester maximálisan támogatta. Igaz, jj a Dunántúlon több helyen el tudtam volna he- ! lyezkedni, sőt a debreceni klinikáról is kap- i| tam állásajánlatot, de én ragaszkodtam ah- I hoz, hogy szülővárosomban, Miskolcon, vagy | annak közelében praktizáljak, í _1 Miért döntött a vállalkozási forma mellett? jj • Egy tavaly májusi törvényi változás szol- | gáltatta az apropót. Miután itt adott volt a I lehetőség egy’ 3600 fős, alapellátást biztosí­tó, közvetlenül OEP finanszírozású körzet kialakítására, belevágtam. A tárgyi feltéte­lek Harsányban is megvoltak, hiszen az in­duláskor a helyi önkormányzat biztosított számomra egy helyiséget, amit szakrendelő­nek berendeztem. Miután a két község la­kossága együttesen eléri a szükséges létszá­mot, semmi akadálya nem volt annak, hogy heti 30 órában főállású praxis keretében vé­gezzem orvosi munkámat. Ebben mind a Me­gyei Egészségbiztosítási Pénztár, mind pe­dig a megyei és a városi ANTSZ maximáli­san támogatott, segítségükkel sikeresen túl­juthattam a kezdeti nehézségeken. A kör­zeten belül úgy osztom el a munkámat, hogy Kisgyőrben három, Harsányban pedig heti négy alkalommal rendelek. □ Mire futja a tb-támogatásból? 9 Ebből kell beszerezni, illetve pótolni a nél­külözhetetlen fogászati anyagokat és eszközö­ket, továbbá az utazási költségeket, a bére­ket és egyéb rezsi kiadásokat. S mivel a tá­mogatás nem inflációkövető, az egyébként is szűkös kerettel igencsak jól kell sáfárkodni. Már csak azért is, mert - miként a megyénk­ben máshol - a lakosságtól származó bevétel elenyésző. Ezért tartanám helyesnek, ha a tb- támogatást bizonyos korrekciós szorzóval lát­nák el, ily módon segítve az ország szegényebb régióiban működő praxisokat. A két község önkormányzata egyébként a lehetőségeihez mérten támogat, vezetőivel kifogástalan a kap­csolatom. -v □ Szakemberként mire helyez különösen nagy hangsúlyt? •A gyermekfogászatra, amely a prevenció el­ső és legfontosabb állomása. Az egész egy fo­lyamat, ami azzal indul, hogy az óvodások és az általános iskolások megismerkednek a ren­delővel, majd szűrővizsgálaton esnek át. Az orvosi vállalkozásban a gyermekfogászat is helyet kapott Fotó: a szerző A rendszeres ellenőrzés és kezelés csak ezután következik, amit alkalmanként egészségnevelési foglalkozások és előadá­sok egészítenek ki, például a megfelelő táplálkozásról, a szájhigiénia fontossá­gáról, a fluor jelentőségéről. Mivel az utóbbi nagyon lényeges a fogak fejlődé­se és ellenállóképessége szempontjából, ezért azt tabletta vagy oldat formájá­ban biztosítjuk a gyerekek számára. Rendszeres alkalmazásával akár 50-60 százalékos szuvasodáscsökkenés érhető el a pácienseknél. Preven­ciós tevékenységünkhöz ko­moly szakmai támogatást kapunk Bánfalvy Saroltá­tól, a miskolci gyermekfo­gászat főorvosától, amiért külön köszönettel tartozom. □ Mik a jövőbeni tervei? 9 Egy röntgengép beszer­zését tervezem, hogy ne kelljen senkinek ennek hi­ányában Miskolcra utaz­nia. Behatóbban szeretnék foglalkozni a szájsebészet­tel, és ennek érdekében fő­ként ilyen jellegű szakmai továbbképző tanfolyamo­kat elvégezni. De egy lijabb praxis gondolata is foglal­koztat, amelyet Miskolcon szeretnék beindítani. Miskolci Portré A polgárőr Miskolc (ÉM - SZAI-Pár év­vel ezelőtt a megyeszékhelyen is megszaporodtak a bűnese­tek. Annak érdekében, hogy7 ez a negatív tendencia ne fokozód­jon tovább, a lakosság köreiből többen összefogtak. Két évvel ezelőtt például Görömbölyön, ahol harminckilencen megalakították a helyi pol­gárőr egyesületet. A civil szervezet elnöke ifjabb Sis­ka Zoltán, aki az első pillanattól elkötelezte magát az önkéntes munkának, elsősorban a városrész la­kóinak nyugalma érdekében. Mint Siska Zoltán elmondja, családjában többen is polgárőrködnek: apósa, sógora, de már a 16 éves fia is tevékenyke­dik a biztonságért. Szavaiból kiderül, azért vállalta ezt a megbíza­tást, mert az tapasztalta, sok idős ember, de jó né­hány fiatal is félt otthonról kimozdulni az egyre romló közbiztonság miatt. Persze nem volt könnyű a kezdetekben az önkéntesek munkája, de ma már egyre többen elismerik jelenlétük fontosságát, visszatartó erejét. Ifj. Siska Zoltán különben nem tartja magát félós embernek, így7 ha megfenyegetik, mindig megnézi kivel áll szemben, és olyankor igyekszik diplomatikusan megoldani az incidenst. Bár szívesebben beszél a csapatmunkáról, de annyit azért elárul magáról, hogy a hentes szakmát tanulta ki. Már régen váltott, ’78-tól egy7 raktáro­zási cégnél targoncásként dolgozik. Szabadideje a polgárőrködéssel telik. Családja, elsősorban is fe­lesége megértőén fogadja önkénteskedését, gyako­ri távollétét. Havonta 15 éjszakát tölt szolgálatban, s aztán rá vár a papírmunka is.

Next

/
Thumbnails
Contents