Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-11 / 59. szám

i r Itt-Hon 4 Interjú Buzafai.vi Győző Alsóvadász (ÉM) - A polgármester bölcsessé­gének köszönhetően nem fajult tettlegessé Alsóvadászon a március 3-i falugyűlés. Annyira elszabadultak az indulatok, hogy a durva közbekiáltásoktól sem volt mentes az általános iskola aulájában megtartott fó­rum. Érthető, hogy a szembenálló felek így nem juthattak el konszenzusig. A falugyűlésen addig nem is volt semmi atroci­tás, amíg Szatmári István, Alsóvadász polgár- mestere számolt be az önkormányzat elmúlt évi tevékenységéről. A legnagyobb vívmány, hogy a csődhelyzetet sikerült elkerülni. Nagy kudarc vi­szont, hogy eközben a képviselő-testület ülésein rendszeressé váltak az alpári hangvételű szemé­lyeskedések. A csereháti községben kialakult szé­gyenteli állapotokért önmaga felelősségét sem hallgatta el a polgármester: - Mindenki ludas abban, hogy ide jutottunk. A képviselők ugyan­úgy, mint a falu lakói. Azt javasolom ezért, hogy önként álljon fel az a három helyi szenátor (Su- bert József, Mészáros Imre és Molnár János), akiket 600-nál többen szólítottak fel erre. A leg­korrektebb lépés mindenképpen ez lenne. Ennek hiányában oszlassa fel magát képviselő-testüle­tünk és íijanak ki időközi választást Alsóvadá­szon. Az elöljáró szent meggyőződése: egy kép­viselő lemondása következtében alakult ki a mos­tani tarthatatlan állapot. Az emiatt többségbe került szenátorok tavaly óta bosszúhadjáratot indítottak. Ez kezdődött a polgármesteri-szö­vetkezeti elnöki tisztség szétválasztásával. Szat­mári István ellenzői összeférhetetlennek tartot­ták a két poszt egy emberre bízását. Csak az a furcsa a dologban, hogy amíg a mezőgazdasági szövetkezet a három aszályos év következtében nehézségekkel küszködött, addig senki sem tet­te szóvá azt, hogy a település első embere egy­ben a szövetkezet vezetője is. A falugyűlésen Szatmári úr egy közismert aforizmával jellemez­te a helyzetet: a mór megtette kötelességét, most már mehet... Ezután Tóth Vencelné jegyző került „teríték­re”, aki a helyi Áfésznél ért el sikereket a hal- majiaktól való leválást követően. A polgármes­ter felesége elleni támadás volt a következő meg­nyilvánulás. A tejvásárlás olcsóbbsága ürügyén kezdték ki, pedig a differencia mindössze havi 100 forint. Ennyivel olcsóbb ugyanis az alvégről beszerzett tej. Az iskola igazgatója ugyanakkor- takarékosság ide vagy oda - a 42 lépésre levő polgármesteri hivatalba küldendő levélre száz­forintos bélyeget ragasztott fel, hogy ajánlottként menjen el az iromány. A doktornő, Csordásné Nagy Ágnes sem ma­radhatott ki a sorból. A „hatok” (a 10 tagú tes­tületben a polgármester ellenzékét nevezik így Alsóvadászon) azzal vádolták meg a háziorvost- aki egyébként ellátja az alpolgármesteri teen­dőket is -, hogy vállalkozó orvosként előnyökhöz Aláírásgyűjtés három képviselő visszahívásáért jut, mivel kevesebbet fizet, mint ami dukálna. E minősíthetetlen hangnemű ultimátumot aztán végképp megelégelte a doktornő és úgy döntött: ideje szembenézni a község lakóival. Aláírásgyűj­tést kezdeményezett, amelyet több mint 600-an írtak alá és követelték Subert József, Mészáros Imre és Molnár János képviselők visszahívását. Alsóvadásznak egyébként 1080 választópolgára van, de közülük 720-nál többen még soha nem jelentek meg az urnáknál. Az átlagos szavazói arány 600 főre tehető. Most 600-nál többen vok­soltak arra, hogy az említett három szenátor - belátva hibáikat - önszántából, a falu lakossá­gának kérésére mondjon le és adja át helyét a választási listán szereplő következőknek. Áz al­sóvadászi polgárok arról is véleményt mondtak, hogy a képviselő-testület jelenlegi tevékenysége nem szolgálja a település érdekeit: „ A három képviselő posztját használja fel egyes szemé­lyek ellen irányuló személyes ellenszenvének, bosszújának beteljesítésére. Ezen érzés irányít­ja cselekedeteiket, gondolataikat, s nem a köz­ség érdeke.” Igen sokan élőszóban is elmondták vélemé­nyüket a falugyűlésen megjelent kétszáz részt­vevő közül. A visszahívásra ítélt Subert József azt hajtogatta, hogy a lakosok többsége nem is tudta mit írt alá. M. Nagy László szövetkezeti szerelő azt kifogásolta, hogy a képviselők most miért nem tudnak megegyezni, pedig már pénzt is kapnak érte. Pazar Margit így érvelt: - A rossz választását akarja most a lakosság korrigálni. Kovács Dániel Mindenki elolvasta és aztán látta csak el kézje­gyével az okmányt. Molnár János ötször is meg­fenyegetett a bírósággal, amiért aláírást gyűjtöt­tem a nyugalom visszaállítása érdekében. Szabó Sándor kikérte magának a becsületes falusiak nevében a „leostobázást”. Családja négy gyerekkel nem pusztán jóindulatból lakik az óvó­Itt-Hon Riport 5 „Ti annyi rosszat tettetek már a falunak. Sajnos mi választottunk meg benneteket, de azt nem hittük volna, hogy ide jutunk" da hátamögötti házban. Mindent kifizettek, de mivel a felesége aláírta a képviselők leváltását szorgalmazó ívet, egzisztenciálisan is megfenye­gették. Felesége, Szabó Sándorné írásban is be­jelentette a polgármesteri hivatalnak, hogy gye­rekeit nem engedi az óvodai foglalkozásokra. Az aláírásgyűjtés után ugyanis Molnár Jánosné megfenyegette őket azzal, hogy amiért az alpol- gármestemő álláspontján vannak, ezért még el­veszíthetik lakásukat. E személyeskedő, bosszú­álló hangulatban úgy érezte az anya, nem sze­rencsés, ha a gyerekei is jelen vannak. Kovács Dániel így fakadt ki a fórumon: - Ti annyi rosszat tettetek már a falunak. Sajnos mi választottunk meg benneteket, de azt nem hit­tük volna, hogy ide jutunk. Két és fél év alatt semmit nem csináltatok a faluért. Berki László azt tudakolta: mikor voltak utoljára falujáráson a szenátorok, mert a község belső része ahogy kinéz az szégyen. A kultúrház állapota elszo­morító. Összedől a fodrászüzlet és a focipálya öl­tözőjéről jobb nem is beszélni. Molnár János ártatlanságukat bizonygatta, mondván: mindig a javát akarta az itt élőknek, nem is érti miért nem szeretik a Baráti Kört. Ó. Nagy László, a homrogdi szövetkezet nyug­díjas elnöke lefasisztázta Szatmári István pol­gármestert. Azt is tudomására hozta, hogy kény­telen-kelletlen, de el kell hogy szívlelje a három „baráti körös lányt” (Illés Károlyné, Kiss Lász- lóné és Dienes Györgyné) is. Azt is megjegyez­te: található olyan polgármester a környéken, aki egy pofonért két évet kapott. Szatmári István válaszában kijelentette: - A három „lánnyal” ugyan sok mindenben nem ér­tek egyet, de ők személyes atrocitást nem kez­deményeztek a négyekkel szemben, így mi sem láttuk úgy, hogy velük nem lehet együttműköd­ni. Visszahívásukat nem kezdeményezte az al- polgármestemő, mert erre nem volt alapos in­dok. A diktátori módszerekkel való vezetést pe­dig határozottan visszautasítom. Olyan embe­rekkel nem vitatkozom - megalázó lenne szá­momra -, akik az 50-es években tanácselnökként végigcsinálták a kuláklistát. A 85 éves Kovács Lajos se bírta már megáll­ni szó nélkül: - Fogd be a pofád Laci, mert na­gyon sok embernek megástad itt a sírját. Pazar Margitka édesapja is három évet ült miattad. Ebben a feszült légkörben a polgármester jobbnak látta, ha gyorsan berekeszti a falugyű­lést. Félő volt, hogy akár tettlegességre is sor kerülhet, mert annyira elszabadultak az in­dulatok. Mindezek következtében továbbra sincs béke Alsóvadászon: szó sincs érdemi meg­állapodásról. Buzafalvi Gyózó Encs (ÉM) - Három különböző helyen dolgoznak jelenleg az En­csi Rendőrkapitányság dolgozói. Korszerű székház létesítésének igénye már két évtizeddel ezelőtt felvetődött. Az önkormányzat elődje, a tanács közművesített telket bocsátott a leendő rendőr­ségi székház részére. Ebben az évben végre elkezdődik a beru­házás előkészítése. Lipusz György alezredessel, az encsi rendőrkapitánnyal készült inter­júnkban természetesen erről is beszélgettünk. □ Milyen stádiumban van a szék­ház építései • Az ORFK vezetése eddig is támo­gatta törekvéseinket. Forgács Lász­ló vezérőrnagy', országos főkapitány több fórumon is bejelentette a be­ruházás idei megkezdését. A tervek szerint ebben az esztendőben 30 millió forintot fordíthatunk a szék­ház kialakítására, a következő esz­tendőben pedig 280 millió forint áll rendelkezésünkre. Amennyiben minden az ütem szerint alakul, ak­kor 1998-ban ünnepélyes körülmé­nyek közepette fel is avathatjuk új székházunkat. 2 Milyennek ítéli meg a kapitány­ság jelenlegi szakmai munkáját? • Megfelelőnek, egyes szakterüle­Megkezdődik a székház építése teken pedig kifejezetten jónak. Je­lentős gond viszont, hogy 1070 négyzetkilométernyi nagyságú ré­szen működünk, ahol az utak álla­pota többnyire rossz és gépjármű- parkunk amortizációja is gondokat jelent. Járműveink fele túlfutott az engedélyezett normán. Beosztott vezetőink valamennyien megfelel­tek a velük szemben támasztott kö­vetelményeknek: összességében fel­adataikat jól látták el. A kapitány­ságunk közrendvédelmi osztályá­nak irányítása alatt tevékenykedő őrsök - Szikszó, Gönc, Krasznok- vajda - működése egyre inkább megfelel az előírásoknak és az el­várható szakmai követelmények­nek. A krasznokvajdai őrs például tavaly az őrsök közötti verseny har­madik helyezésének elnyerésével biztosította rátermettségét. A kör­zeti megbízottak átlagban munka­idejük 28,5 százalékát fordították bűnügyi munkavégzésre. □ Településenként azért bizonyára eltérő a helyzet... • A közrendvédelmi osztály egy körzeti megbízottjára tavaly átla­gosan 19 bűnügy esett. Ennél per­sze sokkal nagyobb volt ez az arány Encs városában (35 ügy), Szikszón (28) és Göncön (24). Az átlagosnál kevesebb bűnügyet kellett például feldolgozni Baktakéken (4) és No­lelenleg három különböző helyen levő épületben dolgoznak vajidrányban (5). A közrendvédel­mi osztályaink felderítési mutatója egyébként 32 százalék volt, ennél több kmb-csoport ért el jobb ered­ményt. □ Mi a helyzet a büntető feljelenté­sekkel? • Sokat léptünk előre e téren, vagyis a bűnügyek indításában. Amíg közrendvédelmi osztályunk 1995-ben 162 esetben tett büntető feljelentést, addig az elmúlt eszten­dőben már 423 alkalommal. Ezzel az értékkel a megyében (Miskolc ki­vételével) az előző évi ötödik hely­ről az első helyre kerültünk. A bűn­ügyi munkavégzéssel párhuzamo­san megemlítem, hogy tavaly 1272 szabálysértési feljelentést kezdemé­nyeztünk. Ez ugyan 68-al kevesebb az 1995-ösnél, de 40 százalékkal több lett a helyszíni bírság összege. Összességében 1996-ban nagymér­tékben nőtt az elfogások, a bünte­tőfeljelentések és a helyszíni bír­ságolások száma. Csökkent viszont az elővezetések aránya, mert bát­rabban élt közrendvédelmi állomá­nyunk a helyszíni bírságolással. Az intézkedési aktivitást javították a céltudatosan tervezett kiemelt ak­ciók is. □ Miként minősítené a közlekedési osz­tály munkáját? • Területünkön a személyi sérüléses balesetek, de a halálos és a könnyű sé­rüléses kategóriában is csökkentek az elmúlt évben, az előző évhez képest 33 százalékkal. Gondot jelent viszont az it­tasság, mint mellékok. Ennek 20 szá­zalékos aránya 1995-höz képest ugyan kevesebb, de még így is a megyei átlag feletti. A legtöbb gondot a közlekedés szervezésében a külföldi teherforgalom megnövekedése jelentette a 3. számú fő­úton. A megyében 27 külföldi személy által okozott baleset közül 6 jut a mi ré­giónkra. Főleg a lengyel, az ukrán, a be­lorusz kamionok, illetve a szlovák és a lengyel személygépkocsik műszaki ál­lapota idézi elő a legtöbb problémát. Az emlékezetes hernádszurdoki halálos tragédia is emiatt következett be. A bal­esetek okait vizsgálva megállapítható, hogy a relatív és a tényleges gyorshaj­tás miatt 20 baleset történt területün­kön, ami 40 százalékos aránynak felel meg. A baleseti ponttérkép adatai sze­rint a legveszélyesebb útszakasz a 3. számú főútvonal átmenő szakasza. Itt következnek be a legsúlyosabb balese­tek a nagy forgalom és a rosszul meg­választott sebesség miatt. A három ha­lálos balesetünk is ezen az átmenő sza­kaszon fordult elő. Az ORFK vezetése és a megyei főkapitány által elrendelt közlekedési akciók során arra törek­szünk, hogy állományunk minél na­gyobb létszámban vegyen ezeken részt. □A bűncselekmények alakulása milyen volt az elmúlt évben? • A növekedés mértéke 1995-höz vi­szonyítva 4,1 százalékos. Egy alkalom­mal emberölés történt. Ebben a statisz­tikában még nem szerepel a vizsolyi vendetta legyilkolt három áldozata, mi­vel az eljárás még folyamatban van a megyei rendőr-főkapitányságon, egyszer pedig emberölés kísérletét követték el. Az Encsi Rendőrkapitányság terüle­tén az összbúnügyeknek 1995-höz ké­pest több mint 5 százaléka vált is­mertté. Abszolút számokban kifejez­ve összességében 1283-ról 1369-re emelkedett az ismertté vált bűncse­lekmények száma. A közrend elleni bűncselekmények aránya mindössze 1,9 százalékkal csökkent. A garázda­ságok egyébként a közrend elleni bűn- cselekmények 60 százalékát teszik ki. Az összes bűncselekményeken belül Encs térségében azonban csak 15,3 százalékos az erőszakos, garázda jel- legűeké. A tendencia növekedése a legjelentősebb a gazdasági bűncselek­ményeknél: 27-ről 59-re emelkedtek, amely 118,5 százalékos ugrásnak fe­lel meg. Az Encsi Rendőrkapitányság nyomozó szervei tavaly 1117 ügyben fejezték be a nyomozást. A növekvő ügyforgalmon belül az ismertté vált bűncselekmények vonatkozásában emelkedett a vétségek részaránya. Összességében rendőrkapitányságunk dolgozói a főkapitányi célkitűzéseket teljesítették az elmúlt évben. Bízom abban, hogy az új székházunk építé­sének elkezdése és jövő évi átadása további helytállásra serkenti állomá­nyunk tagjait. Abaúji-Tornai Portré Az aranyérmes diák Felsővadász (ÉM - BGY) - Települése hírnevét is öregbítette Schubert Anikó nyolcadik osztályos felsövadászi diák, aki a helyi II. Rákóczi Ferenc Körzeti Álta­lános Iskola növendéke. Anikó ugyanis február 20-án Miskolcon, a Móra Ferenc Általános Iskolában megrendezett törté­nelem tantárgyi vetélkedő megyei dön­tőjében 120 gyermek közül az első helyet szerezte meg. Me­gyénkből csak a nyolcadikos tanulók vettek részt a viadalon. A felsővadászi kislány ötödikes korától megkülönböztetett módon szereti a történelmet. Azóta rendszeresen jár a külön­féle versenyekre. Az elmúlt esztendőben például az országos pályázaton a díjazottak közé került Komenda Zitával közö­sen. Jutalmuk egy' pápai diáktáboron való részvétel lehetősé­ge, melyre a nyáron kerül sor. Schubert Anikó édesapja egyébként háziorvos Felsővadá­szon, édesanyja pedig a helyi általános iskolában tanít. Ket­ten vannak testvérek: Éva húga másodikos. A történelmen kí­vül Anikó igen sok könyvet a kezébe vett már, természetesen előszeretettel olvasgatja a történelmi tárgyé műveket. Ked­venc foglalatossága a sportolás is, amennyiben ezt szabad­ideje lehetővé teszi, mert a tanulásra koncentrál elsősorban. A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumba jelentkezett, ahová fel is vették, magától értetődően a történelem tagozatra. Hosszabb távú tervei között a jogi egyetem diplomájának a megszerzése szerepel. A megyei történelmi vetélkedőre Ani­kót Dienes Antalné történelem szakos tanárnő készítette fel. A kislány egyébként a helyi általános iskola állandó idegen- vezetője is. Jelesebb személyek érkezésekor ó mutatja be a csereháti község nevezetességeit a vendégeknek. Az oktatási intézmény vezetése, valamint Felsővadász önkormányzata Szemán János polgármesterrel az élen is büszke sikeres ta­nulójukra. Biztosak abban, hogy a szombathelyi országos meg­mérettetésen is helyt áll április második felében Anikó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents