Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-04 / 29. szám

Itt-Hon Interjú ilsill Bodisz Attila Tokaj (ÉM) - Tokaj életében 1996 jelentős esztendő volt. A város nyitó költségvetése ugyanis a teljes büdzséhez ké­pest nagyon magas volt. Ez a helyzet radikális lépésekre kényszerítette a helyi képvise­lő-testületet. Mi lett ennek az eredménye? Egyáltalán ho­gyan élte meg az elmúlt évet Tokaj? Többek között erről is kérdeztük Májer János polgár- mestert. J 1996-ban a legnagyobb visszhan­got kiváltott intézkedésük a kincs­tár létrehozása volt. Miért volt er­re szükség? @ Az elmúlt év elején a költség- vetés tárgyalásakor kiderült, hogy a forráshiányunk a teljes büdzsé mintegy tíz százalékát teszi ki. Ez számukra kezelhetetlen volt. Két választási lehetőség előtt álltunk: vagy csődöt jelentünk, ami ka­tasztrófát jelentett volna a város Tokaj: egy kisváros, ahol jó élni életében, vagy pedig megkezdünk egy olyan radikalizációs folyama­tot, amely lehetőséget ad arra, hogy a pénzügyi helyzet helyre­álljon. Ez utóbbit választottuk. En­nek része a kincstár, amelynek lét­rehozását tehát a kényszer hozta. Ezt természetesen megelőzték kü­lönböző átvilágítások, intézeteink­ben mindent percre pontosan le­mértünk és összehasonlítottuk az országos normákkal. Kiderült, hogy ezen az ötezer fős településen több mint ötszáz közalkalmazott van, amely egy rendkívül egészség­telen állapot. Mivel mind a tizen­egy intézmény önálló gazdálkodást folytatott, .az önkormányzatnak igen kicsi rálátása volt pénzügyi helyzetükre. A túlfoglalkoztatott­ságot úgy oldottuk meg, hogy elő­ször az egymáshoz közel álló fela­datokat összevontuk, emellett a létszámot is csökkentettük 63 fő­vel. Ezt a lépést a mérési adatok hozták ki. A technikai feladatokat egységes szervezetbe, a kincstár­ba vontuk össze. A struktúravál­tás után az intézményeink részben maradtak gazdálkodók, csak a szakmai oldallal foglalkozhatnak. Egyedüli önállóan gazdálkodó in­tézményünk a kincstár. Az átszer­vezés során egyetlen pedagógust sem bocsátottunk el, ami annak köszönhető, hogy az igazgatók ko­rábban jobban szerették a túlórás megoldásokat, így néhány státust nem töltöttek be. □ Mi volt a kincstár létrehozásá­nak a gyakorlati haszna? • A forráshiány jelentősen csök­kent, gyakorlatilag jelentéktelen lenne, ha nem kellett volna a köz­alkalmazotti béreket megemelni. Emiatt most 22-25 millió forintos hiánnyal számolunk. Összességé­ben véve viszont pozícióink jelentő­Májer János sen javultak. Ezek mellett elindult a városban egy olyan felújítási ak­ció, amellyel a későbbiekben sok pénzt meg lehet takarítani. Példá­ul a kereskedelmi iskola egy ha­talmas területen fekszik, több ki­lométeres vízhálózata van a fold alatt, ami teljes mértékben tönk­rement, ezért kénytelenek voltunk kicserélni. Ennek az iskolának a havi vízdíja 600 ezer forint körül mozgott, ami most lecsökkent Rendészeti tagozat Szerencsen Szerencs (ÉM - Ä.A.) - Az 1996/97-es tanévben a hagyo­mányos osztályok mellett ren­dészeti tagozatot indítottak Szerencsen a Bocskai István Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában. Az új képzési forma speciális tan­terv alapján az egyetemek jo­gi kárára, az Államigazgatási Főiskolára és a Rendőrtiszti Főiskolára készíti fel a fiata­lokat. Az iskola által kínált le­hetőségekről Gál András meg­bízott igazgatót kérdeztük. © A hagyományos képzési for­mák között az angol és német ta­gozaton diákjaink heti hét órá­ban tanulják a választott idegen nyelvet - mondja az igazgató. Idén már a harmadik évfolya­mon indítjuk közgazdásági szak­középiskolai osztályainkat, ahol a fiatalok két idegen nyelven ta­nulják meg a gépírást; Az isko­lában matematika tagozatos és általános tantervű képzés is fo­lyók. A tagozatosok számítástech­nikai oktatásban részesülnek, míg az általános tanterv szerint tanuló diákok harmadik osztály­tól érdeklődésüknek megfelelően fakultációt választhatnak. Az or­Gál András szagban az elsők között vezettük be a hatosztályos gimnáziumi ok­tatást. Az első évfolyam idén tesz érettségi vizsgát. Az eddigi ta­pasztalataink kedvezőek, ezek­ben az osztályokban a tanulmá­nyó átlag 4,6 - 4,7 körül van. Új lehetőségként kínáljuk az általá­nos iskolák végzőseinek idén szeptembertől a gimnáziumi ren­dészeti tagozatot. □ Mennyiben tér el ez a képzési forma az általánostól? • A rendészeti tagozat elsősorban az Államigazgatási Főiskolára, az egyetemek jogi karára és a Rend­őrtiszti Főiskolára készíti fél a fi­atalokat. A magyar nyelv és iro­dalmat, a történelmet emelt óra­számban oktatjuk, két csoportban számítástechnikát is tanulnak majd az ide jelentkezők. A végzős diákok az érettségi bizonyítvánnyal együtt átvehetik B kategóriás jo­gosítványukat, ugyanis a négy év során közlekedési és műszaki is­mereteket is szereznek. A rendőr­ség szakembereinek, valamint jo­gászoknak a közreműködésévél a büntetőeljárás, alkotmányjog, igazgatásrendészet, közrendvéde­lem, emberismeret és viselkedés- kultúra rejtelmeibe nyernek be­tekintést diákjaink. Egy7 idegen nyelv tanulása kötelező, melyből érettségi vizsgát kell tenni. Fakul­tációként lövészeti és fotózási alap­ismeretek szerepelnek a tanterv- ben.,Az utóbbinál helyszínelés, a Az ujjlenyomat­rögzítést is megtanulják a gimnazisták labormunkák, az ujjlenyomat-rög­zítése és a nyombiztositás is ré­sze a tananyagnak. A fiatalok az első két: évben a gépírással, a 3-4. osztályban a számítógépes szö­vegszerkesztéssel ismerkednek. _! Kik jelentkezhetnek a rendésze­ti tagozatra? ® Felvételi vizsgát nem tartunk.. Az általános iskola nyolcadik osz­tályának félévekor legalább né­gyes tanulmányi eredményt elért diákokat nyilvántartásba vesszük. Közülük választjuk ki azt a legjobb harmincat, akik be­kerülnek az osztályba. A beisko­lázás feltétele a megfelelő fizi­kai adottság és a jó ál lóképesség. Elsősorban fiúk érdeklődésére számítunk, de nem zárkózunk el lányok felvételétől sem, hiszen az egyetemek jogi karára, vagy7 az Államigazgatási Főiskolára ők is jó eséllyel pályázhatnak a gim­náziumi rendészeti tagozat elvég­zése után. Májer János polgármester szerint a kincstár jelentős megtakarításokat eredményezett z 200 ezerre. Közben azon intézmé­nyeinket is átállítottuk gázra, amelyek eddig nem ezzel az ener­giaforrással fűtöttek. A Tokaji Fe­renc Gimnázium épületét pedig terveink szerint tavasszal befejez­zük, ez is nagy terhet jelentett ed­dig számunkra. □ Tokaj a hetekben kapott Hild-dí- jat. Mivel érdemelte ki ezt az elis­merést a város? • Tokajnak mindig jó csengésű ne­ve volt a történelem során. Előbb a vár, majd az átkelő miatt, később a bor és a borkereskedelem tette nevezetessé. A hírnév az idők so­rán eléggé megkopott. Az elmúlt időszakban nem folytak különö­sebb építkezések a városban, ami jó is, hiszen nem keletkeztek bádog­épületek a településen. A tokajiak 1986-ban, a várossá nyilvánítás után elhatározták, hogy változtat­nak az addigi mellőzött helyzeten. Ekkor indult el egy keserves válto­zási folyamat, aminek eredménye­ként tervek és álmok fogalmazód­tak meg. Amikor én ide kerültem, első lépésként felvettem egy épí­tészt, aki nem volt más, mint Bo- donyi Csaba. Amikor ő először fel­vázolta előttem az elképzelését, magam sem hittem, hogy7 ez sike­rülni fog. Rengeteg terv készült el, ami előnyös volt, hiszen ha az em­ber akkor akar tervezni, amikor a pályázati kiírás megjelenik, már késő. A legfontosabb és egyben leg­költségesebb beruházásunk az el­kerülő út megépítése volt. így a belváros felszabadult, megtisztult. Sajnos az emberek csak akkor ér­tékelik a változásokat, amikor több méter magasba tornyosul féléjük az építmény. Valójában az volt a célunk az egésszel, hogy kialakít­sunk egy igazi kisvárosi miliőt, ahol jó élni. □ Gondolom ez a változás a turis­taforgalom szempontjából sem kö­zömbös. •ghfej Itt-Hon Riport g • Szerintem itt ezt a kérdést össze kell hangolni a környező te­lepülésekkel. Ahhoz bármelyik környékbeli község - de még To­kaj is - kicsi, hogy egy idelátogaT tó több napot el tudjon tölteni egy helyen. Menjen el inkább Csobaj- ra, Bodrogkeresztúrba, Tarcalra, jöjjön át Tokajba és nézze meg a vidéket. Ehhez közel azonos inf­rastruktúra, vendéglátói és foga­dói színvonal kell. Nem rivalizál­va, közösen többet lehet elérni eb­ben a kérdésben. □ Az infrastruktúrához tartozik a szeméttelep kérdése. Hogyan vár­ható ebben előrelépés? ® A szemét ügyében is kistérségi összefogás kellene. Közösen keres­hetnénk egy szemétlerakó kialakí­tására alkalmas helyet. Van pél­dául Bodrogkeresztúr mellett egy olyan terület, ahol ezt meg lehet­ne valósítani. Ez a község számá­ra jelentős bevételeket eredmé­nyezhetne, emellett nekünk sem kellene Nyíregyházára hordani a hulladékot, ugyanis az nagyon költséges. A Pálháza egykori középpályása tavasszal piros-fehérben játszik Miskolc (ÉM-MI) - A diósgyőri szurkolók gyakran vetik klubuk vezetésének szemére, hogy hagyják eltékozolni a megye tehetségeit, ahelyett, hogy magukhoz csábítanák őket. Most azonban fordulni látszik ez a képlet: tavasszal több olyan új labdarúgó vár bevetésre a DFC- ben, aki borsodi csapatból érkezett. Az egyik ilyen a 23 éves Barna Norbert, a pálháziak volt játékosa. „Barna Norbert olyan típusú ember, amilyen ma nagyon kevés van. Mindent megtesz azért, hogy jó labdarúgó legyen, és olyan alapképes­ségekkel rendelkezik, amely folytán NB-s szin­tű focistává válhat. A mutatói és a technikai tu­dása rövid időn alatt kimondatta velem, a klub igazolja le őt. Azt hiszem, megfeleld alapozás után tud majd segítem a DFC-nek.” - mondta ezt Tomyi Barnabás, a Diósgyőr vezetőedzője, amikor az újonc középpályásról kérdeztük. □ Mit szól a mester szavaihoz? • Megtisztelő. Erre nem tudok mást monda­Barna azt mondta: Barna kell! ni. Örülök neki, ha ez a véleménye rólam. □ Gondolta volna valaha is, hogy egyszer majd egy ilyen elismert mester így fog önről nyilat­kozni? ® Már régen tervezgettem, hogy egyszer ma­gasabb osztályú együtteshez szerződöm, ami most jött össze. Valahol lélekben készültem er­re, de Diósgyőrbe jövetelem előtt fizikálisán is próbáltam magam elfogadható szintre hozni, és ezért tudatosan edzettem magam. Tisztá­ban voltam vele, csakis így tudok majd beáll­ni a sorba. □ No és sikerült beállnia a sorba? ® A megyei első osztályhoz képest sokkal több a tréning, másabb, intenzívebb az edzésmun­ka, de úgy érzem, bírom a ritmust. Jól megy' eddig, nem panaszkodhatok. Persze az sem el­hanyagolható, hogy' az itteni profi körülmények miatt nekünk focistáknak nem kell másra fi­gyelnünk, csak a labdarúgásra. A társakról csak jót tudok mondani. Rendesek, nincsenek ellentétek, és amikor csak lehet „eldobnak” egy- egy poént. □ Fél attól a kihívástól ami várja? Elvárások, több ezer drukker harsogása... ® Kétségkívül nagyot léptem előre, de nem félek a rám váró feladatoktól. Itt a lehetőség, meg kell ragadni, és megmutatni, érdemes volt engem és a többieket idehozni. Mindannyian bizonyítani akarunk a diósgyőri közönségnek. □ Mint új játékosnak mi a célja? ® Reálisan nézve: elsődlegesen abba a 16-os keretbe szeretnék bekerülni, amelyet a pályán lévők és a kispadosok alkotnak a mérkőzések előtt. Utána majd talán előrébb is léphetek. Ezért dolgozni fogok keményen. □ Befejezésképpen egy rövid választ kérnék. Jú­niusban Barna Norbert NB I-es futballistának fogja vallani magát? • Bízom benne, hogy igen. Zempléni Portré Fehér József NWCW»M«9fVÍ«S»W59eS3S Sátoraljaújhely (EM - BSZA> - Fehér József, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum igazga­tója Budroghalomban született. Iskolába Patakon járt. majd a nyíregyházi tanárképző főiskolán folytatta tanulmányait. Minden­képpen pedagógus akart lenni, ézi súgta a belső ön­je. A muzeológusi pályára a véletlen vetette. Tudni­illik egyszerre végeztek a főiskolán a feleségével, mindketten magyar-történelem szakosak voltak, ál­láshely viszont csak egy volt Sátoraljaújhelyen. Ek­kor ajánlották neki, hogy amíg ez a helyzet nem változik, dolgozzon a közművelődés terén. Időközben levelező tagozaton folytatta tanulmányait a debrece­ni Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen. Az erede­tileg egyéves kirándulás végül egy életre szólt; Bár - mint. mondja - a nevelést leszámítva majdnem ugyanazt végzi most is, mint egy pedagógus, Törte-. Beleférnél es helytörtenettel foglalkozik jelenleg is. Meggyőződésévé váll: a jelent megérteni és a jövőt elképzelni, csupán a múlt megismerésének segítsé­gével lehet. Jelenlegi munkáját szereti. Ó a szúkebb zempléni régió „muzeológusi gazdája”. Hozzá tarto­zik a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumon kívül a széphalmi Kazinczy emlékhely, valamint a pácini Bodrogközi Kastélymúzeum is. Fehér József rendkívül büszke rá, hogy elejétől fogva közre tudott működni az újhelyi múzeum létrehozásában. Az in­tézmény koncepcióját is ó alakította ki. Nívós kiál­lításokat igyekszik szervezni, főleg a fiatal helyi vagy környékbeli tehetségeknek igyekszik lehetőséget biz­tosítani a bemutatkozásra. A múzeumigazgató im­máron három évé elnöke a Kazinczy Ferenc Társa7- . Ságnak, amely 1985-ben alakult, és céljaként Abauj és Zemplén hagyományának népszerűsítését és fel­dolgozását tűzte ki. 1990-ben tett egy kis „kirán­dulást” az újságírás felé is, hiszen több hónapig fő- szerkesztője volt az Újhelyi Körkép című újságnak. Időközben nem feletkezett meg szülőfalujáról sem, az elmúlt évhen szerkesztésében jelent meg a „Bodroghalom múltjából" című könyv.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents