Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-04 / 29. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1997- Február 4., Kedd _Téka Abaúji iskoláskönyv Filip Gabriella i. Könyvesboltokban hiába keresnék. A 200 példány valószínű, hogy régen gazdára talált. Bár elképzelhető, ha sokan kérnék, ha találnának újabb támogatókat, előfizetőket, a Magyar Pedagógiai Társaság B.-A.-Z. Megyei Tagozata újabb kiadásban is megjelentetné az Abaúji iskolák és tam'tók című kötetet. A millecentenárium és a magyar iskola 1000 éves évfordulója adta az apropót a kiadvány elkészítéséhez. Igaz, nem az 1100 év, nem is az 1000, hanem csak az utolsó 100 történetéről, annak is az abaúji eseményeiről olvashatunk a kötetben. „A könyvet olvasva felidéződhetnek bennünk, képszerű formát ölthetnek elképzeléseink arról, hogyan változott az abaúji iskola- szerkezet az elmúlt évszázadban, hogyan élték meg az iskolák a nagy történelmi változásokat. Sodródtak-e a történelemmel, megőriz- ték-e identitásukat? Mi volt a fontos, mi a fontos: az általános emberi értékek vagy az aktuális kordivat? A könyvben olvashatunk az abaúji kisiskolák lélegzetelállító küzdelmeiről az elmúlt időszakban és most; az ott tanítók példaadó emberségéről és elszántságáról. Mert sokszor elszántság kell az emberséghez” - írja a kötet bevezetőjében Kristóf Lajosné, a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola igazgatója, a Magyar Pedagógiai Társaság B.-A.-Z. Megyei Tagozatának alelnöke. „Elszántság kell az emberséghez!” Szavainak igazát bizonyítják a kötete V. fejezetében olvasható önvallomások. Mindegyik történet külön-külön is tanulságos. Ma már tényleg csak az idősebbek tudják, mit várt el a falu a kántor-tanítótól, hogy is volt az, amikor az osztatlan iskolában egyszerre tartottak órát az elsősöknek, a másodikosoknak, a harmadikosoknak és negyedikeseknek, vagy amikor az iskolai munka mellett színdarabot, táncot tanított, edzéseket tartott a fiataloknak a tanító, vagy szekérre, biciklire, később meg pótkocsira szállva indultak szerepelni a környező falvakba. Közel sem ilyen olvasmányos, viszont rendkívül hasznos része a kötetnek az iskola- történeteket tartalmazó fejezet. A teljesség igénye nélkül néhány jelentősebb település iskolájának múltját mutatják be a szerzők. Az átfogó tanulmányt, a századunk abaúji iskolatörténetének összefoglalását a kötet szerkesztője, Sváb Antal írta. Dicséretes, hogy helyet kaptak a kiadványban a határon túli abaúji magyar iskolák is. Ami viszont minden abaúji települést érint, az az adattár. Abaújal- pártól Zsujtáig minden településről megtudjuk, hányán lakják, ki a polgármester, mekkora és milyen iskolája van, hányán tanulnak ott, kik tanítják a gyerekeket... De ha valóban készülnének újabb példányok, akkor ezt a fejezetet mindenképpen pontosítani kellene, nemcsak azért, mert változhat a névsor, hanem azért is, mert feltűnően sok a névelírás. Örökös tagság Budapest (MTI) - Második alkalommal hirdet szavazást az örökös tagság kitüntető cím elnyerésére keddtől a Magyar Telvízió Rt. Stúdió ’97 szerkesztősége és a Petőfi Rádió. A művészekből, illetve neves közéleti személyiségekből álló zsűri idén is hat-hat színészt, színésznőt és operaénekest ajánl a nagyközönség figyelmébe, akik közül - a nézők szavazata alapján - kategóriánként három művész kerülhet a színházi és operakultúra halhatatlanjai képzeletbeli társulatba. Az idei jelöltek névsorát hétfőn, sajtótájékoztatón ismertették. Az örökös tagság várományosai 1997-ben: a színésznők kategóriájában Almási Éva, Galambos Erzsi, Lukács Margit, Molnár Piroska, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, a férfi színészek közül Bessenyei Ferenc, Garas Dezső, Haumann Péter, Hofi Géza, Sin- kovits Imre és Tordy Géza. Az opera területéről a zsűri Gregor József, Ilosfalvy Róbert, Kincses Veronika, Marton Éva, Polgár László és Rost Andrea énekművészt jelölte. A közönség minden kategóriában három-három nevet tüntethet fel a napilapokban megjelenő szavazólapokon, amelyeket levelezőlapra ragasztva március 21-ig kell eljuttatni a Magyar Televízió Stúdió ’97 szerkesztősége címére (1810. Budapest, Szabadság tér 17. - Örökös tagság). A halhatatlanok lábnyomát április 5-én örökítik meg a Fővárosi Operett Színház előtt, a pesti Broadway-n. Az ünnepélyes eseményt követően esti gálaműsort szerveznek az Operett Színházban, ahol az ismert művészek ezúttal közös produkciót mutatnak be egy-egy általuk választott, fiatal tehetséggel. A sajtótájékoztatón Érdi Sándor, a Stúdió ’97 főszerkesztője elmondta: elképzelhető, hogy a jövőben más területeken (például a zenés műfajban) dolgozó művészekre is szavazhat majd a közönség. Felvetődött az is, hogy a díj rangjának megőrzése érdekében a jövő évtől szűkíteni kellene az „örökös tagok” számát - tette hozzá. Előtérbe került háttérmunka Homola Krisztina régészeti rajzai az újhelyi múzeumban Sátoral jaújhely (ÉM - DK) - Dokumentációs anyag került a falra. Ez azért nem túl szokványos. Pláne, hogy nem a dokumentációs, hanem a művészi érték kívánta a kiállítást... Homola Krisztina a karosi honfoglalás kori temetőkről készült régészeti rajzai láthatók március 12-ig a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban, később pedig a Miskolci Galériában.- Az a fajta munka, amit a restaurátorok és mi végzünk, háttérmunka. Általában nem nagyon ismerik el a tevékenységünket - mondja a rajzoló. Nem panaszképpen, hiszen úgy tűnik, ha semmit nem kapna érte, akkor sem adná fel ezt a munkát.- Szívesen rajzolom a régi tárgyakat, és jobban ismerem azokat, mint a régész. Tudom, az ötvös hol ütött mellé, hol van rajta sérülés, apró kopás... Homola Krisztina 1982-ben - mint gondnok - került a miskolci Herman Ottó Múzeumba. Két lánya miatt úgy gondolta, feladja korábbi munkáját - létesítménytervező volt az LKM-ben. A régészeknek közben állandó problémát jelentett a rajzoltatás. Néhányan tudtak tehetségéről, hiszen a kiállítását az érdeklődők figyelmébe ajánló Kárpáti László művészettörténésszel is egy középiskolába - az építőipariba- járt. így ő készítette el Wolf Mária régész doktorijához szükséges rajzokat.- Az volt az első nagy munkám- meséli. - Utána jött Karos... Ugyanúgy; ahogy a régészek, ő is végig kint van az ásatásokon. Ha nincs sürgősebb dolga, akkor a bontásban is részt vesz. Most különösen sok a munkája, hiszen az M3- as nyomvonalán történő feltárás során sok minden előkerült a fold alól.- Talán segítene a munkámban, ha lenne történelmi előképzettségem. De nincs. Engem elsősorban a műszaki rajzok érdekeltek. Apám is építész volt, ugyan mit láttam volna otthon?! Hogy van szabadkézi tehetségem is, az másodlagos dolog... A régészeti rajzban egy mesterem volt, egy régészprofesszor, aki ideadott nekem egy csomó rajzot, hogy tanuljak belőlük. A technikáról nem beszélt, arra nekem kellett rájönnöm. A legnagyobb elismerés az volt, amikor megcsináltam a tarsolylemezt, megmutattam neki, nem szólt semmit, csak kezet csókolt... Azért persze volt más elismerése is. Egyszer egy arabus tévedt a múzeumba, s nézegette az ásatások során előkerült arab düheinek Karosi rajzok között Fotó: Dobos Klára Homola Krisztina rajza (pénzérmék) rajzait. És nemcsak hogy nézegette, de el is tudta olvasni a feliratot... Aztán meg - szakmai javaslatra - zsűriztetni kezdte a rajzokat, és ’95-ben a Képzőművészeti Alap tagja lett... Sátoraljaújhelyen negyven karosi tábla látható - három temető, háromszáz sír tárgyai. Az elrendezés témakörök szerint alakult. Együtt vannak az ezüst övveretek, a tarsolylemezek, az ezüst lószer- szám-veretek, a kerámiaanyag és a fémek. Hogy hány tárgy? Ázt nem tudja megmondani a rajzoló, hiszen akad olyan tábla, amelyen százhúsz pici, lencse nagyságú pityke- gomb van. így annyiban maradunk, hogy többezer darab. Mindegyik tustechnikával készült, és hogy finomabb legyen a rajz, még szikével is kikaparta . De nemcsak a régészeknek dolgozik, hanem a néprajzosoknak, történészeknek is. A múzeum kiadványaiban is nagyrészt az ő rajzai szerepelnek. Például a tavaly megjelent Miskolc kötet illusztrációit is ő készítette. Jelenleg nincs a rajzasztalán rajzolni való tárgy, de ez napokon beiül megváltozik. Az osz- lári feltárás anyaga van soron.- Gondolom, rengeteg lesz a cseréptöredék, pedig azokat nem annyira szeretem. Legszívesebben ékszereket rajzolok... S hogy nem szeretne-e néha egy-egy apróságot szuvenírként? Hiszen kilószámra vannak a helyszínen?! Azt mondja, nem. Mert ilyenkor az ember nem érzi az értékét, egy tárgy van előtte. A lényeg, hogy a rajz szép legyen. A nyelvtanulás nem nyelvtantanulás A nyelvi érettségi 2004-től érvényes követelményrendszere Budapest (MTI) - A 2004-ben életbe lépő új, kétszintű érettségi vizsgarendszer szerint minden középiskolás tanulónak kötelező lesz egy élő idegen nyelvből érettségiznie. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megbízott szakértői csoport már elkészült az idegen nyelvi vizsga általános követelményeinek tervezetével, az Országos Közoktatási Intézet (OKI) Értékelési és Vizsgaközpontja pedig kidolgozta az angol, illetve a német nyelvi érettségi részletes követelményrendszerét. Az említett dokumentumok - a felzárkózás és a nemzetközi mobilitás segítése céljából - az Európa Tanács ajánlásaiból indulnak ki mind az általános, mind pedig a részletes célok megfogalmazásakor. Minderről Szálkáné Gyapay Márta, középiskolai tanár, az általános idegen nyelvi követelményrendszer, valamint Vándor Judit, az OKI munkatársa, az angol érettségi kimunkálásában részt vevő szakember tájékoztatta az MTI-t. Kommunikatív képesség A szakemberek elmondták: a Közös Európai Nyelvtanulási és Oktatási Irányelvek Rendszere (Common European Framework of reference for language learning and teaching) szerint a korszerű nyelvtudás a pontos és hatékony kommunikáció képességét jelenti írásban és szóban egyaránt. Ez a felfogás - a grammatizáló-fordittató nyelvtanítási módszer helyett - a nyelvi készségek és tevékenységek mellett hangsúlyt helyez a nyelvről, a kultúráról és az idegen országokról szerzett ismeretekre, továbbá a személyiségfejlesztő célokra (nyitottság, tolerancia, önálló nyelvtanulás) is. A szakemberek hangoztatták: a közoktatás 12 évét lezáró nyelvi érettségi vizsga célja a maga összetettségében értelmezett úgynevezett kommunikatív kompetencia mérése. Az új érettségi egyúttal arra is törekszik, hogy a kommunikatív szemléletet erősítve hasson vissza a tanítási-tanulási folyamatra. Kötelező érettségi Szálkáné Gyapay Márta és Vándor Judit egyaránt kijelentették: sajátos és példa nélküli helyzetet eredményezett a középiskolákban az a még ma is érvényben lévő döntés, amely mentesíti az érettségi vizsga letétele alól az állami nyelvvizsgát letett diákokat. A dokumentumok készítői ezért azt javasolják, hogy külső nyelvvizsga a jövőben ne válthassa ki az érettségit. Tananyag és anyagiak . A szakemberek szerint az új érettségi megvalósításának alapfeltételei: megfelelő tantervek, tantárgyak, csoportlétszámok (12-16 fő), illetve óraszámok (középszint eléréséhez mintegy 700, emelt szinthez nagyjából 850-1000 óra) kialakítása, .továbbá a tervszerű és rendszeres tanárképzés és továbbképzés. Megjegyezték: amennyiben az iskolák mindehhez nem kapnak megfelelő anyagi támogatást a fenntartóktól, akkor a kétszintű idegen nyelvi érettségit nem lehet megvalósítani. Az új érettségi kapcsán rámutattak: a két szint közötti különbség a megértendő, illetve megalkotandó szövegek fajtájában, összetettségében, terjedelmében, a feladatok típusában, a nyelvi közlés pontosságában és árnyaltságában mutatkozik meg. Az elgondolás szerint a nyelvi érettség központilag összeállított feladatsorokra épülő írásbeli és szóbeli vizsga lenne. Az országos összemérhetőség érdekében az értékelést ugyancsak egységes útmutatók felhasználásával végeznék. Nyelvvizsga Miskolc (ÉM) - Angol, német, francia és orosz nyelvből alap-, közép- és felsőfokú vizsgára lehet jelentkezni február 15-ig a Miskolci Egyetemen. A vizsgákat március 17-22. között tartják. Felvilágosítást a 360-155-ös telefonszámon kérhetnek az érdeklődők. Honismeret Kazincbarcika (ÉM) - Honismereti konferenciát rendez március 27-én - immár harmadik alkalommal - a kazincbarcikai Dózsa György Úti Általános Iskola. A rendezvény keretében szeretnék megismertetni a résztvevőkkel az iskola által kezdeményezett Honismeret-életmód című tanítási programot. Bemutatkoznak a Dózsa Műhely módszertani munkájához csatlakozó Borsodi Kooperatív Iskolák szakmai műhelyei és kiállítás nyílik a program során készített tanulói munkákból. A konferenciára jelentkezni a 48/310-499-es telefonszámon, illetve levélben, a következő címen lehet: Kissné Király Piroska, 3700 Kazincbarcika, Dózsa György út 39. Iskolabál Miskolc (ÉM) - Iskolabált rendez a Földes Ferenc Gimnázium február 8-án, szombaton este 6 órától a miskolci Városi Sportcsarnokban- Belépés csak számozott meghívóval lehetséges, amelyet a Földes Ferenc Gimnáziumban vásárolhatnak meg az érdeklődők. Mohácsi busójárás Mohács (MTI) - Farsangvasárnapon, február 9-én tartják Mohácson a busójárást, a baranyai horvátok messzefóldön híres népünnepélyét. A szomszédos szláv népek körében másutt is őrzött télűző, tavaszváró vigasság - horvát nevén a Poklada — a Duna parti város egyik legnevezetesebb eseménye. Különleges látványossága - a faálarcos, birkabőr bundás maskarások felvonulása - távoli tájakról és külföldről is sok érdeklődőt vonz Mohácsra. A busójárást, mint mindig az idén is a húsvétot megelőző hetedik vasárnapon, a farsangfarkán tartják számos kulturális programmal körítve. Mohács lakóit és az odasereglő vendégeket már reggel zenés-táncos műsorral köszönti a Zora tánc- együttes, s a főutcán népi iparosok portékáiból lehet válogatni. A művelődési központban nemzetiségi néptáncbemutatót tartanak, s a vendégek a főtéri szabadtéri táncházban is megtanulhatják a baranyai sokácok sodró ritmusú körtáncának, a kólónak a lépéseit. Kora délután felidézik a busójáráshoz kötődő horvát legendát, amely szerint a mohácsi sokácok ősei a túl- parti szigeten lévő búvóhelyeikről csónakokkal keltek át a Dunán, hogy rajtaüssenek a várost megszálló babonás törökökön, akik fejvesztve menekültek az ijesztő álarcok és borzas bundák mögé rejtőzött busók elől. Az őseiktől öröklött maskarákba öltözött busók délután kettőkor gyülekeznek a Kóló téren, s onnan indul majd a hangos, vidám felvonulás a főtérre, s vissza a Duna partra. A városháza erkélyéről népdalénekesek is szórakoztatják a közönséget, majd alkonytájban meggyújtják a főtéren rakott máglyát, s a lángok közé vetik a kimúlt telet jelképező koporsót. Továbbtanulóknak Szerencs (ÉM) - Gimnáziumi rendészeti tagozatú osztályt indítanak ez év szeptemberétől, a szerencsi Bocskai István Gimnázium és Szakközépiskolában az Országos Rendőr-főkapitányság engedélyével, a megyei és városi kapitányság segítségével. Ez a képzési forma gimnáziumi jellegéből adódóan elsősorban egyetemre és főiskolára készíti fel a diákokat, de a szakmai tárgyak főként az egyetemek jogi karára, az Államigazgatási Főiskolára, a Rendőrtiszti Főiskolára adnak előképzettséget. Felvételi vizsga nincs, de legalább négyes tanulmányi eredményt el kell érni a jelentkezőknek. Bővebb felvilágosítást a 47/362-533-as telefonszámon kérhetnek az érdeklődők í J
