Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-19 / 42. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Helyi Hírek 1997. Február 19-, Szerda A szendrői városháza híreiből Szendrő (ÉM - BGY) - Németországban járt a közelmúltban Mester Árpád, Szendrő pol­gármestere Úrvári Sándor - a Belügyminisz­térium Bódva-völgyéből elszármazott főtaná­csosa - és Hatvani Zoltán országgyűlési kép­viselő - a megyei közgyűlés alelnöke - társa­ságában. A testvérvárosi kapcsolatok felvéte­léről tárgyaltak a bajor Eichstätt főpolgár­mesterével. A szendrőiek látogatását a Mün­chen közelében lévő kisváros vezetése márci­usban viszonozza. Ekkor a tárgyalások ered­ményeként akár a konkrét szerződést is aláír­hatják majd. Döntöttek a tiszteletdíjakról A szendrői képviselő-testület legutóbbi ülésén döntöttek a szenátorok a bizottsági tagok, a bizottsági alelnökök és az alpolgármester tiszteletdíjának ügyében. A testület egyúttal megállapította a köztisztviselői illetményala­pot, a saját gépjármű hivatalos célú használa­tára vonatkozó előírásokat és a polgármester, valamint a jegyző munkabérét is. Leszerelik a közkutakat A Bódva-völgyi településen lévő közkifolyók, közkutak már évek óta komoly gondot okoz­nak és tetemes többletkiadást jelentenek az önkormányzatnak. Bár megyénk legújabb vá­rosában a vezetékes ivóvízhálózat teljesen ki­épült és a lakások nagy része rácsatlakozott ugyan a hálózatra, azonban még mindig szá­mottevő a közkutak vízfogyasztása. A képvi­selő-testület ezért úgy határozott, hogy felmé­rést készíttet és az indokolatlanul használt közkutakat leszerelteti. Ettől a lépéstől csak­nem egymillió forintos megtakarítást remél­nek évente. _Ém-portré A tejcsarnokos Alsózsolca (ÉM - SZA) - Nagy Barnánéék családja mindig gazdálkodással foglal­kozott. Mint mondja, ez már a vérükben van. így amikor férjhez ment, nem kel­lett megtanulnia az ezzel járó munkát. Alsózsolcán már korábban is volt tejbegyűjtő. Öt évvel ezelőtt szerződést ajánlott számára a miskolci tejipar: nyisson csarnokot. Mivel nekik maguknak is volt - és most is van - te­henük, nem mondott nemet. Manapság egyre többen veszik igénybe szolgáltatását. Talán azért, mert nem csak minőségében jobb a házi tej, hanem az ára miatt is kedvezőbb. Akad olyan kuncsaft, aki már a kisbabájának is innen viszi az inni­valót. Nagy Bamáné szavaiból kiderül: bár so­kan hozzák kis kannájukat, hogy megtöltse, már kevesebben adják be tehenük tejét. Igyekszik mindenki háznál eladni, s csak az a mennyiség kerül a csarnokba, ami már fölös­legként a termelőknél megmarad. A csamokos családja is imádja a tejet, s szinte meg sem kottyan a napi három liter a konyhában. Ő maga jól lehűtve szereti. Szabadideje csak a csarnokban van, ami­kor várja a hozzá betérőket. Olyankor olvas és rejtvényt fejt. A munka után este már alig várja, hogy - ha nem is tejben-vajban, de - megfürödjön és lefeküdjön pihenni. Autóval mehetnek a hegy gyomráig Részben saját forrásból fedezi az útfelújítást a tokaji önkormányzat Megkezdi a kistokaji városrész sa­ját fenntartású, leromlott állapotú útjainak felújítását pályázati pén­zekből és önkormányzati forrásból a tokaji helyhatóság. E területen még szilárd burkolat nélküli utcá­kat is lehet találni. A portalanított- nak minősíthető felület kialakítása tízmilliós beruházást igényel, ezért ez a program csak néhány év alatt valósítható meg. A mostani, nagyszabású útfelújítási program keretében a város a vasút­állomással szemben lévő, egyre in­kább idegenforgalmi látványosság­nak számító pincesor előtti utat is rendbe teszi. Azt szeretnék elérni, hogy az autóval érkező turisták is , könnyen a hegy gyomrában rejtőz­ködő boroshordók közelébe jut­hassanak. Fotó: Puskár Tibor Mezőcsáton is vetik majd a vályogot Mezőcsát (ÉM - CSKA) - Vályog­vetési és lakásépítési program beindítására készül Mezőcsá­ton is a Phralipe Független Ci­gány Szervezet. Barna Gyula, a mezőcsáti Phrali- pe-elnök lapunk érdeklődésére el­mondta: közel 1300 roma él a vá­rosban. Nagy részük munkanélkü­li, s vannak, akiknek lakásuk sincs. Ezért szeretnék több telepü­lés után itt is beindítani a vályog­vetési programot. Ennek támogatá­sára elsősorban a Soros alapítvány­hoz benyújtott pályázatukon re­mélnek pénzt. A programhoz szükséges terü­letet a városi önkormányzattól kérnék: itt bárki vethetné a saját lakása felépítéséhez szükséges vályogot. Az elsődleges számítá­sok szerint húsz-huszonöt család­nak lenne szüksége a lakáshely­zete rendezésére a településen. A vályogtéglát árusítanák is, ez ti­zenöt ember napi megélhetését biztosítaná. A helybéli cigányság életét ja­víthatná egy másik program is: kosárfonó tanfolyamra készülnek. Vannak ugyanis néhányan, akik ismerik e hagyományos mesterség minden fogását. A Phralipe a gye­rekekre gondolva azért is pályá­zik, hogy a telepen játszóteret építhessenek - számolt be róla Barna Gyula, mezőcsáti Phralipe- vezető. Rozsnyó díszpolgára lett Magda Gábor Szerencs (ÉM - PT) - Rozsnyó díszpolgára lett a napokban Magda Gábor szerencsi polgármester. A kitüntető címet Szerencs test­vérvárosában vehette át Mátyus István ottani polgármestertől. Az indoklásban elhangzott: ezzel szeretnék elismerni Magda Gá­bor érdemeit, amelyeket a két te­lepülés közötti testvérvárosi kap­csolat megteremtésében, folya­matosan fenntartásában tanúsí­tott. Az idei volt egyébként az el­ső eset, hogy a szlovákiai város­ban a magyarországi közélet egy reprezentánsának ítélték meg a díszpolgári oklevelet és a vele já­ró kristályvázát. Peren kívül egyezkednének az ügyeletért A jogszabály a külön orvosi rendelő kialakítását írja elő Tiszalúc (ÉM - PT) - Kész a pe­ren kívüli megoldás keresésére a tiszalúci önkormányzat. Az idén hatályba lépett törvénymó­dosítás szerint az orvosi ügyelet fel­adatkörének ellátására - külön er­re a célra létrehozott és felszerelt - rendelőt kell biztosítaniuk az ön- kormányzatoknak. A néhány év óta kialakított és működőképesnek bi­zonyult eddigi gyakorlat körülmé­nyei azonban az új követelmény­rendszernek nem felelnek meg. A régi szisztéma úgy működött, hogy az egy ügyelethez tartozók eseté­ben mindig ott állt a betegek ren­delkezésére a szolgáltatás, ahol az éppen ügyeletes orvos lakott, illet­ve dolgozott. E régi rendszer meg­tartása érdekében a tiszalúci ön- kormányzat bírósági eljárás kezde­ményezését fontolgatja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal (ÁNTSZ) szemben. Kovács Pál képviselő - házior­vos - szerint azonban e peres eljá­rás nem kecsegtet kedvező ered­ménnyel. Jobb lenne, ha a mindkét fél számára elfogadható kompro­misszumos megoldás keresését vá­lasztaná a település. Hosszú vita után a képviselő-testület úgy hatá­rozott, hogy a bírósági per tárgya­lását megelőzően Nánássy Miidós polgármester a megyei ANTSZ-szel való egyeztető tárgyalással bízza meg a törvényi szabályozás okozta feszültségek feloldása érdekében. Megszabadulnának a feljövő víztől Bánréve (ÉM - SZA) - Csapadék- és vízelvezető rendszert kíván épí­teni még az idén az önkormányzat. Ezt az indokolja, hogy Bánréve a Sajó árterében fekszik, ezért gyak­ran okoz gondot a vízszint emelke­dése. Csapadékos időben a házak pincéjében is feltör a víz. A beruhá­zással a településnek mintegy két­harmad része szabadulna meg a nem kívánt víztől. A kalkulált költ­ség 15 millió forint, melyre pályá­zatot nyújtanának be az érintettek, köztük magánszemélyek, a terme­lőszövetkezet, s az önkormányzat. Gépkocsit remélnek az idősek Dédestapolcsány (ÉM - SZN) - Eddig nem sikerült autót szerezni a dédestapolcsányi új idősek otthona számára. A jelentkezők között pedig szinte mozgásképtelen emberek is vannak, akik rosszabb esetben a te­lepülés 3 kilométerre levő túlsó vé­géből járnának be az otthonba na­ponta. Már a létesítmény beindítá­sát is főként pályázaton nyert összegből sikerült elérni, esetleg ke­véske pénzt fordíthat az önkor­mányzat egy olcsó gépkocsi beszer­zésére, amellyel az ellátottakat szál­lítanák reggel és este. A Máltai Sze­retetszolgálat sajnos nem tudott se­gíteni az ügyben, ezért átmenetileg kölcsönkérni kényszerülnek a szoci­ális otthon mentő gépkocsiját, ám az ideális megoldást abban látják - s ezügyben várják a segítő szándékú jelentkezőket -, ha sikerül olcsón hozzájutniuk egy használt, 8 szemé­lyes mikrobuszhoz, akár magánsze­mélytől, akár cégtől, intézménytől. Gépeket vettek a földprogramhoz Tömör (ÉM - SZA) - A Népjóléti Minisztérium szociális íöldprog- ramjának keretén belül pályázott fejlesztésre Tömör, Szakácsi, Irota és Hegymeg. Ennek folytán vásá­rolt a négy község az elmúlt év vé­gén 1 millió 300 ezer forintért kü­lönböző gazdasági eszközöket, töb­bek között vetőgépet, illetve talaj­megművelő eszközöket. Bővítették a kuratóriumot Sajószentpéter (ÉM) - A Sajó- szentpéter Biztonságáért Alapít­vány legutóbbi kuratóriumi ülésén döntöttek a kuratórium tagságá­nak bővítéséről. így Kalász László elnök, Borsos János alapító tag, Újlaki Béla, Zsíros Sándor és Faze­kas Ferenc mellé megválasztották Dömyei Györgyöt és Nagy Imrét. Verés, kábítószer, könnyek... Cs. Kelemen Andrea Egy lány, aki a tizennégyhez még közelebb van, mint a nagykorúsághoz. Állt már kint az utcán önmagát árulva, máskor a radiátorhoz bilin­cselve verték a futtatói, több­ször volt öngyilkossági kísér­lete, eladták, megvették, s most flegma mosollyal a szája körül kijelenti: ha anyja kezet emelne rá - visszaütne.... Anya és lánya csak jó, idő múltán álltak rá a közös beszélgetésre.- Nem bírom már tovább - kezdi az anya -, folyton jönnek a telefonok, fenyegetnek minket, hogy megölnek. Miért? Hát a lá­nyom miatt. Belekerült egy ördögi körbe, ahonnan nincs menekvés. Aggódom érte, féltem, de ő nincs tekintettel senkire. A családjára semmiképp... Pisztoly, szamuráj kard,- Hogy mikor kezdődött az egész?- morfondíroz a szép szemű kis­lány. Legalábbis kora szerint még kislány. - Nem is tudom. Először elcsaltak Pestre, azzal, hogy ott majd sok pénzem lesz. Akkor még nem gondoltam semmi rosszra. A férfi, akivel elmentem, nem mondta, hogy az utcára kell majd kiállnom. Aztán kiderült, hogy még ennivalóra sem futja. Akkor csak arról volt szó, hogy néhány napra kiállók, vagyis árulom a testemet, hogy tudjunk mit enni. Aztán kint kellett maradnom. Fe­nyegettek, megvertek. Többen laktunk egy lakásban. Egy napon kiderült: eladtak négy férfinak, Nógrád megyébe. Felvágtam az ereimet - mutatja az alig behe­gedt sebeket -, nem akartam töb­bé az utcára menni. Mégsem kerülte el sem Nógrá- dot, sem az út szélét.- Jött a kamionsor, ahol napi tizennyolc-húszezer forintot ke­restem. Csakhogy egy idő után ez kevés lett nekik. A radiátorcsőhöz bilincseltek, úgy rugdostak, gumi­bottal vertek. A fagyasztószek­rénybe akartak betenni, s minél jobban sírtam, annál jobban ütöt­tek. Tőlük kaptam először Ex- tasyt vagy ritkábban port: kábító­szert. Akkor tovább fenn tudtam maradni, s jobban bírtam a mun­kát. A férfiaknak, vagyis a futta­tóimnak mindenük megvolt. Pisz­toly, kábítószer, szamurájkard. Azt csináltak velem, amit akar­tak. Aztán egy rendőrségi igazol­tatás során kiderült, hogy köröz­nek (az anya köröztette eltűnt lá­nyát). Intézetbe vittek a rendőrök. Hazaszöktem. Pár hetet most ugrunk a tör­ténetben.- Megjelent a lakásunkon né­hány ismerős férfi, s újra elmen­tem velük. Hittem nekik, hogy jó életem lesz, de megint csak az ut­cán találtam magam, Pesten. Idő­ről időre megvertek minket, lá­nyokat. Kevesellték a pénzt, pe­dig az utolsó fillérig leadtam min­dent. Végül az egyik kuncsaftom segítségével sikerült megszök­nöm. Újra hazajöttem. „Az én életem”- Orvoshoz vittem a lányomat, hi­szen idegileg teljesen kikészült - veszi át a szót az anya. - Be is utalták egy kórházba, de nem akar bemenni. Pedig szerintem ez lenne az egyetlen megoldás. De hát ő teljesen elzárkózik minden segítségtől, minden jó tanácstól - mutat sírva a mindezen csak mo­solygó lányra.- Nekem nem kell semmiféle segítség - vág közbe a lány -, hagyjanak engem békén!- Nem látod, hogy édesanyád szenved miattad, érted? - próbál­kozom.- Most mit csináljak vele?! Ha sír, hát sír. Azt csinálok, amit én akarok. Hagyjon nekem békét! Azt akarom, hogy legyen elég pénzem, és kész.- Szerinted csak így lehet pénzt keresni?- Nem, még egyszer az utcára nem megyek, de akkor is jól aka­rok élni. Tanulni akarok, mert csak nyolc általánosom van. De nem itthon. Visszamegyek Pest­re, egy férfihoz. Akár engednek, akár nem. Jobb, ha nem tarta­nak vissza. Ha valaki kezet emel rám, most már visszaadom. Ha az anyámról van szó, akkor is...- Nem vagy te még túl fiatal ehhez az élethez?- Nem. Az én életem. Ami ed­dig történt velem, azt is túlél­tem. Nem is értem, miért sír az anyám.- Szereted őt egyáltalán?- Erről nincs mit mondanom. Lehet, hogy ha majd felnőtt le­szek, akkor mindent megbánok. De most jól van ez így, ahogy van. A kőszívű lány- Én már mindent megpróbál­tam. Intézetet, orvosi kezelést. Nem segített semmi. A lányom­nak kőből van a szíve. Nincs te­kintettel arra se, hogy a családja rettegésben él. Naponta fenye­getnek minket, féltem a kisgye­reket is, aki még itthon van. Én az egész életemet becsületben dolgoztam le. Mit csináljak a lá­nyommal? Üssem agyon? Egy­szer azt telefonálta haza Pestről, ha nem vonom vissza a körözést ellene, elvágja a torkomat! - az anya hangja hangos zokogásba fullad. A lány csak rendületlenül rág­ja tovább a rágóját. Aztán elunja ezt a drámát. Távozás előtt oda­veti:- Hagyjon nekem békét min­denki!

Next

/
Thumbnails
Contents