Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-12 / 36. szám

Rejtvény . «siasss*»! «mm« A rejtvény vízszintes 1. és füg­gőleges 1. sz. soraiban John Up­dike amerikai író Az élet alko­nyán c. új novellakötetéből olvas­hatunk részletet. VÍZSZINTES: 7. Az a kellemetlen lelkiállapot amelyben semmi sem köti le az ember figyelmét, érdeklődését. 13. Lakat. 14- Néhányan. 16. Szán­dékozó. 17. Zenekarral kísért ma­gánének. 21. ...tarda, a túzok tu­dományos neve. 22. Egyre lazáb­bá váló. 24. Minőségileg jobbá vá­lik. 26. Távol-keleti táblajáték. 27. Nem mögé. 28. Erdei fákon élő, bozontos farkú, barnásvörös szőrű kis rágcsáló állat. 29. Nagy folyó Oroszországban. 30. Tüzet szüntet. 32. ...hír, rossz, lesújtó hír. 34- Deszkából, más lemezekből készült hasáb vagy kocka alakú tartó áru szállítására, tárolására. 36. Szintén ne. 37. A gólyával rokon, nála na­gyobb testű, kopasz fejű afrikai dögevő madár. 39. Távol-keleti félsziget. 41. Aludttejből (túróvá, sajttá feldolgozás során) kiváló híg savanykás folyadék. 43. Fejlődési irányzat. 45. Rendfokozat, hiva­tali beosztás. 46. Ellenértéket meg­állapító. 48. Ujjongva ünnepli. 50. Kettős betű. 51. Olimpiai bajnok birkózó (... András). 53. Finom ro­vátkák sorozata. 54- Tenger an­golul. 55. ... baba, nagysikerű ja­pán film címe. 57. Ez a díj minden filmművész álma. 59. ... Taylor, amerikai filmcsillag. 61. Személyes névmás. 62. Pincében a hordók alá helyezett talapzat. 63. Könyvet for­gató. 65. Tizenkét hónapos. 67. ... John, világsikerű angol popéne­kes, zeneszerző, zongorista. 69. Sár­gászöld színű. 70. Idegen női név. 72. Messzeség. 74- Nem fölé. 75. ... cső, a mikroszkóp régi neve. FÜGGŐLEGES: 1. A megfejtés befejező része. (Zárt betűk: M, G, Sz, A.) 2. Dalmáci­ái kikötőváros Zadar régi neve. 3. Gyanúsítottnak a nyomozó ható­ság által személyes szabadságától való ideiglenes megfosztása. 4. Opus, röv. 5. Fogaival folyamato­san apróra daraboló. 6. Portéka. 8. Nátrium vegyjele. 9. Juhok istál­lója. 10. A font harmincketted ré­sze. 11. A koordinátarendszer kez­dőpontja. 12. Ebben a városunk­ban található a Hansági Múzeum. 15. Testrész. 18. Falu Belső-Ázsi- ában és a Kaukázusban, eredetileg a nomád török népek sátortábora. 20. Ócskává válik, kopik. 23. Könnyelmű, csak szórakozni szere­tő és üresfejű személy. 25. Kisázsi- ai eredetű szőnyeg. 28. Változatos fényhatású, hullámos mintázatú se­lyemszövet. 29. Őrlemény. 31. Shakespeare királya. 33. Pusztít. 35. Becézett női név. 37. Filmszín­ház. 38. ... man, a tornász és ugró csoportoknak az a tagja, aki a gú­lát legalul tartja. 40. Táplálkoz­na. 42. Egyik megyénkből szárma­zik. 44. Hónapnév, röv. 47. Az át­lagosnál jobb értelmi képességű, eszes. 49. Svájci mondabeli hős (... Vilmos). 52. Kuruc brigadé- ros volt (... Ta­más). 54. Vé­kony hajlékony anyagból ké­szült hosszú, keskeny csík. 56. Kozmetikai márka. 58. For­gótáras pisztoly, revolver. 60. Ritka férfinév. 62. Kertet ásó­val művelné. 63. Ónnal be­von. 64. Takar­mány tartósítá­sára való, lég­mentesen zár­ható nagy tar­tály, verem. 66. Ken, betűi ke­verve. 68. Vé­delmező. 71. Y. R. 73. Holnap része!!! Készítette: Varga István A megfejtést 1997. március 1-ig kérjük el­juttatni a Szó- Kép szerkesztő­ségébe. A he­lyes megfejtők között 3 darab 500 forintos könyvutalványt sorsolunk ki. Múlt havi rejtvényünk helyes megfejtése: „A család története volt Melchiades előadásában a leg­apróbb részletekig.” Rejtvényünk­re a három megyéből, de még Bu­dapestről is több mint háromszáz megfejtés érkezett. A nyertesek: Kiss Bertalanná, Gyüre, Szabadság u. 54-, Mészáros Tamás, Miskolc, Kuruc u. 81., Kádár Mihályné, Püspökladány, Batthiány u. l9. A nyereményeket postán küldjük el. Még néhány nap, és a Szó-Kép szer­kesztősége a három megyeszékhelyen ismét megrendezi a csereberét. Januári szá­munkban beszámoltunk az első találkozó sikeré­ről, arról, hogy a legtöbben Debrecenben ajánlották fel cserére kultúrcikkeiket, de Miskolcon és Nyíregyházán is szép számmal akadtak érdeklődők. Ez a kezdet tehát egyáltalán nem volt nehéz, s reméljük, a folytatás még jobb lesz. Ezentúl a cserebe­réket a Szó-Kép szerdai megjelenését követő hétvégén rendezzük a megismert helyszíneken. Változatlanul érvényes kedvezményes ak­ciónk, amellyel 15 szóig 100 forintért fogadjuk a cserére szánt vagy keresett tárgyakat ismertető hirdetéseket. Várjuk tehát olvasóinkat könyveikkel, CD-ikkel, kazettáikkal, le­mezeikkel, folyóirataikkal, képeslapjaikkal, bélyeg- és szalvétagyűj­teményükkel, posztereikkel és a témakörbe illő csecsebecséikkel. Nyíregyházán február 15-én, szombaton 10-12 óra között a megyei könyvtár előterében (Szabadság tér 2.), Debrecenben ugyanaznap 15-17 óra között a Hajdú-bihari Napló szerkesztőségében (Dósa ná­dor tér 10.), Miskolcon pedig február 16-án, vasárnap 10-12 óra kö­zött a Calypso kisvendéglő különtermében (Városház tér 7.) <UP ♦ KERESEM Herpay Gábor könyveit megvé­felre vagy cserére. Telefon: (52)323-263. *459562/lK* ♦ MEGVÁSÁROLNÁM Kodály Zoltán, Váló­gatott biciniumok. Telefon: (52)311-255, 17.00 óra után. *460707/lK* ♦ KERESEM Gordon: Orvosdoktor, Smith: »MM Napmadár, Segal és Amanda Quick könyve­it megvételre is. Telefon: (52)343-102 O0I *461464/1K* ♦ KÍNÁLOM a HVG teljes évfolyamait 1989­m m tői könyvekért cserébe. Telefon (52)424 298 vagy a szombati debreceni börzén. *461572 m /K* WW A Szó-Kép következő száma március 12-én je­M m7m lenik meg, várjuk hirdetéseiket. ' Halasz Margit ÍO cl ■ ■■■■ ■ u ■ ■■■ E (Z <u K ­C o ■■■ J2 E ■ ■■ O) o ■Q E O C£ Te is dzsungelharcos leszel, mondja az igazgató, ha így haladsz, egész nyugodtan letagadhatsz öt évet, mindenki­nek ezt mondja, aki bukott vagy ilyesmi. Engem külön ültettek hátra, hogy ne zavarjam az osztályt, ír­nom sem kell, általában úgy te­szek, mint aki alszik, de közben fi­gyelek, hátulról minden jobban látszik, a dogáim simán kettesek meg ilyesmi. Vagy olvasok, Robinsont, egy hétig betart, aztán újrakezdem, kedden mindig hajótörés, csütör­tökön Péntek, marha jó fej, bírom a dumáját, az tetszik, amikor egy­más mellé írja, hogy mi a jó és mi a rossz az életében, én is csinálok néha ilyesmit, a rossz is lehet jó. Az osztály fele naikit meg adi- daszt hord, én cipőt meg Robin­sont, engem nem érdekel a már­ka, ha fekszem a padban, csak a lábakat látom, és ültetés után a cipőből találom ki, hogy ki kicso­da, csak egyszer tévedtem, egy tor­zión vágott át, pedig cipő engem még soha, nagyon berágtam rá, a kis kriptaszökevényre, akié. Másnap vadonatúj naiki a lá­bán, harmincnyolcas lehet, na, gondolom, pihi!, se!, tartozom egy átveréssel, de most azonnal, hogy megemlegesd, nyugi, mondom, Robinson is négy évig várt, hogy kenyeret süthessen. Dönci, a másik osztályból, negyvenes csukában jár, az apjáé volt, otthagyta őket, meg a lyu­kas cipőjét, így van neki most két számmal nagyobb, Dönci három hét múlva ballag, nekem még egy teljes év Robinson. Tornából mindkettőnk fel­mentve, nyelvből is, Dönci hátul ül, az osztályon kívül, szünetben jókat dumálunk, én Robinsonról, ő Tomszójerről, az a kedvence. Az osztályban olvasok, Robin­son naplója, csak úgy futok a so­rok között, szemembe süt a nap, az osztály lent tornázik, a padba fekszem, üres széklábak, akkor lá­tom meg a torziont a kis kripta­szökevény padjában, oldalról süti a nap. Dönci ballagására gondolok, és felkelek, nyúlok a padba érte, az ajtó kinyílik, magától, jól megijedek, a huzat!, megint nyú­lok, megfogom, súlya semmi, csak a jó meleg, még csak kedd van? Hazaviszem a torziont, a hát­só ajtón lógok ki, ott is jövök be, a ballagás napján adom oda ne­ki, egy perccel se előbb, gondo­lom, és folytatom a Robinsont. Háromnapos balhé a suliban, nem tudok semmit, egyszer men­tem haza az ellenőrzőért, mon­dom, senki sem gyanakszik, az igazgató furcsán néz rám, minden­nap üzen nekem valami baromsá­got, nem értem. Dönci cipője az utolsó héten szétmegy, mondom, nem kell egy csuka?, mondja, mennyi­ért?, kétszáz, mondom, hogy mégse ingyen, mert az nem esne jól neki, a bal­lagás után fizet, mondom, jó. Holnap ballagás, mondja Dönci, én nem bí­rom kivárni, és felhúzza a cipőt, harmincnyolcas?, kérdezi, har­mincnyolcas, mondom, és kint villámlik, elkezd szakadni az eső. Döncivel sétálunk a viharban, ő akarja, nem rontom el a kedvét, bőrig ázunk, a: új cipő is, kezem­ben Robinson, majdnem vége, lesz ideje száradni egész nyáron, este egymás mellé írom, hogy mi a jó és mi a rossz az életemben, a jó is lehet rossz. Dönci boldog, mert ballag, az én fehér ingem van rajta, kétszer visszahajtva az ujja, előttem megy a suliba, nem szólok neki, a ci­pőjét nézi. A portán a kis kriptaszöke­vény meg az igazgató, Dönci t előttem kapcsolják le, leveszik ró­la a cipőt, kap helyette egy szét­taposott barnát. Engemet fel az igazgatóiba, ad­jam vissza a pénzt!, kinek?, mit?, kérdezem, Dönci már sehol, a pénzért mindent?, kérdezi az igaz­gató, ott van a fiatalkorúak bör­töne, Tököjj, mondja vagy vala­mi ilyesmit. Nagy dzsungelharcos leszel, ha leszel, mondja, ha így haladsz, korkedvezménnyel börtön, min­denkinek ezt mondja, aki bukott vagy ilyesmi... NÁLUNK tíz éve minden az ab­lak körül forog, mondja apu, és igaza van, nálunk anyu kétheten­te ablakot pucol, nagy, háromszár­nyas, faltól falig ablakokat, ha le­pattan egy darab festék a keretről, újrafesti, azt mondja, az ablak ér­demel a legtöbb becsületet a la­kásban, mert azon jön be a friss levegő, és igaza van, mert itt fenn, a tizediken már jó a levegő. ANYU kacsákat, csirkéket kopaszt és csomagol, mikor minek van szezonja, tíz éve ugyanott, és ha hazajön, rögtön az ablakhoz megy, mert hiába fürdik meg bent, azt mondja, itthon is érzi a kacsaszagot, mi nem érezzük, apu szerint anyunak az orrában van a sok ezer kacsa, legjobb lenne, ha elmenne máshová dolgozni, de hova?, kérdezi anyu, takarítani?, igen, feleli apu, ablakmosónak, ott egész nap huzatban lehetnél, úgy, mint én a buszon, napi tizen- két-tizennégy óra forgalomban bunkó autósok között, akiknek már a busz se szent, neki sem könnyű. APU eső után a legidegesebb, mert akkor egész nap ázott ember­szagot kell szagolnia, a buszabla­kot kénytelen lehúzni egy kicsit, hevág az eső, a bal lábán a nad­rág kékebb ilyenkor, úgy jön ha­za, mert vizes, tönkreteszi a füle­met a huzat, mondja, és becsukja az ablakot. ANYU most már télen is hu­zatot akar, régebben csak nyáron, ezért vártam nagyon az iskolát, most minden évszakban a huzat, mert egyre rosszabb a szíve, a sok kacsa meg a csirke, mondja, ful­lad, apu szívja a fogát, és azt feleli, miért nincs erről az egész szívügyről doku- ment, hogy tényleg a szí­ve, a szívet gyógyszer gyó­gyítja, a hülyeséget semmi, csukja be az ablakot és menjen orvoshoz, anyu persze nem megy, mit tud egy orvos, amit ő nem?, kérdezi, és beáll a huzat közepébe, az kell, hogy ki­nyissam a másik két szárnyat is?, fenyegetőzik. APU nem felel, a fogát szív­ja, anyuval nem érdemes kezdeni, inkább télikabátot ad rám, ő is felveszi a magáét, és így nézzük a tévét, hűvös az egész lakás, apu a fülét fogja, fáj neki, anyu ablakot pucol a mínusz húszban, aztán el­megy dolgozni, a tévében ablak- tisztító reklám, apu felugrik a fo­telból, mar a sajat tevejeben sincs az embernek nyugta!, sziszegi, hatezret visz ki a huzat havonta, és kalapácsot vesz a kezébe, csak­úgy vacog az ablaküveg, szeren­csére nem törik ki a nagy faltól falig ablak, apu beszegezi. ANYU sok mindenre képes, tudjuk jól apuval, félek, hogy ki­szedi valahogy a szegeket, és dü­hében nemcsak egy szárnyat, de tényleg mind a hármat kinyitja sarkig, ahogy ígérte, akkor pedig nálunk mindent kirepít a huzat. ÉS nálatok?... Halász Margit

Next

/
Thumbnails
Contents