Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-11 / 35. szám

Farsang '135204/1H' Az Eszak-Magyarország megyei napilap az Itt-Hon Abaúji szerkesztőségében megvásárolható, illetve előfizethető. Várjuk továbbá szerkesztőségünkbe új árusheiyek jelentkezései is. SZIKSZÓ, KÁLVIN TÉR 25. Telefon, fax., üzenetrögzítő: 46/396-174. Munkanapokon nyitva: 7-16 óráig. PECSENYE GYULA PECSENYE GYULÁNÉ és kislányuk ANGÉLA Encs születésnapotok alkalmából sok boldogságot kívánunk Szemeréről Nagyi és nagyapa 0135972/1H* j Fogadóórák Mester Árpád, Szendró polgármestere az álta­lános ügyfélfogadási napokon tart fogadóórát a hivatalban, azaz: hétfőn du. 1 órától du. 4 órá­ig, szerdán de. 8 órától du. 4, pénteken pedig de. 8 órától déli 12 óráig. Ugyan keddi és csütörtö­ki napokon hivatalosan nincs általános ügyfél- fogadás, de a gyakorlatban egyetlen ügyfél sem távozik meghallgatás nélkül. Sohajda Sándor, Abaújszántó polgármestere az általános ügyfélfogadási napokon tart fogadóó­rát a hivatalban, azaz: hétfő és szerdai napokon de. 8 órától du. 4 óráig, pénteken de. 8 órától du. 1 óráig. MŰSZAKI VI1SGAZTATAS Személygépkocsi 5 000 Ft Tehergépkocsi (3,5 tonna alatt) 5 700 Ft AUTOS BÁZIS Forró, Fő út 188. Tel.: 46/386-386, 387-045. ZÖLDKÁRTYA SORON KÍVÜL! „Maszkát ölt ma apraja-nagyja Szekéren járnak erre, meg arra, indul a bárgyú, malacpofájú, kosfejű, bakfejű, oroszlánszájú, agyaras, madaras, kalapos, szamaras. ‘ Minden házba beköszönt. Győzze csak a háznak népe felaggatni a kéménybe a jó kívánságözönt.” Gyárfás Endre: Farsangi népszokások Alsóvadász (ÉM) - A farsang vízkereszt nap­jától (január 6-tól) hamvazószerdáig tart. Ma­ga a szó a bajor-osztrák eredetű „vaschang” szó­ból ered. A farsangi szokások elterjedése Ma­gyarországon a középkorra tehető, a királyi ud­varban az itáliai, a városi polgárság és a falu­si lakosság körében pedig a német hagyomá­nyok hatására. A farsang legjellemzőbb eseménye a mi vi­dékünkön a vidám álarcos, jelmezes bál, felvo­nulás. Óvodások, iskolások, különböző szerve­zetek rendeznek ilyen bálokat, felvonulásokat saját örömükre vagy jótékonysági céllal, ahol a felnőttek rendezvényeinek bevételét valamilyen intézmény, közösség támogatására fordítják. Alsóvadászon az iskola javára február 15- én, az óvodásokért április 12-én rendeznek jó­tékonysági páros bált a szülők. Minden jelent­kezőt szívesen látnak a szervezők. Jegyek az óvodában és az iskolában igényelhetők. A szer­vezők kérnek mindenkit, aki szívén viseli a gyermekek fejlődését és tud segíteni bármilyen csekély adománnyal, részvételével, az tegye meg, jöjjön el mindkét rendezvényre. F. KISS JOZSEFNÉNAK Szalaszendre 56. születésnapja alkalmából sok boldogságot kíván férje és a gyerekek. A Szikszói REFORMÁTUS TEMPLOM megmentésére alakult | SZÍRT Alapítvány adományként | várja az Ön jövedelemadójának 1%-át adószámunk: 1840 43399-1-05, illetve egyéb adományait bankszámlánkra: 11734190-24043948. Segítségét köszönjük! Látogassa meg 600 ÉVES GÓTIKUS templomunkat! SZÍRT Alapítvány 3800 Szikszó, Kálvin tér 2. 135689/1H'­□ RAKACA- SZEND, VISZ­LÓ. Egy kis te­lepülésen a hét­köznapokban is mindig ünnep­nek számít, ha vendég érkezik a faluba. így van ez Rakaca- szenden és Visz- lón is, ahol a na­pokban járt a térség or­szággyűlési kép­viselője, Vargá- né Kerékgyártó Ildikó. Az erede­ti elképzelések szerint a parla­menti képviselő- asszony mind­két községben a polgármesterek­kel és az önkormányzati képviselőtagokkal ta­lálkozott volna, de az érkezte hírére szinte összegyűlt a falu apraja-nagyja, hogy elmond­hassák a legégetőbb problémáikat. Vargáné Ke­rékgyártó Ildikó bevezetőjében az elmúlt idő­szak parlamenti munkájáról adott számot. A ciklus félideje múltával kiemelte a Bódva-völ- gyét leginkább érintő törvénykezési döntéseket. Örömmel számolt be arról is, hogy a megyei szerkezetátalakítás kapcsán milyen összegek jutottak a megyébe. A hallgatóság soraiból a polgármesterek - Theisz Géza és Répási Mi­hály - tájékoztatták a képviselőasszonyt a két falu nagyon mostoha helyzetéről. Sajnos ezen a vidéken nagyon sok a nyugdíjas, aktív fia­talt alig találni és a felnőtt munkaképes la­kosság nagy része nem talál munkahelyet ma­ga számára. Elmondták azt is, hogy az önkor­mányzatok nehéz anyagi helyzetét tovább mé­lyítette az idei esztendő új tb törvénye, misze­rint a havonkénti 1800 forintos hozzájárulást a jövedelemadósok után a helyhatóságoknak kell fizetni. A tb-terhek változását sérelmez­ték a helyi mezőgazdasági vállalkozók is. Vé­leményük szerint az egyetlen munkalehető­ség a föld maradt errefelé, és a másodállású vállalkozókra kivetett társadalombiztosítási terhek ettől a lehetőségtől is megfosztják az embereket. lógiával és az etető, itató és a ventilációs be­rendezések felújítása nélkül képtelenség a si­keres baromfitartás megvalósítása. Indokolt­nak látták az épületek építőmesteri felújítását is. A szövetkezet által elkészített komplex fej­lesztési programban rögzítették, hogy saját erő­ből, hitelből és vissza nem térítendő támoga­tásokból összesen 35 millió forintos re­konstrukciót hajtanak végre a telepen. Felújí­tották a Majorba vezető aszfaltutat, megol­dották az ivóvíz ellátást és korszerűsítették a baromfitelepi épületeket is. Bevezették a föld­gázt a gépjavító műhelybe is és új tápraktárt építettek. A fűtést február 3-án már be is kap­csolták. Az új baromfitelepen 15-en fognak majd dolgozni. □ INÁNCS. A hagyományaikhoz híven az idén is megrendezte az ináncsi önkormányzat a te­lepülésen az idősek napját. Február elsején délután 1 órától a helyi általános iskola tor­natermében gyűltek össze a nyugdíjaskorúak, hogy szórakozzanak, diskuráljanak és vendé­geskedjenek. Kiss Péter, Ináncs polgármeste­re köszöntötte a szép számú megjelenteket: ugyanis 240-en fogadták el az önkormányzat meghívását. Elmondta: bár évről évre nehe­zebb anyagi körülmények között gazdálkod­nak, személy szerint mégis azt tartja: az idő­sek köszöntéséről, akár spórolási szándék mi­att sem szabad lemondani. A jövőben is ragasz­kodni fog ahhoz, hogy évente egyszer aján­dékkal és vendéglátással egybekötött idősek napját szervezzenek a községben. A helyi óvodások és iskolások is kivették részüket a köszöntésből. A versek, a táncok, az énekszámok nemcsak a nagyszülők szemeiből csaltak ki könnyet, hanem valamennyi idősko­rú elérzékenyüít az ináncsi fiatalság műsora láttán. A vidámságról és a mulatásról a Kas­sai Thália Színház művészei és a 100 tagú ci­gányzenekar hat muzsikusa gondoskodott. A kassaiak népszerű sanzonokat, nótákat éne­keltek, a cigányzenekar pedig szinte táncra csábította a résztvevőket. A finom ebéd is iga­zán jólesett mindenkinek, amit az általános is­kola konyháján készítettek. Az önkormányzat a vendéglátáson túl.gáláns ajándékkal is meg­lepte az idősöket: mindenki kétezer forint ér­tékű vásárlási utalványt kapott. A rendezvényt egyébként a helyi vállalkozók is támogatták.-Hon Infór Szöveg, kép: B.Gy. □ SZIKSZÓ. Csak növénytermesztéssel foglal­kozott a szikszói „Béke” Mezőgazdasági Szö­vetkezet az 1992-es szétválás és átalakulás után. Az eredményes növénytermesztés ellené­re minden esztendő első félévében - mivel ek­kor történnek a befektetések - likviditási gon­dok jelentkeztek. Ezért 1995-ben úgy’ döntött az igazgatóság, majd a közgyűlés, hogy az üre­sen álló baromfitelepet újraindítják és haszno­sítják az ottani épületeket. Az elemzések so­rán kiderült, hogy a korábbi olajfűtési techno­Ismét itt a farsang, a bálok, a mulatságok ideje. Az csak természetes, hogy a fiatalság táncra perdül, ki-ki keresi a párját, vagy egyszerűen csak szórakozik baráti körben - klubban, diszkóban és ne hagyjuk ki az iskolát sem. A közép korosztálynál már na­gyobb súllyal esik latba a jó társaság, a munkahelyi, a közéleti, üzleti kapcsolatok ápolásának lehetősége egy jó vacsora és az azt követő nívós szórakozás mellett. Ez mind természetes, de mit ad Isten: egyre másra érkeznek meghívók abúji, tornai nyugdíjas klubokból szoli­dabb esetben egy farsangi teaestre, a rámenősebbeknél - no azért nem hajnalig - az este 10-ig, éjfélig tartó far­sangi bálra. A nyitányt ezúttal a miskolci Petőfi kollégiumban láthat­tuk, ahol február elsején elő­ször a Versírók III. Országos találkozóját rendezte meg az „Életet az éveknek" megyei nyugdíjas szervezet, amit az­tán a jelmezes farsangi bál követett. Az eseményre a miskolci nyugdíjasok mellett sokan eljöttek a megye más zők és nem hagyják magukat lebeszélni terveikről. Úgy gondolják, hogy érdemes dacolni az évek előrehalad­tával, mert aki feladja, az öregszik meg igazán gyor­közösségérőt. Megnyugvást ad számukra maga az a tény, hogy elmondhatják egymás­nak bánatukat örömüket egyaránt. Mi egyívásúak job­ban megértjük egymást - ér­Nagy Zoltán Öreg farsang településéről, sőt többen Borsod-Abaúj-Zemplén ha­tárain túlról is. Berzenkedik is némely öreg, ahogy mondani szokás, kis­nyugdíjas. Hát éppen ez kell nekünk? Nem való már ilyen korban a tánc, a mórikálás, a heje-huja nótázás. jobb vol­na, ha a szociális gondosko­dásra fordítanák erőiket, ide­jüket ezek az asszonyok. Merthogy jobbára a hölgyek a kezdeményezők, a szerve­san. Aki magára maradva csak kesereg, sopánkodik azt hamarabb felőrli az idő. Sok igazság van ezekben a megfontolásokban. E sorok frója is meglepetéssel vegyes örömmel tapasztalta: milyen jól érzik magukat egymás között az idősek napközi otthonában például az abaújkéri, azencsi, ageszte- lyi nyugdíjasok, nem beszél­ve több miskolci klub összeszokott és összetartó veinek szelíden - a fiatalab­baknak éppen elég gondjuk van manapság, bizony kevés türelem és megértés marad a megfáradt, sokszor a múltjuk emlékeibe menekülő öregek számára, jó jó - mondják az „újra napközisek", köztünk is akadnak békétlenkedők, akiknek soha sem jó semmi sem, de nem ez a jellemző. Az a gyakoribb, hogy az egyedül maradt idős a sors­társak között felejti magá­nyát, a családi háttérrel bírók pedig valahogy jobban meg­találják a harmóniát a fiata- labbakkal, merthogy már jól ki beszélgették magukat a nyugdíjas klubban. Hát ezért kellenek az „öreg" farsangi bálok, összejövetelek. És te­gyük hozzá: az idős nyugdí­jasok számtalanszor adják tanújelét kultúraszeretetük- nek, közülük számosán szé­pen szavalnak, a férfiak szí­vesen zenélnek, énekelnek, a hölgyek még a táncot is vállalják és terjed köreikben a versírás, emlékeik papírra vetése. Önbecsülésük, tartásuk jele, ha maguk szervezik, a törő­dés, a tisztelet megnyilvánu­lása, ha a községek, a város­rész közösségei invitálják őket és milyen nagy öröm számukra, amikor unokáik versekkel, táncokkal, dalok­kal köszöntik őket ezeken a búfelejtő farsangi összejö­veteleken.

Next

/
Thumbnails
Contents