Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-11 / 35. szám
Itt Hon Interjú Elhagyott parcellák, megcsappant állatállomány Iit-Hon Riport 5 Abodi János polgármester Fotó: Jármy Loretta Abod (ÉM - NZ) - A hótakaró jótékonyan borítja be az abodi határt. Mindenütt fehérség. Ennek különleges jelentősége van e tájon, ugyanis ahogy ol- vad-töredezik a hóbunda, tanulságos látvány tárul az idegen elé. Előtűnnek a régi világot idéző, barázdák szabdalta nadrágszíj-parcellák. De nem is ez a látvány lényege, inkább az, hogy mind kevesebb a megszántott, művelt fólddarab és mind jobban buijánzik a gyom, a gaz. Az őstermészet ismét birtokba veszi a korábban gondosan művelt szántókat. Az okokat és a mai élet jellemzőit bogozgatjuk Abodi Jánossal, a kis község polgármesterével.- Kassai levéltári dokumentum szerint a település az Árpád- korban keletkezett, korábban Abódnak nevezték. A század elején még 700-an lakták, mára 340- re csökkent a lélekszám. A századforduló éveiben két járvány tizedelte meg a lakosságot. Korábban a mai külterületen állt a falu sok tanyával, tanyacsoporttal - Ivancsó és Paulovics tanya, Mi- suka birtok, Görög és Kis tanya, Királykát, Cekeházi birtok - körülövezve. Ezek nyomait felszámolta az állami gazdaság, egyedül Királykát maradt 32 lakossal. Szép, mezőváros jellegű település volt egykoron Abod, mostanra kis faluvá zsugorodott - idézi a máltat Abodi János. Híres volt a község szarvasmarha- és birkatenyésztéséről, aztán ez a szövetkezet-szervezés után annak ellenére alábbhagyott, hogy itt nem alakult téesz. Egy időben állami gazdaság működött a területen, ami Királykáira alapozódott, mára teljesen leépült, csak egy juhászat maradt meg.- A földek - igaz nagyon gyenge minőségűek, mindössze 3-8 aranykorona értékűek - azért maradtak műveletlenül, mert elöregedett a falu. Az iparosítás idején a férfiak elmentek dolgozni a vegyiparba, a bányába és aki tehette, közelebb költözött munkahelyéhez. Építkeztek, mert volt megtakarított pénz az állattartásból. Jelenleg már 8-10 üres porta hiába várja vissza gazdáját - magyarázza a helyzetet a polgármester. - Az itt maradottak többsége nyugdíjas. Külön gond, hogy több idős asszony él nyugdíj nélkül, mivel nem volt munkahelyük. Ebből adódik az is, hogy az idős házaspárok 90 százaléka csak egy nyugdíjat kap. Két éve készült egy felmérés a szociális helyzetiül: kitűnt, hogy 12-15 ezer forint között alakult az átlagnyugdíj, pedig a bányákból az átlagosnál nagyobb pénzzel köszöntek el az emberek. Az aktívkoráak ágy 75-en vannak, egyharmaduk munkanélküli. Ma az önkormányzat foglalkoztatja a legtöbb abodi embert. A mült év végén 14 jövedelempótlósnak biztosítottunk közhaszná munkát. A társközségi mült is nyomasztja Abodot. 1992-ig Edelényhez tartozott, nem sok jót örököltek. Megbecsülik tehát, hogy önállósodásuk óta nyilván kis lépésekkel, de haladnak előre. Már itthon tanulhatnak a legkisebb diákok, 11 nebulót tanít 1-3. osztályban, igaz összevont csoportban Pásztor Katalin, aki Ládbesenyőről jár ide.- A kis iskoláról és óvodáról lelkiismeretesen gondoskodik az ön- kormányzat. Büszke vagyok rá, hogy számítógépünk is van - mondja a tanítónő. Az iskola, az óvoda fenntartása mellett létrehoztak egy ötven adagos konyhát, ahonnan nemcsak a gyerekeket látják el, hanem a rászoruló időseket is. Nekik azzal segítenek, hogy helybe hozatják a gázpalackot, a gyógyszert, igény szerint a nagyobb fogyasztási cikkeket is. Az önkormányzat egy sajátos vállalkozással is támogatja a lakosságot: felvásárolják és értékesítik a tejet. A további elképzelések? Az úthálóza- tot kellene javítani és szükség van napközire az egyedül maradt idős emberek számára. Szerencsére az ivóvízhálózat kiépült, vezetékes gázra pedig egyelőre nem gondolnak.- Azért van mivel büszkélkednünk is - mondja bücsüzóul Abodi János, aki tiszteletdíjasként látja el a polgármesteri teendőket, főállásban villamos művezető a Borsodi Hőerőműnél. - Sikerült befejezni az Árpád-kori múltra visszatekintő református templom külső felújítását, a belső pedig folyamatban van. Buzafalvi Győző Hemádkércs (ÉM) - Az őstermelők életében fordulópontot hozott az idei esztendő. Az eddig megszokott rendszert, adózási kedvezményeket, eladási szokásokat igencsak megváltoztatja az új „módi”: az őstermelői igazolvány kiváltása. Mivel igen nagy a bizonytalanság és a tanácstalanság az igazolványok körül, ezért az elmúlt hetekben a gazdajegyzők sorra tartották az abaúji és a Bódva-völgyi településeken a szakmai tájékoztatókat. Her- nádkércsen például a helyi mezőgazdasági szövetkezet szervezésében Mészáros Pétertől, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara titkárától hallhattak felvilágosítást a környékbeli gazdák. Ki is lehet őstermelő és kötelező-e azzá lenni? - tette fel a kérdést Firkala László. Bevezetőjében Mészáros Péter az új mezőgazdasági őstermelői rendszer előzményeiről beszélt. Elmondta: az Európai Unióhoz való csatlakozás elengedhetetlen feltétele, hogy szabályozott legyen a piac és a termelés. Elfogadhatatlan ugyanis az unió számára, hogy nem tudni: Magyarországon ki milyen földeken mit és menynyit temel. Mivel a tulajdonviszonyok átalakulása után a legtöbb terület magánkézbe került, ezért létfontosságú az információszerzés. Új módi az őstermelőknél Sok a bizonytalanság és tanácstalanság az igazolványok körül Szigorú számadási bizonylat Az őstermelői törvény szerint (amely január elsejétől lépett életbe) minden 16 évet betöltött állampolgár, aki földtulajdonnal rendelkezik, válthat őstermelői igazolványt. Ebbe a tevékenységi formába a törvény a növénytermesztést, az állattartást és a virágkertészetet Kérdezőkben nem volt hiány Fotó: K. F. sorolja, a dísznövénytermesztés kivételével. Természetesen nem kötelező a dokumentum kiváltása (amelyhez térítésmentesen juthatnak hozzá a területileg illetékes gazdajegyzőtől), de a kamara titkára szerint nagyon hasznos és önmagunk ellenőrzésére is szolgál. Maga az őstermelői igazolvány egy szigorú számadási bizonylat, amit vezetni kell. Fontos, hogy a termelő negyedévente összesítse eladásait és vezesse be a dokumentumba, Mészáros Péter és Csákány Béla majd ugyanezt a számot adja le a gazdajegyzőnek is. Érdemes a kis eladási tételeket folyamatosan vezetni egy pótfüzetben, hogy az összesítésnél ne legyen gondunk. Már csak azért is, mert a felvásárló szerv az őstermelő igazolvány szám alapján jelzi, hogy mikor és mennyit fizetett ki a termelőnek. Ha júniusig kiváltjuk az igazolványt, akkor a második félévben sem vonnak a felvásárlók tőlünk adóelőleget. Ha nem rendelkezünk vele, akkor viszont 12, illetve 4 százalékkal kevesebbet kaphatunk a kialkudott helyett. 250 ezer forint nem jövedelem A legtöbb Hernád-menti termelőt, így Kérési Istvánt, Hornyák Sándort, Kovács Józsefet és Baksi Bertalant leginkább az izgatta: hogyan kell adóznia, és kell-e társadalombiztosítást fizetnie. A tb-hozzájárulásnál jelenleg is nagy a bizonytalanság, hallottuk a tanácskozáson. Bár született egy körlevél, amely az őstermelők társadalombiztosításával foglalkozik, de ez is hagy némi bizonytalanságot maga után. Bűvös határnak számít a 250 ezer forintos bevétel. Ugyanis akinek az őstermelőségből csupán ennyi a jövedelme, nem kell társadalombiztosítást fizetnie. Kivéve azokat, akik semmilyen biztosítással nem rendelkeznek. (Akinek tehát főállású munkaviszonya, nyugdíja, munkanélküli segélye, járadéka, gyermekgondozási díja van, ők mentesülnek.) A vita jelenleg arról folyik: tb-köteles-e a 250 ezer forintos jövedelem? Az agrárkamara titkára szerint az említett összeg felett, a költségek levonása után keletkezett jövedelem tb-köteles. Hogy hány százalékban, az még nem tisztázott. Hogyan adózzunk? - kért tanácsot gazdálkodóként Hornyák Sándor szentistvánbaksai polgár- mester. Mivel ennek eldöntése egyéni dolog, ezért azt tanácsolják a szakemberek: érdemes egy adózásban jártas tanácsadóhoz fordulni. Ä törvény szerint az adózásnak is csak 250 ezer forint felett vannak kihatásai. Eddig ugyanis ez a pénz nulla forintot jelentett. E fölött viszont a tételes költségelszámolást, a 10 százalékos költséghányadot és az átalányadózást lehet választani, amely többféle kedvezménnyel is kecsegtet. /\jánlatos a kamarai tagság Bár az őstermelői igazolvány kiváltása ingyenes, mégis többen azt állították: a kötelező kamarai tagsággal mindjárt legalább háromezer forintjába kerül az illetőnek a jelentkezés. Mészáros Péter az ezzel kapcsolatos tévhiteket is eloszlatta. Nem minden őstermelőnek kötelező a kamarai tagság. Akinek a bevétele nem haladja meg a 250 ezer forintot, ők mentesülnek a tagsági díj fizetésétől. Azok viszonyt, akik ezt a határt túllépik: kamarai taggá kell válniuk. Ez azt jelenti: a bevételük 2 ezrelékét, minimum háromezer forintot kell évente ezért fizetniük. Érdemes előre megsaccolni a várható bevételeket, mert ha valaki azt állította év elején, hogy alatta marad a 250 ezres határnak és év végére az ellenkezője következik be, attól a kamara utólag is elkéri a tagsági díjat. Egyébként Mészáros Péter arról is beszélt: érdemes soraik közé állni. Főleg azoknak, akik valamilyen állami keretből (gázolaj-támogatást, gépvásárlási segítséget, ültetvények telepítéséhez szükséges központi pénzeket) igényelnek, mert a törvény egyértelműen kimondja: csak kamarai tagok részesülhetnek a különféle juttatásokból. Az év vállalkozója Rakaca, Encs, Her- nádvécse (ÉM - BGY) - A hagyományaikhoz híven az idén is megválasztotta ,Az év abaúji vállalkozóját” az Encs és Térsége Vállalkozói Klub. Míg tavaly ezt acímet az encsi Polgári Illés érdemelte ki, január elején új győztest választottak Juhász Barnabás személyében. Juhász Barnabás, a Milk Firts Kft. ügyvezető-tulajdonosa tejbegyűjtéssel és nemzetközi fuvaroztatással foglalkozik. A társaság jelenleg Abaúj 27 településén vállalkozott arra, hogy a kistermelők által leadott tejet összegyűjtse, majd elszállítsa az Északtej Rt. számára. Á vállalkozás 50 alkalmazottat foglalkoztat és speciális szállítójárművekkel is rendelkezik. Olyan településeken is tartanak fenn tejbegyűjtőket, ahol naponta csak 100-200 liter tejet adnak le, mint például Abaújkéren. Hernádbüdön, Fajban, Litkán és Szemerén. Juhász Barnabás számára nem ismeretlen a tejjel és az állatokkal való foglalatoskodás. Rakacán született s az édesapja juhászkodással foglakozott a Gulybán-tanyán. A mesterséget, a vállalkozó is megtanulta, majd az állattartással kapcsolatos munkákat választotta egy ideig hivatásául is. Egy' nógrádi kitérő után 1985-ben a hemádvécsei szövetkezetben lett főállattenyésztő. A Milk Firts Kft.-t 1990- ben alapította. Azóta azon fáradozik, hogy tovább fejlessze a társaságot. Ebben természetesen segítségére van a csaladja, a felesége, aki Encsen védőnő és gyermekei: Ágnes és Anikó, akik az általános iskola nyolcadik és hetedik osztályos tanulói.
