Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-07 / 5. szám

1997. Január 7., Kedd 4 B Itt-Hon Akik köszönetért dolgoznak Edelény (ÉM - KS) - A Magyar Máltai Szeretetszolgálat edelé- nyi csoportja négy évvel eze­lőtt, 1993. január 15-én jött lét­re, akkor szentelték fel a város által adományozott házat. Az­óta kiteljesedett munkájuk, ma már 51 község tartozik hozzá­juk, és minden községben van összekötőjük, akik a rászorul­takat beküldik Edelénybe ahol a hét egy napján a vidékieket szolgálják ki. Rakaczky Mihály esperestől meg­tudtuk, hogy igény volt a szerve­zet létrehozására és azok, akik ezt felismerték, szakmailag megfelelő vezetőket kértek fel az irányítás­ra. Az egyik vezetőnek papnak, a másiknak pedig orvosnak kell len­ni. így lett az egyik vezető Ra­kaczky Mihály görög-katolikus es­peres, a másik pedig Marincsák Gyula, a kórház belgyógyász or­vosa. A várostól helyiséget kaptak, és a Máltai Szeretetszolgálat or­szágos vezetőjétől - Kozma Imré­től - Kozma atyától megkapták a működésükhöz szükséges enge­délyt. Azóta már szűk ez az épü­let, az irodát is raktárnak rendez­ték be. Anyagi gondjaik is vannak, de az ügyért végzett munkát ez nem hátráltatja.- Szervezetünknek kettős célja van, a hit védelme és a rászoru­lók segítése. Ebből következik te­vékenységünk, ezért ügyködünk és támogatjuk az elesetteket. Mi in­gyen adunk mindent, abból amit gyűjtünk, vagy abból, amit nekünk küldenek. Most érkezett meg egy küldemény gyermekholmi Kuri- tyánból. Ez most a kelendő, lenne ilyen szállítmányunk külföldről is, de a kamionköltséget nem tudjuk kifizetni - mondja az esperes. Egy csütörtöki napon beszélge­tünk az itt dolgozó társadalmi munkásokkal. Fiaskó Györgyné nyugdíjas, korábban az állami biz­tosítónál dolgozott. Általában he­tente 20 órát van itt, a mai napon reggel 8-tól délután 17 óráig.- Van olyan nap, hogy 80 sze­mélyt is kiszolgálunk. Komoly, pontos és körültekintő munkát kell végeznünk. Egy családot évente kétszer is felöltöztetünk, tavasszal és ősszel. Itt ingyen szolgálunk, szeretetből, mert ezt csak így lehet csinálni. Persze vannak durva, kö­vetelődző, drasztikus emberek is. Volt már olyan is, aki visszadob­ta az adományt, mert nem volt megelégedve azzal. Ezek persze ilyen emberek... Juhász Lajosné a rendelőinté­zetben dolgozott 28 évig. Most ő is nyugdíjasként tevékenykedik.- A legtöbben nyugdíjasként va­gyunk itt, akik segítünk, de van­nak olyanok is, akik még aktív dol­gozók. Rendszerezni, kicsomagol­ni kell az adományokat. Sok mun­kát igényel ez. Legtöbbször ruhát és lábbelit adunk, de van alkalom, amikor élelmiszert is. Egyre több a rászoruló, nagyon sokan hálásan megköszönik, és szívesen fogadják az adományt, bizony az ellenke­zője is igaz. Ide kívánkozik azoknak a neve, akik változó ideig, de heti rendsze­rességgel társadalmi munkásai az edelényi szeretetszolgálatnak: Va­dászi Sándomé, Csontos Albertné, Pejkó Józsefné, Durdon Andrásné, Nagy Pálné, Németh Józsefné, Girhiny Jánosné, Kalapos László- né, Varga Zsigmondné, Ötvös Bá- lintné, Fiaskó György, Kalapos László, Tapasztó árpád. Nekik jár köszönet az elesettek támogatá­sáért. Bőrgarnitúrákat, antikot is terveznek Kalo Béla Szuhogy (ÉM) - A Bódva-völgyben nem sok munkahelyteremtő vállalkozás műkö­dik mostanság. Az egykori bányavidéken mára jószerivel csak két jelentősebb üzem maradt Edelénytől északra: a Szendrő környéki ALUFIX-SZEFÉM és a szuhogyi TDM Bútorgyár. Az utóbbit három éve in­dította egy fővárosi vállalkozó, a meg­szűnt tsz-szövöde helyén. Alapjában véve munkahelyteremtő vállalkozás­nak indult, annak minden gyermekbetegségé­vel együtt. Oláh József szuhogyi és Mester Ár­pád szendrői polgármester hathatós segítsége - bérleti kedvezmény, területek biztosítása - ellenére egészen ’95 végéig ráfizetéssel műkö­dött az üzem. 1996. januáijától új tulajdono­sok vették át a gyár irányítását, s jelentős strukturális átszervezéssel sokkal hatékonyab­bá tették az itt folyó munkát. Mint Takács Ber­talan igazgató elmondta, a jelenlegi közel száz dolgozó mára már profivá vált. Áz átalakításokat a piac területén kezdték. Jelenleg három biztos német cég a megrende­lőjük, s alig tíz hónap alatt 450 ezer márka értékben exportáltak. Az egy évvel ezelőtti gyártmányok negyven százalékát hagyták meg, többségében minőségileg és külcsínre is űj bú­torok gyártását indították el. Franciaágyakat, kanapékat, foteleket készítenek elsősorban, te­hát a cég kárpitosműhelyét kellett megújíta­ni, de tervezik bőrgarnitúrák készítését, sőt irá­ni kismesterekkel faragtatott antik stílbútorok gyártását is. Az export mellett nem hanyagol­ják el a belföldi piacot sem. Mint az igazgató fogalmazott: a legnagyobb eredmény, hogy egy volt bányásztelepülésen gyökeret verhetett a könnyűipar, s az emberek jól megtanulták már a szakmát. Problémák persze így is vannak. A hathatós fejlesztések­hez tőkeinjekciókra lenne szükség. Nem telje­sen korszerűek a munkaeszközök, a fokozott termelékenységhez elengedhetetlen lenne pél­dául a varroda rekonstrukciója, vagy az asz­talosüzem további gépesítése. A jövőben tetszetős bőrgarnitúrák is kikerülnek a szuhogyi bútorgyár műhelyeiből 1997. Január 7, Kedd Itt-Hon B 5 _Nekünk Írták A kazincbarcikai rejtvényklubról A város rejtvényfejtést kedve­lő lakóinak összefogására ala­kult meg a helyi rejtvényklub. Szerte a világon sokan foglal­koznak rejtvényfejtéssel. Haszna sokrétű. Amellett, hogy aktív kikapcsolódást biztosít, az emberi ismerete­ket, a tudást is gyarapítja. Az igaz, hogy ez a hobby egyút­tal költséges is, hiszen a kü­lönféle kiadványok megvásár­lása rendszerint tetemes rá­fordítást igényel, de ennek haszna biztosan megtérül az ismeretek sokrétűbbé válásá­val, s úgy is, ha sikerül nye- remény(ek)hez jutni a meg­hirdetett pályázatok révén. Sokan vannak a rejtvényked­velők táborában, akik elsősor­ban fejtenek, akik csak meg­oldják az eléjük kerülő rejtvé­nyeket. Elvárásaik sokfélék, egyaránt igénylik a könnyű rejtvényeket és a nehezeket. Nagy a keletje körükben a ké­pes és a logikai feladványok­nak és a keretbe zárt betűket tartalmazó rejtvényeknek. A rejtvényezők másik csoport­ját azok képviselik, akik rejt­vényeket készítenek. Termé­szetesen ők meg is fejtik a rejt­vényeket, s ezáltal egyúttal le is mérhetik tevékenységük és termékeik hatékonyságát. Fejteni elsősorban egyénileg lehet. A fejtő egyedül próbál megbirkózni a rejtvény adta feladattal. Eredményesebb a rejtvényezés minden formája akkor, ha szervezetten történik, például klubokban. Az elmúlt években többször is felvetődő gondolat volt: össze kell gyűjteni városunk rejt- vényezni szerető lakóit. Ez az elképzelés valósult meg 1995. elején, am ikor az Egressy Bé­ni Művelődési Központ és könyvtár támogatásával meg­alakítottuk a rejtvényklubot. Céljaink és feladataink közé tartozik a rendszeres foglal­kozások megtartása, verse­nyek rendezése, s természete­sen a hozzánk fordulók segí­tése. Akik felhívásunkra je­lentkeztek, szinte mind­annyian eljárnak a foglalko­zásokra. Kéthetente találko­zunk, a foglalkozások anya­ga mindig rejtvényfejtés, illet­ve rend szerint megbeszéljük a különféle rejtvényanyago­kat, s az elmúlt időszak ese­ményeit. E foglalkozásokon beszéljük meg azokat a fela­datokat is, amelyek a legkö­zelebbi versenyekkel kapcso­latosak. Megalakulásunkkor először az encsi rejtvényklubbal vet­tük fel a kapcsolatot, majd az ózdiakkal. Két alkalommal rendeztük meg az Országos Rejtvényfejtő Csapatbajnok­ságot (1995 és 1996 áprilisá­ban). Mindkétszer kétnapos volt a verseny, az első napon az országból jött vendégek Encsen, a másodikon Kazinc­barcikán versenyeztek. Részt veszünk az ország más klubjainak a rendezvényein is. így jutottunk el Miskolcra (a FIRESZ versenyére), Szol­nokra, Budakeszire. Részt vettünk a Rejtvényfejtők Or­szágos Egyesülete megalapí­tásában. Tervezzük az egye­sület taglétszámának további emelését. Dús István Az Itt-Hon keresztrejtvénye ~WT 1M Vízszintes: 1. Shakespeare egyik híres művének címét kapják megfejtésül, (zárt be­tűk: E, A). 7. Földet művel. 12.. A görög női erény védelmező­je. 14. Japán idegenforgalmi központ. 15. Cseh származású teniszező. 16. Zavarba ejtő. 18. Rangjelző. 19. Tollba mond. 21. A Scheldébe ömlő folyó. 23. Sor­ba rendezett tárgyak közti rés. 25. Tévút hangzói. 26. Görög­keleti táblakép. 28. A rádium vegyjele. 29. Szaporodik a hal. 31. Település Zirctől északra. 32. Hozzátartozó. 34. Zörren a háló. 36. Római pásztoristen. 38. Hagyma szelet! 39. ...-fajta.’ 40. Sporteszköz. 41. Délben szól! 44. Előtag: azonos-. 46. Filmfelvevő. 48. Revú vége! 49. Magyar zongoraművész (Ádárn). 51. Görögország fővá­rosa. 53. A Római Szent Biro­dalom első császára (962-973). 54. Távoztában mögé hajítja. 56. Thébai királyné. 10 11 Függőleges: 1. Népies időha­tározó. 2. Fonalat bevon. 3. Pá­ratlan zátony! 4. A hétfőt köve­ti. 5. Szóba hoz. 6. Zokog. 8. An­gol női név. 9. Magyar festő (László, 1846-1879). 10. Sötét­be borít. 11. Lomha. 13. Táro­lóeszköz. 17. Feladatot kitűz. 20. Kártyaszín. 22. Nőstény sertés. 24. Párosán szív! 27. Adóságát lerója. 30. Megfogad. 32. Amerikai folyó. 33. Zenei előírás: mindannyian. 35. Nyugszik a nap. 37. Ruhada­rab! 40. Vászonkötcsű pamut­szövet. 42. Fűszeres leves. 43. Sajtfajta. 45. Tüzet szüntető. 47. Mauritániái város. 48. Til­takozás. 50. Tenisz műszó. 52. Jégre tesz. 55. Árok szélei! XII. 31-i rejtvény megfejté­se: A túl sok egészség egész­ségtelen. _Itt-Hon-Konyha Régi öregek bölcselkedése volt, hogy nincs drágább a „nemszeretem” ételnél, a tányéron hagyottnál. Ez ugyan igaz, de az ellenkezője, nem. Attól egyetlen étel sem olcsó, ha a tányért is kitörü­lik utána. Ezúttal olyan, viszonylag ol­csó nyersanyagokból készült ételeket kí­nálunk, amelyek várhatóan sikerre szá­míthatnak. Sárgarépa firenzei módon Kisebb fej hagymát megtisztítunk, ap­róra vágunk és kevés zsírban vagy olaj­ban (1 1/2 evőkanálnyi) megpirítunk. Két gerezd tört fokhagymát és egy cso­kor apróra vágott petrezselymet te­szünk hozzá. Amíg a hagyma dinszte- lődik, megtisztítunk és karikára vá­gunk személyenként mintegy 20 deká­nyi sárgarépát vagy fejenként 1/4 cso­magnyi mirelit répakockát. Ezt be­tesszük a hagymás zsírba, ízlésünk szerint megfűszerezzük, pár percig pi­rítjuk, majd felöntjük 2 deci vízzel, ez­zel puhára pároljuk. Tükörtojással tá­lalhatjuk. Húsos krumplikrokett Reszeljünk le személyenként 30 deka nyers krumplit. Levét nyomkodjuk ki. Adjunk a reszelékhez fejenként 1/2 to­jást, dolgozzuk össze ízlésünk szerinti mennyiségű sóval, boi'ssal. Fejenként 5 deka sertéshúst daráljunk meg, te­gyünk hozzá kevés reszelt hagymát, sót, borsot, paprikát. A krumpli­masszából formált, gombócok közepébe tegyük a darált húst, majd ezeket liszt­ben, tojásban, zsemlemorzsában meg­forgatva süssük ki és savanyúsággal (salátával) kísérve tálaljuk. (Tejföllel is leönthetjük.). Falusi krumpli Személyenként 10 deka kockára vágott sertéshúst, 25 deka kockára vágott burgonyát, egy kis fej apróra vágott hagymát és 10 deka karikára vágott sárgarépát zsírban megpirítunk. 1/2 doboz paradicsompürét felengedünk 1 deci húslevessel (lehet kockából vagy porból is), s ezt sóval, borssal, 1 babér­levéllel néhány percig főzzük. A pirí­tott húst és zöldséget tűzálló tálba tesszük, a mártást ráöntjük és előre melegített sütőben 10-15 percig sütjük. Juhtúrós palacsinta 8 db palacsintához: 6-8 deka zsír, 10 deka juhtúró, 2 darab tojás, 1 evőka­nál apróra vágott kapor, 20 deka liszt, 1/2 liter tej, 2 deci tejföl. A zsírt sóval habosra keverjük, hozzá­adjuk a tojásokat, a juhtúrót, kaprot, tejfölt, jól elverejük, apránként - ál­landó keveréssel - hozzáadagoljuk a lisztet, lassanként a tejet, s így sűrű pa­lacsintatésztát kapunk. Teflon palacsin­tasütőt - vágj' hagyományost - olajjal kikenünk, a tésztából a fölforrósított olajos edénj'be késfok vastagságú tész­taréteget csurgatunk, és mindkét olda­lán lassú tűznél megsütjük, főnén tá­laljuk. (Vigyázzunk, nehezebben sül át, núnt a sima palacsinta.)

Next

/
Thumbnails
Contents