Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-07 / 5. szám
1997. Január 7., Kedd 6 A Itt-Hon Az Eszak-Magyarország előfizetői kártyarendszere Lapunk előfizetői jogosultak az Észak-,Magyarország névre szóló vevőkártyájának használatára. előfizet* használ kártyát a .saládt<*& Vevökártyq előfizetőinknek Élelmiszer, háztartási cikkek „Bodókö" Élelmiszer-, és vegyesüzlet Boldogkőváralja, Vámkerék út 2. 5% „Csülök" Húsbolt, Boldokőváraija, Kossuth út 51. 2% Park Élelmiszerbolt, Szikszó, Kassai út 15. tel ./tax: 396-855 3% Mini-Diszkont. Hernádszurdok, Rákóczi u. 40. 1000 Ft vásárlás felett 2% TURUL-MIX Csemege. Aszaló, Kossuth u. 92. 1000 Ft feletti vásárlásnál 2% Autókereskedés autóalkatrész Park Étterem, Szikszó, Kassai út 15. tel ./fax: 46/396-850 Gáz-, és központifütés szerelés Szkibó Bt. Gáz- és vízszerelvények boltja. Csobád, Petőfi u.1/B. 10 000 Ft feletti vásárlásnál 2% Németh István Autósbolt, Encs, Petőfi u. 3. tel.: 46/385-411 Kétezer forint vásárlás felett Videotéka „Popey" Videotéka, Abaújszántó, Béke út 2. A videokazetták kölcsönzési díjából 10% Allateiedel és kellékek „Dobi" Allateiedel- és kellékszaküzlet, Abaújszántó, Béke út 2. Csak az állateledelekre Tapéta Ajándék, virágára Pusztai Lászlóné festék és tapétaboltja, Encs, Radnóti út 17. tel: 46/385-120 5% Ajándék-virág-koszorú-sírcsokor. Méra, Fő út 25. 5% Háztartásigép-szerviz 1000 Ft feletti vásárlásnál LEHELLUX Szerviz. Zavodni Ferenc, Encs, Május 1. u. 1. sz. T./íax: 46/385-202. Javításra és alkatrészekre Virágüzlet. Forró, Szent Imre tér 12. 1000 Ft feletti vásárlásnál 2% 5% Rövidáru, ruházat Lakásfelszerelés Divatáru-szaküziet. Hidasnémeti, Pesti u.11. Szibó Bt. Lakásfelszerelési cikkek boltja. Gyermekruházati cikkek: 2000 feletti vásárlásnál 5% Csobád, Petőfi u.l/B. T.: 06-60/351-239. Kötöttáru: 1000 Ft vásárlás felett 2% 2000 Ft feletti vásárlásnál 5% Szkibó Bt. Redőny-reluxa bolt. Női ruha: Csobád, Petőfi u.l/B.10 000 Ft feletti vásárlásnál 10% 5000 Ft feletti vásárlásnál 10% Édesanyám keze Gulyás János Abaújdevecser (ÉM) - Édesanyám kezét a koporsóban láttam utoljára, imára kulcsolva, mozdulatlanul. Az ízületek a reumás fájdalmaktól megvastagodtak, az évek során deformálódtak. Fájdalmas elváltozáson mentek keresztül. Sok-sok kéz közül talán az övé volt a leggörbültebb, a legbütykösebb, bizonyára a legfájdalmasabb is. És mégsem panaszkodott soha, hogy fáj, pedig olykor-olykor kihallottunk egy-egy halk szisszenést. Lehajtott fővel, könnybelábadt szemmel néztem ezt a két merev kezet, s gondolataim a múltba merültek, és beszéltek a kezek. A kéz a kezdet és a vég. Világra segít és elbántok Játszik, ír, alkot, beteg szívet operál, és súlyos kalapácsot tart. A dolgos kezektől fényes a szerszám nyele, szépül a világ. Az élettelen hangszerből szárnyaló dallamot varázsol, ólomból betűket szed, békés, meleg otthont teremt, pauszra rajzolja a szellem álmodta holnapot. De láttam megtévedt kezeket is. Láttam ütésre, embertársaink életének kioltására felemelt kezeket is. Láttam becsületes munkával szerzett javak elorzóit, kárt okozó, életünket megkeserítő kezeket is. Velem mégis az édesanyám keze íratja e sorokat. Hosszú téli estéken, a tűzhely mellett, mikor csöndesen csordogált a szó a legkülönfélébb napi történésekről, ő órákig nyomkodta, masszírozta kezeit, hogy másnap új erővel ellássa a nagy családot. Ez a fáradhatatlan kéz 81 évesen is versenyzett a szorgalommal, a munkával. Ilyen kezeket csak az édesanyák örökölnek. Ez a munkában megfáradt redős kéz egykor lágy, puha, simogató, verejtékletörlő, gondot felejtető varázs volt. Egyetlen simogatá- sa melegséget, biztatást jelentett gyermek éveimben. Ez a kéz fogta apám kezét, amikor örök hűséget fogadtak egymásnak. Ez a kéz segítette a megszületett gyermekeit az első táplálék megtalálásában. De a teknő mellett is ez az agyongörbült kéz tanította leánytestvéreimet legelőször arra, miként kell a ruhát dörzsölni, hogy mosás Után patyolattiszta legyen, ez a kéz mutatta meg, hogy a kiskertben miként kell kapálni - és bárhogyan igyekeztem, soha nem tudtam úgy szedni a krumplit, mint ő, mert az ő ujjai ahhoz is hozzágörbültek. Az a kéz, amelyik tésztát gyúrt, takarításra tanított, szőlőt kötött, ruhát vasalt, magot szórt az apróléknak, de sokszor megjelenik előttem. Ujján a jegygyűrű egyre kopott, vékonyodott. Talán mindössze egyszer mondta már a vég felé: „Nézd a kezem! Látod? Hiába, a munka meg az idő...” Csendes pillanatokban - ha akarom, ha nem - megmozdul a mélység... Egyre fogynak az anyám típusú alkotó, teremtő, simogató, óvó kezek. Pedig mind adott valamit. 1997. Január 7., Kedd Itt-Hon A 3 „A láthatatlan vasfüggöny” Holland alapítvány a csereháti, az észak-abaúji cigányságért Fulókércs, Hernádvécse, Pusztaradvány, Csenyéte, Fáj, Hemádpetri, Szemere (ÉM - BGY) - Az utrechti székhelyű ,.Alapítvány Magyarországi Cigányok Megsegítésére” esztendők óta missziót vállal a csereháti és az észak-abaúji cigányság élet- és lakáskörülményeinek javításáért. Ezen a télen „Az együttműködés lehetőségei” címmel Fulókér- csen és a környező falvakban rendeztek fórumot, ahol számba vették az eddigi eredményeket és egyúttal a tavasz elképzeléseiről is beszámoltak. A holland alapítvány vezető személyisége Kees Bakker határozott meggyőződése: olyan világban élünk, amelyet a ket- téosztottság jellemez. Egyik oldalon azok állnak, akiknek van valamilyük, például hivatalos munkahellyel rendelkeznek és így megvan a mozgási szabadságuk. A láthatatlan vasfüggöny másik oldalán pedig azok élnek, akik munkanélküliek. Szegénységben tengődnek, teljesen megfosztva szinte mindentől. Kees Bakker úgy véli, lassan kétfajta állampolgár létezik: azok, akik a jogállam által nyújtott jogokkal érvelhetnek és azok, akik nem. Utóbbiak állami támogatásokból tartják fenn magukat. Korunkban az egyenlőtlenség egyre elfogadottabbá válik és az újjáalakult társadalom alapelvének tekinthető. A holland alapítvány tenni akar valamit az újfajta rasszizmus, a cigánygyúlölet ellen. Tevékenységében ezért központi szerepet töltenek be az együttműködési projektek. Az emberi jogokért való küzdelmükben partnernek tekintik az észak-magyarországi cigányságot. Az elszigeteltség és a függőség ellen kívánnak fellépni és programot adni. A holland alapítvány projektjei ahhoz is hozzájárulhatnak, hogy az észak- abaúji és a csereháti cigányvezetők szemlélete is fejlődjön. Olyan vezetőkre van szükségük, akik nem önmaguk érdekeit képviselik, hanem az egész cigányközösségét. Az 1990 óta tevékenykedő holland alapítvány sok problémával találta szembe magát, hibákat is elkövetett, de felvállalta a túlélésért való harcot - jelentette ki Fulókércsen Kees Bakker. Büszkék konkrét eredményeikre is, amelyek főleg a mezőgazdasági foglalkoztatás, a családgondozás terén értek el. A vívmányok tartósításáért azonban igen sokat tehetnek az érintett helyhatóságok és a községekben élők. Kees Bakker példaként említette Homrog- dot, ahol az önkormányzat az alapítvány közreműködésével építkezési programba fogott. Új otthonukba még az ünnepek előtt be is költözhetett két kétgyermekes család. Tavasszal egyébként 16 faluban segít majd a holland alapítvány a mezőgazdasági programokban, amelyek összköltsége eléri a 10 millió forintot. Egy magyar-holland brigád vállalja a felelősséget a projekt irányításáért. Április végén több csereháti, észak-abaúji településen indulnak a tatarozási munkálatok. Erre a célra Hollandiában eddig már másfél millió forintot összegyűjtöttek. A „Cs” telepek szerény mértékű felújítására, javítására is kiterjed a figyelmük, ezt várhatóan Vilmányban kezdik el. Az alapítvány fontosnak tartja a rendszeres iskola melletti foglalkoztatást a cigány gyerekek részére. A Pusztarad- ványban, Hemádvécsén és Fulókércsen működő szombati iskolákat továbbra is támogatja. Fulókércsen hetente 30 gyereket fogadnak, tavasszal az alapítvány segítségével felújítják a helyiséget. Bővül a családgondozói tevékenység is. Az új évben a családgondozók Csenyé- tén, Fulókércsen, Hemádpetri- ben, Fájban és Pusztaradvány- ban dolgoznak. Az első három faluban gyökeret vert a család- gondozás, de még mindig úttörő stádiumban van. E kezdeményezés szilárd alapra helyezésében az érintett önkormányzatok és a Csereháti Településszövetség közreműködésével is számol az alapítvány. Decemberben egy kamionra való ruhát, paplant, ágyat osztottak szét hét faluban. Fájban, Fulókércsen, Szemerén és Hemádvécsén összesen 45 ágyat vehettek át a rászorulók. A szállítmányból az iskolások babákat és játékokat kaptak. Fotók: Buzafalvi Győző Hfii Jegyzet A cigányságról Nagy Zoltán Beszélgetek falusi, városi vezetőkkel, ismerősökkel. Mondanom sem kell, több helyütt inkább fogy a lakosság mintsem gyarapodna, kivéve a cigány kisebbséget. Igen ám, de hogyan is fogalmazzuk ezt megf Mármint, hogy cigány. Van aki így mondja: az etnikum, más magyarosabban kisebbséget említ, rosszabbul hangzik: a nem fehér bőrűek. Terjedőben van a roma megnevezés. A régies nem minden gúny nélküli megjelölések szerencsére mára szinte teljesen divatjamúlttá váltak. Bogozgatom a gyakran tapasztalt körülírások okát, mert magam is bizonytalankodom: nem bántó-e a cigány megnevezés. Nem volna szabad annak lennie, bár a feszegetett probléma az évtizedek, az évszázadok alatt majd hogy nem beidegződéssé vált kedélyesen lekezelő szemléletet tükrözi a magyar társadalom e rétege iránt. Egyben talán biztos lehetek: a jelenség nem olyan nagyságrendű, hogy faji előítéletre, rasszizmusra kellene mindjárt gondolni. Mindenesetre jobb az egyenes beszéd. Az a rokonszenves, ha a cigány magyar állampolgár nyilvánvaló természetességgel, öntudatosan vállalja, vállalhatja származását, és egyáltalán mindenki az emberi kapcsolatok tiszteletben tartásával, minden felhang nélkül beszél a bármelyik kisebbséghez, így a cigánysághoz tartozókról is. A minap Balajton önkormányzati képviselőkkel beszélgettünk. A községnek több mint harmada cigány, így közülük is választottak képviselőt Béri Aladár személyében. Megkapó volt az összhang; a cigány képviselő is az egész község érdekében szólt, hangsúlyozva, hogy ő is az egész lakosságot képviseli az önkormányzatban, mint a többiek, akik viszont az egész falu feladatának tartják, hogy javítsanak a cigány családok helyzetén. Imponáló volt, ahogy Béri Aladár együtt kezelte az egész lakosság gondjait, beleértve és nem elkülönítve a cigányokét is. Felső-Abaújban talán a legmostohább a cigányok élete, egy szempontból azonban szerencsés: egy holland alapítvány rendszeresen patronálja őket. Adományokat juttat a rászorult családoknak, de tevékenységüknek nem is ez a legfontosabb része. Hosszabb távlatú az a segítség, hogy igyekeznek egyengetni a cigány kisebbségi önkormányzatok, szervezetek együttműködését a települések önkormányzataival, intézményeivel, elsősorban az iskolákkal. Ezt szolgálta karácsony előtti rendezvényük is, amikor Fulókércsen közös konferenciára hívták az említett szervek vezetőit, hogy váltsanak szót a gördülékenyebb együttműködésről. Azon munkálkodnak, hogy egy kisebb közösség, jelen esetben a cigányság őrizze meg ugyan sajátos hagyományait, kultúráját, miközben harmonikusan illeszkedjen be a nagyobb közösség, a település - szélesebb horizonton pedig az egész magyar társadalom- életébe. Sok ilyen segítségre, kezdeményezésre van még szükség, hogy tovább oldódjanak a görcsök, a régi rossz beidegződések. Igaz, ezért sok a tennivalója a cigányságnak is. Segélyre várva Szemerén
