Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-30 / 25. szám

4 ÉSZAK-Magyarország

Helyi Hírek

1997« Ianuár 30-t Csütörtök

A gazdaságpolitika ellen tüntetnek

Kazincbarcika (ÉM - FL) - Demonstrációt szervez a Munkáspárt kazincbarcikai 4. sz. alapszervezete. Január 31-én, pénteken .délután négy órára a polgármesteri hivatal elé váiják tagjaikat és a város lakosságot, hogy együtt tiltakozzanak a kormány gazdaságpolitikája ellen.

Vérét adta szülő és pedagógus

Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Négy órán keresztül várták az önkéntes véradókat kedden a barcikai Kazinczy-Kertvárosi Általános Iskolában. Három óra leforgása alatt 75-en adtak életmentő vért, de azután is folyamatosan érkeztek a szülők és a pedagógusok.

Az iskolában másodszor rendeztek véradó akciót. Példájukat követte az Adám Jenő iskola, amely szintén összevont intézményként idén már legalább dupla részvételre számíthat, csakúgy, mint a Kertvárosi. A nagy létszámú intézmények akciója remek kezdeményezésnek bizonyult. Bár sok korábbi nagy véradó üzem, vállalat megszűnt, a szülők mozgósítása ily módon egyszerű, s főképpen eredményes. A vértranszfüziós állomás munkatársai és orvosai igen elégedettek.

A barcikai helyzettel egyébként sincs gond, országos viszonylatban is kimagasló teljesítményt produkálnak az itteni véradók.

Utoljára oktatási intézményben véradó bázis a valamikori barcikai főiskolán volt, azóta azonban nem sikerült ilyen hatékonyan bevonni a mozgalomba a pedagógusokat, így mondják a vérellátó szorgos és kedélyes munkatársai. Újháziné Tóbi Ilona, a helyi Vörös- kereszt vezetője megerősíti ezt, mondván: három hónap múlva ugyanezen a helyszínen szeretnének újabb önkéntes véradást, mert várakozáson felüli a részvételi arány. A szülők türelmesen várnak, beszélgetésükből kiderül, hogy szívesen jönnek, sokan már tapasztalt véradók. Sorjáznak a pedagógusok is - Lénártné Horváth Ilona igazgató például első véradó, de semmiképpen sem maradna ki.

Az akció sikere nem kétséges. A következő intézmény a .Dózsa György úti iskola lesz, de a Központi-Ádám Jenő iskola is partnere a Vöröskeresztnek az ügyben. Azt mondják, az ötlet remek, mert mi mindent meg nem tesz a szülő a gyermek iskolájának kérésére, hát még ha az hasonló nemes kezdeményezés.

„Ellenpont

Koalíció kontra együttműködés

Miskolc (ÉM) - Lapunk keddi számában a megyei közgyűlés két frakcióvezetőjének nyilatkozatát közöltük. A hatalom részeseként a Magyar Szocialista Párt, s az ellenzékben lévő Magyar Demokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezető politikusa kérdésünkre válaszolva arról fejtette ki a véleményét: mit tartanak idén a megyei közgyűlés legfontosabb feladatának. A megyeházát irányító hatalmi szövetséget koalíciónak neveztük. Ezzel kapcsolatban kaptuk az alábbi észrevételt.

„1995. január 17-én a KDNP politikai együttműködési megállapodást írt alá a Fidesszel, az SZDSZ-szel és az MSZP-vel. Az együttműködés a megyei önkormányzat munkájára vonatkozik.

Fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy együttműködésről és nem koalícióról van szó, mint ahogy az ominózus cikkben többször előfordul.

A két szó közti különbség látszólag minimális, viszont valójában komoly politikai különbözőséget jelent. A KDNP-nek egyetlen egy feltétele volt: csak politikai együttműködést ír alá, nem koalíciót. Mindezeket tettük Borsod-Abaúj-Zemplén megye érdekében.

Sója Szabolcs a Kereszténydemokrata Néppárt megyei elnöke

*

Abban a hiszemben emlegettük koalícióként a négypárti szövetséget, hogy igazat írunk. Az idegen szavak szótára szerint a koalíció különböző politikai pártok megegyezése közös kormány alakítására. A KDNP megyei elnöke is említi: a négy párt megegyezést kötött. A politikai együttműködésnek köszönhetően azonban a szerződő felek ma a végrehajtó hatalomban (közös kormányzásban) is részt vesznek. Ennek értelmében van ma a megyei közgyűlésnek a Fidesz MPP, az SZDSZ és a KDNP színeiben megválasztott alelnöke is. Utóbbi éppen Sója Szabolcs, a Kereszténydemokrata Néppárt megyei elnöké.

Tíz tonna maradék szeretet

Miskolc (ÉM - CSKA) - Borsod- Abaúj-Zemplénben és Heves megyében a napokban tíz tonna maradék szaloncukrot osztott szét a Máltai Szeretetszolgálat miskolci szervezete.

A szaloncukor osztogatása a decemberi ünnepekhez kötődik. Miért tértek el a hagyományoktól? - kérdeztük Szekeres Gábort, a szeretetszolgálat titkárát.

Mint kiderült, a karitatív szervezetet is váratlanul érte, hogy jelentkezett egy budapesti székhelyű cég — amelyiknek a nevét nem sikerült megtudnunk s felajánlotta a tíz tonna, ünnepek után megmaradt szaloncukrot a szeretetszolgálatnak. Nem mintha lejárt volna a termék szavatossága: a cukor nyárig fogyasztható, így a következő karácsonyig már nem tarthatta volna vissza a cég - ez indította őket az adományozásra.

A szeretetszolgálat a néhány

nap alatt lebonyolított akcióban a két megyében huszonkét csoportjához küldte el a karácsonyfára valót. így Ózdtól kezdve Sátoraljaújhelyen át Gyöngyösig nagyon sok gyermek és családja kapott az édességből, s még a börtönlakók is élvezhették a csemegét.

Számításuk szerint közel tízezer ember kapott januárban - rajtuk keresztül - ilyen módon a budapesti cégtől megkésett karácsonyi ajándékot,

Lobbiznak az állomásért a vasutasok

Idén is folytatják a szerencsi pályaudvar rekonstrukcióját

A szerencsi pályaudvar. A teljes rekonstrukciója 120 millió forintba kerül majd. Fotó: Bujdos Tibor

Szerencs (ÉM - ND) - Eddig mintegy 40 millió forintba került a szerencsi vasútállomás felújítása. A közel százéves épület teljes rekonstrukciója 120 millió forintot emészt majd fel és 1998-ban fejeződik be. Támogatást remélnek a szerencsi polgármesteri hivataltól is, de a további milliókat lobbizva kell elnyerniük a magasépítési felújításokra szánt keretből - tudtuk meg a MÁV Rt. miskolci illetékesétől.

Előreláthatólag 120 millió forintba kerül a szerencsi vasútállomás teljes rekonstrukciója. A közel 100 éves épület felújítása 1994-ben kezdődött és - a MÁV Rt. Miskolci Igazgatóságának tervei szerint - 1998-ban fejeződik be. Eddig 40 millió forintot áldoztak az épületre. A tervezésért 200 ezer forintot adtak ki, majd 1995-ben a perontetőt bontották el - ez egymillióhétszázezer forintba került. Tavaly elkészült az állomás Mező- zombor felőli része - ez körülbelül az épület fele -, a tetőszerkezet, kicserélték, illetve felújították a nyílászárókat, helyreállították a perontetőt. Mindez 38 és fél millió forintot vitt el.

Ebben az évben a tetőszerkezet további részeit szeretnék reparálni, s befejeznék az épület külső helyre- állítását. Jövőre tervezik a város felőli homlokzat felújítását, a belső építészeti átalakításokat, a fűtési rendszer teljes átállítását széntüzelésről gázra, és a nyílászárók további cseréjét. Az 1998-as munkálatok valószínűleg újabb 40 millió forintba kerülnek. Az összeget továbbra is a magasépítési felújításokra szánt, országos keretből szeretnék megkapni. Ennek érdekében lobbizniuk kell, hogy igényeik szerint hozzájussanak a pénzhez tudtuk meg Balázsi Istvántól, a MÁV Rt. Miskolci Igazgatóságának infrastrukturális csoportvezetőjétől, aki hozzátette: eddig sok szakmai segítséget kaptak Szerencs főépítészétől, Salamin Ferenctől, valamint a szerencsi polgármesteri hivatal is ígéretet tett anyagi segítségre.

Edelényben még várnak az új vízárral

Edelény (ÉM - PTA) - Tavaly az edelényiek az ivóvíz köbméteréért 110, a csatornahasználatért 97 forintot fizettek. Ezekért a szolgáltatásokért idén 147, illetve 130 forintot szándékozik kérni a Borsodvíz Rt. A lakossági jelzések alapján is

magasnak ítélt új árakat a képviselő-testület a hét elején tartott ülésén nem fogadta el, s az ügy tárgyalását következő ülésére halasztotta.

A Borsodvíz Rt. igazgatója, Báthori Gábor elmondta: számításaik alapján tavaly a város vízfogyasztása a vártnál lényegesen kisebb volt, számukra ráfizetést jelentett. Elismerte: az általuk ajánlott ár valóban magas lehet a lakosoknak, ugyanakkor leszögezte, ez az emelés még az infláció mértékét sem éri el.

Megválasztották a falu jegyzőjét

Nemesbikk (ÉM) - Új munkahelyet keresett és talált magának a község jegyzője tavaly, így az ön- kormányzat pályázatot írt ki az állás betöltésére. Két jelentkező közül választhatott az elmúlt hét péntekén megtartott ülésén az ön- kormányzat héttagú képviselő-tes- tiilete. Döntésük értelmében Du- béczy Zoltán töltheti be a jegyzői posztot.

Fogadóórát tart a miskolci kapitány

Miskolc (ÉM) - Fogadóórát tart február 3-án délután 1 órától Tuza László rendőr ezredes, a Miskolci rendőrkapitányság vezetője a Fábián kapu 4. szám alatt. Előzetes bejelentkezés a miskolci 324-211/20-55-ös telefonszámon.

Korszerűsítették Ziliz közvilágítását

Ziliz (ÉM - FL) - Korszerűsítették a település közvilágítását. Összesen 50 korszerű lámpatestet szereltek fel a közutak melletti oszlopokra. Mint Gyuricskó János polgár- mestertől megtudtuk: a lakosság régóta hangoztatott kérésének tettek eleget azzal, hogy a település valamennyi villanyoszlopára korszerű, 11 wattos erősségű fénycsöveket szereltek fel. A beruházás összesen 1 millió forintba kerül. Ennek 70 százalékát az önkormányzat biztosította, a fennmaradó részt a munkálatokat elvégző ÉMÁSZ állja.

Közös csatornát építenek

Borsodbóta, Uppony (ÉM - FL) A Lázbérci-víztároló szomszédságában lévő két település együtt építi meg szennyvízelvezető rendszerét.

A védett vízbázisra való tekintettel a beruházás 120-125 millió forintra becsült költségének felét állami támogatásként megkapják, a többit maguk biztosítják. Mint Horváth Imre, Uppony jegyzője érdeklődésünkre elmondta: már 1995-ben megépítették a szennyvíztisztítót, tavaly pedig megkezdték a csatornarendszer kialakítását, amivel a fagyos idő beálltáig 70 százalékig el is készültek. A további földmunkát jelenleg az időjárás akadályozza, de a szintezési méréseket most végzik, s most jelölik ki az újabb vezeték- rendszer helyét is.

Napjainkban még szippantós kocsikkal gyűjtik és szállítják a víztisztítóba a szennyvizet, de csak augusztus végéig. A kivitelezési szerződés szerint ugyanis ekkorra át kell adni Borsodbótán és Up- ponyban a szennyvízcsatornát:

Nem ügyelhetnek „központilag”

A népjóléti miniszteri rendelettel szemben aligha nyerhetnek pert az orvosok

Miskolc, Abaújszántó (EM - SZK) - Január elsejétől az eddigi gyakorlat szerint nem ügyelhetnek tovább Abaúj- szántón a környező települések vállalkozó orvosai. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata meghozatalakor az ellátottak érdekeit szem előtt tartva, az érvényes népjóléti miniszteri rendeletre támaszkodott. Az érintett polgármesterek ezek után csak a kétes eredményű pereskedést, vagy a folyamatos készenlétet választhatják.

Monok, Baskó, Sima, Abaújszántó mintegy 5 és félezer lakosáról a hivatalos rendelési időn túl eddig az adott települések orvosai hétvégenként - saját telephelyükön - felváltva gondoskodtak, úgymond központi ügyeleti rendszerben. Szerencs városi tiszti főorvosa azonban tavaly novemberben határozatot hozott arról: január 1-jétől változó telephellyel nem lehet hétvégén központi ügyeletet ellátni.

Hiába fellebbeztek

Ezentúl vagy állandó telephelyen

ügyelnek az ebben részt vevő orvosok, vagy pedig minden orvos saját körzetében úgynevezett készenlétet lát el - tudtuk meg az előzményeket Szikszai Tamástól, Abaújszántó jegyzőjétől. Elmondta: az érintett települések polgár- mesterei fellebbeztek a határozat ellen, csakhogy a megyei ÁNTSZ helyben hagyta azt. A létrehozandó központi ügyelet helyét is kijelölték Abaújszántón, a Béke utca 10. szám alatt. A másodfokú határozat hivatkozik arra: a lakosság érdeke azt kívánja, hogy az ügyelet mindig azonos helyen legyen.

Többen hívják a mentőket

Jánváry Anna, megyei tisztifőor- vos-helyettes kérdésünkre elmondta: egy ’92-ben hozott rendelet szerint nem nevezhető központi hétvégi ügyeletnek a változó telephelyű orvosi ellátás. Több település esetén ugyanis ez esetben kevéssé követhető a betegek számára, hogy éppen hová fordulhatnak, nem beszélve azokról, akiknek nincs saját gépkocsijuk. Érthető - ugyanakkor meglehetősen nagy pazarlás, jelentette ki Jánváry Ánna -, hogy e területekről

megnőtt a mentők hívásának száma. Szerinte az eddigi „társulásban” végzett hétvégi ügyelethez az orvosok nem annyira a lakosok érdekében, mint inkább a saját kényelmük miatt ragaszkodnak. Dönthetnek persze úgy az önkormányzatok, hogy a központi ügyeletet választják, de akkor annak meg kell teremteniük a törvény által előírt feltételeit. Különben pedig marad számukra a folyamatos készenlét, illetve kapcsolódhatnának - az érintett önkormányzatok megegyezésével - a jelenleg is működő közeli központi ügyeletek valamelyikéhez (például a tállyaihoz).

Nem sértettek törvényt

Az abaújszántói jegyző tájékoztatása szerint az Abaújszántón kijelölt rendelő lakóhellyel egybeépített, ezért központi ügyeleti helyként csak külön pihenővel kiegészítve szolgálhatna - ez komoly anyagi áldozattal járna. További akadályt jelent, hogy a központi támogatásként havonta kapott la- kosonkénti 20 forint épp hogy az orvosok joggal követelt gépkocsihasználatának költségeit és az ügyeleti bérezését fedezi. És akkor még nem gondoskodtak ápolási személyzetről, különösen nem az orvosokat kiszolgáló gépkocsi- vezetőről - érvelt Szikszai Tamás -, ehhez az önkormányzatok egyszerűen nem rendelkeznek fedezettel. Arra a felvetésre: nem saját kényelmüket tartják-e elsődlegesnek az orvosok, amikor az eddigi társulási formához ragaszkodnak, a jegyző kifejtette: aligha nevezhető kényelmesnek a helybéli orvosok helyzete. Ugyanis a hétköznapi készenlét is azzal jár, hogy a hivatalos nyolcórás munkaidőn felül estétől reggelig szó szerint készen kell állniuk, emellett gyakorta tényleges munkát, azaz túlmunkát is kell végezniük, az őket megillető díjazás nélkül. Ha ezt hétvégenként és ünnepnapokon is vállalniuk kell, gyakorlatilag nincs biztosítva számukra pihenőidő.

Ugyanakkor az abaújszántói jegyző maga is úgy véli: kevés eséllyel fordulnának Monok, Baskó és Sima polgármesterei a központi ügyelet állandó központ nélküli további fenntartása miatt a bírósághoz, hiszen a határozatok meghozatalánál nem történt törvénysértés...