Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-27 / 22. szám

8 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Kultúra 1997- Január 27-, Hétfő Televízió Nap-kelte Brackó István Amióta nem előfizetési, hanem üzembentar- tási dijat kell fizetni a televízióért, azóta más­ként ülök a képernyő elé. Akár háttal ülök, akár bekapcsolom, akár akváriumként hasz­nálom, akár fát hasogatok rajta, vagy ha tar­tósan külföldön tartózkodom: akkor is le kell tenni pénzt. Miután az esti program alig vál­tozott, arra kár szót vesztegetni. így aztán nem nyugtával, hanem keltével, jobban mondva a Nap-kelte című reggeli mű­sorral dicsérem a napot. Ez a csapat érzett rá leginkább arra, hogy változtatni kell; mert a néző elégedetlen, s komoly kenyérharcra le­het számítani (gondoljunk csak a nézettségtől függő reklámbevételekre!) az egyetemes ke­reskedelmi csatornák immár elodázhatatlan megnyitása után. Nos, a Nap-TV visszahozta a jól bevált Kinn, pádon című párbajt. Visszatért önkéntes száműzetéséből Havas Henrik, s immár Aigner Szilárdnak is megbo- csájtották a kávéreklámot, így saját testi mi­voltában adhat időjárási prognózist; hol nagy­kabátban az utcáról, hol elegáns öltönyben a stúdióból. Megszűnt a parlamenti kávéház, nincs közös reggeli az illusztris vendégekkel. Biztos műsorvezető lett Bánó András, akit immár másodszor száműztek a „kettesről”, először a Hírháttér, másodszor az Objektív miatt. A sportos menedzser, Gyárfás Tamás széke megingathatatlan, s különben is: jól csi­nálja. Az új vállalkozások közül a Szauna (a riporter két ellenfelet faggat ugyanarról a té­máról) kicsit langyosra sikeredett. Különösen a Kereszttűz mellett. Itt egy prominens sze­mélyt kérdeznek (vagy hallgatnak ki?) hár­man, egy-egy aktuális ügy kapcsán. Torgyán- nal kezdték, és a szocreál stílusú szónoki emelvényhez állították a frissen kinevezett országos rendőrkapitányt is. Újra sugároznak üzleti í tőzsdei) híreket, ám a Kvízkérdéssel nem tudok mit kezdeni. A feladványt nem kell megfejteni, mert a választ közük, így a közönség még egy árva, emblémás trikót vagy kulcstartót sem nyerhet. Nyerhet viszont az - s ez legyen a régi-új Nap-kelte produkciójának összegzése -, aki ko­rán kel, s ezeken a kábult, téli reggeleken a mindig üde Albert Györgyivel kezdheti a napot. Versek és fotók Megyaszó (ÉM) - Műsoros estet és fotókiállí­tást rendeztek a magyar kultúra napja tiszte­letére a megyaszói művelődési házban tegnap délután. A műsorban az óvodások népszoká­sokat mutattak be, iskolások és felnőttek Pe­tőfi-, Vörösmarty-, Babits-verseket szavaltak, fellépett a pedagógusok kamarakórusa, illet­ve a citera- és furulyaiskolások a Megyaszói Nótakör és Citerazenekar közreműködésével. Ugyancsak tegnap nyitották meg a Kerekes- né Szegedi Márta munkáiból i’endezett Fölöt­tünk az ég... című fotókiállítást. Színésztoborzó Miskolc (ÉM) - A Pécsi Sándor Guruló Szín­ház társulata A valahol Európában című mű bemutatásához várja 8-20 éves fiatalok je­lentkezését. A leendő szereplők febiuár 5-én, 6-án, 7-én jelentkezhetnek délután 3 órától a diósgyőri Vasas Művelődési Központban. Szerencsi szavalok Szerencs (ÉM) - A magyar kultúra napja tiszteletére szavalóversenyt rendezett a sze­rencsi Városi Kulturális Központ Könyvtára a Bocskai Társasággal közösen Szerencs és kör­nyéke általános iskolás korú tanulói részére. A versenyre 70 diák nevezett. A résztvevőket várhelyi Gyula, a Városi Kulturális Központ igazgatója, a Bocskai Társaság titkára kö­szöntötte, majd átadta a könyvtár által de­cemberben meghirdetett rajzverseny győzte­seinek a jutalmat. A rajzok megtekinthetők a Városi Kulturális Központ Gyermekkönyvtá­rának foglalkoztatójában február végéig. A szavalóversenyen az V.- VI. osztályosok közül: 1. Gazdóf Erika, Szerencs, Rákóczi Zs. Ált. Isk. 2. Tirk György, Tállya, Zempléni Á. Ált. Isk. 3. Gégény Zsuzsanna, Tiszalúc, Arany J. Ált. Isk. A VII.- VIII. osztályos kate­góriában: 1. Kovács Enikő, Monok, Ált. Isk. 2. Pongrác Ildikó, Mád, Ált. ísk. 3. Majoros Eve­lin, Szerencs, Bocskai I. Gimnázium. A decemberben meghirdetett „Milyenek az angyalok és a Jézuska?” című rajzpályázatra beérkezett rajzok közül óvodás kategóriában: 1. Czink Nikoletta, Szerencs, Gyárkerti Óvo­da. 2. Pocsai Petre, Szerencs, Napsugár Óvo­da. 3. Ág Tamás, Szerencs, Napsugár Óvoda. Alsó tagozatos kategóriában: 1. Pocsai And­rás, Szerencs, Bolyai Ált. Isk. 2. Szloboda Nó­ra IV. o., Bekecs, Ált. Isk. 3. Csendes Ildikó IV. o., Bekecs Ált. Isk. Különdíjas: Sike Máté, Szerencs, Napsugár Óvoda és Tóth Adrien, Monok, Ált. Isk. Szelíden, szépen és keményen Kádas Katalin képzőművész, a Bereg Alkotó Egyesület vezetője Finta Éva és Kádas Katalin a pataki kiállítás megnyitóján. A tárlat február 8-ig - délelőtt 10-től este 6 óráig - tekinthető meg A Művelődés Háza galériájában. Fotó: Puskár Tibor Sárospatak (EM - PT) - Ke­ménységét az élettel való férfi­as küzdelemben szerezte, lírai- ságát nőiességének köszönheti - vélekedett Finta Éva költő Kádas Katalin képzőművészről, akivel gyermekkori élményei is összekötik. A beregszászi alko­tó kiállítása Sárospatakon A Művelődés Háza galériájában látható. Kádas Katalin vándorkiállításának megnyitóján a líra mestere, Finta Éva többek között arról beszélt, hogy mindkét nemnek, így a nők­nek is joguk van az igazság szerinti megbecsülésre. De ennél is fonto­sabb, hogy a gyengébb nem képvi­selői a világ másik, szebbik, szelí- debb arcát is megmutathatják az embereknek. Kádas Katalin auto­didakta módon sajátította el szak­mai ismereteit a Beregszászon te­vékenykedő Horváth Anna szob­rásztól. Ő karolta fel Katalint, és vezette be a művészet rejtelmeibe. A megnyitó után képei előtt kér­deztük életéről, hitvallásáról a mű­vésznőt. • Gyermekkorom óta rajzolok. Hétévesen vett szárnyai alá meste­rem. Irányításával végigpróbáltam szinte minden képmegjelenítő tech­nikát, de végül a grafikánál horgo­nyoztam le. Kedvenc, visszatérő té­máim a csendélet, a csodálatos vi­rágok. Számomra gyönyörű a ko­pár fa, és egy meglebbentett hajko­rona is. Imádom a szárnyalást, a lepkéket, de az elvont dolgokkal való gondolkodtatás sem áll távol tőlem. Az alkotás öröme közben azonban elvonulok és magányosan, visszahúzódva dolgozom műhe­lyemben. Nem szeretek sokat be­szélni a műveimről. Azt tartom, szóljanak helyettem a képek. □ Az ön által vezetett Bereg Alkotó Egyesület, képes arra, hogy össze­fogja a Kárpátalján élő művészek­nek? • Azért hoztam létre 1994-ben ezt a kört, mert úgy gondoltam, senki nem foglalkozik velünk. Az állam­nak nincs pénze a mecenatúrára, hiszen a pedagógusok bérét sem tudja kifizetni. Huszonöt alkotótár­sammal arra törekszünk, hogy a határon túli, Kárpátaljai művészeti élet kovászává válhassunk. Ön- fenntartóak vagyunk. Árverésből, bálok bevételéből és a szponzori tá­mogatásból teremtjük meg anyagi bázisunkat. A legutóbb - a háború óta először - megrendezett mű­vészbálra például úgy szereztünk húsz kiló húst, hogy egy festményt ajándékoztunk a szponzornak. A sok kis adomány azonban fő célunk eléréséhez, az alkotó közösség saját galériájának kialakításához nem elegendő. ígéretet kaptunk arra, hogy kapunk egy épületet, de a fel­újítási költséget nekünk kell előte­remteni valahogy. □ Folyamatos kapcsolatot tartatlak az anyaországi művészekkel? • Rendszeresen meghívnak ben­nünket magyarországi alkotótábo­rokba, ahol egyenrangú partner­nek fogadnak el bennünket. Egy a nyelvünk, de az iskoláink eltérő tartalma miatt olykor vannak lá­tásmódbeli, megjelenítésbeli külön­bözőségeink. Annak azonban na­gyon örülünk, hogy a közös mű­helymunkák mellett alkotásainkat is megmutathatjuk az itteni közön­ségnek. Lelkisegítség Miskolc (ÉM) - Lelkisegitseg a mindennapokban: türelem, empá­tia, egymásra figyelés az emberi kapcsolatokban cíymmel Hartai Éva főiskolai tanár tart előadást a Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gim­názium nyilvános előadássorozata keretében január 28-án, kedden délután 5 órától a Miskolci Egyete­men (B/II. épület, XXVIII. ea. i. Waldorf-előadás Miskolc (ÉM) - Természetszem­lélet a Waldorf-iskolákban címmel Sam Betts tart előadást január 28-án, kedden este 6 órától a Há­mori Waldorf Iskolában (Losonczy u. 64.). Könyvbemutató Miskolc (ÉM) - A Dinasztia Kiadó mutatja be legújabb, a Nemzeti alaptanterv szellemében készült tankönyveit január 29-én, szerdán délután 2 órától a miskolci 40. Szá­mú Általános Iskolában (Herman Ottó u. 2.). Költők nyomában Budapest (ÉM) - Emléktáblával jelölték meg a költöházaspár, Nagy László és Szécsi Margit egykori bu­dapesti otthonát (XIV. kér. a Pá- kozdi tér 1. ). A magyar kultúra napja tiszteletére rendezett ünnep­ségről a Nagy László Kör tagjai tá­jékoztatták lapunkat. Lévays közgyűlés Miskolc (ÉM) - A Lévay József Közművelődési Egyesület január 28-án, kedden délután 5 órától tartja rendes évi közgyűlését a Ti- száninneni Református Egyházke­rület székházának nagytermében (Miskolc, Kossuth u. 17.). A köz­gyűlés után levetítik az Utazás a Szentföldön című filmet. A Komédium rezonanciája Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) - A Polonia Expressz len­gyel kulturális fesztivál egyik indító elő­adása volt Mrozek A szerződés című ab- szurdja. Eredetileg felmerült, hogy maga a szerző is jelen lesz a Komédium Szín­ház bemutatóján, de a dolgok aztán más­ként alakultak. A kétszemélyes darab (Dömer Györggyel és Bán Jánossal, ren­dező: Bodolay Géza) premierje után be­szélgettünk Radó Gyulával, a Komédium művészeti vezetőjével. □ Színházuk 1991. október 15-én szintén egy Mro- zek-darabbal, a Sztriptízzel indult. Mondhatnánk már-már háziszerzőnek a lengyel drámaírót? • Igen, azt az előadást akkor Taub János ren­dezte, s ezzel akarva-akaratlanul meg is hatá­rozta a színház stílusát. A Mese az állatkert­ről című Albee-darab volt a második Taub- rendezés, a Pulóvergyűjtő volt a harmadik, így alakult ki a színházunk alaphangja. □ Mit jelent ez az alaphang? Abszurd darabok kevés szereplővel... • Először is azt, hogy a színház törekvése sze­rint egy kicsit azt a hagyományt igyekszik folytatni, amely Párizsból Krakkón át Varsóig terjedt a két háború között és a második világ­háború után. Nekem televízió- és filmrendező­ként módon volt Lengyelországban dolgozni. Portrékat készíthettem mindazokról, akik ott ezt a színházat nagyon jól csinálták. □ Hogyan jött létre a Komédium ? • Hárman alapították. Verebes István, Bur­ger András és Tóth Sándor még a rendszervál­tozás előtti időszakban elhatározták, hogy lét­rehoznak egy színházat. Kinézték ezt a nagy­szerű helyszínt a Tüköry utcában. Némi bőví­téstől eltekintve tulajdonképpen ugyanazt, ami a mai Komédium. A nyitásra majd csak 1991-ben került sor. Ez volt akkor az első ma­gánszínház. Egy többségi tulajdonossal, a Du- naholdinggal. Később a három résztulajdonos, az említett három alapító közül Verebes Ist­ván elment Nyíregyházára színházigazgató­nak. Én akkor éppen itt rendeztem Kocsis Ist­ván Van Goghját Cserhalmi Györggyel. Majd Verebes távoztával kerültem ide a színház művészeti területére. □ Adottság, hogy ez egy pinceszínház ? • Hosszú ideig a minisztérium minket alter­natív színháznak nevezett. Most már nem úgy hív, de mivel magánszínház vagyunk, így tel­jesen mindegy: egy fityinget sem kapunk. Itt minden előadás úgy jön létre, hogy a színház vezetői mindenféle pályázatokkal megterem­tik azokat a pénzeket — különféle kulturális alapból, a fővárosi önkormányzattól, a Soros Alapítványtól, - amellyel egy színházi elő­adást létre lehet hozni. □ Hogyan áll össze a műsorterv? • Az én dolgom, hogy egy művészi tervet ké­szítek egy évadra, s aztán következik az a fel­adat, hogy sikerül-e hozzá pénzt szerezni. Az előztes elképzelések persze menet közben vál­tozhatnak. Mint most a közelmúltban Szur- di Miklós és a Famí­lia Kft. néhány színé­sze megjelent a szín­házunkban és fel­ajánlották, hogy tud­nának pénzt „hozni”, és ők szeretnének itt dolgozni. Megismer­ték, hogy a színház milyen arculattal mi­lyen darabokat bír el­viselni. így született meg ennek a szerep- osztása, a februári bemutató, amely re­mélhetőleg illeszke­dik a színház reperto­árjába. Abban most kivételt teszünk, hogy ezúttal két egy- felvonásost adunk egy előadásban. Radó Gyula művészeti vezető: Az értelmiséghez szeretnénk szólni J Mi ez az oly’ sokat emlegetett színházi ar­culatuk? • Nálunk előnyt élveznek a mához és a ma fi­atal értelmiségéhez szóló darabok. Mert az alakulásunkkor egy kicsit örököltük a Katona József Színház színészeivel együtt átjött fiatal értelmiségi közönséget is. Ez egyfajta stílust jelent. Azt a bizonyos hagyományos társalgási drámát. Ez egy kicsit sprődebb, keményebb, a mai életről szól, egy felvonásban sűrített, he­lyenként alternatív megoldásokkal. A mai ér­telmiséghez szeretnénk szólni, az őket foglal­koztató érzésekre próbálunk rezonálni. □ Mrozek darabja, A szerződés valóban ponto­san illik ebbe a képbe. Mi az oka annak, hogy az előzetes tervekkel ellentétben már másod­szor nem jött el Budapestre a kelet-európai ab­szurd. dráma egyik legnagyobb alakja? • Tavaly novemberben volt a Műcsarnokban a lengyel és a magyar dráma, valamint a tele­víziós színház kapcsolatáról egy előadássoro­zat. Ezen én is ott voltam, hiszen a televízió­ban régóta dolgozom, egy időben vezettem is a színházi osztályát. Akkor mi szerettük volna elcsábítani ide, bemutatni mindazt, ami vele kapcsolatos. Jó lett volna, ha látja Taub Já­nosnak a Szerelem a Krímben című Thalia Színház-i előadását. Szívesen felújítottuk vol­na a Sztriptízt is. Sajnos, akkor vízum híján a szlovák határon feltartóztatták Mrozek mexi­kói feleségét, így visszafordultak. Most sem volt szerencsénk. Noha állandó telefonkapcso­latban voltunk, most levelében azt írta, hogy Krakkóban lakást kapott és Párizsból éppen a premier idején költözik új lakásába. □ A látogatás elmaradt, de az előadás szeren­csére nem. Igazán jó darabot láthattunk. A ke­let-európai ember görcseiről, keserves törekvé­séről, hogy őt, Európában szerződő félnek te­kinthessék. De hiába is játszik el minden sze­replehetőséget, próbál ki minden praktikát, lát­nia kell, hogy nem sok esélye van. • Örülök, ha tetszett az előadás. S az is jó do­log, hogy a Polonia Expressz nagyon jól szer­kesztett műsorába is belekerült a bemutatónk. Ezért a Magyarországi Lengyel Intézetnek mindenképpen köszönetét szeretnék mondani. Bán jános és Dörner György a Mrozek-darabban Fotó: Nagy C.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents