Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-15 / 12. szám

1997« Ianuár 15., Szerda : Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Vállalkozók bálja Encsen Encs (ÉM) - Abaújban hagyo­mánynak számít már, hogy évente megrendezik a vállalkozók bálját. Encsen ezúttal is a Kazinczy Fe­renc Általános Iskola aulájában ke­rül sor a nagyszabású eseményre január 25-én, este hat órai kezdet­tel. A nyitótáncot a Beregszászi Magyar Színház műsora követi. A jó hangulatról egy nyékládházi sza­lonzenekar, a Ring együttes gon­doskodik. Gazdaságpolitikai fórum Nyíregy háza (MTI) - A gazdasági stabilizációban jelentős eredménye­ket elérő Magyarorszagnak a tartós 4-5 százalékos növekedés fölmuta­tásához az idén és jövőre is követ­kezetesen véghez kell vinnie a megkezdett reformfolyamatokat. Ezt Vértes András, a Gazdaságku­tató Részvénytársaság igazgatója fogalmazta meg kedden Nyíregyhá­zán egy gazdaságpolitikai fóramon. A feladatok között említette a nyugdíjrendszer reformját, az egészségügyi ellátás átalakítását, az államháztartás pénzügyi rend­szerének korszerűsítését, valamint a vállalkozások működési feltétele­inek javítását és az európai köve­telményeknek megfelelő beruházá­si környezet kialakítását. Úgy vél­te: ha mindezeket sikerül megvaló­sítani, van esély arra, hogy az or­szág tartós, számottevő és kiegyen­súlyozott gazdasági növekedést ér­jen el. Vértes András szerint a meg­kezdett reformfolyamatok követke­zetes végrehajtása jelentősen csök­kentheti a magas inilációt is, amely az idén várhatóan már 20 százalék alatti lehet, 1998-ban pedig 15 szá­zalék alá kerülhet,'A következő esz­tendőkben is tartani lehetne az 5 százalékos mérséklési mértéket. Metszik a szőlőt a pécsi kutatók Pécs (MTI) - Az idei első fagymen­tes'éjszakát követő kedden meg­kezdték a szőlő metszését a Dunán­túli Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Pécs határában fekvő kísér­leti ültetvényein. Diófási Lajos igazgató az MTI-t tá­jékoztatva elmondta: a Mecsek déli lábánál telepített szőlőültetvények rtigyvizsgálatának első eredményei azt mutatják, hogy a növény a ke­mény hideg ellenére sem szenve­dett számottevő fagykárt. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a tőkék december és január folyamán úgynevezett mély nyugalmi álla­potban vannak, s ilyenkor kevésbé érzékenyek az időjárás szélsőségei­re. Az intézet egy hét múlva már nemcsak a Mecsek vidéki, hanem a Dunántúl többi történelmi borvidé­kén művelt szőlők rügyvizsgálatai­nak eredményeiről is tájékoztatást tud adni. A pécsi kutatóintézet ültetvényein kellő körültekintéssel láttak a met­széshez, a vesszőkön valamivel töhb rügyet hagynak, mint ameny- nyi a tőke optimális teherbíró ké­pessége, s majd márciusban, a tél hatásainak és az újabb részletes rügyvizsgálatok eredményeinek is­meretében alakítják ki véglegesen a termővesszőket. Ipar: bővülő export Budapest (MTI) - Az ipari terme­lés mennyisége tavaly november­ben egy százalékkal elmaradt az októberitől, ám 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - tájékoztatta a KSH kedden az MTI-t. Az ágazatok közül a bányá­szat termelése 4,3, a feldolgozóipa­ré 6,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a villamosener- gia-, gáz-, hő- és vízellátásé 3,8 szá­zalékkal csökkent. A gépipar ter­melése 23,5 százalékkal, az építő­anyagoké és a fafeldolgozásé 5, il- mtve 8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A vegyiparban a hónapok óta tartó csökkenés után valamelyes növekedés, az élel­miszeriparban, a textiliparban és a nyomdaiparban viszont mintegy 5 százalék körüli csökkenés mu­tatkozott. Az ipari értékesítés no­vemberben 6 százalékkal volt ma­gasabb, mint 1995 azonos hónap­jában. A hitegetésből most már elég A putnoki fonodások másfél éve hiába várnak végkielégítésükre A pénznél is fontosabb kérdés: mikor dolgozhatnak megint Fotó: Végh Csaba Mészáros Béla Putnok (ÉM) - A lassan két éve leállt Putnoki Pamutipari Kft. egykori dolgozói alkalman­ként a mai napig bejárnak a régi gyárba. No nem dolgozni, arra nincs lehetőség, pénzü­kért kilincselnek, a jogosan já­ró végkielégítésért. Tegnap mintegy harminc ember várta elkeseredetten a felszámoló­biztost, aki - elmondása sze­rint még csak nem is tudott ar­ról, hogy a volt munkásokkal lenne találkozója. Kívülről nézve... A portás szívélyesen invitál ben­nünket, mikor elmondjuk, kit ke­ressük. A munkások és a felszámo­ló közötti megbeszélésről azonban nem tud. A kerítés közelében álldo­gáló emberekre is azt mondja: csak megálltak beszélgetni. Ám róluk hamarosan kiderül, ide tartoznak vagy legalábbis idetartozónak érzik magukat. Egyrészt, mert itt dolgoz­tak 1995 májusáig, másrészt a kft. a mai napig tartozik nekik a ki nem fizetett végkielégítéssel és an­nak kamataival. A pénznél is fonto­sabb, sürgetőbb kérdés azonban, hogy mikor dolgozhatnak megint. A gyár megvásárlásáról több alka­lommal is felröppenő hírek ellenére semmi nem történik, sőt a szemük láttára adják el a gépeket. A pénz­ből pedig ók semmit sem látnak.- Mindent megígérnek, de sem­mit nem teljesítenek. Mondták, hogy jöjjünk májusban, akkor kifi­zetik a végkielégítést, majd később, hogy augusztusban, de abból se lett semmi - mondja az időközben né­pes csoporttá duzzadt egykori al­kalmazottak közül Kónya Zoltán.- Van, akinek a szabadságát nem fizették ki, másoknak a végki­elégítéssel tartoznak - veszi át a szót Ragályi Pálné.- A feleségemmel itt dolgoz­tunk, a mi családunknak legalább százezerrel tartoznak - vág közbe Szőcs László, majd hozzáteszi - a cégnek ez nem nagy tétel, de a sze­gény embernek...- A kamatokról nem is beszélve - toldja meg Oláh Béláné.- Az irodistákat bezzeg fizetik. Azok mit termelnek, amikor a gyár áll? - kérdezi legyintve Jónás Lászlóné. A portás - kérdésünkre elmond­ja - ő a mai napig alkalmazásban all, a fizetését is rendszeresen meg­kapja. Arról, hogy az irodában mi folyik, fogalma sincs. Nincs megbeszélt találkozó Az irodaépület egyik termében hő­sugárzóval biztosít egy kis meleget magának a két alkalmazott. Infor­mációt munkájukról és a kft.-ről nem akarnak adni, de megcsörren a telefon, s a vonal végén a felsza- molóbiztos. A megilletődött hölgy már nyújtja is a kagylót.- Ram várnak? - kérdezi értetlenkedve Simonfi Károly fel­számolóbiztos. -Mára tudomásom szerint nincs egyeztetett találkozó. Valóban megbeszélést terveztünk viszont a putnoki polgármesterrel - ismeri el -, de nem a dolgozók, hanem az ingatlan ügyében. Arra a panaszra - miszerint soha nem akart szóba állni a volt mun­kavállalókkal - elmondja, a két al­kalmazott mindenben felvilágosí­tást tud adni a hozzájuk fordulók­nak. Az önkormányzat segít Az önkormányzat hajlandó arra is, hogy elengedje a Kft. adótartozá­sát, csak történjen már valami - tudjuk meg Tamás Barnabás pol­gármestertől. Ám a felszámoló arra sem méltatja a város vezetését, hogy tájékoztassa a fejleményekről. Mindenről csak másodkézből szár­mazó információik vannak. Néha még az is előfordul, hogy üzennek, ne szóljanak bele az ő dolgukba, az önkormányzatnak semmi köze a felszámolóhoz.- Mi itt élünk, nekünk az itt élők sorsát kell szem előtt tartani. Ok először hozzánk fordulnak se­gítségért, és mi semmilyen infor­mációt nem tudunk a gyárról, de még a felszámolót sem tudjuk elér­ni - mondja a polgármester. 33 milliós adósság Gyurán János igazgató csaknem húsz éve áll - állt - a gyár élén. A Kft.-vel tavaly december 31-ig szólt a szerződése, de egy nappal a ha­táridő előtt a felszámolőbiztos érte­sítette, nem kívánja azt meg­hosszabbítani. A tennivalókat per­sze helyette nem végzi el más. Azt szeretné, ha végre már gazdára ta­lálna az ország egykori legkorsze­rűbb fonodája, szövödóje. Ázt sem bánja, ha nélküle folyik majd a ter­melés, csak legyen már valami - bizonygatja.- Áz 1976-ban ötven fővel induló cérnázo gyár 1990-rc az ország legmodernebb üzemévé vált, ezért is nehéz nekem végignézni, mivé lett a hajdani sikeres beruházás. Sokszor gondolkodtam azon, mi vezetett idáig. A piac visszaszoru­lásán kívül az erőltetett privatizá­ció is csak veszteséget okozott. Előbb egy amerikai, aztán egy ma­gyar befektető csoport próbálta az üzemeltetést biztosítani, de az adósság csak halmozódott. Végül az adóhatóság kérte a gyár felszá­molását-mondja. Nem tudnak fizetni Simonfi Károly felszámolóbiztos személyes találkozásunkkor is azt bizonygatja, tőle senki sem kérte, tartson munkásgyúlést Putnokon. (A polgármester szavai is megerősí­tik állítását, mivel - mondja a pol­gármester - képtelen volt elérni a biztost, így nem tudta arról tájé­koztatni, hogy az eredetileg szűk körűre tervezett találkozó kibővül a dolgozókkal.)- Á Putnoki Pamutipari Kft. még ott dolgozó két irodai alkalmazottjá­val napi kapcsolatban állok, gyak­ran utazom Putnokra - a múlt hé­ten például kétszer is jártam ott, és a panaszokról tudomásom van - ér­vel a biztos. Bár - jegyzi meg - ezen kívül gyakorlatilag semmit nem te­het. A gyár már állt, amikor felszá­molása elkezdődött. Az induláshoz, működtetéshez szükséges 25 millió forintot nem tudták előteremteni, így az ott alkalmazott 300 embert elbocsátották. Nem vitatja a munka nélkül maradtak kérésének jogossá­gát, de nem tudnak fizetni, amíg nem találnak vevőt. A másfél év alatt két pályázatot írtak ki, eddig komoly befektető nem akadt. Leg­utóbb, egészen pontosan december 12-én egy külföldi cég lépett vissza az üzlettől - minden különösebb in­doklás nélkül. A Kriszt és Társai Felszámolási Tanácsadó Kft, - leg­alábbis a felszámolóbiztos szerint -, mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyár mihamarabb gazdára találjon, lehetőleg olyanra, aki az ott élőknek munkát biztosít. Az időhú­zásból nekik semmilyen előnyük nem származik, sőt... Most két szak­mai befektetővel állnak kapcsolat­ban, ez talán ismét adhat némi re­ményt az egykori dolgozóknak. Továbbra is vonzó a minőségtanúsítvány Budapest (MTI) - Továbbra sem csökken azon cégek száma, ame­lyek az Európai Unióban elfogadott ISO 9000 szabványsorozatnak meg­felelő minőségtanúsítványt kíván­nak szerezni. A kölni székhelyű, nemzetközileg ismert TÜV Rhein­land minőségtanúsító cég magyar- országi leányvállalatai, a TÜV Rhe­inland Magyarországi Csoport 1997-ben 20 százalékos forgalomnö­vekedéssel számol. Már idén januar közepéig 50 céggel született konk­rét szerződés, s év végéig összesen mintegy 160-180 cég ISO 9000 sze­rinti rendszertanúsítása várható. Erről Czitán Gábor, a TÜV Rhein­land Hungária vezérigazgatója szá­molt be az MTI-nek hétfőn. A csoport éves forgalma tavaly megközelítette az 500 millió forin­tot és az előzetes adatok szerint 16 millió forintos nyereségre számíta­nak. Elsősorban olyan cégek jelent­keztek a tanúsítás megszerzésére, amelyek az Európai Unió piacaira EU előírások alapján és/vagy az orosz piacra GOST előírások alap­ján kívánták termékeik, működési rendszerük minőségét tanúsíttatni. A TÜV-csoport 1996-ban összesen 120 céget tanúsított. A csoport Kelet-Európábán to­vább terjeszkedik. A közelmúltban megalapították a TÜV Rheinland Bulgária Kft.-t, valamint az Ukrán Képviseleti Irodát. Mindkét cég a magyarországi TÜV Rheinland cso­port tulajdona. Szabályozatlan nyitva tartás Budapest (MTI) - Magyarországon jelenleg egyetlen szervezetnek, intézménynek sincs jo­gosítványa arra, hogy szabályozza az üzletek nyitva tartását - mondta el Béhm Imre, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Mi­nisztérium főosztályvezető-helyettese az MTI- nek. Véleménye szerint a nyitvatartási szabá­lyok kidolgozásában az erdekkepviseletek is szívesen részt vennének. A szakember elmondta: a munkaadók sze­rint a kereskedőknek saját maguknak kell megállapítaniuk a nyitva tartás mértékét, a beavatkozás gazdasági érdekeket sérthet. Úgy véli: a vásárlók szempontjából az élelmi­szert és napi cikkeket forgalmazó boltok nyit­vatartási ideje igazodik legidealisabban az igényekhez, a kis üzletek ugyanis a késői órákban, vasárnap és ünnepnapokon is nyit­va tartanak. Igaz ezt a kényelmet a vásárlók­nak meg kell fizetniük, ezekben az üzletek­ben ugyanis sokszor csak drágábban tudnak vásárolni. A szabályozatlanságot az érdekképvisele­tek és az önkormányzatok egy része helytele­níti, ám nem alakult ki közös álláspont, hogy indokolt-e az egységes szabályozás, s ha igen, ez az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tárca, avagy’ az önkormányzatok hatáskörébe kerüljön-e. A nyitva tartás szabályozásában, illetve a kereskedők és vásárlók érdekeinek egyeztetésében a jegyzőknek, a szakszerveze­teknek és a kamaráknak is lehet szerepe. A piacgazdaság körülményéi között a nyit­va tartással kapcsolatos keretrendelkezésben csak minimumkövetelményeket lenne célsze­rű előírni - mondotta Béhm Imre. Ügy’ véli: ha szabályozásra kerülne sor, a kötelező nyit­vatartási időt úgy célszerű megállapítani, hogy az üzletet a kereskedőnek a hét hány munkanapján és heti hány órában kell köte­lezően nyitva tartania. Az előírásnak ki kelle­ne terjednie arra, hogy szabadság címén évente hány munkanapon lehet bezárni a bol­tot, a nyitva tartás megváltoztatásáról a vá­sárlókat mennyivel korábban kell tájékoztat­ni, s megfontolandó, hogy a többnapos ünne­peken célszerű rendkívüli nyitvatartási köte­lezettséget elrendelni. Feltétlenül indokolt szabályozás arra az esetre is, ha a nyitva tar­tás közösségi, társadalmi normákat sért, A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy jelenleg csak hosszadalmas eljárással érhető el azoknak az üzleteknek, vendéglátóhelyek­nek a bezárása, amelyek 22 óra után zavar­ják a körny’ék lakóit. Árfolyamok Budapest (MTI) - Ingadozó árak jellemezték kedden a Budapesti Értéktőzsde részvénypia­cát. A záróárakat tekintve a papírok többsége magasabb árfolyamot ért el. Á részvények for­galma meghaladta a 2,3 milliárd forintot, a tőzsde összforgalma pedig több mint 5,3 milli­árd forintot tett ki. A nap sztáija a Borsod- Chem volt, amelynek árfolyama 4800 forinton tetőzött a zárásban pedig 4715 forintot ért. Kárpótlási jegy Tőzsde Index jan. 14.: 4749,26 +6,56 Hivatalos árfolyamok (MNB) Érvényben: 1997. január 14. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középár!. Angol font 273,02 278,38 275,31 Ausztrál dollár 127,01 129,57 127,92 Belga frank* 497.32 507,62 502,64 Dán korona 26,91 27,47 27.21 Finn márka 34,46 35,16 34,63 Francia frank 30,42 3.1.04 30,69 Holland forint 91,31 .43,21 92.29 ír főni 266.68 273,94 270.80 Japán yen* 140,02 142.86 141,49 Kanadai dollár 121,05 123,43 121,91 Kuvaiti dinár 543,26 553,92 547,80 Nemet márka 102.52 104,64 103,64 Norvég korona 25,58 26,08 25,81 Olasz líra** 106,45 107.57 106,58 Osztrák schilling 14,63 14,88 14,73 Portugal escudo* 103,15 105,25 103,87 Spanyol peseta* 122,72 125,24 124,04 Svájci frank 118.30 120.80 119,78 Svéd korona 23,49 23,97 23,67 ÜSA dollar 163,26 166,44 164,67 ECU (K. Piac) 199,41 203.49 201,52 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents