Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-15 / 12. szám
6 ÉSZAK*Magyarország Háttér 1997. Tanuár 15», Szerda Megállt a pedofília vádja a miniszternél Brüsszel (MTI) - A vallon parlament különbizottsága kedden hajnalban feloldotta Jean- Pierre Gráfé mentelmi jogát, akit ősz végén pedofil cselekményekkel vádoltak meg. Ez azt jelenti, hogy az egykori közösségi oktatási miniszter, aki időközben lemondott posztjáról, bíróság elé állítható. A bizottság mindazonáltal csak részlegesen, egyetlen pedofd ügyet érintően döntött a jog feloldásáról, a volt miniszter elleni többi vád ügyében nem engedélyezte á vizsgálatot. A világítótornyot mi is építhetjük Párizs (MTI) - Magyarország a kultúra szempontjából óriási hatalomnak számít, s igen aktívan vesz részt az UNESCO tevékenységében is - jelentette ki Federico Mayor, e párizsi székhelyű intézmény, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének főigazgatója magyar újságíróknak adott interjújában. Mayor annak kapcsán nyilatkozott, hogy hamarosan, január 21-én többnapos látogatásra Magyarországra utazik. A spanyol politikus (aki biokémikusból lett az ENSZ legnagyobb szakosított intézményének vezetője) találkozik majd Göncz Árpád államfővel, Kovács László külügyminiszterrel és Magyar Bálinttal, a művelődési tárca vezetőjével: a látogatás legfőbb célját egy kétoldalú együttműködési megállapodás aláírása jelenti, emellett Mayor megnyitja a kelet-közép- európai kulturális élet fejlesztésével foglalkozó budapesti nemzetközi konferenciát is. Az UNESCO főigazgatója elmondta, hogy már többször járt Magyarországon, de mindig szívesen tér vissza: szereti a magyarok temperamentumát, ami sokszor saját hazájára emlékezteti őt. Ami a mostani magyarországi látogatást illeti, szerinte leginkább azt a témát fogják majd megvitatni, hogy milyen szerepe lesz Magyarországnak az új Európában kulturális téren. „Kontinensünknek egyfajta világítótoronynak kellene lennie, de egyelőre nem tölti be ezt a szerepet; ezért az egyik fő kérdés az lesz, hogy miként tud Magyarország hozzájárulni ehhez a folyamathoz” - mondta Federico Mayor. Szóba került, hogy a hidegháború vége, az új nemzetközi viszonyok kialakulása miként hatott az UNESCO működésére, hogyan kell ezt módosítani. Mayor elmondta, hogy szervezetének nem az események követése, hanem előrelátása a feladata, s ezt a törekvést a magyarországi látogatás is alátámasztja, hiszen a Budapesten megvitatandó témák tulajdonképpen a jövő témakörébe tartoznak. Mindenesetre a főigazgató hangsúlyozta: miközben az elmúlt években a különböző nemzetközi rendezvényeken gyakran felmerült az az igény, hogy biztosítani kell az embereknek az oktatáshoz, az egészséges környezethez vagy éppen a lakáshoz való jogát, egy alapvető kérdés, a békéhez való jog eddig mintha elfelejtődött volna, s az UNESCO-nak most erre kell koncentrálnia. A nemzetközi szervezet egyébként tavaly ünnepelte létrehozásának ötvenedik évfordulóját. Az elmúlt fél évszázad eredményeiről vagy éppen gyengeségeiről szólva Mayor úgy vélte: az UNESCO erőssége a sokféleség, az, hogy a legkülönbözőbb vélemények megjelennek munkájában, s hogy a mai, túlontúl technikai jellegű világban egyfajta etikai platformot jelent. A gyengeségek között pedig azt említette, hogy az összes olyan intézmény, amely a megelőzésen dolgozik (azaz az UNESCO is) jellegéből fakadóan nem tűnik túl hatékonynak a közvélemény szemében. Mayor végül a tudományok finanszírozásának kérdéséről elmondta, hogy az alapkutatásokhoz szükséges összegek előteremtése nemcsak az állam feladata, hanem a magánszektornak is be kellene kapcsolódnia ebbe a folyamatba, hiszen a kutatási eredményekből ez utóbbi is hasznot húz. Éppen ezért szerinte a századforduló táján az alaptudományokba befektetett összegek harminc százalékának az iparból kellene jönnie. Receptek Jelcin betegségére Monarchiától új kommunista hatalomig bármi következhetne Jelcin betegsége a címlapokon. Meddig maradhat „fent"? Fotók: AP Moszkva (MTI) - Borisz Jelcin tüdőgyulladása kapcsán utólag ismét kiderült: az elnök állapota sokkal súlyosabb annál mint amit Jelcin környezete a patikamérlegen adagolt szűkszavú kommünikékben nyilvánosságra hoz. Oroszország mindinkább a Brezsnyev-Andro- pov-Csernyenko korszak ge- rontokráciájába süllyed, miközben a hatalmi elit valójában már a Jelcin utáni korszakra készül és lázasan keresi a politikai túlélés receptjét. Jelcin influenzájáról, majd erős meghűléséről egy hét alatt kiderült, hogy valójában tüdőgyulladásról, annak is közepes súlyosságú, kétoldali változatáról van szó. Az ellenzék után a szélesebb közvélemény is mindinkább megkérdőjelezi Jelcin munkaképességét, aki tavaly nyári megválasztása óta mindössze néhány napot dolgozott. A politikusok közül a mérsékeltnek számító liberális Grigorij Javlinsz- kij is arról beszél, hogy Jelcin megtette a magáét az előző rendszer lebontásával. A többiek kevésbé válogatott szavakkal sürgetik lemondását. A moszkvai sajtó kommentárjainak végkicsengése, hogy Oroszország még betegebb mint Jelcin. Az égetően fontos döntések halasztódnak, csakúgy mint a FAK-csúcs, amelyet Jelcin gyengélkedése miatt már harmadszorra napoltak el. A Kreml-figyelők több receptet is lehetségesnek tartanak a Jelcinnel együtt az országot is legyengítő kórra. A legkevésbé valószínű, hogy az elnök lemond a hatalomról. A másik lehetőség az, hogy néhány hónapra átadja a kormányzást Viktor Csernomirgyin kormányfőnek a teljes felépülés reményében. Valószínűbb azonban, hogy az elnök felgyógyulása esetén környezete inkább az országot próbálja meggyőzni: az első ember betegeskedése ellenére is' rendben Prága (MTI) - Budapest azért próbált meg több mint egy éven át titokban megegyezni Pozsonnyal a bős-nagymarosi vízlépcső ügyének rendezéséről, nehogy az ügy veszélyeztesse Magyarország felvételét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe még az első körben - állítja legújabb számában a Respekt című tekintélyes cseh politikai hetilap. Kifejti, hogy ezek a tárgyalások, amelyek „nagyon diszkrét módon” az osztrák diplomácia kezdeményezésére több mint egy éven át folytak, minden valószínűség szerint csődöt mondtak és sikertelenül végződtek. Rámutat: bár hivatalosan a magyar-szlovák tárgyalóbizottság munkáját továbbra is titok fedi, a kiszivárgott információkból mennek a dolgok. Ebben az esetben folytatódik a Brezsnyev-kor- szakból jól ismert további hanyatlás, amelynek jelei már mutatkoznak Oroszországban. Jól tapintható azonban, hogy a hatalmi elit máris igyekszik felkészülni a Jelcin utáni korszakra, amire legjobb esetben is három éve van, miután kétezerig tart az elnök megbízatása. Az egyik legbiztosabb jele ennek Jegor Sztrojev felsőházi elnök nyilatkozata, amelyben az elnöki hatalmat megkurtító alkotmánymódosítást sürgetett. Aligha véletlenül. A mai állás szerint egy esetleges előrehozott elnökválasztás fő esélyese a nacionlista Alek- szandr Lebegy, illetve a kommunista Gennagyij Zjuganov. Vannak más jelek is. A jelenlegi elit tisztában van azzal, hogy a ma szóba jöhető vezetőket, Viktor Csernomirgyin kormányfőt, vagy Jurij Luzs- kov moszkvai polgármestert aligha választanák meg elnöknek. Állítólag lázasan keresik a Kremlben a nemzetegyesítő eszmét, ami lehetőmegállapítható, hogy a tárgyalások legfőbb témáját egy Bős alatti gát lehetőségének mérlegelése jelentette, amely általában azt a funkciót töltötte volna be, mint az eredetileg tervezett nagymarosi gát. A szlovák fél hivatalos sikerpropagandájával ellentétben ugyanis a bősi vízmű továbbra is csak klasszikus vízi erőműként üzemel, s csak csúcsidőben képes az áramtermelésre. Ezt megváltoztatni csak egy gát, vagy egy egész gátrendszer kiépítése tudná. A hágai nemzetközi bíróságnak két kérdést kell majd megválaszolnia. Az elsőre, hogy szerződésszegést követett-e el Magyarország, amikor nem volt hajlandó befejezni a megkezdett vízmüvet, várható, hogy a bíróság igent fog mondani. Ugyanakkor nemleges válasz várható a második kérdésre, hogy joga vé tenné a hatalmi váltással járó megrázkódtatások elkerülését. Áz alkotmányos monarchia helyreállításának egyelőre meglehetősen képtelennek tűnő gondolatát a hét végén máris igyekezett a köztudatba plántálni a legnézettebb orosz politikai magazinműsor az Itogi (Öszegzés). Az NTV műsora a spanyol alkotmányos monarchia helyreállítását hozta fel példának, mintegy mellékesen megemlítve, hogy Spanyolországban él Alekszej cárevics, aki potenciális trónörökös. Az alkotmányos monarchia helyreállításáról tartandó népszavazással minden esetre elejét lehetne venni a jelenleg hatalmon lévők szempontjából nemkívánatos eredményre vezető elnökválasztásnak. Noha mindez egyelőre nem több mint politikai találgatás, ám Oroszországban minden lehetséges. Ezt jól példázta, hogy Jelcin újraválasztásának egy éve éppoly kevés esélyt adtak, mint a mostani betegség utáni teljes felépülésnek. volt-e Szlovákiának felépíteni az úgynevezett ideiglenes variánst. Magyarországnak ezek alapján tehát nem kell tartania attól, hogy a hágai bíróságon lesújtó vereséget szenvedne, ahogy azt a szlovák sajtó állítja. Ebből kiindulva helyénvaló a kérdés, hogy miért ment bele Magyarország a titkos tárgyalásokba. Bár csak hipotézisről van szó, de minden jel arra vall, hogy Budapest ezzel Kovács László külügyminiszter döntését váltotta valóra, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy Magyarország nem maradhasson ki a NATO-tagságra az első körben esélyes államok csoportjából azt követően, hogy Szlovákia e csoportból való kiválása miatt elveszíti a közvetlen területi érintkezés lehetőségét a NATO- tagországokkal. Az RMDSZ új államtitkárai Bukarest (MTI) - Bara Gyula Csíkszeredán született 1950-ben, közgazdász, informatikus, 1983-tól tudományos kutató. Bukarestben él, a Szabadelvű Köré tagja, bukaresti szervezetének elnöke. Béres András 1942-ben született Görgényszentimrén. A marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola filozófia tanára. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapító tagja, a szervezetben számos vezető tisztséget töltött be, jelenlegi kinevezéséig az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke volt. Borbély László 1954-ben Marosvásárhelyen született, közgazdász, több szakmai tanulmány szerzője. 1990 és 1996 között az RMDSZ parlamenti képviselője, 1990 és 1994 között a szövetség Maros megyei szervezetének elnöke volt. Kovács Adorján 1938-ban Kárászteleken született, kertészmérnök, kutató. 1970 óta a balázsfalvi Szőlészeti Kutató Állomás kutatója, ismert szakember, akinek számos tudományos dolgozata jelent meg. A balázsfalvi szervezet elnöke. II. Margit 25 éve dán királynő Koppenhága (MTI) - Huszonöt éve, 1972. január 15-én lépett trónra II. Margit, Dánia királynője. Koppenhágában az évforduló tiszteletére ünnepségsorozatot rendeznek január 13. és 18. között. Margit (Alexandrine Thorhildur Ingrid) a Schleswig-Holstein-Sonder- bourg-Glücksbourg dinasztia salja. 1940. április 16-án született Koppenhágában IX. Frigyes király és Ingrid királyné lányaként. Tizenhárom éves korában lett trónörökös, amikor az 1953. június 5-én megtartott népszavazás jóváhagyta a trónutódlás új törvényét. Eszerint nő is trónra léphet, ha az uralkodónak nincs fiúgyermeke. Alapfokú iskoláit Dániában végezte, majd 1959-től a koppenhágai egyetemen filozófiát, államtudományokat és régészetet, 1960-tól Cam- bridge-ben nemzetközi jogot és régészetet, 1961-től az aarhusi egyetemen politikai tudományokat, 1963-tól Párizsban jogot és művészettörténetet, 1965-től Londonban közgazdaságtani tanulmányokat folytatott. IX. Frigyes király lányát már 18 éves korától bevonta az Államtanács munkájába, így apja 1972. január 14-én bekövetkezett halála után II. Margit néven, felkészülten lépett trónra. 1967. június 10-én kötött házasságot egy ifjú francia diplomatával, a londoni nagykövetség titkárával, Henri de Laborde de Monpezat-tal, aki a házasság révén Henrik herceg lett. Két fiuk van, Frederik (1968) és Joachim (1969). A királynő szívesen áldoz a múzsáknak önálló művészként is, aki sokáig álnéven adta közre alkotásait. A dánok rendkívül büszkék királynőjükre, azt tartják, hogy ő az egyetlen igazán tehetséges művész a világ uralkodói között. Ugyanakkor ez év januárjában a svéd Goeteborgs-Posten rosszallóan írta a királynőről, hogy élő dohányreklám. Bős-Nagymaros: tárgyalási csőd? ssza Éjjel azt álmodta, meghalt az anyja. Idősebb Pálma, aki hatvankilenc éves volt, felment a létrára, álmában, hogy megigazítson egy függönykarikát, pedig megígérte a gyerekeinek, hogy se ablakot nem tisztít, se létrára nem mászik, megszédült és lezuhant. Ott feküdt a földön, törött csigolyáival - álmában -, és tekintetében bosszús csalódottság, „így végzem? ennyi az egész? nem erről volt szó." Reggel félig alva botorkált a telefonhoz, ügyetlenül tárcsázta anyja számát, s hogy sokáig nem vette fel senki - bizarr lehetőségként rémlett fel előtte egy túlvilági porta, ahonnét kiszól egy félig ember, félig angyal, valami purgatóri- um-beli, alig bűnös lélek, s megkérdezi, kit kapcsoljon? S mikor ő anyja nevét mondja, udvariasan: de kérem! neki közvetlen vonala van! Halló, szólalt meg az anyja azon a mély hangon, amit se testvére, se ő nem örökölt - a szavakat hangjában halk nyögések, kéjes, érzéki emelkedések és süllyedések, tüdőtágító sóhajok kísérték -, a jó ételeknek ugyanazok az örömteli jajdu- lások jártak, mint a szép tájnak, egy jó hírnek vagy kényelmes széknek. Mindegyikben volt egy kis szuszogás is, valami érzékszervekből eredő öröm, és egy kis biztatás, hogy „még, még." Anyjából elemi erő áradt, nem ismerte az unalmat, a kishitűséget, ha valamit erős kezével megfogott, az megszépült, megsokasodott, hasznossá lett, talán egy kiszáradt növényt is életre tudott volna dörzsölni rövid, vastag ujjaival. Hogy vagy? - kérdezte fiatalabb Pálma sután. Anyja felnevetett azzal a föld-víz-levegő-tűz nevetéssel, és egy kicsit zavartan, egy kicsit büszkén mondta, képzeld, elaludtam este a televízió előtt, egy éjszakai kvízműsoron. Azóta itt fekszem ruhástól. Pálma elképzelte anyját. Éjszaka horkol, mint két férfi, álmában beszél és amint felébred, még az ágyban szépítkezni kezd. Bőrét az apja receptje szerinti krémmel dörzsöli be, külön gonddal a nyakát, és a „dekoltázs" helyét is, és amikor pirosítójával kifesti a száját, arcát, kékesfekete hajával indián férfira emlékeztet. Mi újság, hogy vagytok? - kérdezte a hirtelen családanyává, nagyanyává és háziasszonnyá Vathy Zsuzsa visszaváltozott indián férfi. Épp ezért telefonáltam, lódította Pálma, délelőtt sajtótájékoztatóra megyek, utána benézek hozzád. Míg anyja beszélt - mit vásároljon útközben a sarkon -, Pálma arra gondolt sose lesz olyan mint az anyja. Ő lötyög a létezésben, mint egy nem rászabott, kincstári ruhában, anyja pedig aggályt nem ismerve alakítja, szabja, formálja ezt a „vacak" földi létezést. Talán nagylánya hasonlít rá, Kati ez a talányos gyerek, akit se férje, se ő nem ért igazán, aki úgy vonul át az életen, mintha egy túlvilági hatalom megígérte volna, csak tegye bátran, de tétovázzon, az út végén vagy nem végén, hanem akkor, amikor itt lesz az ideje, elnyeri jutalmát. Várlak, mondta anyja, van egy kis becsinált levesem, ha hozol kaprot a piacról csinálok a főtt húshoz mártást. Ezt a „mártás" szót idősebb Pálma lassan, majdnem ábrándosán mondta, mintha különös vonzalom fűzné a mártásokhoz, azt, hogy „szósz", ezt a csúnya szót ki tudja miért, ki nem ejtette volna a száján. (folytatjuk)
