Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-06 / 285. szám

2 ÉSZAK'Magyarország Országban - Világban . ~~::z 1996- December 6., Péntek Nőhet az ügyeleti díj Budapest (MTI) - A kormány az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezetével folytatott tárgyalások eredményeként javasolja a társa­dalombiztosítási alapok jövő évi költségveté­sének módosítását - jelentette be a kabinet csütörtöki ülése után Kiss Elemér kormány- szóvivő. Elmondta: a kormány indítványa szerint az egészségügyi dolgozók körében le­hetőség nyílna egy 18 százalékos átlagkere­set-növelésre, valamint az ügyeleti díjak eme­lésére. Az egészségügyi ágazat költségvetési forrása az idei 225 milliárd forinthoz képest jövőre 265 milliárd forintra fog növekedni. Ez a 40 milliárd forintos különbség 18 százalé­kos forrásnövekedést jelent. Hozzátette: szak­értők szerint a dologi költségeknél nem lesz ilyen mértékű a növekedés, így lesz alapja a béremelésnek. A kormány arról is határozott, hogy a magasabb ügyeleti díjak bevezetésé­hez jövőre 3 milliárd forintot biztosít. A kormányszóvivő a tb-alapok költségveté­séről szólva utalt arra, hogy az eredeti elkép­zelésektől eltérően az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási alap együttes hiánya 13 milliárd forint lesz jövőre. A kormányszóvivő a tb-alapok költségvetéséről szólva utalt arra, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási alap együttes hiánya 13 milliárd forint lesz jövőre. • A BÁNYÁSZNYUGDÍJRÓL szóló rende­letet módosította a kormány: életkorára való tekintet nélkül bányásznyugdíjra jogosult az is, aki külszíni szénfejtéses bányatérségben fizikai munkakörben legalább 30 év szolgálati időt szerzett, és utolsó munkaviszonya 1991. december 31-e után szűnt meg. / ESZAK-magwiország Főszerkesztő: Görömbölyi László Szerkesztők: Csörnök Mariann, Méhes László Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság). Filip Gabriella (kultúra), Bánhegyi Gábor (sport) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15, Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341 -611, titkárság: (fax is) 341 -888, 341-630'. 'Rovatok: társádalofnpolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Szikszó, Kálvin tér 25., tel/fax: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel/fax: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V.. Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111 -4475,269-5706 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Faragó Lajos Ügyvezető igazgatók: Bényeiné Kiss Éva, Boros Sándor, Fábryné Mészáros Katajin, Thomas Koch Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341 -817, 411 -276. Telefax: 341 -817. Hirdetési csoportvezető: Kolozsi Judit Telefon/Fax: 411 -425, Telefon: 341 -611/223 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Romvári Attila Telefon: (46)412-162 Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalvány­on vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 549 forint, negyedévre 1647 forint, fél évre 3294 forint, egy évre 6588 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 26 forint, a pénteki lapszám 29 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52)413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: 06-80/305-305 A HÍVÁS A MEGYÉBŐL INGYENES! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 311-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Ezeken a számokon szombaton is tartunk ügyeletet! Megalapozatlan nyugdíjreform-koncepció A biztosító 2-3 százalékos tőkefedezeti részt fogadna el pBudapest (MTI) - A várhatóan jövő héten kormány elé kerülő nyugdíjreform-koncepciót mind országgyűlési tárgyalás­ra, mind a társadalommal való megállapodásra alkalmatlan­nak találta a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat csütörtöki köz­gyűlésén. Vágó János, az önkormányzat elnö­ke a konzultációt követő sajtótájé­koztatón kijelentette: ha a terveze­tet jelenlegi formájában fogadják el, az annyit jelent, hogy a nyugdíj- rendszer egyharmadát privatizál­ják, mindenfajta valódi garancia nélkül. Az átállás terheit pedig a jelen és a jövő nyugdíjasai viselnék. Vágó János szerint a Pénzügy­minisztérium koncepciója nélkülözi a megalapozott hatásszámításokat.' Olyan, 30-35 évig tartó, egyenletes gazdasági fejlődést feltételez, amire a fejlett nyugat-európai országok­ban sem volt példa az utóbbi 25 év­ben. Az önkormányzat számításai szerint amennyiben 1998-tól a pá­lyakezdők és az új rendszert vá­lasztók nyugdíjjárulékának egy­harmadát biztosítópénztárakba fi­zetik, az a bevezetés évében 90 mil­liárd, 2020-ban pedig már 1000 milliárd forintos hiányt okoz a tár­sadalombiztosítás költségvetésé­nek. Ezt a hiányt az államháztar­tás szintjén nem ellensúlyozza a nyugdíjpénztárakba befolyó pénz gazdaságélénkítő hatása. A Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat elnöke kérdésre válaszol­va elmondta: a testület elképzelhe­tőnek tartja a tőkefedezeti rendszer bevezetését, de csak akkor, ha az nem terjed túl a járulékok 2-3 szá­zalékán. Ez Nyugat-Európában is bevált, s nem borítaná fel a rend­szer biztonságát. De a jelenlegi ter­vezet, amely a járulék egyharmadát irányítaná a nyugdíjpénztárakhoz, nem Európa-konform. 6l milliárdos az önkormányzati követelés Budapest (MTI) - A kabinet megtárgyalta és elfogadta a bel­ügyminiszter és a privatizáció­ért felelős tárca nélküli minisz­ter előterjesztését a helyi ön- kormányzatoknak történő va­gyonátadásról. Az összesítés szerint 595 társaságban 813 ön- kormányzatnak van követelé­se, ami 3663 tételt jelent. Az igények, figyelembe véve az el­maradt osztalékok és a késedelmi kamatok terhét is, összesen 61 mil­liárd forintra rúgnak, amit az idei és jövő évi költségvetésből kell fe­dezni. A miniszterek összesítése megállapítja, hogy a két nagy cso­portja van az önkormányzati köve­teléseknek: a belterületi földek el­lenértékének, valamint a közmű­veknél a meghatározott vagyonré­szek biztosítása. A kormány a belterületi földek­kel kapcsolatosan úgy döntött: ha rendelkezésre áll az adott földek részvény- vagy üzletrész-ellenérté- ke, akkor azt kell átadni az önkor­mányzatoknak, kiegészítve az idő­közben kifizetett osztalékkal és an­nak 20 százalékos kamatával. Ha nincs átadható részvény vagy üz­letrész, akkor a névértéken megfe­lelő összeget készpénzben kell fo­lyósítani, 20 százalékos évi kamat- többlettel. A villamos- és gázművek részvényeit 25, illetve 40 százalé­kát átadja az önkormányzatoknak. A már megkötött megállapodáso­kat érvényesnek tekintik, e körbe tartoznak az úgynevezett Tocsik- ügyben érintett szerződések is. Bosznia-konferencia: egyforma elbánás Alija Izetbegovic (képünkön), a boszniai államelnökség elnöke a másfél napos nemzetközi Bosznia- konferencián elfogadott záródoku­mentumot kedvezően értékeli, „jóllehet egyelőre nem tudható, mennyi valósul meg belőle". Az ál­lamfő szerint mindenesetre „egyetlen olyan törekvés sem ka­pott támogatást Londonban, amely az ország szétszabdalását célozza". Milan Milutinovic jugoszláv kü­lügyminiszter is azt hangsúlyozta, hogy a mostani Bosznia-konferen- cián - nem úgy, mint az előzőn - mindkét boszniai entitás vezetése egyforma elbánásban részesült, s mindenki elismerte: az entitások kormányai teljes felelősséggel tar­toznak cselekedeteikért. Fotó: AP Nevek nélkül Budapest (MTI) - Rendkívüli ülést tartott, csütörtök délután a Magyar Szocialista Párt országos elnöksége. A több mint két órás ta­nácskozást követően Tardos Júlia, az MSZP sajtófőnöke mindössze annyit árult el, hogy a konzultáltak az új népjóléti miniszter kiválasz­tásáról. Az MTI tudomása szerint a posztra Benke Attila, a zirci kórház igazgatója, Ajkay Zoltán, az Orszá­gos Korányi TBC- és Pulmológiai Intézet igazgatója és Kiss József or­vos-képviselő a legesélyesebb jelölt. Másik levél volt Budapest (MTI) - Tirts Tamás, a Fidesz fővárosi frakciójának veze­tője nem azt a levelet hozta nyilvá­nosságra, amelyet a Tocsik-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság ko­rábban titkossá nyilvánított - kö­zölték a testület csütörtöki zárt ülése után. A nyilvánosságra ke­rült levélben az áll: Pető Iván, Demszky Gábor, Székely Gábor és több SZDSZ-es polgármester már 1993. tavaszán találkozott Tocsik Mártával, a Vektor és az Ezres Ügyvédi Iroda képviselőivel. (Az érintettek ezt az állítást cáfolták.) Egy mondatban... • A McDONNELL DOUGLAS amerikai vállalat és a magyar kor­mány közötti ipari együttműködés­ről és ellentételezésről szóló jegyző­könyvet írtak alá. • A DÉL­SZLÁV térségben az ENSZ erők részeként jövőre is működhet ma­gyar műszaki alakulat. • A KDNP Országos Választmányának elnök­sége úgy határozott, a tisztújító or­szágos választmányi ülést 1997. ja­nuár 18-ra hívják össze. • A NATO Európai Szövetséges Erők főparancsnok-helyettese, Sir Je­remy MacKenzie tábornok hivata­los látogatásra hazánkba érkezett. Márciusban új csúcs Moszkva (MTI) - Borisz Jelcin orosz és Bili Clinton amerikai el­nök csütörtökön telefonon megálla­podott abban, hogy márciusban ta­lálkozik egymással. Orosz források szerint a találkozót valószínűleg az USA-ban rendezik meg „Én ilyen bundában nem járnék...” Tizenegy évi várakozás után vitték a bőrt Szikszóra Buzafalvi Győző Szikszó (ÉM) - 1433 tonna álla­ti bőr került november köze­péig a szikszói SZATEV ,Rt. megsemmisítő telepére. írá­sunkban elsősorban arra ke­restük a.választ, hogy milyen előélete lehetett az oszlásnak indult szállítmánynak. De az is érdekelt bennünket: kik vol­tak az előző „tulajdonosok”? Az első útbaigazítással Szabó Fe­renc, a záhonyi központú Tranzit- Speed Kft. ügyvezető igazgatója szolgált: - Ukrajnából érkezett 11 éve az a rakomány, amely végül Fényeslitkéről jutott Szikszóra. Annak idején Oroszországból a MÁV Trans közvetítésével és egy osztrák cég közbeiktatásával bo­nyolítottuk az állati bőrök szállítá­sát. A szikszói SZATEV Rt. vezető munkatársaival vettük fel először a kapcsolatot, az elején nem volt még „képben” Bartha Ferenc igaz­gató. Úgy három hete fejeztük be a szállításokat, de ezt megelőzően természetesen elkértük a társasá­gi szerződésüket, hogy rendelkez­nek-e a feldolgozásra és a meg­semmisítésre alkalmas jogosítvá­nyokkal. Egyébként öt alvállalko­zót foglalkoztattunk ebben az ügy­ben. Ä fényeslitkei szövetkezet vé­gezte a bértárolást a MÁV Trans megbízásából egy bécsi cégnek. Szaniszló Albert, a fényeslitkei Tiszagyöngye Mezőgazdasági Szö­vetkezet főkönyvelője így gombo­lyította tovább a fonalat: - Mi tá­roltuk 1985-től az Ukrajnából származó anyagokat, amelynek zöme tehén- és juhbőr. Eredetileg bőrgyári feldolgozásra vitték el in­nen, így például Simontornyára, Pécsre, de Német- és Olaszország­ba is. A MÁV Trans volt a szállít­mányozó, zsúfolásig megtelt ka­mionszerelvények indultak el in­nen Nyugat-Európába. A mostani, amit a Tranzit-Speed szállított, már csak egy töredék. Szinte min­den évben volt valamilyen vizsgá­lat, mert állandóan akadt egy „okos tojás”, akinek szemet szúrt valami. De az is az igazsághoz tartozik, hogy a szállítások körül sok cirkusz adódott. Egri István, a MÁV Trans igaz­gatója más aspektusból is megvilá­gította a történteket: - Az a „bűne” az ominózus bőrnek, hogy kiszá­radt, és így bőrgyári felhasználás­ra nem alkalmas. De hogy az ele­jén kezdjem, velünk végeztetett bértárolást a bécsi székhelyű Le- dex, amelyet a fényeslitkei Tisza­gyöngye szövetkezettel oldottunk meg. Áz első időkben élénk üzleti tevékenységet folytattak, nemcsak tárolták az Ukrajnából érkező bő­röket, de egyből utaztatták is azo­kat Német- és Olaszországba. Idő­közben azonban teljesen csődbe ment a Ledex, így mi is kilátásta­lan helyzetbe kerültünk, hiszen több százezer schillinggel tartoz­nak nekünk. A szerb Jovánovics úr vezette Ledexet igyekeztünk kártérítésre kötelezni. A lánya többször is megjelent nálunk, ám a tárgyalások nem vezettek ered­ményre. így a saját kárelhárítá­sunk miatt, hogy ne béreljük to­vább a fényeslitkei raktárakat, va­lamit kezdenünk kellett a több mint tíz éve ott álló bőrökkel. Mi­vel a nyersbőr ilyen hosszú idő után felhasználásra már alkal­matlan lesz - bizony szép szám­mal találtunk benne kukacokat is. Persze eleve megsemmisítésre vet­ték át az Ukrajnából érkezett bő­röket, mert így vámolták le annak idején. Nos, a Tranzit Speed Kft. vállalta az ügy intézését és felvette a kapcsolatot a szikszóiakkal. Novákné Kutas Zsuzsa, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség ve­szélyes hulladék osztályának ve­zetője 1995-ben Fényeslitkén a tá­rolási körülményeket vizsgálta. A zárt-fedett helyiség megfelelt a vízvédelmi előírásoknak, hiszen a csapadékot távoltartották a bőrök­től, amit alapanyagként tároltak. Istenes Sándor ezredes, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pol­gári Védelmi Parancsnokság pa­rancsnoka pedig elmondta, 1986- tól már nem vették át a bőröket Csernobil miatt. A Fényeslitkén felhalmozott állati bőrök nagy ré­sze még Csernobil előtt érkezett. Azonban - hangoztatta vélemé­nyét - ez az anyag nem környe­zetbarát, tehát szennyezi azt. Márton Mihály, az ÁNTSZ Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei nyu­galmazott igazgatója egy sor új in­formáció birtokába avatott be: - Jól ismerem a témát, hiszen ko­rábban a KÖJÁL megyei igazgató­ja voltam. Annak idején én borítot­tam ki a „bilit” az ukrajnai állati bőrök Szabolcsba telepítése miatt. El tudom képzelni milyen szörnyű állapotban érkeztek meg ezek ma­radványai Szikszóra. Fényeslitkén és Napkorban csak az egytizede volt a Demecserben levőnek. Ott olyan hihetetlenül hatalmas mennyiségben halmozták fel, mintha a Tokaji hegyet láttam vol­na. A borhegyeket persze meg­dézsmálták és a lopott áruból ju­tott az egyik szűcsmesternek is, aki ijedtében hozzám szaladt. Mondtam is neki: Én nem járnék ilyen bundában! Az állati bőrök ugyan nem közvetlenül Csernobil­ből származnak, s a juhok, szar­vasmarhák nem sugárfertőzés ha­tására hulltak el, de nyitott vago­nokban szállították. Radioaktív vizsgálatot kezdeményeztem ezért, amelyet le is folytattak 1988-ban. Nem találtunk túlzott mértékű ra­dioaktivitást, csak szórt, külső szennyezést. Több üzletember is megkeresett: járuljak hozzá Deme­cserben a komposztálási, feldolgo­zási tevékenységhez, de a lclkiis- meretem nem engedte meg, hogy rossz ügyhöz adjam a nevem. Oláh József alezredes, a B.-A.-Z megyei rendőr-főkapitányság gaz­daságvédelmi osztályvezető-he­lyettese az alábbiakat közölte szer­kesztőségünkkel: - Feljelentéskie­gészítést folytatunk az eset kap­csán, amelynek során ellenőrzést végeztünk a megyei környezetvé­delmi felügyelőséggel. Kiderült, hogy ötezer tonna állati bőrt hoz­tak be Ukrajnából Fényeslitkére 1985-ben és 1986-ban. A rendelke­zésre álló információk bűncselek­ményre nem utalnak. Szabályta­lanság ugyan történt, ám a bevont szakhatóságok észrevételei alap­ján az a véleményem, hogy nyomo­zás elrendelésére nem keiül sor. Mészáros István, a B.-A.:Z. me­gyei Állategészségügyi és Élelmi­szerellenőrző Állomás igazgató-fő- állatorvosa már ismertethette a végkifejletet: - A dokumentáció szerint veszélyes kórokozókat nem tartalmaz a szikszói meg­semmisítő telepen levő állati bőr. Közegészségügyi szempontból je­lentős baktériumok (lépfene, szal­monella) sem mutathatók ki. Nem minősül veszélyes hulladéknak az 1433 tonnás szállítmány. Pénte­ken határozatban kötelezzük a SZATEV Rt.-t, hogy rövid időn be­lül földelje el a technológiai előírá­soknak megfelelően azt a meny- nyiséget, amely nem alkalmas számukra a további feldolgozásra. A tárolandó bőröket pedig zárt he­lyen kell elhelyezniük.

Next

/
Thumbnails
Contents