Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-06 / 285. szám

1996. December 6., Péntek _ ____A Megyéből Jelentjük ÉSZAK-Magyarország 3 Kacsa a miniszteri felkérés Miskolc (ÉM - SZK) - Cáfolta Ka­tona Zoltán, a megyei kórház igaz­gató főorvosa azt a sajtóértesülést, mely szerint a miniszterelnök bár­milyen formában megkereste volna a népjóléti miniszteri tárca betölté­sével kapcsolatban. Az igazgató azt is elmondta: ha mégis felkérnék e magas poszt betöltésére, megkö­szönné a megtiszteltetést, de - minthogy itt, vidéken kívánja foly­tatni eddigi munkáját - visszauta­sítaná azt. Fulókércsi tél, prímásversennyel Fulókércs (ÉM - NZ) - Immár ne­gyedszer rendez évzáró összejövet­elt a magyarországi cigány embe­rek megsegítéséért tevékenykedő holland alapítvány. Az idei „Fuló­kércsi Tél” sajátossága, hogy elő­ször ülnek össze polgármesterek, a cigány kisebbségi önkormányzatok elnökei, pedagógusok, védőnők és a Holland Alapítvány vezetői. Teg­nap a helyi művelődési házban megnyitott találkozón az együtt­működés eddigi tapasztalatairól és további lehetőségeiről Kees Bak- ker, az alapítvány hollandiai meg­hízottja és Horváth László, annak helyi magyar titkára tartott elő­adást. A négynapos programsoro­zatot prímás vetélkedő, zenei est, Ki mit tud? és bal teszi színesebbé. Bánkút: hét végén indulnak a felvonók Bánkút (ÉM) - A mínusz 4, mí­nusz 7 fok közötti hőmérsékletben Bánkúton tegnap 13-15 centiméte­res havat mértek, így a hét végén - a közönség számától függően - be­indítják a felvonókat, bár meredek pályák még nem mindenütt alkal­masak a síelésre. Nagyobb volt a füstje... Sárospatak, Miskolc (ÉM) - A sátoraljaújhelyi tűzoltókat tegnap Sársopatak-Végardóra riasztották 9 óra 13 perckor, ahol egy 20x5 mé­teres alapterületű, hagyományos felépítésű épület tetőterében tűz keletkezett, vélhetően nyílt láng használata következtében. A lán­gok szerencsére nagyobb kárt nem okoztak, mindössze a padláson lévő szalmában keletkezett anyagilag nem jelentős kár. Közúti baleset történt Miskolcon az egyetemvárosi elágazásnál tegnap délután negyed hatkor, aminek kö­vetkeztében üzemanyag került az úttestre. A tűzoltók segítségével a veszélyessé vált utat rövid időn be­lül megtisztították. Miskolc odafigyel rendőreire Tizenöt millió forintot ad a város a bűn üldözőinek Miskolc (ÉM - MB) - A fővái’osi közgyűlés százmilliós összeggel segíti Budapest rendőreit. Bár Miskolcnak nincs ennyi pénze, a város itt is sokat áldoz a helyi rendőrségre. Kobold Tamás polgármester el­mondta: annak ellenére, hogy a pénzügyi helyzet nem teszi lehetővé - az úgymond - plusz kiadásokat, a közbiztonság javítása érdekében 15 miihó forintot biztosítanak a városi- rendőrkapitányságnak. Ezt várha­tóan a város jövőre is megadhatja rendőreinek - jelentette ki. Tuza László városi rendőrkapi­tány nem rendelkezett hiteles in­formációkkal az összeg nagyságá­ról. Annyit azonban bizonyosan tu­dott, hogy az idén is kapnak az elő­ző évek gyakorlatának megfelelő­en. A korábbi esztendőkben is 15 millió forintot adott a város, amely országos viszonylatban is figyelem­re méltó. A Tiszán inneni régióban nem tud olyan városi kapitánysá­got megnevezni, ahol a város ha­sonló mértékben nyújt támogatást a rendőrségnek. A most érkező pénz háromne­gyed részét technikai eszközök be­szerzésére fordítják, a maradék egynegyedet az állomány fizetésé­nek kiegészítésére költik. Elmond­ta azt is, hogy tervezik az állomány létszámának bővítését, ugyanis je­lenleg 41 rendőrrel kevesebben küzdenek „hivatalból” Miskolcon a közbiztonságért. Amennyiben a vá­ros vezetése tervüket jóváhagyja, megerősítik a vasúti rendőrséget, növelik az avasi és a diósgyőri rendőrőrsök létszámát, és új rend­őrőrsöt hoznak létre Hejőcsabán és Görömbölyön - adta tudtunkra Tu­za László ezredes, a Miskolc Városi Rendőrkapitányság vezetője. Missziós könyvbemutató Miskolc (ÉM) - A Kazinczy Ferenc Társaság megjelenttette Bojtor Ist­ván: Misszió a Tiszán innen című könyvét. A könyvbemutatót tegnap délután tartották Miskolcon, a Re­formátus Egyházkerület Székházá­ban. Az istentisztelet után Cso- hány János egyetemi tanár beszélt a keresztyén történetírásról. El­mondta, az egyház létének, céljá­nak igenlése nélkülözhetetlen ma­gatartásformája az egyháztörté­nésznek. Bojtor István a gyakorlat­ban mutatta meg, milyen is a ke­resztyén történetírás. Ráadásul a szerző aktív részese volt minden­nek, ami a könyvben szerepel, nem csak hallomásból szerzett tudo­mást a történésekről. Mégsem em­lékirat, amit írt, hiszen a történet- írás eszközeivel dolgozott. Könyv­tárakban, levéltárakban töltötte Kováts Dániel (jobbra), Bojtor István (balra) Fotó: Dobos Klára idejének jelentős részét a szerző. ÉMÁSZ: fejlesztés csak nyereségből Bérekről csak az áremelés után hajlandó tárgyalni a tulajdonos Miskolc (ÉM - MVZS) - Bérekről csak a jövő évi áramdíj emelé­sek után hajlandók érdemben tárgyalni az Észak-magyaror­szági Áramszolgáltató Rt. (ÉMÁSZ) tulajdonosai - hang­zott el a részvénytársaság rendkívüli közgyűlése után. Az RWE-EVS konzorcium 48,81 százalékos tulajdonában lévő áram- szolgáltatónál a dolgozók az eredeti 19,5 százalékos béremelési megálla­podáson túl további 5,5 százalékos bérköveteléssel léptek fel. Hans-Joachim Jung, az ÉMÁSZ igazgatóságának elnöke elmondta, látják a magyar kormány törekvé­sét, amely a privatizációs megálla­podásoknak megfelelően biztosítja majd az energiaárak emelését. Áz ezzel kapcsolatos megbeszéléseken a kezdetektől részt vehettek a né­met tulajdonosok is. Ám a rendele­tek végrehajtási utasítása még nem látott napvilágot, ebből következően ma még nem számítható ki ponto­san az az árrés, amivel az ÉMÁSZ jövőre dolgozhat. Csak ennek isme­retében lehet ismét megkezdeni a bértárgyalásokat. Egyébként a fel- ügyelóbizottság új elnöke már most előzetes megbeszéléseket folytat a szakszervezeti vezetővel. Ebből a szempontból nem befolyásolja a té­nyeket, hogy Essenben - a tulajdo­nosok előtt ismeretlen körök - szimpátia tüntetést szerveznek a magyarországi dolgozók mellett. Egyébként amint azt a gazdasági helyzet lehetővé teszi, visszatérnek a béremelési tárgyalásokra. Az ÉMÁSZ Rt. közgyűlésén sor került az alapító okirat és az alap­szabály módosítására. A közgyűlés személyi változásokat is hozott, en­nek megfelelően Richard Klein, a jelenlegi felügyelóbizottság elnöke és Klaus Jagsch, igazgatósági tag helyett január elsejétől Klaus Bussfeld, illetve Hermann Lüs- chent tölti be ezeket a funkciókat. Elhangzott, hogy a tulajdonosok az áramellátás biztonsága szem­pontjából fontos beruházásokat megvalósítják, ám a megvalósítás­hoz nyereségre lesz szükség. A Koch újra napirendre kerül Miskolc (ÉM - SZK) - Egyelőre nem tud­ni: mikor tárgyal arról a megyei közgyű­lés, hogy visszaadják-e Edelénynek a vá­ros kórházát. Az edelényi képviselő-testület eljuttatta teg­nap délelőtt állásfoglalását a megyei önkor­mányzathoz arról, hogy szeretnék, ha a Koch Róbert Kórház városuk fenntartásába kerül­ne. Erről Veresné Jakab Zsuzsanna főjegyző elmondta: végül is ez az ősszel már beterjesz­tett kérés megismétlése. Akkor azért napol­ták el a döntést, mert olyan feltételhez kötött volt (nevezetesen: ha ’97. január 1-től az OEP mégis finanszírozná a kórházat), amely telje­sítése nem a közgyűlésen múlt. Arra a kérdésre, vajon e kérés megtárgya­lását napirendre túzik-e a következő ülésen, a főjegyző ismertette: csak az a téma szerepel­het a közgyűlésen, amelyet előtte az egyezte­tőtanács jóváhagyott. Az egyeztetőtanács a múlt hét péntekén állította össze a decemberi közgyűlés napirendjét, amelyben akkor még nem szerepelhetett az edelényi kérés. Azon­ban nem kizárt, ha - a jelenleg távol lévő - el­nök a jövő hét elején úgy dönt: egyenként ké­rik ki erről az egyeztetőtanács tagjainak véle­ményét. Ha pedig az ezzel kapcsolatos írásos anyag postázására már nem jutna idő, még mindig kioszthatnák az ülés előtt a képvise­lőknek. Az esetleges rendkívüli közgyűlés összehí­vásának lehetőségét Veresné Jakab Zsuzsan­na az önkormányzati törvényből idézte. E sze­rint rendkívüli közgyűlést az elnök, vagy va­lamely bizottság, vagy a képviselők egynegye­dének indítványára kell összehívni. Csépányi vétó Hódoscsépány (ÉM) - Az Ózdtól való le­válására szavazott a múlt hét végén a két település, Somsály és Hódoscsépány lakosságának nagyobbik része. A nép­szavazás eredménye azonban nem végle­ges: a csépányiak egy csoportja fellebbe­zést nyújtott be.- Szabálytalan volt maga a kiírás - érvel Né­meth Gyula, az „Együtt a várossal” Egyesület tagja. - Együttesen írták ki ugyanis a szava­zást Csépányban és Somsályon, holott az utóbbi faluban már ez év elején volt egy vok­solás. Márpedig két éven belül a szabályok szerint nem lehetne újabb. A gond pedig éppen az, hogy ha csak a csé­pányiak szavazatait számolnánk össze külön, akkor a „nem”, azaz a maradás mellett állók véleménye lenne többségben. A nagyszámú somsályi „igen”-nel együtt azonban a mérleg az elszakadás-pártiak oldalára billen.- Vétót emeltünk a választási bizottságnál a műhiba ellen - mondja Németh Gyula -, amire egyébként már a szavazást megelőzően is felhívtuk az önkormányzat figyelmét. Azt mondták, nincs gond. Szerintünk viszont így törvénytelen az egész szavazás. Ha a választási bizottság elutasítaná a fel­lebbezésüket, az egyesület ígérete szerint az Alkotmánybírósághoz fordulna. Rommá lett öt család lakóháza Gadnán Az épület maga alá temette a vezetőkbe vetett bizalmat is Mészáros Béla Gadna (ÉM) - Kétségbe­esett telefonálónk arról számolt be, hogy összedőlt házuk helyett az önkor­mányzat nem biztosított nekik semmilyen átmeneti szállást, és a házban lakó öt család - köztük sokgyer­mekesek - a rokonoknál, vagy az udvaron kénytele­nek tölteni az éjszakát.- Az önkormányzatnak nem kötelessége elhelyezni a felnőt­teket. Adjanak pénzt, akkor palotába rakjuk őket, - mondta a telefonba Gál József polgár- mester, akitől azt is megtud­juk: már gondolt arra, hogy pénzt kér a közigazgatási hi­vataltól, vagy a Máltai Szere­tetszolgálattól. A válasz nem megnyugtató: az éjszakát udvaron tölteni mostanság nem oly’ kellemes. A helyszínen próbáltunk tájé­kozódni. Gadna polgármesteri hiva­talának udvarából látni az összedőlt házat. Teteje leom­lott, falai megrepedtek. Tragé­dia nem történt, senki sem sé­rült meg. A történelem vi­szont megismételte önmagát: alig négy éve ugyanennek a háznak már leomlott a teteje. A mostani esetet így meséli Lakatos Lajos, a ház egykori lakója:- Kosarat fontam a padlá­son. Egyszer csak hallom, hogy recsegnek a gerendák. Szerencsére sikerült kiszalad­nunk, így senkit sem temetett maga alá a tető. A házban élő öt család a polgármesteri hivatalhoz for­dult: segítsenek rajtuk. A falu vezető embereinek azonban már volt kellemetlenségük az ott lakókkal, ezért az azonnali intézkedést nem tartották fon­tosnak. Az ötlet - miszerint a gyerekeket elhelyezik nevelő- otthonban - nem aratott nagy tetszést a fedél nélkül maradt cigány emberek körében. Állít­ják: más lenne a helyzet, ha nem a kisebbséghez tartozók­ról lenne szó. Ez derül ki a ro­mos ház körül gyülekezők sza­vaiból. A környék lakói kapujuk mögül szemlélik a nagy felvo­nulást, ahogy a kultúrház felé vesszük az irányt, melynek pi­cike termében a polgármester mégiscsak elhelyezett három családot az ötből. (A többi csa­lád a rokonoknál talált átme­neti menedéket.) Útközben egymás szavába vágva mesé­lik, hogy a falu vezetése nem segíti őket, sőt most az egyik képviselő - Emiké - azt állítja, ók borították magukra a há­zat. Ráadásul azzal fenyegette meg őket, hogy harminc bőrfe- jút küld rájuk - magyarázzák. A hírbe hozott Emiké, Dem- kó Józsefné - a postahivatal dolgozója - most kényszerű­ségből közvetlen szomszédja lett ellenlábasainak, ugyanis a kultúrház és a posta egy épü­letben van. A cigány emberek vádaskodásai nem lepik meg.- Négy éve hozták rendbe azt a házat - mondja -, akkor ugyanígy ledőlt a teteje. Ezért is javasolták a képviselők, hogy szakértő mondja ki: ma­gától dőlt össze, vagy az ott la­kók tették tönkre. A képviselőnek nemcsak a bajba jutottakkal kapcsolat­ban van megjegyzése: nem tit­kolja azt sem, hogy szerinte al­kalmatlan a feladatára a falu vezetése - köztük a polgár- mester is, hiszen itt senki nem tesz semmit...- A polgármestert maguk még nyomozókutyával sem fogják elérni - nevet. - Ilyen­kor bevonul a kórházba, csak ne kelljen intézkedni. Én élek itt, mindig rajtam csattan az ostor, mert én megmondom a véleményemet. A postahivatal ajtaja előtt egyre népesebb és hangosabb tömeg verődik össze. A vádak, sértegetések tisztázására esé­lyünk sem marad, félő, hogy a feldühödött emberek tettlege­sen is bántalmaznák azt, aki a kezük közé kerül. Ok valójá­ban a falu mostani vezetői kö­zül mindenkivel elégedetle­nek, mert - mint mondják - senki nem törődik a cigány­sággal Gadnán. Ä cikk megjelenéséig a pol­gármestert - aki az ügyben leginkább illetékes - valóban nem tudtuk elérni. Orosz Gábor, a B.-A.-Z. Me­gyei Közigazgatási Hivatal ve­zetője viszont kérdésünkre el­mondta: Gadna polgármestere nem kereste még ót ez ügyben, de segítségre az önkormányzat amúgy sem számíthat, mert az csak katasztrófa esetén - földrengés, árvíz - adható. Vé­leménye szerint a polgármes­ter humánusan járt el, amikor a rászorulókat átmenetileg a kultúrházba szállásolta el. A szerencsétlenül járt emberek végleges elhelyezése nem köte­lessége az önkormányzatnak, de ha a falu pénztárcája meg­engedi, segítheti őket - tudjuk meg. Fotók: Farkas M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents