Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-04 / 283. szám

1996. December 4., Szerda ~ . ' A Megyéből Telenttük ÉSZAK-Magyarország 3 Szeretnék az öcsémmel futni... D A regionális marketingről Miskolc (ÉM) - A regionális szin­tű marketing volt a központi témá­ja a Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) székházában tegnap meg­rendezett szimpóziumnak. A Mis­kolci Egyetem Marketing Tanszé­kének vezetői ezúttal a gyakorló szakemberek, a vállalkozásokban dolgozó marketing és PR-mene- dzserek részvételével tárgyaltak a régió gazdaságának fejlődését is elősegítő marketing munkáról. Mint azt Piskóti István tanszékve­zető egyetemi tanár bevezető elő­adásában hangsúlyozta, több olyan stratégiát dolgoztak ki a megye számára, amelyek megvalósítása előnyösebb helyzetbe hozhatja az itt működő vállalkozásokat is. A marketing tanszék egyébként is arra törekszik, hogy szinte napi kapcsolatot tartson fenn a vállalko­zásokkal, az ott dolgozó marketing szakemberekkel. A külpiaci kapcsolatrendszer és a versenyelőnyök meghatározását taglalta Dankó László, a tanszék docense, elsősorban a régiómarke- ting-stratégia megalapozása szem­pontjából. A Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában, amely nonpro­fit szervezetként működik, az el­múlt időszakban tudatos és terv­szerű PR-tevékenység bontakozott ki a kamarai tagság, a vállalkozók érdekében - ismertette előadásá­ban M. Vadas Zsuzsa PR-mene- dzser. A mostani szimpóziumot a jövőben számos, a régiómarketing tevékenységet bemutató rendez­vény követi. A martintelepiek közbiztonságáért Miskolc (ÉM) - Létrejött a Mar­tintelep Közbiztonságáért Alapít- vámy, melynek kuratóriumi tagjai tegnap mutatkoztak be az Arany János Általános Iskolában össze­hívott lakossági fórumon. Amint azt Orosz Lajos, a terület önkor­mányzati képviselője, s egyben e közcélú vagyon alapítója elmondta, annak ellenére, hogy a Martintelep a bűnesetek számát tekintve ke­vésbé fertőzött városrész, ez a tény önmagában nem szolgálja a helybe­liek közbiztonság érzetét. Ennek fo­kozására, az itt élők komfortérzeté­nek javítására jött létre a városban egyedülálló lakótelepi kezdeménye­zés, amely a martintelepi lakosok adakozásából kívánja megteremte­ni a mindenki által jogosan elvár­ható élet- és vagyonbiztonságot. Az alapítvány tevékenységének ismer­tetése kapcsán távolabbi célkitű­zésként felmerült a helyi rendőrőrs és a polgárőrség megalakításának szükségessége, amelyet örömmel üdvözöltek a fórumra összegyűltek. —Mozaik • A TVK-BÓL JELEZTEK teg­nap tüzet. Egy bontásra ítélt hűtő­ház szállítószalagja gyűlt ki. A he­lyi tűzoltó kft. oltotta el a lángokat, személyi sérülés nem történt, az anyagi kár nem jelentős. Szalóczi Katalin Miskolc (ÉM) - Gyertyaláng. Ha nem védik, könnyen ellobban­hat. Ha táplálják, meleg fényé­vel, játékával örömöt áraszt. Kétszáz, egészségét tekintve fo­gyatékos gyermek nézte csillo­gó szemmel az ünnepi asztal adventi díszén lobogó lángocs­kákat. Mindegyikük mellett egy, legalább egy családtag. És a sorok között a tizennégy éve működő gyermekrehabilitációs osztály dolgozói. Orvosok, ápo­lók, gyógypedagógusok, gyógy­tornászok...- Legalább még egyszer ennyi az általunk kezelt mozgássérült gyer­mek a megyében, de az a tapaszta­latunk, hogy a tizenévesek már nem olyan szívesen vesznek részt ünnepségeken - magyarázza Peja Márta osztályvezető főorvos. Óvodai, iskolai beilleszkedésük­ről a főorvos elmondja, hogy más a miskolciak és a vidékiek helyzete. A megyeszékhelyen sikerült olyan partnerintézményekre lelni, ahol szívesen vállalták a speciális ellá­tást. A Máltai Szeretetszolgálat a szállításukban segít: az iskolába, haza, illetve ide, kezelésre. Bár vi­déken is nyitottabbak az iskolák, mint mondjuk tíz éve, e helyeken csak a teljes integráció lehetőségei adottak, ami nem feltétlenül jó az általában halmozottan sérült gyere­keknek - tudjuk meg Peja Mártá­tól. Büszkén említi: öt évvel ezelőtt sikerült megszervezniük a kórházi iskolát, így a hosszabb kezelésre szorulók sem esnek ki a tanulásból. Jegyet is kapnak, sót, van akinek itt állítják ki a bizonyítványát. * A kilencéves Norbert és a tizedik esztendejében járó István is ilyen - jobbára - bent lakó. Barátok. A to­lószékhez kötött Norbit az alapve­tően szellemileg károsodott Pisti szokta furikázni. Meg segít neki, A kis )udit karácsonyra egy neki való gurulós járókeretet szeretne amiben csak tud. Most is ő ajánlja fel, hogy elviszi az időközben meg­ürült poharat. Norbi tömi magába a kakaóstekercset - addig sem kell válaszolni a hívatlan kérdezőnek. De nincs az a kakaóscsiga, aminek vége ne lenne.- Az az igazság, hogy Timit is együtt szoktuk megkergetni. Hogy miért? Mert szidni szokta Pisti anyját. És az nekem is rossz. * A főorvosnőt a gondokról kérde­zem. Ezek közt sorolja fel, hogy azok számára, akik segédeszközt, tolókocsit használnak, csak Pesten van középiskolai tanulási lehető­ség. Az itteni intézmények erre technikailag úgyszólván alkalmat­lanok. Aztán: nem megfelelő a se­gédeszközellátás, lakásátalakítás­hoz nyújtott támogatás, a meg­hosszabbítható gyes tíz éves időtar­tama is kevés, csökkentették a ben­zintámogatást... * Az édesanyja ölében az immár má­sodik csokitélapóval birkózó pici lány, Judit, aligha tudná megma­gyarázni, mi is az a segédeszközel­látás. De mikor karácsonyi vágyá­ról kérdezem, azonnal rávágja:- Szeretnék egy nekem való gu­rulós járókeretet, es ha meggyógyu­lok, szeretnék együtt szaladgálni az öcsémmel. Édesanyja mosolyogva bólogat:- Tényleg nem jutunk hozzá olyan járókerethez, amely az ő mé­retéhez igazodik. Az óvodában van egy, de az is nagy neki. Pedig nagy szüksége lenne rá most, műtét után ahhoz, hogy megtanuljon járni. Kicsit elcsodálkozom: a járókép­telen kislány óvodás?! A mellettük guggoló Kopcsik Erzsébet beavat:- Én ott dolgozom gyógypedagó­gusként. A József úti óvodában már tíz éves a részintegrációs kép­zés. Két speciális csoportunk van, 22 mozgássérült és halmozottan hátrányos kicsi számára. A terme­ink a párhuzamos normál csoporté­val összenyithatok, mindkét cso­port tagjai szabadon választhatnak a csoporttevékenvségek közül. * A most 16 éves, hatodikos Ági édes­anyja - akárcsak a főorvosnó — egyelőre csak reménykedni tud ab­ban, hogy mire a lánya elvégzi a nyolcadikat, lesz olyan iskola, ahol számítástechnikai tudását tovább fejlesztheti. Ági szótlan, válasz he­lyett az édesanyja tekintetét keresi. O sem beszél könnyen anúl, mit ér­zett, mikor megtudta: másodszülött gyermeke nyitott gerinccel született.- Azt sem tudtam addig, hogy létezik ilyen egyáltalán. Nem is gondoltam rá, hogy nem egészséges gyermeket hozhatok a világra. Az­tán felvilágosítottak... És sokan se­gítettek. A szüleim, a féljem, ez az osztály. És rengeteget jelentett, hogy a lányom óvodába járhatott, aztán pedig iskolába. Mikor Ágit a karácsonyi kívánsá­gáról faggatom, csak visszakérdez:- Az én vágyam? Édesanyja mosolyogva felel:- Soha, egyetlen egyszer se kért még semmit magának... Eles kérdések, Tompa-válaszok Törvénymódosítás után tennének vagyonnyilatkozatot Budapest (ÉM - BAL) - A parla­menti szocialista frakció mis­kolci tagja, Tompa Sándor sem­mi akadályát nem látja annak, hogy a megye szocialista képvi­selői nyilvánosságra hozzák va­gyonnyilatkozatukat. Néhány hete Pál Béla MSZP-képvi- selő tette meg az első lépést: a saj­tóban számolt be a képviselői fize­téséről és egyéb jövedelmeiről, bi­zottsági és igazgatótanácsi tagsá­gairól. Példáját később az or­szággyűlési képviselőcsoport teljes elnöksége követte. A frakció tagsága sem együtte­sen, sem egyénenként nem nyilat­kozott még a kérdésben, lapunk Tompa Sándor képviselőt (az MSZP megyei képviselőcsoportjá­nak vezetőjét) kereste meg. A mis­kolci honatya kijelentette: semmi akadálya sincs a vagyonnyilatkozat közzé tételének. 0 és azok a me­gyebeli képviselőtársai, akikkel be­szélt erről, mindig is késznek mu­tatkoztak, hogy politikusi munkás­ságuk során szerzett jövedelmeik­ről számot adjanak. Tompa Sándor úgy véli: ezt me­gyénként együttesen a legcélsze­rűbb megtenniük a képviselőknek. Hogy mikor kerülhet rá sor? - a szocialista politikus szerint volt már ilyesmiről szó, de a vélemé­nyek nagyon eltérőek voltak. Ő mindenesetre szükségesnek tarta­ná előbb a vonatkozó törvény meg­alkotást, ami előírná a nyilvános vagyonbevallás kötelezettségét a közszereplőknek - vagy éppen azt, hogy a kérdést egyszer és minden­korra vegyék le a „napirendről”. Ha ilyen „önbevallásos” alapon, alka­lomszerűen megy a bevallás, akkor akár hazudhatna is valaki - mond­ta a képviselő -, akkor pedig mit ér a dolog. Emellett hangsúlyozta: bár nyil­vánvaló, hogy a politikai közszerep­lést vállalóknak el kell számolniuk a közvélemény előtt, szerinte ugyanezt minden állampolgárnak meg kellene tennie.- Nem hiszem, hogy mi, parla­menti politikusok fújjuk a passzátszelet a vagyonosodás te­kintetében - tette hozzá Tompa Sándor. Rabszolgaság és/vagy humanitás? Balogh Attila Miskolc (ÉM) - Két évvel ezelőtt az orszá­gos médiában is nagy visszhangot ka­pott az ároktői „rabszolgatartók” ügye. Több lap is foglalkozott az esettel - „há­rom libáért nyugdíjas kapható Borsod­ban” és hasonló címek alatt. Nemrég a bűncselekmény vádlottjai ellen lefolyta­tott bírósági eljárás ítélettel végződött: a számos vádpontban bűnösnek talált fér­fiakat és nőket több év börtönre ítélték. A másodfokú eljárás során aztán „előd­je” korábbi megállapításait nagymérték­ben felülvizsgálta a büntetőtanács. A másodfokú tárgyalás előző menete legutóbb nem sokáig tartott: a bíró bizonyítási eljárást rendelt el. Ennek lefolytatásával tegnap már semmi akadálya nem volt annak, hogy a bíró­ság ítéletet hirdessen. A tanács vezetője beszédét azzal kezdte: az országos figyelemmel kísért ügynek két erő­teljes, indulatokkal övezett vonulata volt. Az egyik vélemény szerint - melyet főleg kezdet­ben tolmácsoltak az újságok, illetve a tévé Objektív című műsora - egy példátlanul aljas, kegyetlen tettről van szó, melynek során az elvetemült vádlottak borzalmas dolgokat mű­veltek áldozataikkal: elrabolták őket, rabszol­gasorsra és munkára, pénzük átadására kényszerítették az idős embereket. A másik nézet szerint - és a vádlottak is ezt képvisel­ték - sokkal inkább emberbaráti, humánus okokból vették magukhoz a sértetteket, aki­ket gondoztak, ápoltak. A bíró hozzátette: fo­kozta az érdeklődést az eset kétarcúsága mel­lett az is, hogy a sajtó beállítása alapján „romák” és „fehérek” összeütközéseként fog­ták fel egyesek a történteket. A bíróság elemzésében a személyi szabad­ság, illetve a szabadság megsértése filozófiai és szociológiai értelmezéseire is kitért, hang­súlyozva: az igazságszolgáltatás csakis a „kül­sőleg érzékelhető, objektív” szabadság fogal­mát tudja értelmezni - és védeni. Vizsgálta a bíróság az elsőfokú határozat azon megállapítását is, miszerint példátlan esetről lenne szó: megállapítása szerbit a vád­lottak által bizonyíthatóan végzett tevékeny­ség jórésze megszokottnak is tekinthető a fa­lusi élet gyakorlatában. Végül a bíró megálla­pította: el kell vetni a korábbi minősítéseket - élőre kiagyalt, kegyetlen, aljas tetteket hajtot­tak végre az ároktőiek -, bár ugyanúgy nem igaz, hogy pusztán emberbaráti szándékkal cselekedtek volna. A vallomásokból az derült ki, hogy a vádlottak elvárták ugyan, de nem kényszerítették ki pénzük rendszeres átadá­sát a sértettektől. Továbbá bizonyítottnak tű­nik, hogy azok beleegyezésével szállították őket a vádlottak a lakóhelyeikről Ároktőre. A sértettek a bíróság szerint különböző módon élték meg állítólagos „rabságukat”: volt. aki beilleszkedett, volt, aki tűrte sorsát, és volt, aki mindenáron el akart szabadulni. Mindezek figyelembe vételével a másodfo­kú bíróság indoklása megállapította: az első­fokú eljárás több ponton hiányos, felületes volt. Egyetlen komolyabbnak minősülő vád­pont állt meg a fellebbezés után is: az egyik sértett ellen elkövetett csoportos rablás. A vádpontok nagyobb részét ezúttal bizonyít- (hat)atlanság miatt elvetették, az összes vád­lott büntetését mérsékelték: az elsőrendű így hét évet kapott, a másodrendű 5-öt, a har­madrendű - akit, hat vádpontot illetően men­tettek fel - és a többi vádlott egy-két év közöt­ti büntetéseket kapott. Állati bőrök a dögtemetőben Városféltő levél Hornnak és Bajának Szikszóról Buzafalvi Győző Szikszó (ÉM) - Nagyarányú kör­nyezetszennyezéssel gyanúsítja a helyi SZATEV Rt.-t az MSZP Szikszó városi alapszervezetének vezetősége abban a közlemény­ben, amelyet szerkesztőségünkbe is eljuttatott. Az ügy kivizsgálása érdekében levelet írtak Horn Gyula miniszterelnöknek és Baja Ferenc környezetvédelmi és te­rületfejlesztési miniszternek is. A szikszói MSZP alapszervezet veze­tősége kéri, hogy sürgősséggel vizs­gáltassák felül a városban tevékeny­kedő SZATEV Rt. működését, mert az súlyos környezetszennyezéssel gyanúsítható. A közlemény megfogal­mazói azt is leírták, hogy a nyár eleje óta folyamatosan érkezik a sok kami­onnyi állati bőr a dél-abaúji városba: fedetlen teherkocsi-szerelvényeken szállítják a SZATEV Rt. megsemmi­sítő telepére. Azt ott földdel, illetve nagy mennyiségű klórmésszel kever­ve tárolják - a kóbor ebek, a rókák és vajjak íakmározó helyeként szolgál. A Holobrádi Gábor MSZP-elnök szignójával ellátott írásból az is kide­rül, hogy Németországból hoztak több száz hordónyi klórmeszet, ame­lyet a SZATEV Rt. piactéri raktái’á- ban helyeztek el. A ldómiész is veszé­lyes anyag, ezért az MSZP úgy véli: itt nagy arányú környezetszennye­zésről lehet szó. Éi-tesítették minder­ről a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezetvédelmi Felügyelőséget és a Megyei Rendőr-főkapitányságot is. Tóth Sándoi-, a megyei környezet- védelmi felügyelőség munkatársa ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy tud­nak a dologi-ól.- A szikszói SZATEV Rt. infor- mációink szerint vett át bőrhulladé­kokat, de hogy konkrétan honnan, arról nem rendelkezünk ismeretek­kel - mondta. - Amikor az első kifo­gás felmerült az állati bőrök érkez­tetése miatt, telefonon egyeztettünk Bartha Ferenc igazgató úrral. Kide­rült, engedélyezett lerakótelepük van. Felszólítottuk őket azonban ar­ra, hogy a lehető legrövidebb útvo­nalat vegyék igénybe, hiszen a 3-as fő közlekedési úton is szállítottak. Az állati bőrök csak szigorú szabá­lyok szerint tái-olhatók: fóliára le­rakva és betakarva. Ezért meggyő­ződésen, hogy igazából nem történ­het környezetszennyezés a szikszói megsemmisítő telepen. Úgy tudom a SZÁTEV Rt. fel akai-ja dolgozni a szállítmányokat, hogy állati takar­mányt készítsenek belőle. Ha nem lenne hasznosítható a bői-hulladék, akkor is pontos előírásuk van arra, hogyan kell azt elföldelniük. Még az esetlegesen szennyeződött talajt is le kell önteniük klórmésszel és el kell takarítaniuk. Felügyelőségünk egyébként engedélyezte, hogy a rendkívül olcsón felkínált klórme­szet Németországból, a Bundes- wehrt-től elszállíthassák. Az ország összes környezetvédelmi felügyelő­sége hozzájárult ehhez, ahol ezt a szatevek és az atevek kérték. Egy másik ügy kapcsán egyébként el­Hegyekben állnak az állati bőrök a „dögtemetőben" Fotók: Bujdos Tibor kezdtük az ellenőrzést a SZATEV Rt.-nél, de az még nem fejeződött be. Oláh József alezi-edes, a megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédel­mi osztályvezető-helyettese úgy nyi­latkozott, hogy az újságíró-társada- lomtól szerzett tudomást a dologról. Természetesen ezek után a bejelen­tést kivizsgálják és már szerdán in­tézkednek. Bartha Ferenc, a SZATEV Rt. igazgatója határozottan cáfolta a szikszói MSZP vádaskodásait: - Min­ket azért „találtak ki”, hogy állati eredetű melléktermékeket és veszé­lyes hulladéknak minősülő állati származású nyersanyagokat dolgoz­zunk fel, vagy semmisítsünk meg - de mindkét tevékenységet a technoló­giai előírásoknak megfelelően gyako­roljuk. Természetesen a működéshez szükséges valamennyi engedély a bir­tokunkban van, a környezetvédelmi, a vízügyi és a szükséges állatorvosi engedélyeket is beleértve. Főleg a búzhatás miatt bántanak minket, fel­pumpálták csak az eseményeket. Egy „régi háború” utóhatásai ezek, pedig száz családnak adunk munkát, és ha­marosan 100 millió forint nagyság­rendű beruházást hajtunk végre. Az tény, hogy Szikszóra nagy mennyi­ségű szállítmányok érkeztek a nyár óta, de ezzel nem károsítjuk a kör­nyezetet. És hogy miért pont ide hoz­zák az állati maradványokat? Mert itt van a SZATEV Rt.! A bőröket nem küldhetik a cukoi-gyái-ba! Az elmondottakhoz még azt fűzte hozzá Holobrádi Gábor szikszói MSZP-elnök: - Nem hisszük, hogy Magyarországon van annyi vágóállat, amit idecipeltek a dögtemetőbe. Állí­tólag Uki’ajnából, Csernobilből hoz­zák, ezt a Baja Ferencnek elküldött levélben is megfogalmaztuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents