Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-04 / 283. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Helyi Hírek 1996. December 4». Szerda Rendőrért kiáltanak a kocsmárosok Taktaharkány (ÉM - PT) - A rendőrőrs megalakulása óta először adott számot Farkas Norbert őrnagy - az őrs pa­rancsnoka - a község közbiztonsági helyzetéről. A helyi képviselő-testület ülésén elhangzott: 1994 végén és ’95 elején még nagy mértékben emelkedett a bűnügyek és a szabálysértések száma. Bűnügyi szempontból jelentősen fertő­zöttnek számít a település. Közrendvédelmi szempontból óriási problémát jelent a segély­osztás ideje és az azt követő néhány nap, ami­kor Taktaharkány szinte valamennyi vendég­látó egységét „megrohamozza” a támogatot­tak nagy része. Az esetek döntő többségében verekedés, garázdaság, botrányos részegség lesz a dolog vége. A kocsmák tulajdonosai ilyenkor rendőrért kiáltanak, de tanúskodni már nem hajlandóak. A Szerencsi Rendőrkapitányság vezetőjé­nek döntése alapján nyomozók kerültek a te­rületre. A község polgárai bizalommal fordul­tak a rendőrökhöz. A statisztikai adatok elemzéséből megállapítható, hogy a rendőrőrs munkatársai kiemelkedő munkát végeztek az elmúlt időszakban, ugyanis jelentős mérték­ben csökkent az erőszakos-garázda jellegű cselekmények száma. Egyre kevesebb elköve­tő maradt ismeretlen. A Szerencsi Rendőrkapitányság részéről Bujdosó Ferenc alezredes az őrs munkáját a legjobbak közé sorolta. Szatmári Gyula polgár- mester és az önkormányzat elismerő szavak­kal szólt a rendőrök munkájáról, mert a köz- biztonság legjobb mércéje, ha a polgárok biz­tonságban érzik magukat a településen. Tak- taharkányban pedig - a polgárőrség aktív köz­reműködésének köszönhetően is - ez így van. A mezőkövesdi városháza híreiből Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Rangsorolták a jövő évre várható kiadásokat Mezőkövesd képviselő-testületének legutóbbi ülésén. A legfontosabbnak a következő esztendőben is a település és intézményhálózata megfelelő színvonalú működtetését, a kötelezően ellá­tandó feladatok maradéktalan végrehajtását tartják. A városnak az előző években vállalt és áthúzódó fizetési kötelezettségeit is teljesí­tenie kell. A fejlesztések között komolyabb önerős beruházások nem szerepelnek jövőre. (A Zsóry Gyógy és Strandfürdő rekonstrukci­ós munkáit kivéve, amelyekhez pályázati úton nyert a város komolyabb összeget, s eh­hez kell még az önerőt biztosítania.) Önállóság a tűzoltóknak Muzsnay Lajos tűzoltóparancsnok számolt be a testületnek a Mezőkövesdi Hivatásos Ön- kormányzati Tűzoltóparancsnokság munká­járól kérve, hogy január elsejétől önálló gaz­dasági jogkörrel rendelkezhessenek. Az állo­mány helyzetéről szólva a parancsnok el­mondta, hogy jelenlegi létszámuk 56 fő, s az átlagbér alig haladja meg a harminchétezer forintot. Felvetette, hogy a tűzoltók pszichikai terheltsége igen nagy. S igaz, hogy egy kor­mányrendelet szerint fokozottan veszélyes a szolgálati beosztásuk, ez azonban az anyagi­akban még nem mutatkozik meg. A testület nagyon kedvezően fogadta a beszámolót, a tűzoltók munkáját elismerte, s úgy döntött, hogy megkapják az önálló gazdálkodási jog­kört jövő évtől. Drágábban viszik a szemetet Január elsejétől emelik a szemétszállítási szolgáltatások árát. A képviselő-testület azért döntött így, mert év közben többször drágult az üzemanyag ára, s emelkedtek a javítási szolgáltatások és az élőmunka költségei is. Mezőkövesden úgynevezett matricás rend­szerben viszik el a szemetet: a jövőben a heti szállítás esetén a szabványkuka matricája negyedévenként 720, kétheti szállításnál ne­gyedévenként 410 forint lesz. Megveszik a szavazatszámlálót A testület még októberben próbálta ki a szá­mítógépre kötött szavazatszámláló rendszert. Most úgy döntöttek, hogy megvásárolják a be­rendezést. A rendszer előnyei között szerepel, hogy gyorsabbá és gördülékenyebbé teszi a testületi ülést és a szavazást, pontosabbá vá­lik a jegyzőkönyv vezetése, s megoldódnak a hangosítási problémák is, hiszen a kézi sza­vazóegységhez beépített mikrofon is jár. A vá­sárlás mintegy hatszázezer forintba kerül. A „közös piaccal” folyton baj van A vállalkozó-képviselő nem lehet magánember a saját városában, Kazincbarcikán A vita tárgya, a piac Fotó: Bujdos Tibor Szabó Nóra Kazincbarcika (ÉM) - A leg­utóbbi önkormányzati ülésen az indítványok között szerepelt Földesi Zoltán vállalkozó igé­nye a barcikai élelmiszerpiac üzemeltetésére vonatkozóan. A testület az igényt szinte egy­hangúlag utasította el, ezt azonban megelőzte egy sokkal szorosabb szavazás, melynek révén a témát nyílt ülésen tár­gyalták meg. A vállalkozó, aki egyébiránt képviselő és szakbi­zottsági elnök zárt ülést kért, de mivel ezt nem kapta meg, el­hagyta az üléstermet; személyi­ségi jogainak és üzleti titkai­nak megsértése miatt pert em­leget. Az évekkel ezelőtt nyilvánosságot kapott barcikai piac-ügyet követő­en újabb és újabb gondok kerülnek felszínre a „közös lóval” kapcsolat­ban. Jogok és kételyek 1992. január 7-én az akkori polgár- mester és Földesi Zoltán vállalkozó - aki a korábbi képviselő-testület­nek is tagja volt - szerződést kötött a városi használtcikk-piác bérleté­re. Január 20-án ezt egy üzemelte­tési szerződés követte, amely ugyanazon témában, más tarta­lommal szintén élt. Nagyjából más­fél évig, a következő év augusztu­sában ugyanis a piac környéki par­kolók vonatkozásában következett be változás, majd egy szerződésmó­dosítás - ami gyakorlatilag új szer­ződést jelentett - minden e tárgy­ban korábban született megállapo­dást hatályon kívül helyezett. A tu­lajdonosi arányok: a vállalkozó az önkormányzattól másfél millió fo­rint értékű földterületet kapott, ő pedig 8,5 milliós felépítményt en­ged át a városnak tíz év múlva, ha a szerződés lejár. A haszonélvezeti jog addig is őt illeti, ami - állítják a téma ismerői - szintén milliós nagyságrendű összeg. Földesi Zol­tán jogászi véleményekre alapozva azt mondja, hogy az érvényvesztés az első, bérleti szerződésre nem vo­natkozik, annak tartalmát ugyanis egy éven belül támadhatta volna az önkormányzat, erre azonban nem került sor, nem is vált semmissé, így 2002-ig az abban foglaltak sze­rint nemcsak a használtcikk-piac, hanem az élelmiszerpiac fenntartá­si joga is őt illeti. Az eredeti egyez­ségben az is szerepelt, hogy ’95. ja­nuárig áttelepíti az élelmiszerpia­cot és helyét elbontja. Erre azon­ban csak most jelentett be igényt, mint mondja, a helyzet most érett meg rá. Kellemetlen titkolódzás Az ügy tárgyalására a vállalkozó zárt ülést kért, Gyenes Imre képvi­selő azonban felvetette, hogy an­nak elrendelésére semmi ok nincs.- A helyi rendeletbe kapaszkod­va mindenből zárt ülést lehet csi­nálni, de ez sok esetben értelmet­len és szükségtelen - véli a képvi­selő. - Ilyen volt a miskolci hulla­dékszállítás ügye, amikor már min­den érintett tudott mindent, csak a barcikai testület „titkolódzott” a la­kosság előtt. Ami egyeseknek kelle­metlen, az nem jelenti azt, hogy nem tartozik a nyilvánosságra. Az indokolatlan titkolódzás mindig visszafelé sül el, s ráadásul a dol­gok elhallgatását az egész testület­re vonatkoztatja a közvélemény'. Az élelmiszerpiac üzemeltetésé­nek ügye tehát nyílt maradt, igaz, csak egyetlen vokson múlt. Király Bálint polgármester maga is zárt ülést akart, de a testület többsége úgy ítélte meg, hogy a téma nem érint személyiségi jogokat. Az érin­tett ekkor elhagyta az ülést, s ezt tette Juhász Imre képviselő is, mondván, hogy a személyeskedé­sekben ő nem kíván részt venni.- A testület tagjai összekeverik, hogy mikor gyakorolhatnak hatal­mat és mikor vagyunk egyenlő felek - sérelmezi Földesi Zoltán. - Az üzleti dolgaim kiteregetésekor nem voltam jelen és aggaszt, hogy Kazincbarcika városállamban én sose lehetek magánember, mert rögtön kiderül, hogy képviselő va­gyok. Úgy látszik, itt a személyisé­gi jogok védelme mindenkire érvé­nyes, kivéve Földesit. Amikor a polgármestert érintő kérdésekről van szó, ő lehet magánember, gon­dolom, akkor ez a jog engem is megillet. Elfogultságra hivatkozva elutasította a polgármesteri hivatal a személyemhez kapcsolódó bt. be­jegyzését is, ami éppen a piacfenn­tartásra jött létre. A közigazgatási hivatal független hatóságot jelölt ki, az edelényi jegyző pedig nem látta akadályát a bejegyzésnek, amely jogerőre is emelkedett. A használtcikk-piac fenntartó­ja úgy véli, ha Edelény helyt ad az élelmiszerpiacra vonatkozó jo­gainak, akkor akár ki is rendel­heti oda az embereit. Ezt rajta kí­vül nem sokan látják jogosnak, hiszen az élelmiszerpiacról egyál­talán nem született még semmifé­le szerződés, és valószínűleg nem is fog, vagy ha az önkormányzat magánkézbe adná az üzemelte­tést, akkor is pályázat alapján döntene. Csűrcsavarok Király Bálint polgármester is indu­latos: állandóak a piaccal kapcsola­tos levelezések és összezördülések.- A testület gyakorolja a tulaj­donosi jogokat, én egyetlen szer­ződést sem írtam alá, most mégis rendszeresen ezzel a témával kell foglalkoznom. Felvetettem egy ülésen, hogy ad hoc bizottság vizs­gálja a piaccal kapcsolatos problé­mákat, de az azt se tudná, mihez fogjon, annyi itt a vitás kérdés - tájékoztat a polgármester. - Az el­ső három szerződés az utolsóval hatályát vesztette, ennek alapján született az azóta eltelt években minden döntés. Mégsem tudunk korrekt tárgyalást folytatni, mert Földesi Zoltán mindig jogi csűr­csavarokat alkalmaz. Eddig nem volt szüksége az élelmiszerpiacra, még csak kísérletet sem tett, hogy valóban birtokba vegye. Egyetlen alkalommal sem tanúsított erre utaló magatartást, részt vett min­den élelmiszerpiacra vonatkozó szavazásban. Az ülésen az is felmerült, hogy a vállalkozó-képviselő 2,7 millió fo­rinttal tartozik az önkormányzat­nak, ez korábban megvásárolt mis­kolci lakások vételára. Földesi Zol­tán erre azzal vág vissza: az önkor­mányzat sem tanúsított ráutaló magatartást, hogy a pénz kell neki. Király Bálint ezt cáfolja, hiszen ér­vényes adásvételi szerződés van. Földesi Zoltán pert indított a hasz­náltcikk-piac környéki parkolók ügyében és elmaradt hasznait em­líti. A piac-ügyben korábban már véleményt nyilvánított egy függet­len jogi szakértő, a jelek szerint azonban a felek ezt is különböző­képpen értelmezik. 2002-ig, a „közös piac” szerződésének lejártá­ig még bőven van idő vitatkozni. A kérdés pedig többnyire az lesz, ki­nek van jobb ügyvédje. Már nem sokáig sáros a város Kisméretű, tolólapos traktorral tá- volítják el a csúszásveszélyes réte­get a 37-es főút Szerencsen áthala­dó szakaszán. Mint Csanádi Bélá­tól, az önkormányzat városfejlesz­tési csoportjának főmérnökétől megtudtuk, a cukorgyár rendszere­sen eltakarítja maga után a felhor­dott sarat az üzemmel párhuzamos közlekedési szakaszon (felvételün­kön is ez látható). A polgármesteri hivatal köztisztviselője arról is tájé­koztatta lapunkat, hogy a belváro­son áthaladó főutca gödrökkel fel­szabdalt többszáz méteres részét még december 13-ig kijavíttatja az Olajterv, a gázberuházás fővállal­kozója. A munkálatokat a Miskolci Útépítő Kft. szakemberei és gépei végzikel. Fotó: Puskár Tibor Karácsonyi égi áldásuk a gáz Nagybarca (ÉM - SZN) - Jóté­konysági bált rendeztek a na­pokban a kazincbarcikai vas­utasok a megye egyetlen cse­csemőotthona javára, s a Váro­si Kórház patikája is gyönyörű ajándékokat küldött a picik­nek. A Mikulás- és karácsony- várást pedig bearanyozza, hogy a hosszú évek óta legnagyobb kívánság is beteljesedhetett: szeptember óta gázzal fűthet a Nagybarca külterületén műkö­dő intézmény. Szabó Tiborné igazgatónő régóta nem tűnt ilyen lelkesnek és elége­dettnek. A MÁV-bálon 45 ezer fo­rint gyűlt össze a „Segíts, hogy bol­dog legyek” Alapítvány javára, amelyet az intézmény az ott gondo­zott picurkák ellátási körülményeit javítandó hívott életre. Idén év köz­ben is érkezett adomány az ÉMASZ-tól és magánszemélyektől. A barcikai kórház gyógyszertára korábban is nagy segítséget jelen­tett: az ajándék csecsemőgondozási kellékekkel, fogkrémmel, fogkefé­vel rendszeresen meglepte őket, s most még kedves játékokat is kül­dött a gyerekeknek. Az alapítványi pénzből a vásár­lás nagy részét már letudták, idén is mindenki kap saját apró ajándé­kot. Lesz Télapó-est édességgel - bár kevesebben vannak a „nagyok”, a 112 gyermek zöme csecsemőkorú -, minden szoba kap karácsonyfát, s lesz fenyőünnep is, a hagyományok szerint szép ruhá­val és különleges ételekkel. A fel­hőtlen ünneplésre égi áldás, hogy szeptember 1-jétől az intézmény a várva várt gázzal fűthet, amely ta- karékosabb, egyenletesebb, összehasonlíthatatlanul jobb, mint korábban az olajfűtés voll. Az ott­honvezető szerint „mindenük rá­ment” korábban a fűtőanyagra, ezért is nagy a boldogság, hogy a megyei önkormányzat megoldotta a korszerűsítést. A hideg idő beálltával várható­an új lakói is lesznek a csecsemő- otthonnak. Ha az önkormányzatok tudomást szereznek egy apróság elégtelen családi körülményeiről, sürgősen intézkednek, s a téli fa­gyok beköszöntével rend szerint 120 fő fölé töltődik a gondozottak száma. Amennyiben az idén is így lesz, ezek a kicsi emberkék már igazán meleg ünneplésben része­sülhetnek régebbi otthonlakó tár­saikkal együtt. Közlekedésről és a biztonságról Tiszaújváros (ÉM) - A megye közlekedésbiztonsági helyzetéről és az elmúlt időszak balesetmegelőzé­si tevékenységéről lesz szó azon a kihelyezett ülésen, amit a B.-A.-Z. Megyei Balesetmegelőzési Bizott­ság tart Tiszaújvárosban december 12-én délelőtt 10 órától. A pb miatt drágult a fűtés Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - A sátoraljaújhelyi önkormányzat az ősz folyamán többször is nemet mondott a fűtés díjának emelésé­re. Ennek ellenére a lakók arról olvashatnak az Újhelyi Gazdálko­dási Kft. által a lépcsőházakban kifüggesztett hirdetményen, hogy mégis többet kell fizetniük a me­legért. Mint azt Györgyi Béla, a kft. ügy­vezető igazgatója érdeklődésünkre elmondta: a fűtés díja két részből tevődik össze. Az egyik az alapdíj, amit az önkormányzat hagy jóvá, a másik a hődíj, amely a fűtőanyag árának a függvénye. Az emelés - amelyről ebben az esetben saját hatáskörben dönthet - most ez utóbbi (PB-gáz) árának növelése miatt következett be. A kft. vezetője utalt rá, hogy amennyiben ezt nem tennék meg, a lakóknak később egy összegben kellene pótolni a hiányt, ugyanis ők az év folyamán fűtési előleget fi­zetnek. Györgyi Bélától azt is meg­kérdeztük, hogy miként érintette cégüket az önkormányzat vissza­utasító döntése. Válaszként meg­tudtuk, hogy a díjnak ezt a részét már a nyáron emelni kellett volna, emiatt több százezer forint kiesése van a kft.-nek, ami miatt nem tud­nak fejleszteni és az elvárásoknak megfelelően működni.

Next

/
Thumbnails
Contents