Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-31 / 304. szám

8 B Itt-Hon 1996. December 31., Kedd Borsodi Portré A fafaragó Kazincbarcika (ÉM) - Bacsó István 73 éves fafaragó már több kiállításon mutatko­zott be városában és másütt is.- Borsodszirákon születtem, 1923. janu­ár 15-én. 1933-ban költöztünk Sajókazára, majd Kazincbarcikára. Hatan voltunk test­vérek. Mivel én voltam a legidősebb, így ha­mar be kellett segítenem a család fenntar­tásába. 18 éves koromtól bányászként dol­goztam. Közben 1943-tól a katonaságnál, 1944-48-ig hadifogságban voltam Oroszor­szágban. 1949-ben házasságot kötöttem, ami új értelmet adott az életemnek, egy bázist, ahová volt hazatérnem, ahonnan volt erőt merítenem, s ezt a lehetőséget feleségem mindig igyekezett biztosítani számomra. A nehéz fizikai munka után aktív pihenés gya­nánt az olvasás, a rajzolás, a festegetés, ver­sírás, színjátszás, zenélés, majd fafaragás, egyáltalán az alkotni vágyás és alkotás örö­me adott teljes értelmet az életemnek. 1950-1972-ig festegettem a magam és sző­kébb környezetem örömére. Elmondhatom, hogy nősülés után kezdtem foglalkozni a képzőművészettel, először festéssel majd a fafaragással. Általában gyümölcsfából fara­gom a szobraimat, mert azok olajosak és szép felületet hagynak a véső nyoma után. Kör­tefából, diófából, cseresznyefából faragom. A fafaragás eszközeit saját magam terveztem és készítettem el őket, úgy hogy könnyű le­gyen velük dolgozni. Természetesen a nye­leket szépen, mívesen díszítve. Az eszközök közül a legfontosabbak a szobrászvéső és kü­lönböző fajtái, valamint a szobrászkés. Az igazi sikerélmény a fa legyőzése, vagyis ak­kor, amikor a kezem által szoborrá válto­zik. A Kazincbarcikai Izsó Miklós Képzőmű­vészeti Szakkör alapító tagjainak egyike va­gyok. 1973-tól a sárospataki fafaragó tábor egyik alapítója Ott 8 alkalommal vettem részt kiállítással egybekötött táborban, va­lamint Vásárosnaményban és Rudabányán is. Az Izsó Miklós Képzőművészeti Kör tag­jaként 1973 óta részt veszek mind a helyi, mind a megyei és országos kiállításon. A kör­nek Szerdahelyi Sándor művésztanár a ve­zetője, akinek sok hasznos útmutatásáért kö­szönetét mondok. 1996-ban a Kazincbarci­kai Kisgalériában volt önálló kiállításom. Eb­ben az évben december 19-től pedig a Ka­zincbarcikai Városi Kiállítóteremben tekint­hetők meg szobraim. Turbánt kapott a szalagavatón... Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Lassan már minden szakkö­zépiskolában és gimnázium­ban lezajlik a szép hagyo­mánynak örvendő szalag­avató, így a mezőkövesdi szakközépiskolában is ez történt. Csakhogy itt az in­tézmény „állaga” egy kicsit megrongálódott. Ugyanis a szalagavatót követő bálba szeretett volna bemenni egy fiatalember, akit alkoho­los állapota miatt a rendezők nem engedtek be. Ezért úgy döntött, hogy ajtóstól fog ezen az estén táncolni. Vagyis a be­járati ajtó nagy üvegét befejel­te. Az épp a környéken lévő rendőrök a fiatalembert azon­nal bekísérték a helyi orvosi ügyeletre, mert az ablakkal va­ló találkozás persze nem ma­radt eredmény nélkül. Nem • Szülői értekezlet az iskolában:- Egy valamit nem értek Salá­tánál hol tanulja a maga Robi- kája azokat a csúnya káromko­dásokat?- Tudja tanító úr kérem, az adóhivatal mellett lakunk! úszta meg az illető ennyivel a dolgot: ellene garázdaság ala­pos gyanúja miatt indították meg az eljárást. Szintén garázdaságért kell felelnie egy mezőkeresztesi fia­talembernek, akinek nem tet­szett, hogy nagyon zúg a szom­széd ház előtt álló személygép­kocsi motorja. Ugyanis mikor Keresztesen az egyik ház előtt megállt néhány személy az au­tóval, s abból éppen kifelé pa­koltak, megjelent a fiatalem­ber, majd azzal a felszólítással, hogy „Mondtam már neked, hogy hangosan zúg a kocsid!” nekiesett a járműnek. Annak szélvédőjét betörte, a tükröt le­verte majd dulakodni kezdett az itt állókkal. A rendőrség megindította ellene az eljárást. Az emberek egyre ingerül­tebbek manapság - derül ki a rendőrség tájékoztatásából. Mezőkövesden újra csak garáz­daság alapos gyanúja miatt in­dítottak eljárást néhány „markos” legény ellen. A törté­net mindennapinak is mondha­tó, hiszen a válófélben lévő fe­leség megjelent a férjével közös lakásban, hogy onnan bútoro­kat vigyen el. Mivel a férj ép­pen külföldön tartózkodott, ezért a szomszédban lakó öccse szerette volna megakadályozni azt, hogy a feleség elvigye az általa kiválasztott dolgokat. így hamarosan veszekedés alakult ki a sógor és a feleség, valamint a bútorszállítók között, s a do­log verekedéssé fajult. A bútor- pakolók ugyanis nekiestek az öcs ruhájának, azt széttépték, s őt tettleg bántalmazták. Szintén a bútorok voltak a főszereplői egy sályi ügynek, amikor egy magánlakásból a betörők szőnyegeket, háztartá­si eszközöket és bútorokat vit­tek el, persze a tulajdonos hoz­zájárulása nélkül. A rendőrség itt is megindította a nyomozást. • Drágám, úgy látom, ma egészen szép időnk lesz... - mondja a férj, amikor reggel kinéz az ablakon.- Na és? - kérdezi a feleség.- De hiszen már annyiszor mondtad, hogy egy szép napon elhagysz... Gyerekek honi rajzasztala Téli táj Rajzolta: Kiss Krisztián, a tiszatarjáni általános iskola tanulója A betegségfolyamatok megállíthatók Egy háziorvos körzete lakosságának egészségi állapotáról Rendelkezésre állnak az alapellátáshoz szükséges műszerek Fotó: Jármy Loretta Nagy Zoltán Sajószöged (ÉM) - Kiska Jó­zsef több szállal kötődik me- gyénkhez, Abaújban szüle­tett Boldogkőújfaluban, Miskolcon érettségizett a Földes Gimnáziumban, majd a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem elvégzé­se után Mezőcsáton kezdte pályáját. Egy kis alföldi ki­térő után 21 éve Sajószöge- den és környékén gyógyítja a betegeket. Milyennek íté­li meg a lakosság egészségi állapotának alakulását eny- nyi év után? - kérdeztük. • Vegyes körzetem van, egy­aránt ellátom a gyerekeket és a felnőtteket. Sajószöged a meghatározó területem. Tapasz­talataim szerint a gyermekek­nél krónikus hörgőgyulladások okoznak gondot, ez bizonyára összefügg a levegővel, a vegy­ipar jelenlétével. A felnőttek körében sajnos a szívbetegek, az agyi vérkeringési zavarok­kal, a magas vérnyomással küszködök száma növekedett. Negatív tendencia, hogy több a depresszióra panaszkodó beteg, aminek az egzisztenciális bi­zonytalanság a fő kiváltója. Új fejlemény, hogy sajnos minden héten két-három új cukorbete­get vagyunk kénytelenek re­gisztrálni. E tekintetben is a táplálkozási és italfogyasztási, dohányzási szokásokon kell változtatni. Mindezek egyik ki­váltó oka a kevés mozgás is. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a betegségfolyamatok megállíthatók, ha az érintettek elfogadják a felvilágosítást és követik az orvos tanácsait. □ A körzetben gondot okoz a gyógyszerek kiváltása? • Igen, itt is mérlegelni kell, kinek mit írhatunk fel, ki mit tud kiváltani az árak miatt. Többen szorulnak közgyógyel­látásra. □ Ön közalkalmazottként gyó­gyít, tehát az önkormányzathoz tartozik... • Nekem szerencsém van az önkormányzattal, maximális a segítőkészség. A rendelőben adott minden olyan eszköz, ami az alapellátáshoz szükséges, ami itt használható, tehát kis laborral, EKG és fizikoterápi­ás készülékkel, sőt mobil or­vosi műszerekkel is rendelke­zünk. Sikerült szereznünk egy „holter monitort” is, ami 24 órán keresztül méri a vérnyo­mást és szívműködést. Jók a személyi adottságok: egy fizi­koterápiás laboros, két ápoló­nő és egy védőnő segíti a mun­kámat. □ Naponta 70-90 beteggel fog­lalkozik. Emellett jelentős sze­repet vállal Sajószöged közéle­tében. Hogyan bírja? • Tagja voltam a helyi tanács­nak 1980 óta, most is képvise­lő vagyok és a szociális bizott­ság tagja, legutóbb október 23. előtt megkaptam a „Sajószöged Községért” emlékplakettet, ne­gyedikként a faluban. Ezen kí­vül elnöke vagyok a római ka­tolikus egyház testületének. Mindez jól segíti, hogy alapo­san megismerem az itt élő, az ide települő családokat, hiszen 20 év alatt megduplázódott a lakosság. □ Mit üzen a háziorvos újév elő­estéjén körzete lakóinak? • Éljenek egészségesebben, le­gyen jobb a közérzetük. Ta­pasztalom, hogy mind több csa­ládban nehezen boldogulnak a lakás fenntartásával, a gyerme­kek taníttatásával. Jó, hogy az önkormányzat segítheti őket. Idén 10 millió forintot fordítot­tunk szociális célokra. Például személyenként év végén 4 ezer forintot kaptak a rokkantnyug­díjasok, ennél kevesebbet a töb­biek. Ünnepséget is rendeztünk az időseknek, kis vacsorával, műsorral, ajándékkal. A gyere­kek tanulását is segíti az ön- kormányzat, a közép- és főisko­lásokét, egyetemistákét is. □ Év végén bizonyára együtt lesz a Kiska család... • Aranyos kis srác az ötéves unokám... A fiamék Pesten él­nek - egyszer amikor itt voltak, a tévé előtt bóbiskoltam, rám­szólt a kicsi: nagyapa, jobb len­ne, ha a gyógyszereket tanul­nád a tévénézés helyett. Lá­nyunk itthon van, a pedagógi­ai főiskola után idegenforgalmi szakmában képezi magát. Fe­leségem is itthon van, ő rok­kantnyugdíjas. _A Tartalomból Nehéz év Az edelényi önkormányzat nehéz évet zár az idén. A százmilliós költségve­tési hiány és a váratlanul felmerülő gondok miatt takarékosan kellett gaz­dálkodnia a városnak. A millecentená- rium éve után továbbra is szeretnék fejleszteni Edelényt - derül ki Szilágyi Adolf polgármester szavaiból. (3. oldal) Plakett a szalagavatón Az edelényi Izsó Miklós Gimnázium tantestülete plakettet alapított a leg­jobb tanulmányi eredményt elért vég­zős diákok munkájának elismerésére és a nyugdíjba vonuló dolgozók búcsúz­tatására. A plakettet, amelyet Hoffer Ildikó zirci kerámiaművész alkotott minden évben az igazgató adja át a szalagavatón az arra érdemes diáknak. (4. oldal) Kiállításmérleg Putnokon a Holló László Galériában idén kilenc kiállítást nyitottak meg, amelyeken 23 művész mutatkozott be. A tizedik, évzáró karácsonyi kiállítá­son ugyancsak több alkotó szerepelt, tizenketten mutatkoztak be a térség településeiről. (4. oldal) Idősek napja A településen élő 70 éven felülieket kö­szöntötték a község vezetői és az álta­lános iskola tanulói, valamint a tisza- újvárosi nyugdíjasklub tagjai Hejőbá- bán az év végi ünnepek előtt. A szép szó, a szórakoztató műsor után disznó­toros vacsora következett. Tombolával, dallal, tánccal ért véget a találkozó. (6. oldal)-r v::: ~ szólva .

Next

/
Thumbnails
Contents