Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-17 / 294. szám

8 Ms Itt-Hon 1996. December 17., Kedd Miskolci Portré Hajas Istvánná Miskolc (ÉM - BO) - Már kisgyermek- korában szívesen fogott fésűt a kezébe és formázta meg vele a családtagok frizu­ráját. S ahogy teltek az évek, előkerült az olló, a dauervíz, a festék és mindazok a kellékek, amelyek ma is ott vannak a keze ügyében, mint választott szakmája munkaeszközei. Hajas Istvánná, Valika 25 évvel ez­előtt szerzett női-férfi fodrász szakképe­sítést a szerencsi 118. Számú Szakmun­kásképző Intézetben. Szinte a kezdetek­től saját üzletében dolgozik, évekig a B.-A.-Z. Megyei Fodrászszövetkezet égi­sze alatt. Tíz éve vállalkozásban folytat­ja mesterségét. Mindig közel álltak hoz­zá a fiatalok, így öt évvel ezelőtt úgy dön­tött, továbbadja tudását a pályára készü­lőknek. Azóta szoros kapcsolatban áll a 101. Számú Szemere Bertalan Szakmun­kásképző Intézettel, ahonnan minden év­ben fogad tanulókat. Jelenleg hat elsőse van, akiknek a gyakorlati képzését irá­nyítja és felügyeli, s akiknek tanulmányi előmeneteléről az iskola vezetésétől és szaktanáraitól rendszeresen tájékozódik. A gyakorlat és az elmélet összhangját vé­leménye szerint így lehet a leghatéko­nyabban megteremteni.- Hajnali fél négytől talpon vagyok, öttől pedig már az üzletemben, sokszor este nyolc óráig, de előfordul, hogy még tovább, ha kései vendég toppan be egy vágásra, egy szárításra - mondja Valika. - Csakis ilyen órabeosztással tudok min­denre időt szakítani. Bármennyire hihe­tetlennek tűnik, az egész napos elfoglalt­ságot sohasem éreztem tehernek. Október első napjaitól különösen kito­lódott üzlete nyitvatartási ideje, amikor is a nyugdíjasoknak egy hónapon át ked­vezményes szolgáltatást nyújtott. S mert sikere volt az akciónak, novemberben in­gyenes borotválásra invitálta a férfi ven­dégeket. Decemberben pedig a miskolci nyugdíjasoknak és rokkantnyugdíjasok­nak megrendezett Bátyus Mikulás-bá­lon tombolaként - számos értéktárgy mel­lett - hetven nyertesnek ajánlott fel té­rítésmentesen különféle fodrászati szol­gáltatást december 31-ig. - Hogy mind­ezeket vállalni tudtam és tudom, Fiaskó Andrea és Zsóka József munkatársaim­nak, fodrásztanulóimnak - köztük is Föl­di Mónikának, Kovács Gabriellának, Ka- kucsi Katalinnak -, és a 101-es intézet ve­zetésének köszönhetem, akik igen sokat segítenek ezeknek a felajánlásoknak a mi­nél zökkenőmentesebb teljesítésében. Zsarolással vásároltak autót mmmmmimimmmmmMm&imSí Miskolc (ÉM - BO) - Pest és Nógrád megyéből érkezett két jómadár a miskolci Zsamai piacra autót vásá­rolni. Az üzlet gyorsan nyél­be üttetett és fizettek is, mint a katonatiszt, de pár óra múltán már fenyegetőz­ve követelték vissza a sze­rintük átadott összeg egy részét. Zsarolásért és önbí­ráskodásért a napokban ítélte el mindkettőjüket a Miskolci Városi Bíróság. N. László (I. rendű) és B. Ber­talan (II. rendű vádlott) a múlt év februáijában látogatott el a Zsamai piacra, ahol rövidesen ki is szemeltek egy Ladát. A gépkocsit a tulajdonos barátja ámlta, akivel egykettőre meg is egyeztek a vételárban, s aki a komoly érdeklődés láttán te­lefonon értesítette a gépkocsi gazdáját, K. J.-t. Félóra múltán már meg is kötötték az adás­vételi szerződést 270 000 forint­ról, amit N. László a tulajdonos kezébe számolt le, s amit aztán- Sose hittem volna, hogy már a mézeshetekben ilyen fáradt leszel - mondja a félj ifjú ará­jának.- Mézeshetek!? Hát hol itt a méz? - mondja kifakadva a fe­leség. *- Ne feledje, Müller úr: az al­kohol az ön legnagyobb ellen­sége - mondja a háziorvos.- Semmi baj, doktorúr, én nem vagyok gyáva ember! mind a barát, mind az eladó új­ra átszámolt. Mivel ekkor a La­da biztosítási papírjait nem tudta átadni, eladó és vevő megegyeztek abban, másnap reggel 8 órakor újra találkoz­nak a piacon. Másnap hajnali 6 órakor megcsörrent a (volt) gépkocsitulajdonos lakásán a telefon és N. László közölte ve­le: 100 000 forinttal többet fi­zetett, így kéri azt vissza. K. J. szerint viszont nem történt tévedés, minden annak rendje és módja szerint zajlott le. N. László ekkor megfenyegette a sértettet, akire azzal ijesztett rá, hogy mind őt, mind a csa­ládját az ukránokkal elintéz- teti, de legalábbis a sértett to­lószékben végezheti, ha a „fölös” pénzzel rövidesen nem számol el. Ezt követően még többször hasonló célzattal fel­hívta K. J.-t, mindannyiszor sú­lyosan megfenyegetve őt. Ilyen előzmények után vár­ta N. László és B. Bertalan a miskolci gépkocsitulajdonost a Zsamai piac egyik italkiméré­sében, ahol az I. rendű vádlott többek előtt olyan kijelentést Heti vicceink- Nem kisasszony, ez a cipő nem jó, szorít - mondja Ottó a cipőboltban.- De idén ismét hegyesorrú és szűk cipő a divat, uram.- Lehet, de az én lábam tavalyi. *- Maga éppen úgy néz ki, mint a harmadik féljem!- És eddig hány félje volt?- Kettő. tett, miszerint: 50 ezret fizet az ukránoknak, hogy elintézzék azt, aki tartozik neki. Nemso­kára megérkezett K J. is civil ruhás rendőrök társaságában. A kocsma előtt találkozott össze a sértett a vádlottakkal, ahol N. László súlyos szavait B. Bertalan megtetézte azzal, hogy: „meghaltok, ha nem fi­zettek”, majd dühödten indult K. J.-nek. Ekkor léptek közbe a civil ruhás rendőrök, akik őrizetbe vették a két jómada­rat. Miután a vádbeli napon a már többszörösen büntetett elő­életű cimborák másik kétes üz­letet is csináltak — Budapestről indulva ugyanis magukkal vit­tek három általuk rendszere­sen „futtatott leányt”, hogy azok az országút mellett árul­ják magukat -, a Miskolci Vá­rosi Bíróság egy eljárás kereté­ben hozta meg ítéletét. N. Lász­lót súlyos fenyegetéssel elköve­tett zsarolásért és kerítésért 4 év, míg B. Bertalant önbírásko­dásért és kerítésért 3 év bör­tönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. — Olvastam a verseit, kedves Kovács úr. Meg kell monda­nom: Önnek olyan adottsága van, amely még Goethének sem volt meg. — És mi az?- Van írógépe... ❖ Kisasszony, miért érkezik min­den reggel késve az irodába? Talán nincs ébresztőórája?- Van, de mindig olyankor csöng, amikor még alszom. Gyerekek honi rajzasztala Nálunk járt a Télapó! Urbán Krisztina, 10 éves, Mályi Magyar tájak a Tiszai várójában Egy vasutas festő kiállítása az utazóközönség szolgálatában Miskolc (ÉM - BO) - A Tiszai pályaudvar olvasó-váróter­mében Zele Ferenc festmé­nyeiből nyílt kiállítás de­cember 12-én Magyar tájak címmel. A Vasutasok Vörösmarty Mű­velődési Háza szervezésében már nem először állított ki Ze­le Ferenc a megyeszékhely leg­forgalmasabb pályaudvarának olvasótermében, ahol naponta több százan megfordulnak. A tartalmas időtöltést nyújtó he­lyiségben, amely az utóbbi hó­napokban gyakorta adott ott­hont képzőművészeti tárlatok­nak, most egy szakmabeli „mu­tatkozik be” az utazóközönség­nek, hiszen Zele Ferenc nyug­díjazásáig 36 évet töltött el a A művész (kiskép) és festménye Fotók: Jármy Loretta MÁV Miskolci Üzemigazgató­sága kötelékeiben. Festménye­inek témája a természet, a ma­gyar táj, köztük is az oly na­gyon kedvelt Tisza és a Sajó. Előszeretettel jeleníti meg ké­pein a még fellelhető szépsé­geket, értékeket környezetünk­ben, nem titkolva: mindezeket elveszíthetjük, ha nem vigyá­zunk rájuk. Az amatőr alkotó immáron huszadik éve fest intenzíven. Fiatalkorában festőművésznek készült, de aztán pályamódo­sításra kényszerült. Nem szeg­te azonban kedvét sorsának másként alakulása, mert meg­találta azt a szakmai közössé­get, ahol továbbfejlődhetett, ahol tovább csiszolhatta képi kifejezőeszközeit. A Zsignár Ist­ván művész-tanár által vezetett Ficzere László Képzőművésze­ti Szakkörrel bejárta az orszá­got, de nemcsak az alkotótár­sakkal állított ki rendszeresen, hanem önállóan is. Festményei eljutottak Angliába, Németor­szágba, Szlovákiába, sőt Kali­forniába is. A megyében Sátor­aljaújhelyen és Bogácson mu­tatta be munkáit az utóbbi években, míg Miskolcon a Ti­száin kívül a Vasas és a Vö­rösmarty Művelődési Házban. Mostani kiállítását január 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők mindennap reggel 8-tól délután 6 óráig. A martintelepi nyugdíjasokért Miskolc (ÉM) - A közelmúlt­ban megalakult a martintelepi nyugdíjas klub, amely a Kisfa­ludy u. 35. szám alatt fogadja a barátságra, kikapcsolódásra váró, fiatal és idős nyugdíjaso­kat. A klub alapszabályainak elfogadása és a vezetőség meg­választása után már az első al­kalommal jó hangulatban telt a találkozó, ahol az egybegyűl­tek köszöntötték a névnapjukat ünneplő Erzsébeteket, Joláno­kat, Katalinokat. Simon János klubvezető a megalakulással kapcsolatban elmondta: miután a Martinte­lepen a nyugdíjasok találkozá­sára, összefogására eddig nem volt lehetőség, a klub ezt a hi­ányt szeretné pótolni. Jelenleg negyvenketten léptek be e ba­ráti közösségbe, amely sok sze­retettel várja a jó társaságra vágyó helybeli érdeklődőket minden kedden délután 2 órá­tól. Gazdára talált a volt iskola (2. oldal) _A Tartalomból Drog helyett játék Kevés miskolci középiskola dicseked­het ma már saját diákszínpaddal, új­sággal, nem is beszélve a még mindig bizonytalan jövőjű Pécsi Sándor Guru­ló Színházról. A következő áldozat a Szinvavölgyi Táncegyüttes lesz? Ezen­túl hol fogják próbálgatni szárnyaikat a fiatalok, hol bontakozhatnak ki és fő­leg: miben? (2. oldal) A közeljövőről döntöttek A novemberi testületi ülésen fogalmaz­ták meg a sajóbábonyi képviselők a jö­vő évi gazdasági koncepciót. A fejlesz­tések sorában emlékpark, kerékpárút, szennyvízhálózat-bővítés, fekvőrendőr és sok egyéb más szerepel. (3. oldal) Fakéregből csanak A Kisgyőrben élő és tevékenykedő Ké- kedi Lászlót nagy öröm érte nemré­giben: a Budapesten megrendezett XII. Országos Népművészeti Kiállítá­son fakéregből készített használati tárgyait a zsűri Gránátalma-díjjal ju­talmazta. (4. oldal) Fények és árnyak A miskolci sportbarátok utoljára 1993- ban láthatták tétmérkőzésen pályára lépni városunk felnőtt jégkorongcsapa­tát. December 6-án azonban újra elér­kezett a várva vár nap: a Miskolci Je­gesmedvék OB II-es bajnokin fogadták a MAC-Népstadion együttesét. (7. oldal) Legközelebb szilveszterkor A karácsonyi ünnepek miatti munka­rendváltozás miatt Itt-Hon mellékle­tünk december 24-én nem jelenik meg. Legközelebb december 31-én, kedden olvashatják újra a mellékletet.

Next

/
Thumbnails
Contents