Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-17 / 294. szám

2 Ms Itt-Hon 1996. December 17., Kedd _Nekünk Írták Drog helyett játék „Ha a fiatalok elfoglalják magukat, nincs idejük és szükségük arra, hogy a kábítószerben keressenek menekvést” - halljuk nap mint nap a televízióban, rádióban, olvassuk az újságban. Akár­milyen hihetetlenül is hangzik, a ká­bítószer veszélye mindannyiunkat fe­nyeget és úgy tűnik, a helyzet már csak romolhat. Kérdem én: hogyan foglalják el magu­kat a fiatalok, ha az eddig előttünk nyitva álló kapukat - nevezhetnénk eze­ket „mentsváraknak” is - sorra bezár­ják előttünk? Hol töltsék szabadidejü­ket, hogyan jussanak sikerélményhez, hol vezessék le fölösleges energiájukat, ha a város minden lehetőséget elvesz előlük? Kevés miskolci középiskola dicsekedhet ma már saját diákszínpaddal, újság­gal. Nem is beszélve a még mindig bi­zonytalan jövőjű Pécsi Sándor Guruló Színházról. A Z.O.K. városi diáklap sem áll biztos lábakon. A következő ál­dozat a Jóna István vezette Szinvavöl- gyi Táncegyüttes lesz? A táncegyüttes Miskolc kulturális ren­dezvényeinek szinte állandó résztve­vője volt hosszú évek óta. Jóna István nélkül a Szinvavölgyi nem Szinvavöl- gyi többé. Ezt nem lehet egyszerűen, minden szó nélkül elfelejteni. És ha az együttes is megszűnik? Hány fia­talnak jelenti a tánc a hobbit, a ki- kapcsolódást, a szórakozást, talán az életet?! Ezentúl hol fogják próbálgat­ni szárnyaikat, hol bontakozhatnak ki és főleg: miben? Erre ki gondol, amikor egyik napról a másikra „hon­talanná” válik egy egész közösség? Mi lesz a következő állomása az elkesere­dett fiatalnak? Amit még talál. Ami még segít (legalábbis az első alkal­makkor úgy tűnik). A kábítószer. Sor­ra épülnek a drogambulanciák a drogfüggőségben élő tizenévesek meg­segítésére. Nem. lenne egyszerűbb ezt a pénzt a különböző művelődési egye­sületek fenntartására, finanszírozásá­ra költeni, ezzel megelőzve (legalább enyhítve) an/iak az esélyét, hogy a gye­rekek a drogban keressenek menek­vést, életük értelmét?! Ezen érdemes lenne egy kicsit elgondol­kodni... Szabó Virág A Z.Ö.K. című városi diáklap főszerkesztője, a Herman Ottó Gimnázium tanulója Itt-Hon Az Észak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Szerkesztő: Bodnár Ildikó. A miskolci melléklet címe: Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15. Telefon/fax: 46/341-866 ándékok a szeretetszolgálattól A Páli Szent Vince Szeretetszol­gálatos Egyesület miskolci cso­portja vitamincsomagokkal - ben­ne almával, naranccsal, szaloncu­korral - kedveskedik az elesettek­nek a közelgő karácsonyi ünne­pek alkalmából. A saját maguk összeállította csomagokkal elő­ször a Semmelweis Kórházon be­lül működő Hospice otthon, majd a krónikus és az ápolási osztály betegeit keresték fel, akiket kará­csonyi énekekkel is igyekeztek meglepni. December 19-én, csü­törtökön a GYEK-be látogatnak el, hogy az ott fekvő kis betegeknek kívánjanak mielőbbi gyógyulást, és szerezzenek örömteli perceket. Két nappal korábban - december 17-én, kedden - pedig a Puskás Tivadar utca 4. szám alatti szere- tetházukban várják ingyenes ru­haosztásra a rászorulókat délelőtt 10-tól délután 6 óráig. (Felvétele­ink a miskolci csoport szeretethá- zában, ajándékcsomagolás köz­ben készültek.) Fotók: Bujdos T. Matinéra gyűltek össze a perecesiek A perecesi Új Bányamécs Baráti Kör a hagyományokhoz híven az idén is Mikulás-matinéra invitálta a városrész gyermekeit. A Pereces Közösségért Alapítvány támogatá­sával megrendezett vidám talál­kozóra szép számban érkeztek helybéli gyermekek, jó néhányan szüleik, nagyszüleik kíséretében. A jó hangulatot a perecesi és az erenyői általános iskolások, óvo­dások alapozták meg, majd meg­érkezett a várva várt fehérszakál- lú krampusszal az oldalán. Az­tán előkerültek a puttonyból az ajándékok, és több mint száz „kisperecesi" örülhetett, hogy e baráti körben is meglátogatta őket a Mikulás. Fotó: Szaniszló György Gazdára talált a volt iskola Hosszabb ideje lakatlan a Fadrusz Já­nos utca 8. szám alatti ingatlan, amely­ben az elmúlt években a 16. Számú Általános Iskola működött. Az épület újrahasznosításáról döntött a megye- székhely novemberi közgyűlése, jóvá­hagyva azt az előterjesztést, amely szerint a Szent Imre Plébánia vásárol­ja meg a miskolci önkormányzattól az ingatlant. Az időközben jelentősen le­romlott állagú épület teljes felújításá­ra az újdiósgyőri egyházközség kor­látozott anyagi lehetőségei miatt csu­pán fokozatosan vállalkozhat, így akár több évig is elhúzódhatnak a munká­latok. A rekonstrukció után, amint az a közgyűlési határozatban is megfo­galmazódott, oktatási célokra hasz­nosítja az egyház az épületet, ám ad­dig is gondoskodik az ingatlan védel­méről, további pusztulásának megaka­dályozásáról Fotó: Jármy Loretta 1996. December 17., Kedd Itt-Hon Ms 7 Fények és árnyak a bemutatkozáson ;-v -‘.v;­Három év után újra a Népkert jegén a miskolci jégkorongosok Az új i hullám bizonyít Síké Gábor Miskolc (ÉM) - A miskolci sportbarátok utoljára 1993-ban láthatták tétmérkőzésen pályá­ra lépni városunk felnőtt jég­korongcsapatát. Az évek tel­tek, ám egy tenni vágyó közös­ség nem hagyta, hogy a miskol­ci hoki végleg feledésbe merül­jön, s miközben a „kicsik” fo­lyamatosan játszották mérkő­zéseiket, végre az „első csapat” számára is elérkezett a várva várt nap. 1996. december 6-án a Miskolci Jegesmedvék OB li­es bajnokin fogadták a MAC- Népstadion együttesét. A lelátókra szép számmal érkez­nek a drukkerek, előkerül néhány régi zöld-sárga sál, feltűnik jó pár Diósgyőr-relikvia, de természete­sen már lengedez a Jegesmedvék színeiben pompázó sárga-fekete lobogó is. , Mindenki nosztalgiázik, emléke­zik. Felidéződnek régvolt Ferenc­város - és Újpest - meccsek góljai, történései no és parázs jelenetei, miközben itt-ott azért felhangzik még egy-egy „Kinizsi-kiáltás”. Ugyanis a kezdeti lépéseket ezen a néven tették meg a miskolci ko­rongosok. Később lett aztán a Mis­kolci Hoki Club, most pedig el­szánt jegesmedvéket” üdvözölhe­tünk a jégen. Közöttük Bíró Igná­cot, aki az egyesület edzői munká­ját is irányítja, de rajta kívül itt van Szentkuti, Juhász, Gőz, Vilá­gi és Verba, akik számtalan nagy csatát megértek már a Népkert­ben. S persze képviselteti magát az újhullám, amelynek tagjai ügyesek, tehetségesek, de a rutin egyelőre hiányzik. — Fiataljaink még nagyon idegesen játszanak - mondja Lukács György, a felnőtt csapat edzője —, hiszen ők eddig csak az ifjúságiak között szerepeltek. Ráadásul a mai OB II. mezőnye összehasonlítha­tatlanul erősebb, mint régebben volt. Mindenesetre nagy öröm, hogy stabil hátországgal rendelke­zünk, az edzéseken külföldiek nél­kül van jelen négy sor és közülük senki sem lóg ki. Az edző külföldieket említ, mert bizony egykoron igencsak sűrűn kellett átcsalogatni játékosokat a határainkon túlról, ha Miskolc kész csapatot akart kiállítani. A lé­giósok többsége egyébként becsü­lettel tette a dolgát, s ennek kö­szönhető, hogy a szurkolók még most is szívesen emlegetik a legen­dás szlovák sort: a kiváló ka­pust, Vilmant, a kemény hátvédet, Petrieskót, valamint a gólerős tá­madót, Wintersteinert. Azonban szép emlékek ide, felejthetetlen események oda, a MAC-Népstadi- on megszerzi a vezetést. Már a má­sodik percben. A miskolciak nem jönnek zavarba, sorra vezetik a ve­szélyes támadásokat, ám a helyze­tek sorra kimaradnak. Egészen a tizenhetedik percig. Ekkor aztán tényleg régi hangulatát idézi a jég­pálya, a közönség örömittas kiál­tása messzire hangzik, amikor is Bíró remek átadását Verba maga­biztosan értékesíti. A játékosok egymás nyakában, mindenki biza­kodik, ám nem sokáig. Jön ugyan­is Gergely II., a fővárosiak játéko­sa, aki sérelmezve a bírói ítélete­ket, ököllel megüti Paluch János játékvezetőt. A meccs félbeszakad. r\ félbeszakadt meccsről- A jégkorong egy nagyon szép sport - mondja a sértett - és nem szabad e negatív esemény miatt elítélni, hiszen kell neki a bizta­tás, kellenek a nézők. Miskolcon most újra bontogatja szárnyait a hoki, nagyon sok munka van ben­ne, sok az ügyes és fiatal gyerek, s nem zavarhatja meg őket ez az eset. Sajnálom, hogy így történt. Sajnálom a nézőket, a játékosokat, de legfőképpen azt bánt, hogy mindez a hazai bemutatkozáson történt, amelyet mindenki nagyon várt. Paluch János játékvezető szim­patikus és tanulságos szavaihoz felesleges lenne bármit is hozzá­tenni. Mindenesetre a korai befe­jezés ellenére a közönség lelkesen ünnepel, vastapssal jutalmazza a lendületes játékot nyújtó hazaia­kat, akik pazar „hasoncsúszással” köszönik meg a biztatást. A Jeges­medvéken semmi nem múlott, ők mindent megtettek.- Nagy szorongással vártam ezt a találkozót, hiszen az előze­tes hírek a MAC agresszív játé­káról szóltak - elemzi az esemé­nyeket Bodnár István, a klub tit­kára. - Nagyon örülök, hogy a mieink nem vették át a durvasá­gokat, sőt helyette a játékkal ad­tak választ.- Sajnálom, hogy így alakult a bemutatkozás - veszi át a szót Puskás Gábor, a Miskolci Jeges­medvék elnöke -, de ez nem a csa­pat bűne. A fiúk nagyon sportsze­rűen védték ki a különféle táma­dásokat, amiért mindenképpen di­cséretet érdemelnek. Külön öröm, hogy ilyen szép számú közönség jött ki. Kezdi régi fényét vissza­nyerni a jégpálya, és ha a támoga­tók is mellénk állnak, akkor rövid időn belül ragyogó eredményeket érhetünk el. * A bemutatkozó hazai mérkőzé­sen láthattunk tehát fényeket és árnyakat egyaránt, s mivel az előbbiek túlsúlyban voltak, hiá­ba a durva sportszerűtlenség, hi­ába a rövidre szabott játékidő, a csapat lelkes játéka, az egész Jegesmedve-közösség példaérté­kű összefogása és tenni akarása messze elhomályosítja a sötét színeket. S mindezeket alapul véve, bízhatunk benne, hogy az elnök jóslatai hamarosan valóra válnak. Természettudományos megmérettetés Miskolc (ÉM) - Termé­szettudományos tárgyakból hirdetett városi versenyt a miskolci Pattantyús Ábra- hám Géza Általános Isko­la. A versenyen Miskolc 22 általános iskolájának 389 diákja vett részt. Az ünne­pélyes eredményhirdetés december 11-én zajlott. Matematika: Harmadik osztályosok ka­tegóriája: I.: Bíró Melinda (Széchenyi Ált. Isk.), II.: Felméri Gá­bor (Kaffka M. Ált. Isk.j, III.: Boros Péter (Vörös­marty Ált. Isk.). Negyedik osztályosok kate­góriája: I. Burka Péter (Móra F. Ált. Isk.) II. Fegyverneki Dániel (Bársony J. Ált. Isk.) III. Pap Ádám (Pat­tantyús Ált. Isk.) és Mitru Szilvia (Vörösmarty Ált. Isk.) Hatodik osztályosok kate­góriája: I. Pintér Gábor (Móra F. Ált. Isk.), II. Hajdú Sza­bolcs (Fazekas Ált. Isk.), III. Bikfalvi Júlia (Szabó L. Ált. Isk.) Hetedik osztályosok kate­góriája: I. Kishonthy Kata (Ka­zinczy Ált. Isk.), II. Kiss Kornél (Pattantyús Ált. Isk.), III. Kiss Tünde (Pat­tantyús Ált. Isk.). Nyolcadik osztályosok ka­tegóriája: I. Siroki Balázs (Móra F. Ált. Isk.), II. Takács Eszter (Herman 0. Ált. Isk.), III. Szarka Györgyi (Kazinczy Ált. Isk.). Fizika Hetedik osztályosok kate­góriája: I. Kiss Kornél (Pattantyús Ált. Isk.), II. Jakab Gergely (Vörösmarty Ált. Isk.), III. Fukker Bertalan (Vörös­marty Ált. Isk.). Nyolcadik osztályosok ka- tagóriája: I. Móka Eszter (Vörös­marty Ált. Isk.), II. Takács Eszter (Herman 0. Ált. Isk.), III. Viola Gábor (Ka­zinczy F. Ált. Isk.). Kémia Nyolcadik osztályosok ka­tegóriája: I. Rokob András (Szilágyi D. Ált. Isk.), II. Majzik Bence (Móra F. Ált. Isk.), III. Sterbinszky Nóra (Bár­sony J. Ált. Isk.). Avasi általános iskolák kö­zötti csapatverseny techni­kából: I. Munkácsy Ált. Isk., II. Herman 0. Ált. Isk., III. Kazinczy Ált. Isk.

Next

/
Thumbnails
Contents