Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-05 / 258. szám

r— 6 Ms Itt-Hon 1996. November 5., Kedd MISKOLC / Az EM regionális szerkesztőségének munkatársai várják Önt! Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefon/fax: 46/341-888 mellék M unkatársaink bármilyen hirdetési és reklámmal kapcsolatos ügyben tapasztalatokkal és tanácsokkal az Ön rendelkezésére állnak. Kérésére felkeresik Önt. Miskolci mellékletünk a térképen jelölt térség olvasóihoz jut el. Lapzárta csütörtök 12°°------TEHÁT MINDEN KEDDEN Itt-Hon-----­A Z ESZAK-MAGYARORSZÁG -BAN Miskolc, Városház tér 5. Tel./Fax: 354-094 Megjelenik minden héten csütörtökön. Legújabb szolgáltatásunk: Telefonos találkahely! Csak egy telefon, és lehet, hogy megtalálja az igazit, egy életre, vagy csak néhány kellemes órára... A jó lapokat nem adják ingyen.. Keresse az újságárusoknál V és a boltokban! J Fiatalok, nyugdíjasok sporttalálkozója Tarolt a versenyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság mmmsmmm&imtv- >• y rmv ‘-i 'mmmm Miskolc (ÉM) - Az Országos Rendőr-főkapitányság Rendé­szeti Szervek Kiképző Köz­pontja Budapesten, a Köztár­saság Kikiáltásának Napja tisz­teletére immár 6. alkalommal rendezte meg október 19-én a fiatalok-nyugdíjasok sportta­lálkozóját. A rendezvény fő­védnöke Kuncze Gábor belügy­miniszter volt. A versenyen részt vettek a minisz­ter közvetlen alárendeltségében működő szervezetek és a Belügy­minisztérium államtitkárainak közvetlen alárendeltségében mű­ködő szervezeti egységek, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság és területi szervei, a Határőrség Országos Parancsnoksága és terü­leti szervei, a BM Tűzoltóság Or­szágos Parancsnoksága, a BM Pol­gári Védelem Országos Parancs­noksága, a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatala, az MK Nemzetbiztonsági Szakszolgálata és az MK Információs Hivatala dolgozói és nyugdíjasai. A vándor­serlegért induló szervezetek, az alábbi versenyszámokban mérték össze tudásukat: pisztolylövészet, férfi kispályás labdarúgás, kötél­húzás, tenisz párosverseny, 40 év fölöttiek lábtenisz versenye. A borsodiak versenyszámon­ként két csapattal indultak. A ré­szeredmények összegzése után kiderült: az első helyezést a B.-A.-Z. megyei RFK csapata érte el, 94 ponttal. Jutalmuk 200 ezer forint. A győztes borsodi csapat tagjai: Lövészet „A” csapat: Ivády Éva, Zagyi Judit, Goda József, Lénárt Attila (MRFK), Kárpáti Zoltán (Miskolc Rk.). ,3” csapat: Nánássy Mónika, Bus Zita, Hamza Ferenc- né, Tóth Judit, Lövei Ferenc (MRFK). Kötélhúzás „A” csapat: Kiss Zsolt, Juhász József, Gulyás Ist­ván (Mezőkövesd Rk.), Palik Jó- zsefné, Bállá Éva, Lénárt Attila, Kovács László (MRFK), Hozdik József, Arnóczky Béla, Vígh Lászlóné (Miskolci Rk.T „B” csa­pat: Bukovenszky Józsefné, Si­pos Pálné, Tóth Judit (MRFK), Tokár Béla, Ráki Pál, Sebők Gyula (Ózd Rk.), Kerekes Viktor, Oláh Béla, Juhász Csaba (MRFK), Szabó Attila (Miskolc Rk.). Labdarúgás 3” csapat: Szige­ti Szilárd, Bernát Csaba, Hor- nyák Péter, Béres József, Szabó Attila, Csontos László, Simonyi Róbert, Szabó József (Miskolci Rk.). „B” csapat: Marok Tibor (K.barcika Rk.), Tokár Béla, Ki- rinó Dénes (Ózd Rk.), Turcsik Zsolt (Edelény Rk.), Oláh Béla, Kerekes Viktor, Juhász Csaba, Lövei Ferenc (MRFK). Lábtenisz 40 év felett: Kovács Miklós (MRFK), Kovács István (Rendőr Szakközépiskola, Mis­kolc). Tenisz: Bódvai Viktor (Sajó- kazai Örs), Kolonovics Zoltán (Rudabányai Őrs), Kirinó Dénes, Óberling Pál (Ózd Rk.) Csapatvezető: Lövei Ferenc r. százados. A győztes borsodi csapat 1996. November 5., Kedd Itt-Hon Ms 3 Négy hízóból csak kettő lesz majd a megengedett? Alsózsolca (ÉM - SZA) - A leginkább a ké­szülő állattartási rendelet foglalkoztatta az alsózsolcaiakat az október 28-i közmeghall­gatáson. A közmeghallgatás első hozzászólója Tatár And­rás állattartó volt, aki szerint azoknál lenne szükséges az állattartási rendelet bevezetése, akik nem megfelelő körülmények között tart­ják a jószágokat. Olyan vitás ügyekre gondolt, mint amikor például valakinek a portájáról a szomszédja telkére folyik át a trágyalé. J A közmeg­hallgatáson élesen bírálták az állattartási rendeletét ó Zsolcán élni!" Horváth János polgármester a felszólaló észrevé­telére elmondta: a tervezetből akkor lesz rende­let, ha a lakosság véleményének figyelembevéte­lével átdolgozzák azt, s a képviselő-testület valame­lyik soron következő ülésén elfogadja az állattartás al- sózsolcai szabályait. Az ön- kormányzat célja, hogy mindenkinek az érdeke képviselve legyen, de az egyeztetések során nem tudtak összhangot terem­teni az érdekeltek - állat­tartók és nem állattartók - között. A rendelet egyik célja, hogy a betartható és betartandó sza­bályokkal kényszerítsék ki az állattartás rende­zettebb formáját. Szeretnének mindenki számára elfogadható, kulturált környezetet teremteni, hogy az itt élők elmondhassák: jó Alsózsolcán élni! Ugyancsak ehhez a témához kapcsolódott Zsí­ros Sándor felszólalása, aki betarthatatlannak találja a rendeletet. Ki szabályozhatja, hogy négy hízó helyett ezek után csak kettőt, 70-80 barom­fi helyett csak 25-öt neveljen? A szigorodó sza­bályok miatt sok kisnyugdíjas jövedelemkiegé­szítése - van akinek a megélhetése - szűnne meg Alsózsolcán. A polgármester állította: sen­kinek a megélhetését nincs szándékuk veszé­lyeztetni. Ha valaki sok állatot tart, az a tele­pülésen kívül gazdálkodjon. I ó helyén betondomb Lucskai István tette fel a kérdést: szükséges volt-e 400 ezer forintért megengedni a Csavar és Húzottáru Rt.-nek, hogy a Sajó parton helyez­Az asztal mögött a község vezetői Tatár András az oktatási rendelet tervezetét bírálta ze el a Házgyár bontásából származó betontör­melékeket? Ugyanis tudomása szerint csak a ta­vat akarták betömni, de ott most hatalmas sze­métdomb éktelenkedik. A polgármester válasza egyértelmű volt: igen, szükséges volt az elhelyezési lehetőség biztosí­tása, hiszen még negyvenezer forintra is szük­sége van az önkormányzatnak. Megjegyezte: Al­sózsolca az elmúlt 15 év alatt összesen nem „ter­melt” annyi pénzt, mint ezen a területen, ígéretet kaptak a Csavar és Húzottárú Rt. je­lenlévő elnök-igazgatójától, Szalay Józseftől: egy hónapon belül rendezik a terepet. A részvény- társaság vezetője egyébként hozzátette: nekik is akad gondjuk, hiszen többszöri próbálkozás után most végleg sikerült valaki(k)nek szétlopni az egyengetést végző dózert. Egy hozzá intézett má­sik kérdésre, miszerint tud-e majd a társaság az alsózsolcai cigányoknak, akiknek a többsége va­sipari munkás munkalehetőséget biztosítani, Szalay József kedvező választ adott. Kel e polgárőrség? A közmeghallgatáson még szó esett a víz-, és gáznyomás csökkenéséről, a Faluház végleges befejezéséről - mely a tervek szerint jövő ilyen­korra várható -, az abban működő diszkó üze­meltetéséről, a Vay Miklós utca nevének meg­változtatásáról - mely a javaslat értelmében az elkövetkezendőkben csak a Vay nevet viselné -, il­letve a polgárőrség mű­ködéséről. Ez utóbbiról a polgármester személyes véleménye, hogy amíg a polgárőrség ezen a jogcí­men ki tudja maga kö­zött osztani az önkor­mányzat által a működé­sükhöz biztosított 200 ezer forintot, s közben a településen nem csökken például a mezei lopások száma, nem látja érelmét ennek a civil szervező­fotó: Farkas Maya désnek. _Heti Jegyzet Kábelvégen Bujdos Attila A miskolci kábelhálózat nagy részét kézben tartó cég úgy döntött: nem ad helyet a TV3 nevű társaság műsorának. Talán, majd ha végre elkészül az úgy­nevezett csillagpontos rendszer. Mint ismeretes, e rendszer lényege: az elő­fizető csak azt és csak addig nézheti, amiért és ameddig fizet. Nem akarnék most azzal kukacoskod- ni, hogy a közelmúltban műholdas su­gárzásra átállt és az egész országot be­terítő magyar kereskedelmi televízió a nagyobb kábelrendszerek üzemeltető­inek ingyen adta át a dekóderét. Vagyis egy petákot sem kér tőlük azért, hogy a TV3 műsorát a hálózatukhoz csatla­kozott nézők láthassák. A csillagpon­tos szisztéma szerint viszont már pénzt kérnek majd a kábelesek a szolgáltatá­sért, s mint láthattuk: aki nem fizet, nem is igen nézelődhet. (Ravasz, mondhatja, aki ért az üzlethez...) Amiért szóba hozom a dolgot, az a szolgáltató egy bájos érve: azért nem láthatjuk most az ingyentévét (a hár­mat), mert csak úgy tudnák elhelyezni a rendszeren, ha valamelyik társaság adásának a helyére pakolnák. Na és mi akadályozná meg őket eb­ben? Ez a kérdés futott ki önkéntelenül is a számon, amikor először hallottam a dologról. Hiszen eddig is úgy cserél­gették az adásokat és adáshelyeket, ahogy nekik tetszett. Mintha a sa ját já­tékuk volna eldönteni, mit nézhetünk, mi jelentse a kábeltévével megáldott lakásokban a választékot. Sok mindennek lehetne ezt nevezni, piaci szemléletű szolgáltatásnak azon­ban aligha. Elmondom, hogy szerintem hogyan kellene lennie a dolognak, jelentkezik egy új televíziós társaság a szolgáltató­nál: itt vagyok, ingyen adok magyar nyelvű, kereskedelmi, szórakoztató adást napi 24 órában. Tegyenek belá­tásuk szerint. A kábelesek szépen meg­kérdezik a velük üzleti kapcsolatban álló nézőket: kell-e ez nekik, s ha igen, minek a rovására. Én például azt felel­ném, ha már annyira érdeklődnek: bi­zony jó volna az a TV3, sokkal jobb mint az ezer éves, német nyelvű szap­panoperákat sugárzó RTL2, hogy mást ne mondjak. A többség döntene. Nem nagy ügy, hogy most nem így van? De nagy ügy. Mint ahogy nagy ügy lenne, ha a boltban, ahová kenyé­rért térünk be, az eladó mondaná meg, hogy mit ad az aznapi választékból, nekünk legyen elég annyi, hogy fize­tünk. H iába vették semmibe fogyasztói jo­gainkat, hiába nem dönthettünk, hogy mit akarunk a pénzünkért, a tévés­ügyben nem mehetünk másik szolgál­tatóhoz. Ezzel a mostanival köt össze a kábel.

Next

/
Thumbnails
Contents