Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-21 / 272. szám

8 ÉSZAKrMagyarország Kultúra 1996. November 21., Csütörtök Normandiai képek Izsófalva (ÉM) - Normandiai képek címmel francia és magyar festőművészek munkáiból nyílik kiállítás november 22-én, pénteken dél­után 4 órától az izsófalvai Izsó Miklós Műve­lődési Ház kiállítótermében. A tárlatot Vá­ra dy Gyula, a putnoki Magyar-Francia Bará­ti Kör Egyesület elnöke nyitja meg. A francia festmények a miénktől merőben eltérő világot tárnak elénk. A 13 festőművész az Atlanti-óceán partján fekvő Fécamp város­ban vagy környékén él és alkot. Műveiket a hazai táj, az óceánba szakadó magas mészkő­falak, a tenger ihlették. A művészek más-más módon, különböző témaválasztással, színekkel és fénytechnikával fejezik ki a szülőföld iránti szeretetüket. A két magyar alkotó, a gömörsző- lősi É. Kovács László és lánya, Judit francia kollégáik vendégeként járt Normandiában. Az érdeklődők az ott született alkotások közül lát­hatnak néhányat az izsófalvai tárlaton. Gyorsan angolul... Miskolc (EM) - Randy J. Payne floridai pro­fesszor tart előadást a LITE új nyelvtanulási módszerről Hogyan lehet könnyen, gyorsan megtanulni angolul beszélni címmel novem­ber 22-én, pénteken este 6 órától Miskolcon, a Rónai Művelődési Központban. A LITE moza­ikszó magyar megfelelője: Az élet jobbítása az oktatáson keresztül. Az új nyelvoktatási rendszer a kommunikációra épül, az ebben résztvevő tanárok azt szeretnék elérni, hogy tanítványaik jól megtanuljanak beszélni. Hi­szen egy nyelvet elsősorban azért tanul vala­ki, hogy beszéljen rajta. De természetesen odafigyelnek a nyelvtani alapokra is. Színház — kritikával Párizs (MTI) - Alain Juppé francia minisz­terelnök kedden este Párizsban új városi szín­házat avatott a Montmartre negyedben. A Chatelet után a most felavatott Les Abbesses a francia főváros második színháza, amely vá­rosi szubvencióval működik. A 425 férőhelyes színházban főleg kamara­darabokat játszanak majd. Az új városi színház megnyitását kritikus hangok kísérték a magán- színházak részéről. A szomszédos Theatre de L’Atelier igazgatója, Franck szerint a Les Ab- 'besses szubvencionálása torzítja á vérsenyhely- zetet. Franck követelte, hogy „a város vagy min­den színházat támogasson, vagy egyet sem”. Magyarok vagyunk Ernőd (ÉM) - Magyarok vagyunk címmel az emődi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában millecentenáriumi napot tartanak november 23-án, szombaton délután 4 órától. A megnyi­tót Kasza István igazgató mondja, majd Le- hoczki István polgármester ünnepi beszéde következik. Iskolazászlót ad át Székely Ist­ván, az Antenna Hungária Rt. Igazgatója, Nótafalussy Lajos, a megyei Rákóczi Szövet­ség elnöke pedig szalagot köt a zászlóra. Ezu­tán következik a diákok ünnepi műsora, majd pedig Kasza István megnyitja az iskolamúze­umot. Régi terv volt az múzeum létrehozása. A cél a magyar oktatásügy fejlődésének be­mutatásán túl az emődi oktatás tárgyi emlé­keinek összegyűjtése volt. Természetesen he­lyi néprajzi emlékek, régi falusi eszközök is helyet kaptak a múzeumban. Az ünnepi alkalom tiszteletére egy iskolai kiadvány is megjelent: A Csengő-szó első szá­ma. Ezzel a számmal tisztelegnek őseink előtt, akik „a honfoglalással Magyarország földjét vették birtokukba, az iskolák megszer­vezésével pedig az európai kultúrát. A millecentenárium alkalmából több pá­lyázatot is kiírtak az iskola vezetői, irodalmi, képzőművészeti műfajokban egyaránt. Ezek­ből is lathatnak, hallhatnak majd néhányat a műsor megtekintői. Honfoglalás kori magyar harcos (egy negye­dikes diák rajza az iskolaújságból) A múltat és a jelent ünnepük Százötven éves a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium Miskolc (ÉM - Hl) - Alapításá­nak 150. évfordulóját ünnepli a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázi­um. A többek között iskolatör­téneti kiállítást és jubileumi gálaműsort magában foglaló rendezvénysorozattal azonban nemcsak másfél évszázados múltjuk előtt tisztelegnek. Az ünnepségre az is okot ad, hogy sikeresen lezajlott az épületvál­tás - hangsúlyozta Kovácsné Szegedi Ildikó igazgató. Az alapító okirat bizonysága sze­rint az iskolát 1846-ban alapítot­ták. Mivel 1996-ra sikerült a Nagy- váthy utcai, csodálatosan felújított épületben berendezkedniük, lehe­tőség nyílik mind a 150 éves jubile­um, mind a házavató méltó megün­neplésére — hallottuk az iskola igazgatójától. Az ünnepi rendez­vénysorozatot úgy szervezték, hogy Az iskola történetének állomásai 1846. szeptember 8. a reformá­tus Nőnevelő Intézet megkezdi működését 1897-től négyosztályos felsőbb leányiskola 1906-tól hatosztályos felsőbb leányiskola 1916-tól nyolcosztályos leány- gimnázium 1938-tól leánylíceummal bővül 1944-től tanítóképzői V. évfo­lyammal bővül 1948-tól állami intézményként felveszi a Tóth Pál Nó'nevelő Intézeti Líceum és Tanítóképző nevet 1950-től új neve: Állami Vámos Ilonka Leánygimnázium 1957-től felveszi Zrínyi Ilona nevét mítMmm »•«Síi* Wmmmzz Fotó: Farkas Maya Már a gálára próbálnak mindegyik „fejezete” kapcsolódjon Miskolc, és az iskola történelmé­hez. Ennek szellemében a közel­múltban Magyarország nagy nő­alakjait bemutató történelmi elő­adássorozatot rendeztek. Ezt meg­előzte a Nemzeti kultúránk nagy nőalakjai című, a múlt tanév elején meghirdetett pályázat, amelyre 35, közöttük négy határainkon túli pá­lyamű érkezett. A díjkiosztó ün­nepséget november 22-én tartják. A legsikeresebb anyagokat terveik szerint jövő tavasszal kiadványban jelentetik meg. A pályázatok értékelése, és a dí­jak kiosztása előtt, november 22- én, pénteken délután negyed 4-kor iskolatörténeti kiállítás nyílik az aulában. A Herman Ottó Múzeum­tól kapott paravánokon olyan do­kumentumokat, régi könyveket, oktatási eszközöket helyeznek el, amelyek az iskola arculatának fej­lődését reprezentálják. Nagy teret foglalnak majd el az intézményben folyó művészeti képzést szemléltető dokumentumok. Ezek mellett a pe­dagógusok „történelmét" bemutató fényképeket is kiállítanak, hogy a mostani diákok lássák, milyenek voltak ők, mint gimnazisták - hal­lottuk Titkos Sándorné igazgatóhe­lyettestől, a kiállítás anyagának összeállítójától. A jubileumi gálaműsor pedig no­vember 25-én, hétfőn este 7 órakor kezdődik a Miskolci Nemzeti Szín­házban. Kobold Tamás, Miskolc polgármestere köszöntő szavai után fellép az iskola húsz éve mű­ködő énekkara, a diákszínpad Mo- liére-művekből mutat be részlete­ket, valamint az iskola egykori di­ákjai adnak színes műsort. Ezt kö­vetően a pedagógusok régi tanárok visszaemlékezéseiből villantanak fel részleteket, amelyekből kiderül, milyen diákélet folyt valamikor az iskolában. Egy pompázatos újratemetés Kilencven éve kerültek hazai földbe II. Rákóczi Ferenc hamvai Balázs Ildikó Sárospatak (ÉM) - Kilencven éve temették újra II. Rákóczi Ferencnek és bujdosótársainak földi maradványait Kassán. Er­re az alkalomra emlékezik ma a Sárospataki Rákóczi Múzeum Baráti Köre: levetítik a Rákóczi újratemetéséről szóló, 1906-ban készült némafilmet, amelyhez Tamás Edit történész fűz ma­gyarázatot. • Rákóczi 1735-ben hunyd el Rodos­tóban. Neve - ahogy Bercsényié és a többi kuruc generálisé - a szabad­ságharc jelképévé vált. A kiegyezést követően erősödött fel annak az igé­nye, hogy rendezni kell a nemzet adósságát: haza kell hozni a szabad­ságharc hőseinek hamvait Törökor­szágból. Ez időben olyan büszkén él­ték meg a magyarságukat hazánk­fiai, ahogy ma már csak a határon kívüli magyarság éli meg. □ Kik és hogyan szállították haza Rákóczi hamvait? • Zemplén megye fogalmazta meg 1873-ban hivatalosan ezt az igényt az Országgyűléshez intézett felira­tában. Thaly Kálmán, a Rákóczi kor első kutatója pedig megkereste Rákóczi sóját Konstantinápolyban. A budapesti Magyar Főiskolai Ifjú­ság 1903-ban gyűjtést indított a Rákóczi-hamvak hazaszállítására. Ferenc József 1904-ben engedélyez­te a hazaszállítást. Megalakult az ötös bizottság, mely diplomáciai úton tárgyalt a török hatóságokkal, hogy Thököly Imre, Zrínyi Ilona és fia II. Rákóczi Ferenc, valamint an­nak fia, a Török Birodalomban el­hunyt Rákóczi József hamvait ha­zahozhassák. Állami költségvetés­ből 550 ezer koronát szavaztak meg erre a célra. Az ötös bizottság 1906. októberében Konstantiná- polyba utazott. Ott a francia laza- risták templomában gyászmisét ce­lebráltak, majd a halottas menet hajóra szállt, és a Fekete-tengeren át Konstancába (Románia) hajó­zott. Innen vonattal közeledett Ma­gyarországhoz. Az első magyar ál­lomás Orsóvá (jelenleg Románia te­rülete volt, itt megjelent a magyar kormány képviselete, akiknek Rákóczi nyughelye... és portréja Thaly Kálmán ünnepélyesen átad­ta a hamvakat. Orsovából Temes­váron keresztül Budapestre folytat­ta útját a szerelvény. A Keleti pá­lyaudvaron a rendek képviselői tisztelegtek. Innen a Szent István székesegyházba vitték a hamvakat, és még aznap, október 28-án este elindult a vonat Kassára. Másnap reggel Kassán megkondultak a ha­rangok, és 24-szer dördült el az ün­nepi ágyú. A halottas menet a kas­sai dómba tartott, ahol Fischer- Colbrie Ágost püspök több más ma­gas rangú egyházi méltóság közre­működésével gyászmisét mondott. Délután ötkor bezárták a dóm ajta­ját, csupán a püspökök maradtak bent: megszentelték a hamvakat és a dóm északi mellékhajójába te­mették. Rákóczi vánkosát borsi és nagysárosi földdel töltötték fel. QHogy néz ki ma Rákóczi nyughelye? • Ha lemegyünk egy kis lépcsőn a kassai dóm mellékhajójába, Zrínyi Hona, Munkács hős asszonya közös szarkofágban alussza örök álmát fi­ával, II. Rákóczi Ferenccel és an­nak fiával, Józseffel. Mellettük nyughelyét készítettek még Sibrik Miklós udvarmesternek, valamint Bercsényi Miklósnak, és nejének, Csáki Krisztinának. □ Van most történelmi aktualitása Rákóczi újratemetésének? • Kassán már egy hónappal koráb­ban nagyszabású megemlékezést tartottak a Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napok keretében. Az anyaországi és határon kívüli ma­gyarság egyaránt képviseltette ma­gát. Felszólalt a Magyar-Török Ba­ráti Társaság a rodostói Magyar Utcáért létrehozott Alapítványa, szó esett a borsi Rákóczi kastély ál­datlan állapotáról, Sárospatakról, a magyarországi Rákóczi-kultusz központjáról. Az előadások közül kiemelkedett R. Várkonyi Ágnes történész felszólalása. Szerinte a mai oktatás elfelejti hangsúlyozni, hogy a Rákóczi-szabadságharc ide­jén Európa figyelt ránk. Még Ang­lia is „drukkolt” nekünk. * Peregnek a néma filmkockák: az el­ső percekben Kassa utcáin ünnepé­lyes menet hömpölyög hosszú per­ceken át. Hirtelen vált a kép: a szá- zadeleji Budapesten vagyunk, az akkori Párizsi Nagyáruház előtti téren. Némán dong a kockaköve­ken több száz ló és csatlós lépte. II. Rákóczi Ferenc hamvedrét hintó szállítja, előtte hat hófehér ló, há­tukon egy-egy lovassal, kötőfékjei­ket megannyi csatlós tartja. A ma­gyar nép 90 éve igazán méltóság- teljesen ünnepelt... Matyóföldi ülés Mezőkövesd (ÉM) - Tudományos felolvasó ülésre invitálja pénteken délután két órától, és szombaton délelőtt tíztől az érdeklődőket a Matyóföldi Alkotók és Művészet- pártolók Egyesülete, a Közösségi Ház klubtermébe. A két napos fel­olvasó ülésen Mezőkövesd történel­mi sorsfordulóiról, a város és kör­nyéke népességi viszonyairól, a vá­rosépítésről, a gyógy- és strandfür­dő jelentőségéről, a népművészet­ről, népzenei hagyományokról és még egyéb, a várost és múltját érintő dolgokról lesz szó. A rendez­vényhez kapcsolódóan nyitja meg Herkely György polgármester szombaton délelőtt fél tízkor az „Élő népművészet” című állandó lei- állítást a Gépmúzeum területén, ahol Fehér Tibor, Hajdú Ráfis Já­nos, Kovács András és Skarbinecz György munkáit tekintheti meg az érdeklődő közönség. Magyarok Európában Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egye­tem három történészhallhatója ve­hetett részt azon a poznani konfe­rencián, amelyre a „Magyarok 1100 éve Közép-Európában” címmel, a varsói Magyar Kulturális Intézet által meghirdetett pályázat leg­jobbjait hívták meg. Czehelszky Zsuzsa (V. évf.), Csörnök Szilárd (III. évf.) és Domán Csaba (V. évf.) dolgozatai közül az utóbbiét, ami az európai írásbeliség és kultúrtör­ténet témakörében íródott, első díj­jal jutalmazták. Orvosi nyílt nap Nyíregyháza (ÉM) - A Debreceni Orvostudományi Egyetem Egész­ségügyi Főiskolája (Nyíregyháza, Sóstói u. 2.) november 22-én, pénte­ken délelőtt 10 órától nyílt napot tart. Az érdeklődők megismerked­hetnek a főiskolán oktatott szakok1 kai, betekinthetnek az előadásokba, találkozhatnak a főiskola oktatóival, hallgatóival. Tájékoztatást kapnak a felvétellel és a jelentkezésnél kap­csolatos kérdésekről. Jézus élete Miskolc (ÉM) - A Bibliaiskolák Közössége által támogatott Jézus élete és tanításai című sorozat kö­vetkező rendezvénye november 22- én, pénteken este 6 órakor kezdő­dik a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában. Reisinger János iro­dalomtörténész a hegyibeszéd kap­csán Vita a vallási vezetőkkel cím­mel tart előadást. Klaudiáért Miskolc (ÉM) - Jótékonysági Ka- talin-bált rendeznek a miskolci Gil­de étteremben (Kossuth u. 11.) no­vember 23-án, szombaton este 8 órától. A belépőjegyek ellenértékét Kossuth Klaudia miskolci diák ke­zeltetésére szánják. A műsorban fellépnek: Soltész Rezső táncdal- énekes és Erdei Sándor, a HBO te­levízió humoristája. Asztalt foglalni a 326-621-es telefonszámon lehet. A tízéves város Tokaj (ÉM) - Tokaj várossá avatá­sának tizedik évfordulója alkalmá­ból műsoros estet rendeznek a Sportcsarnokban november 22-én este 6 órától. Kupa Mihály mond ün­nepi beszédet, majd a tokaji mazso- retek és az Igrice néptáncegyüttes műsorát láthatják az érdeklődők. Hagyományőrző nap Megyaszó (ÉM) - Hagyományőrző kulturális napot rendez a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelő­dési Intézet, a megyaszói nevelőott­hon, valamint a Megyaszói Cigá­nyok Kisebbségi Demokratikus Szervezete az MKM kisebbségi fő­osztálya támogatásával november 23-án délelőtt 10 órától a megyaszói nevelőotthonban. A rendezvényen a helyi, a hernádvécsei, az alsózsolcai nevelőotthon, az alsózsolcai 3. szá­mú Általános Iskola, valamint a Megyaszói Hagyományőrző és Tini Sztár együttes táncosai adnak mű­sort. Közben Dienes Mária vezeté­sével játszóházi foglalkozás lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents