Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-14 / 266. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Világpolitika ~ :' ~ 1996» November 14», Csütörtök A kapcsolat javult, a helyzet nem Prága (MTI) - A magyar-szlovák alapszerző­dés aláírása óta nem javult a szlovákiai ma­gyarok helyzete - ismerte be Kovács László magyar külügyminiszter abban az inteijúban, amelyet a Mladá Fronta Dnes című cseh lap szerdai száma közöl. Arra a kérdésre válaszol­va, hogy javult-e a szlovákiai magyarok hely­zete az alapszerződés aláírása után, a minisz­ter kijelentette: „Nem. Helyzetük javulásának lehetőségeivel ugyanis csak a szerződés ratifi­kációja után lehetett számolni, s erre Pozsony­ban csak az idén tavasszal került sor. De már azzal is, hogy a szerződés alá lett írva, javul­ták Szloválda és Magyarország kapcsolatai, s ez segített a magyar kisebbségnek.” Prágai szmogkáosz Prága (MTI) - Hatalmas közlekedési káosz keletkezett szerdán Prágában azt követően, hogy a szmogriadó miatt a rendőrség kora reggel lezárta a belvárost a katalizátor nélkü­li autók előtt. A cseh közszolgálati rádió jelentése szerint a belvárosba csak a tömegközlekedési eszkö­zöket, a mentőautókat, a rendőrségi kocsikat, az üzletek és intézmények ellátását biztosító teherkocsikat, valamint a katalizátoros sze­mélyautókat engedik be. Tekintettel arra, hogy a cseh fővárost nem veszi körül forgalmi gyűrű, a bevezető utakon sok kilométeres tor­lódásokra került sor, s az autósoknak több órát kell várakozniuk, hogy kikerüljenek eb­ből a káoszból. A közlekedési rendőrség meg­erősítette ugyan szolgálatait, de a helyzet számos helyen kicsúszott a kezéből, ami to­vább növelte a zűrzavart. Smíchovban és né­hány peremkerületben olyan nagy dugók ke­letkeztek, hogy az autóbusz-közlekedés is gyakorlatilag megbénult, a fővárost Brünnel összekötő autópályán délben mintegy 20 kilo­méteres kocsisor várakozott. A meteorológiai intézet jelentése szerint a szmoghelyzet Prágában nem javult, sőt több helyen rosszabbodott. A rendőrség felhívta a lakosságot, hogy akinek nem feltétlenül kell Prágába mennie, az inkább kerülje el. ESZAK-magyyrország Főszerkesztő: Görömbölyi László Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csörnök Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341 -611, titkárság: (fax is) 341-888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Szikszó, Kálvin tér 25., tel/fax: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel/fax: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. 'em. 8. Telefon: 111 -4475,269-5706 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Faragó Lajos Ügyvezető igazgatók: Bényeiné Kiss Éva, Boros Sándor, Fábryné Mészáros Katalin, Thomas Koch Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817,411-276. Telefax: 341-817. Hirdetési csoportvezető: Kolozsi Judit Telefon/Fax: 411-425, Telefon: 341 -611 '223 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Romvári Attila Telefon: (46) 412-162 Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalvány­on vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Pöstabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díj 1996. december 1-jétől egy hónapra 549 forint, negyedévre 1647 forint, fél évre 3294 forint, egy évre 6588 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 22,00 forint, a pénteki lapszám 24,50 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52)413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza! Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: 06-80/305-305 A HÍVÁS A MEGYÉBŐL INGYENES! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 311-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Ezeken a számokon szombaton is tartunk ügyeletet! Csata az élet megőrzéséért Konferencia és nyilatkozat a világ élelmezési biztonságáról Jacques Diuof, II. jános Pál és Butrosz Gáli a konferencián Fotók: AP Róma (MTI) - Az emberiség szá­mára tűrhetetlen a szegénység és a gazdagság közti ellentét, az, hogy egyesek éheznek, má­sok bőségben élnek, egyesek nagyon szegények, mások na­gyon gazdagok - hangsúlyozta II. János Pál pápa szerdán Ró­mában az élelmezési világkon­ferencia megnyitásán elmon­dott beszédében. A vasárnapig tartó konferenciára az ENSZ Élelmezési és Mezőgazda- sági Szervezete, a FAO a világ min­den országának első számú vezető­jét hívta meg. A római csúcson mintegy 190 ország vesz részt, csaknem száz országot állam-, illet­ve kormányfő képvisel. A katolikus egyházfő - a hivata­los megnyitó előtt elmondott beszé­dében - arra szólította fel a világ felelős vezetőit, hogy vállaljanak egyértelmű kötelezettséget a több mint 800 millió éhező drámájának megoldására. Ezt a földi javak egyenlőbb elosztásával lehet elérni. II. János Pál elítélően szólt arról a politikai gyakorlatról, mely az éh­Bécs (MTI) - Az osztrák koalíció pártjai éjszakába nyúló keddi egyeztető ülésükön úgy döntöttek: lépéseket kell tenni Ausztria keleti határának hatékonyabb ellenőrzése érdekében, mert az ország csak így felelhet meg 1997 közepétől a Schengeni Megállapodás előírásai­ség problémáját a népességnöveke­dés korlátozásával kívánja megol­dani. Az éhség számos oka között említette a fegyveres konfliktuso­kat, elítélte a jnegkülönböztetés nélkül alkalmazott embargópoliti­kát, és újból felszólított arra, hogy nak. Kormányelőterjesztés készül arról, hogy a magyar-osztrák hatá­ron 1997 márciusáig 400-zal növe­lik a járőröző osztrák katonák szá­mát. Ők elsősorban Mattersburg, Neusiedl és Kismarton (Eisenstadt) környékén teljesítenek majd szolgá­latot. Az alsó-ausztriai határszaka­csökkentsék, vagy engedjék el a legszegényebb országok adósságát. A Nyugat és elsősorban a nem­zetközi szervezetek, mindenekelőtt az ENSZ felelősségéről beszélt Os­car Luigi Scalfaro olasz államfő. Kitért felszólalásában a zaire-i me­nekültdrámára, ugyanúgy, ahogy Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára is. Jacques Diuof, a konferenciát meg­rendező FAO vezérigazgatója fő­ként az egyes nemzetek felelőssé­géről szólt. Úgy fogalmazott, hogy az éhezés elleni küzdelem „az egyetlen támogatást érdemlő harc”, mivel ez a csata „az élet megőrzésé­ért és a béke alapjainak megszilár­dításáért folyik”. Ha ezt a csatát nem vívja meg a világ, a következő évszázadban „az élelemért és az ivóvízért kezdett igazi háborúkkal kell számolnia”. szón az osztrák hadsereg helikopte­rei segítik az illegális határátlépők felderítését. Ez a döntés kompro­misszum eredménye, mivel a kiseb­bik kormánypárt, az Osztrák Nép­párt (ÖVP) hetek óta azt követeli: az alsó-ausztriai határszakaszra is vezényeljenek ki katonákat. Craxi bűnös Róma (MTI) - Jóváhagyta az olasz legfelsőbb bíróság végső fokon azt az 1994 decemberében született ítéletet, amely korrupció miatt öt és fél évi börtönbüntetéssel sújtotta Bettino Craxi volt olasz kormány­főt. Craxi 1994 tavaszán a tunéziai Hammametbe menekült az olasz igazságszolgáltatás előtt. A mosta­ni ítélet szétfoszlatta azt a remé­nyét, hogy egészségügyi okokra hi­vatkozva úgy térhet vissza Olaszor­szágba, hogy elkerülheti a börtönt.-Röviden • ALGÍR - Az algériai biztonsági erők közlése szerint ismeretlen fegyveresek 12 embert - köztük négy nőt és három gyermeket - öl­tek meg a Blída közelében fekvő Benszalah faluban. • AMSZTERDAM - Gyermekpor­nográfiával foglalkozó nemzetközi hálózatot leplezett le a holland er­kölcsrendészet. A hálózat szálainak felgöngyölítése a holland, a német, a brit és a cseh rendőri szervek együttműködésének az eredménye. • PÁRIZS - Kilenc ország oszto­zott meg azon a 337 tonna náci aranyon, amelyre a szövetséges ál­lamok a második világháború vé­gén találtak rá. A szállítások egé­szen 1996-ig elhúzódtak. • PÁRIZS - Megérkezett Párizs­ba Alija Izetbegovic, Kresimir Zu- bak és Momcilo Krajisnik, akik a boszniai békefolyamat konszolidá­lásáról csütörtökön tartandó nem­zetközi konferencián vesznek majd részt. „Római nyilatkozat a világ élelmezési biztonságáról" és „Az élelmezési világkon­ferencia akcióterve" címet viseli az a szerdán elfogadott két dokumentum, amely az éhség teljes felszámolásának távlati kötelezettsége mellett azt a célt fogalmaz­za meg, hogy 2015-ig a felére csökkentsék a világban az éhezők jelenleg 800 mil­liót meghaladó számát. A dokumentumokat közfelkiáltással fogadták el a világ- konferencia első munkanapján. Kötelező jogi erejük nincs. Az államok hét alapvető kötelezettséget vállaltak. így egyebek közt kötelezték magukat: biztosítják azt a politikai, társadalmi és gazdasági környezetet, mely ké­pes a legmegfelelőbb feltételeket megteremteni a szegénység felszámolásához, a tartós béke eléréséhez. Olyan politikát folytatnak, mely a szegénység és az egyen­lőtlenség megszüntetése mellett mindenki számára javítja a megfelelő élelemhez való jutás fizikai és gazdasági lehetőségét. A kötelezettségek megvalósítására fo­gadták el az élelmezési világkonferencia akciótervét, mely részletesen foglalkozik azokkal a teendőkel, amelyeket a vállalt fő cél érdekében el kell végezni. Szigorúan ellenőrzött osztrák határok I Amelyben a román művészeti ügyek felügye- I lője teniszpályát ígér a művészeknek, de a telepet sem képes megtartani. Kalotaszegen viszont szép a nyár, s Kőrösfőn nem ismerik a szekrényt. Népművészetük fokozatosan satnyult, de temetkezési szokásaikat megtar­tották. Ősz elején a mi kis-kolóniánk kiállítást ren­dezett. Szólt ez a kiállítás elsősorban Isac Emilnek, a művészeti ügyek országos fel­ügyelőjének, aki Kolozsváron lakott. Ott ta­lálkozott Litteckivel és felébredt a kis társaság iránti érdeklődése. Üzente, csináljuk meg a I kiállítást és ő eljön megnézni. A polgármester is szorgalmazta ezt a kiállítást, minden áron halhatatlan akart lenni. Az iskola egyik ter­mében akasztottuk a falra képeinket. A meg­nyitóbeszédet Isac Emil tartotta. Sok szép terv hangzott el benne, majdan épülő közös és I magán műtermekről, még teniszpálya is sze­repelt a tervek között - és állami segély. Az egészből persze nem lett semmi. Pénz nélkül a kolóniát úgy, ahogy azt tervezték, nem le­hetett megvalósítani. Ősszel mindenki haza­ment és soha többé nem verődött össze ha­sonló művészcsoport Felsőbányán, mint 1922 nyarán. * I A következő év nyarán férjhez mentem Lit- teckihez. Első közös nyarunkat Kalotasze­gen töltöttük. Littecki egyik festő barátja, aki csak hallott erről a darabka földről, de soha­sem járt ott, beszélt róla elragadtatással. El­hozta Malonyay Dezső könyvét amit Kalota- szegről írt és Littecki már határozott. Nyárra odamegyünk! Bánffy-Hunyadról szekér vitt Kőrösfőre kitűzött célunk felé. Kőrösfő eddig nem volt egyéb számomra, mint egy hely­ségnév, de most kezdett érzékelhetővé vál­ni. Először Gál Samu jegyző lakása előtt áll­tunk meg és kértük, szerezzen számunkra lakást. Felült hozzánk a szekérre és eiszeke- reztünk Muszka Kati néni fehérre meszelt házáig. Tőle bérelt szobánk meszelt, az ablakai ki­csik. A szoba azért tűnt tágasnak, mert nem­Szőttes és faragásos igen volt benne bútor. Egyik sarkát a nagy bú­bos kemence uralta, ragyogó zöld csempéivel, az összeillesztéseknél lángoló cinóbervörös vonalakkal és fehérre meszelt alsó résszel. Szekrény nem volt a szobában, mert a kalota­szegi asszonyok a család ruháit ládákban tar­tották. A házon jólét látszott, de ennek nagy ára volt. Állandó országjárás, varrottasokat, fa­ragott asztalokat, székeket árulva. A föld keve­set termett. A geológusok szerint a talaj vala­mikor tengerfenék lehetett, most tele kövekkel - köztük tisztán felismerhető óriási csigák, amelyektől sohasem sikerült a talajt megtisz­títani. Primitív körülmények között éltünk Kalota­szegen. Littecki nem sokat törődött ezzel, nagy lendülettel dolgozott, boldogan. Szerette ezt a tájat, a napsütést, az itt élő embereket. Szerette ezt az egész életformát. Jobban érezte magát itt, mint a városi emberek között. Esténként ki­ültünk a ház elé a kis padra, ilyenkor egész gyülekezet verődött össze körülöttünk. Min­denkinek volt kérdezni, megbeszélni valója. Politika, gőzgép, a csillagok járása, villamosság stb. Littecki sok mindenhez értett és örömmel beszélgetett ezekkel a tudást óhajtó emberek­kel. Hagyatékában sok érdekes feljegyzést ta­láltam és ámultam azon, mi minden foglalkoz­tatta. Sok nyarat töltöttünk ezután Kőrösfőn. Az évek múlásával új generáció nőtt fel előttem. Ezek is szerették a szépet, de olyan más lett minden. A ruhák elvárosiasodtak, a régi szép jellegzetes ruhákat inkább csak ünnepnapo­kon, mint valami szerephez való kosztümöt viselték. Mintha a fiatalok egy kicsit szégyell- ték volna már ezeket a ruhákat. Drága volt ez a régi viselet és nehéz volt benne a mozgás, a munka. Az új generáció már könnyű kartono­kat vásárolt ezer ráncú szoknyáihoz. Az írá­sost pedig amelyben ugyanaz a komolyság nyilvánult meg, mint a régi ruhákban, felvál­totta a vásári ízlésre átformált valami, ami Littecki Kraus Ilona, temesvári magyar-zsidó grafikus ___________________ emlékei g yorsan készült, kevés anyagból és tömeg­cikk lett. Gyarmathy Zsigáné, egy Bánffy-Hunyadi úriasszony hozta be ezt a felhígított kézimun­kát. Még állami segítséget is kapott hozzá (a század elején). Ez azonban csak Gyarmathy Zsigánénak hozott vagyont, mert ezt a silány kézimunkát hatalmas mennyiségben szállította külföldre, főleg Amerikába. Az asszonyok el­képzelhetetlenül olcsón varrtak, és a férfiak ugyanilyen semmi összegért csinálták a „faragásost", aminek nagyon kevés köze volt a fafaragáshoz. A házakból lassanként eltűntek a régi gölön­csérek által készített kancsók, tálak, tányérok, virágokkal díszített, kézi festésű igazi népmű­vészeti remekművek. Lelketlen kufárok kicsal­ták ezeket az emberektől és értéktelen, ízléste­len gipszből készült holmit adtak cserébe. Ra­vaszul csinálták. A falvakban divatba hozták ezeket az ízléstelen gipszfigurákat. Még a fes­tett bútorok őrizték meg legtovább a régi nép­művészet hagyományait. A kalotaszegi ember buzgón árulta a maga készítette úgynevezett „faragásos" asztalkákat, székeket - az igazi írá­sos silány utánzatát, de saját otthonában nem adott neki helyet. Itt festett bútorok voltak és olyan varrottasok, amiknek egy-egy darabját hónapokig varrták. A régi kalotaszegi ember, ha bútorra volt szüksége, elment Nyárszóra, ahol úgyszólván minden házban volt asztalos. Ez elkészítette és meg is festette a bútort ezer virággal, madárral és évszámmal. Voltak ezek között olyan asztalosok is, akiknek neve sok generáción túl is fennmaradt. A kalotaszegieknek még a temetésük is más. Nem a megszokott, feketébe fulladó gyász. Fia­tal lány fekszik halva az egyik házban. A torná­con zsinórra aggatva sok, színes ruhája, amivel együtt temetik el. Ha a halottat eltemették, ne­migen ápolják többé a sírokat. A sírokon friss virág alig akad. Ha fiatal lány hal meg, fejfájára olyan színes szalagokat kötnek, mint amilye­nekkel a pártákat díszítik. (Folytatjuk) Lejegyezte: Gyöngyösi Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents