Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-14 / 266. szám

1996, November 14«« Csütörtök zz=z=z=z Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 o 1 kormányra Tár a munkáltató Budapest (MTI) - A villamosener- ga-ipar munkaadói várják a kor- nány álláspontját az energia- áemelésről. Csak ennek tükrében kvánnak a bérkövetelésekről tár­gyalni az ágazati szakszervezettel -nyilatkozta Lengyel Gyula, a miinkál tatókat tömörítő Villamos- eiergia-ipari Társaságok Szövetsé­gnek elnöke, hozzátéve, a szövet­ség tagjai nem utasítják el a tár­gyalásokat. Elkerülhetetlen aí energiaár-emelés Bidapest (MTI) - A kormányzat tiatában van azzal, hogy az ener- giíárak rendezése szükséges és el- íefülhetetlen, azonban számolnia Ijell az áremelés komoly szociális lpvetkezményeivel is - hangoztat- h Fazakas Szabolcs ipari, kereske- calmi és idegenforgalmi miniszter áVillamosenergia-térmelők és -posztók Nemzetközi Szövetségé- n<k (UNIPEDE) szerdán kezdődött hfj-omnapos budapesti konferen­ciáim. Kiemelte: a szaktárca tudja félidatát és viseli a felelősséget az oi-s-fíg energiaellátásának biztosí­tásiért, noha január 1-jétől már nenlesz befolyása az árakra. Eirópai üzemi tames a multiknál Bud.pest (MTI) - Jelentős nézet- eltérsek alakulhatnak ki a Ma- gyardszágon, illetve Nyugat-Euró- pábai működő multinacionális cé­gek 2akszervezeti tisztségviselői közöt. Ennek oka, hogy Nyugat- Euripában több üzemet be kell zárn mert a termelést Magyaror­szága vagy más közép-kelet-euró- pai «-szagba helyezte át az anya- válldat. így szükséges, hogy a mul- tinaionális cégek európai szintű üzeni tanácsainak munkájában a kelc-európai szakszervezeti tiszt- ség'iselők is részt vegyenek. Ezt állajították meg a multinacionális üzenek szakszervezeti tisztségvi­selőnek szerdai klübülésén. itt* :v' f y-‘i ^ '■ A lormatíva nőhet, azösztöndíj nem Bucapest (MTI) - Az országgyűlés oktítási bizottsága szerdai ülésén tárogatta Pokorni Zoltánnak (Fi- desj) a jövő évi költségvetési tör­vényjavaslat módosításához benyúj­tott azon indítványát, amely 725 miliő forint többlettámogatást ki­vár adni a felsőoktatási hallgatói nnrmatíva megemelésére. Lesza­vazták viszont a doktoranduszok isztöndíjának növelésére tett javas- í atát. De egy MSZP-s javaslat alap­on támogatták a doktoranduszok lénzbeli juttatásainak 283,3 millió Drinttal történő emelését. Csurka István és a kergemarhakór „Politikánk nyomán a nemzet megmaradása kétségtelenné válik" Miskolc (ÉM - BAL) - A Citrom­fa Politikai Műhely tegnap dél­után Csurka Istvánt várta az egyetem egyik előadójába. Az úgynevezett Kék teremben és az előtte lévő folyosón is töme­gek gyülekeztek, összességében félezren jöttek össze. Az egykor még MDF-alapítóként közéleti személyiséggé vált politi­kus valamikori pártja történetével kezdte előadását, felemlegetve az ominózus parlamenti szavazást az ukrán-magyar alapszerződésről. Csurka István a diplomácia törté­netében példátlannak nevezte az államközi okmány kardinális gon­dolatát, miszerint: Magyarország­nak soha nem volt és nem is lesz területi követelése Ukrajnával szemben. Csurka szerint „aki ilyet vállal, az (a kormány) lehetetlenné teszi a nemzet minden jövőbeli kö­vetelését”. A fenti momentum veze­tett oda - hangzott el -, hogy Csur­Csurka István Fotó: Vajda János ka vezetésével 12-en megalapítot­ták a MIÉP-et. A pártnak ma 6000 tagja van, az elnök szerint ez a létszám elég is lesz ahhoz, hogy a következő vá­lasztások nyomán „a céljaik eléré­sét szolgáló szerepet játsszanak majd, bekerülve az országgyűlésbe is”. Bár - vélte Csurka István - a jelenlegi választási szisztéma a ha­talmon lévők érdekeit szolgálja. Az ő megvalósítandó politikájuk hatá­sára viszont „a nemzet megmara­dása kétségtelenné válik” - tette hozzá. Nem igaz a „főbankárok” állítá­sa - folytatta a politikus -, hogy az országba befelé jön a tőke; ellenke­zőleg, kifelé megy Nyugatra. Abba a Nyugat-Európába, amely nem­igen törődik velünk, Csurka szavai szerint ugyanis „el van foglalva a maga kergemarhakóijaival...” Tekintettel a helyszínre, a párt­vezér az oktatásra is tett megjegy­zéseket. Meglátása szerint az egye­temekre való bekerülés legalábbis kiegyensúlyozatlan, sőt, bátran meri kontraszelekciónak nevezni. „A leghülyébbek kerülhetnek a leg­magasabbra” - így láttatta a hely­zetet tegnapi előadásában a MIÉP elnöke. A szerződéshiány gyakorlatilag bezárás A polgármester szerint vidékellenes, így politikai döntés a MEP-é Edelény (ÉM) - Szilágyi Adolf, Edelény polgármestere tegnap eljuttatta szerkesztőségünkbe azt a levelet, melyben Ráczné Bodnár Lenke, a Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár igazga­tója tegnapi lapszámunkban megjelent nyilatkozatára rea­gál. A téma természetesen az edelényi kórház bezárása. Szilágyi Adolf levele elején hangsú­lyozza, tisztában van azzal, hogy nem az ebben a döntésben résztve­vők hozták meg a politikai döntést, és az is igaz, hogy a MEP nem dön­tött kórházbezárásról, csak „egy­szerűen nem köt finanszírozási szerződést az edelényi kórház mű­ködésére, gyakorlatilag bezáija”. A politika á döntéshozatal mögött van - írja a polgármester -, a tör­vényben és az előkészítésben, mert kikényszerítenek egy mindenki számára rosszabb egészségügyi helyzetet előidéző végrehajtást. Edelény vezetője felrója, hogy a megyei közgyűlés határozatát nem vették figyelembe, illetőleg nem vizsgáltak meg más alternatív le­hetőséget is az ágyszámcsökkenté- sekre, amelyekre vonatkozóan ja­vaslatot is tettek. Úgy véli, hogy „némi önzetlenséggel valamennyi kórház és város számára elviselhe­tőbb megoldás is lehetett volna, ha nem egy kórháznak és egy város­nak kell elviselni az ágyszámcsök- kentés csaknem teljes terhét és kö­vetkezményeit”. Ugyanakkor biz­tosra veszi, hogy a jelenlegi struk­túrában a Szent Ferenc Kórház nem lesz képes ellátni a betegeket, „akiknek az érdeke eddig a legke­vésbé érvényesült”. Az edelényi kórház mellett szól Szilágyi Adolf azon érve, mely sze­rint nincs értelme annak, hogy egy jól működő kórházat, amelynek nincs adóssága és a gyógyítás szín­vonala elismerésre méltó, az ágyki­használása kiváló, nagy költséggel bezárnak, másutt pedig ágyszámot, szintén nagy költséggel bővítenék. Mindezt vidékellenesnek érzi - és ez is politika, az amúgy is hátrá­nyos régió lehetetlen helyzetbe ho­zása, fejlesztés helyett visszafej­lesztése súlyos következményekkel fog járni. Politikailag is - vallja a polgármester, aki szerint azt sem vették figyelembe, hogy a szociális helyzet általános romlásával - kü­lönösen Borsod megyében - erősen növekszik a tbc-s és tüdőbetegek száma. Végül úgy fogalmaz, bízik is benne és kéri is a fellebbezést elbí­rálókat a körülmények teljes mér­legelésére. Aranyérmes magyar szellemi termékek Budapest (MTI) - A nemzetközi zsűri öt magyar szellemi terméket díjazott aranyéremmel a technikai újítások brüsszeli világkiállításán. A szerdán Budapesten megtartott sajtótájékoztatón Libik André, az ÖKO Centrum igazgatója, a nem­zetközi zsűri tagja elmondta, hogy a kreativitás alkotás és ökológia mottóval kiállító magyar pavilon sok érdeklődőt vonzott az Euréka elnevezésű kiállításon. A 40 országból benevezett több mint ezer találmányból aranyérem­mel jutalmazott magyar újítások közül három a zsűri külön dicsére­tét is kiérdemelte. Fenyő Márta fi­zikus a polarizált fényterápiáért, mint kutatási témáért és az ezt al­kalmazó gyógycentrum létrehozá­sáért részesült a zsűri elismerésé­ben. Kőhalmi Ferenc, Jancsó Gab­riella és Libik André, mint az első digitális, több nyelvű és részeiben interaktív televízió megteremtői kaptak aranyérmet. A televízió stú­diói és az európai központ a tervek szerint Budapesten lesz. A harma­dik különdíjas, magyar találmány fejlesztője a MÁV Rt. volt. A társa­ság munkatársai az Európai Unió vasútjainak egységes terve alapján és az EU támogatásával számító­gép irányítású ellenőrző és előrejel­ző készüléket alkottak, amely a sí­nen közlekedő járműre szerelve méri és meghatározza a vonat kí­vánatos sebességét, továbbá jelzi a pályák kopását és meghibásodását. _ A Parlamentből: Vitanap a társadalombiztosításról Budapest (MTI) - Tegnap a társadalombiztosításról tar­tott vitanapot a parlament. Egy képviselő megállapította, miközben a koalíciós és az el­lenzéki oldal hasonlóan írta le a helyzetet, eltérő következte­tések fogalmazódtak meg. Kökény Mihály népjóléti államtit­kár bevezetőjében hitet tett a tb- önkormányzatok önálló működése mellett. A nyugdíjreform fő köve­telményeként a gazdasági-demog­ráfiai helyzethez alkalmazkodó tartós önfinanszírozó képességet, egy áttekinthető, kiszámítható rendszer létrehozását jelölte meg. A reformot megalapozó törvény- csomag várhatóan 1997 első ne­gyedében kerül az Országgyűlés elé. A most megszületett törvé­nyek nyomán esélyt lát arra, hogy 1997-re létrejöjjön a tb-alapok pénzügyi egyensúlya. Gazdaság és átmenet Torgyán József (FKGP) rámuta­tott, a tb 1996-ban ezer milliárd forintot, csaknem a központi költ­ségvetés felét költi el, mégis az összeomlás szélén áll. Az elké­pesztő helyzet oka szerinte a tb- alapok pazarló gazdálkodása, a törvénysértő eljárások sora és a korrupció. Pártja javaslataként leszögezte: a megoldás csak a gaz­daság rendbetétele, az infláció le­szorítása lehet. Szolnoki Andrea (SZDSZ) utalt arra, hogy a jelenlegi finanszíro­zási rendszer átmeneti, hiszen a bázisalapú finanszírozásról már elmozdult, de a teljesítményfinan­szírozási elv még nem érvényesül megfelelően. Az egészségügyi ön- kormányzat átalakításának egyik lehetséges módja az lenne, ha az önkormányzatba a tagokat a szfé­ra szereplői delegálhatnák. A má­sik lehetőség a regionális struktú­ra kiépítése. Közben működni kell Medgyessy Péter pénzügyminisz­ter kijelentette, a tb reformja csak úgy mehet végbe, hogy az ellátás nem kerül veszélybe. Az Ország- gyűlés ennek érdekében az idén 3 milliárd forinttal támogatta a költségkímélő új ellátási formák meghonosítását. Jövőre 7 milliárd forint többletforrás jut a struktú­raváltás előmozdítására. Az egészségügyi dolgozók bére 18 százalékkal nő 1997-ben, és meg­felelő összeg áll rendelkezésre a dologi kiadások emelésére is. Kerekasztal és kísérlet Surján László (KDNP) szerint nemzeti kerékasztal-tárgyalások­ra van szükség a társadalombiz­tosításról, hogy a kormányváltá­sok volt az üres szék. Az emelvé­nyen Pusztai Erzsébet. Fotó: N.G. sok ne eredményezzenek egyben szemléletváltozást is - mondta. Selmeczi Gabriella (Fidesz- MPP) másokhoz hasonlóan annak a véleményének adott hangot, hogy a tb-ellátások színvonalán nem javítanak a struktúraátala­kítási kísérletek. A biztosítási rendszer továbbfejlesztése, a két­szintű rendszer létrehozása je­lenthet megoldást. Minimum és emelés Lezsák Sándor (MDF) szerint nemzeti minimumra van szükség, olyan politikai-szakmai kiegye­zésre a tb területén, amely alkal­massá teszi az országot arra, hogy gondoskodjon jövőjéről. A vitanap megtartása azt jelzi, hogy a kor­mánypártok és az ellenzék egy­aránt felismerte: a tb helyzetének rendezése égető probléma. Pusztai Erzsébet (MDNP) sze­rint a kormány ígéretei ellenére - a látszólagos csökkentés mellett - a járulékok emeléséről határozott. Pedig a járulékok emelése mér­sékli a járulékfizetési kedvet. Le­hetséges kiút lenne a munkaadók tb-járulékának 30 százalékra csökkentése. Válaszok Kökény Mihály népjóléti államtit­kár Selmeczi Gabriellának vála­szolva leszögezte, hogy a Fi- desz-MPP nyugdíjkoncepciója sok tekintetben egyezik a nyugdíjön­kormányzat elképzeléseivel. Ezek a tervek azonban lényegesen költségesebbek a kormány válto­zatánál. Pusztai Erzsébet felvetésére Kökény Mihály leszögezte: nin­csen olyan nemzetközi pénzinté­zet, amely finanszírozná az egész­ségügy átalakítását. Vitazárója végén az államtitkár kijelentette: a polémiából kiderült, hogy a tár­sadalombiztosítás önkormányzati irányítását fenn kell tartani. Ezer önkormányzat kap támogatást Budapest (MTI) - Pályázata alapján csak­nem ezer önkormányzat részesülhet költségvetési támogatásban közoktatási feladatai ellátásához - közölte a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium sajtó­irodája szerdán. A? önkormányzatok számára, az MKM által első ízben kiírt pályázatokat egy pedagógiai, közigazgatási, és tanügyirányítási szakértők­ből álló csoport, illetve a belügyi, a pénzügyi, a munkaügyi, és a művelődési tárca képvise­lőiből alakult munkabizottság bírálta el. Kö­zös intézményfenntartási forma kialakításá­hoz 417 önkormányzat 132 pályázata kapott támogatást együttesen csaknem 650 millió fo­rint értékben. Tekintettel a július végi peda­góguselbocsátásokra, a kötelező óraszámok ezt követő bevezetésére, valamint az idei tan­év elején történt újabb leépítésekre, a lét­számcsökkentéssel kapcsolatos pályázatok határidejét többször módosították, és a beér­kezett igényeket három szakaszban értékel­ték. A döntés alapján odaítélt mintegy nyolc- százmillió forint segítségével összességében 553 oktatási intézmény csaknem 3000 peda­gógusának végkielégítése, illetve korenged­ményes nyugdíjazása válik lehetővé. Iskolabusz vásárlásához mintegy három­száz intézmény kért támogatást. A feltételek szerint erre a társult, illetve a fogyatékos gyermekek szállítását megoldani kívánó ön- kormányzatoknak volt lehetősége, de kedvező elbírálásban részesültek azok a települések is, ahol az öt kilométernél távolabb fekvő kül­területekről utaztatják a gyerekeket az isko­lába. A pályázat útján elnyert másfél milliárd forintból 148 autóbuszt vásárolhatnak az ön- kormányzatok. A mintegy három és fél milliárd forintnyi támogatást az MKM javaslata alapján a na­pokban kapják meg a nyertes önkormányza­tok a Belügyminisztériumtól. Összeférhetetlenség: koalíciós közeledés Budapest (MTI) - Közeledett a koalíciós pártok álláspontja a képviselői összefér­hetetlenség ügyében az MSZP és az SZDSZ szakértőinek csaknem kétórás szerdai megbeszélésén. Az egyeztetés után Hack Péter, a szabadde­mokraták tárgyalócsoportjának vezetője hangsúlyozta: rendkívül elégedett a tanácsko­zás eredményével. Az MSZP-t képviselő Biha­ri Mihály elmondta: az eszmecserén - ame­lyen a két kormánypárt javaslatai mellett el­lenzéki indítványokat is megvitattak - a résztvevők egyetértettek abban, hogy a gaz­dasági vezetői pozíció bármilyen arányú álla­mi tulajdon esetében legyen összeférhetetlen az országgyűlési képviselői poszttal. Egyetér­tettek abban is, hogy ugyanez az összeférhe­tetlenségi előírás vonatkozzon a hitelintéze­tek, biztosítótársaságok vezető beosztású munkatársaira és az ÄPV Rt. alkalmazottai­ra. Nem tér el a kormánypártok álláspontja a privatizált vállalatok vezetőire vonatkozó sza­bályok kapcsán sem. Eszerint ezeknek a cé­geknek a gazdasági vezetőire a magánosítást követő két évig teijedjen ki az összeférhetet­lenség. Egyetértés született arról, hogy az ál­landó parlamenti bizottságok elnökeire ugyanaz a szabályozás vonatkozzon, mint az Országgyűlés elnökére és alelnökeire, vagyis tudományos, oktatói és művészeti elfoglaltsá­gon kívül ne folytathassanak kereső tevé­kenységet. Az MSZP elfogadta az SZDSZ-nek a vagyonnyilatkozatra és az úgynevezett ér­dekeltségi nyilatkozatra vonatkozó javaslata-, it és nincsen vita arról sem, hogy az összefér­hetetlenségi törvény a kihirdetését követő harmincadik napon belül lépjen hatályba. Gyakorlatilag csupán két olyan pont ma­radt, amely további koalíciós egyeztetést igé­nyel. Az egyik ilyen nyitott kérdésnek az álla­mi tulajdonban lévő gazdasági társaságok ve­zetőire vonatkozó szabályozást nevezte. A szabaddemokraták szerint valamennyi 1994/ óta szerzett pozícióra ki kell terjednie ki az. összeférhetetlenségnek, a szocialisták a meg­bízatás lejártáig, vagy legkésőbb az 1998-as választásokig haladékot adnának. Az MSZP-n belül kilenc politikust érint ez a probléma. További egyeztetésre van szükség arról is. hogy a bármilyen részarányú önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vezető pozícióira is kiterjedjen-e az összeférhetet­lenség. Az SZDSZ ezt a megoldást támogatná, az MSZP azonban szűkítené e kört. _ Lapzárta • LOVASKOCSIT „GÁZOLT” a tegnap esti szürkületben egy Citroen Nagybarca és Vad- na között. A lóerők találkozásában alulma­radt jármű utasát - aki az ütközés következ­tében kiesett a fogatból - nyolc napon túl gyó­gyuló sérülésekkel szállították kórházba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents