Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-07 / 260. szám

8 ÉSZAK'Magyarország ^Televízió Parlamenti képernyő Brackó István Bizonyosan nem az operatőrök álma parla­menti ülést közvetíteni. Technikai szempont­ból ez nagy szakmai kihívást nem jelentő fel­adat. Mozdulatlan, beszélő embereket lencse­végre kapni, órákon át öltönyös-nyakkendő- sen állva merengeni a kamera mögött: fárasz­tó és unalmas lehet. Egy-egy jó snitt - a ren­dező jóvoltából - persze földobhatja az objek­tives embert... Ha például az államtitkár ásít, amikor minisztere expozét tart. Ha például valamelyik hölgy igazít a sminkjén. Ha példá­ul országos horderejű ügyek tárgyalása köze­pette a honatya újságot olvas. A képernyő árulkodik. Akkor is beszédes, ha másról fo­lyik a szó. A néző meggusztálhatja a nők kosztümjeit, színes sáljait, diszkrét smukkja- it. Regisztrálhatja, hogy a miniszterelnök többnyire vöröses árnyalatú nyakkendőt hord, s a terem legtermetesebb képviselője (Hódmezővásárhely polgármesteréről van szó, akinek korpulens volta miatt át kellett alakí­tani az ülést) csak fekete csokomyakkendő- ben hajlandó megjelenni. A néhány éve még roppant kultivált, téglaszínű zakó kiment a divatból, s a fideszesek sem külsőségekkel (póló, pulóver) fejezik ki - egyre múló - fiatal­ságukat. A kameraman teszi a dolgát, s - mint az úttörő - ahol tud, segít. Kiírja a felszólaló ne­vét, funkcióját, pártállását. Nemrégiben pél­dául egy összefoglalóban a néző számára nem hallható közbekiáltást montírozott a képer­nyőre. Horn Gyula a Tocsik-ügy, illetve Such- man Tamás menesztése hivatalos bejelenté­sének kapcsán, beszéd közben a válla fölött valakinek odavetett valamit... Történt, hogy egy gyaníthatóan ifjú és ellenzéki politikus a kormányfő számára is érthetően azt kiáltotta: Lejárt az időtök, Gyula bácsi... Horn riposzto­zott: a tiétek... Ez a finoman cizellált parla­mentáris stílus csaknem egyenértékű a fut- ballpályákon tapasztalható „anyázással”. A hosszú és gyakran unalmas országgyű­lési közvetítésektől, mint első bumerángjától az ausztrál bennszülött, nem tud megszaba­dulni a televízió. A törvénytevők, pártállástól függetlenül, igénylik a tévés nyilvánosságot. A képernyős szereplés - többnyire a produk­ció színvonalától függetlenül - ismertséget, rangot, egy következő választáson esélyt adó előnyt ad. Egy közszolgálati média - majd és esetleg - fölvállalhatja a most már háromna­pos közvetítést. De egy kereskedelmi adó (s a kettes csatorna ez lesz) aligha él meg abból, ha műsoridejének harmadát, felét egy csöppet sem televíziós műsor köti le, reklám nélkül. Gyanítom, hogy előbb-utóbb búcsút kell ven­nünk a T. Ház munkájának maratoni hosszúságú képernyős élvezetétől. A forintra mért és baksist hozó adásidőbe legfeljebb egy- egy összefoglaló fér majd, s talán néhány, vér­re menő duellum a napirenden kívüli szópár­bajokból. Bordal — hét részben Tokaj, Budapest (ÉM>- Szüret idején, ok­tóber végén volt a sajtóbemutatója, az el­múlt vasárnap pedig megkezdték a 25 perces részekből álló sorozat vetítését a televízióban, amely a borról és Tokaj- Hegyaljáról is szól. A helyi anyagot nagy mértékben Pap Miklós­nak, a Tokaji Múzeum volt vezetőjének kö­szönhetjük, aki 1985-ben az Akadémiai Ki­adónál jelentette meg könyvét: „A tokaji”-t, a tokaji borról, élete kutatásainak tárgyáról. A tokaji bor történetének és dicséretének feldol­gozása után annak gyógyító erejét kutatja, - erről gyűlnek újra a kéziratai. Nem csoda, ha a filmesek ezen a vezérfonalon indultak el, maguk is fellelkesedve „Bordal”-t zengeni - ez ugyanis a sorozat címe. A „Bordal - szőlőről, borról emberekről...” öt év munkáját foglalja magában. A hétrészes sorozat lírai vallomás a szőlőtermelés és a borkészítés magyarországi kultúrájáról. Zöldi István rendező-operatőr az ismerősnek vélt hazai tájak ismeretlen szépségeit, eleven ha­gyományait és csodálatos embereit idézi meg. Sajnos, nem ritka az a felfogás, amely a borivást egészében ítéli el és a valóban ko­moly veszélyt jelentő alkoholizmussal azono­sítja. A film meggyőző példákkal támasztja alá, hogy a szőlőművelés és bortermelés évez­redek óta létező és gazdagodó kultúrát jelent. A bor az emberiség legnemesebb ünnepi itala, amelynek különleges zamatéba a természet, a táj, a hagyomány, a hozzáértés és a szemé­lyiség eredői összegződnek. A legnagyobb öröm a munkaszerető, alkotó kedvű, szakmá­jukba szerelmes emberekkel való találkozás, akik ezredévek óta azonos, féltőn szerető mozdulatokkal óvják a szőlőtőkét. Aki nézi és hallgatja őket, maga is másként tekint majd a borra, amelyet a záró rész joggal mond „palackba zár napsugárnak”. Különösen igaz ez Tokaj-Hegyaljára. A sorozat következő részét - alcíme: Átvál­tozások - vasárnap este 6 órától láthatjuk a TV 1-en. Kultúra 1996. November 7>, Csütörtök Norvég darab, prágai előadás Miskolc (ÉM) - A prágai Divad- lo Pod Palmovkou társulata mutatja be Henrik Ibsen Peer Gynt című darabját november 10-én, vasárnap este 7 órától a Miskolci Nemzeti Színház Ka­maraszínházában. Az előadást - melynek rendezője Petr Kra- cik, aki egyben a színház művé­szeti igazgatója - szinkrontol­mács közreműködésével tekint­hetik meg az érdeklődők. Ibsen a falusi élet, a mese, a gazda­ság és a politika szatirikus rajzán keresztül kelti életre Peert, hozzá­téve az „én” filozófiai-lélektani problémájának sokoldalúságát. A prágai Divadlo Pod Palmov­kou 1948 óta úgynevezett népszín­házi keretek között működik. Nagy hangsúlyt fektetnek a színház és a közönség kapcsolatára. Repertoár­jukban klasszikus és modern mű­vek egyaránt szerepelnek. Állandó résztvevői az Európai Színházak Peer Gynt: Jiri Langmajer Fesztiváljának. A miskolci bemuta­tón Peer Gynt szerepében Jiri Langmajert, Aase szerepében Sláv­ka Hozovát, Solvejg szerepében pe­dig Miroslava Plestilovát láthatják az érdeklődők. Az egri utcarészletek „arcai” Kishonthy Jenő képei a miskolci MissionArt Galériában Miskolc (ÉM - DK) - Régebben több kortárs kiállítást rendez­tek a MissionArt Galéria művé­szettörténészei. Ám az utóbbi években annyira „belemerül­tek” a Nagybánya-kutatásba, hogy erre nem jutott idejük. Tegnap azonban újrakezdődött a hagyomány: Kisbonthy Jenő alkotásaiból nyílt kiállítás. • Kishonthy Jenő az egri főiskolán tanított, egy éve ment nyugdíjba - kezdi Kishonthy Zsolt művészettör­ténész. - Úgy gondolja, a független­séggel új alkotói periódusa kezdőd­het. Én is úgy látom, sok új dolog jelenik meg a képein. Az itteni kiál­lításon a tájképeit és a portréit mu­tatjuk be. Bár érdekes módon a táj­képek is inkább portrészerűek. A kis utcarészletek és házak különbö­ző, apró arcai egy-egy városnak - főleg Egernek. Valahogy úgy, mint egy valós emberi portré, ezek is az emberi belsőre utalnak vissza. □ Azon kevés festők egyike, akik „nagyüzemben” vállalnak portréfes­tést... • A portréfestés az egész életében fontos szerepet játszik. Folyamato­san festett portrékat, és persze nem csak megrendelésre. □ Ma talán nem annyira divat, hogy képet rendelnének magukról az emberek. • Igaz, nem a portréfestés korát él­jük. Ez valahogy eltűnt az életünk­ből, és még csak azt sem lehet mon­dani, hogy átvette valami más a Kishonthy Jenő alkotása szerepét. Mert a fotó nem helyette­síti. Ä fiókban lévő fényképkötege- ket talán tízévente egyszer veszi elő valaki, és az egyébként is egé­szen más dolog. A festmény úgy reprezentálja az embert, hogy ott a lélek is tükröződik. Persze attól függ, ki festi, mennyire kerül közel a modelljéhez. □ Kishonthy Jenő közel kerül? • Hogyne. Neki nagyon sok talál­kozás szükséges az „alannyal”, so­kat beszélgetnek, rengeteg vázlatot készít... Egyre több megrendelője van, mintha kezdene visszatérni az igény a portréképek iránt, bár ez a mai világban kicsit anakroniszti­kusnak tűnik. Szerintem egyálta­lán nem az, régen teljesen hétköz­napi és normális dolog volt, egé­szen a század közepéig. De az élet és a művészet napjainkban nagyon eltávolodott egymástól. Ez sajnála­tos. Sok mindennel lehet magya­rázni: a tömegkultúrával, a vizuá­lis oktatás gyengeségével, de legin­kább azzal, hogy nem vagyunk haj­landók időt fordítani a képzőművé­szetre. És ráadásul, mivel nagyon nehéz megérteni a mai modern művészetet, ez méginkább vissza­fogja az embereket. Ha valaki a mo­dem művekhez közeledni akar, sőt meg akarja szeretni, akkor nagy energiát kell befektetnie. Ahogy kép­telenség egy hatszáz oldalas regényt egy perc alatt elolvasni, ugyanígy képtelenség egy képet egy perc alatt átélni és megérteni. Ki kell bontani, ami benne rejtőzik, és ehhez időre van szükség. Ennek nem kedvez a mai rohanó világ. □ A név „gyanúsan” azonos. Hadd kérdezzem a rokonságról. • A nagybátyámról van szó, aki­nek valamelyest köze lehetett ah­hoz, hogy ezt a szakmát választot­tam. Eredetileg fizika szakra jár­tam a gimnáziumba. Valamikor második táján egész véletlenül el­kezdtem rajzolni, meglátta, azt mondta, nagyon jó, elküldött Pető János szakkörébe... Rajztanár let­tem, majd művészettörténész. Ez­zel a kiállítással már régóta adós vagyok Jenő bátyámnak. Mulatság kezdőknek és haladóknak Miskolc (ÉM - Hl) - Táncházba várja az érdeklődőket a Boró­kás zenekar november 8-án, pénteken este 7 órára a Diós­győri várról elnevezett Vár bü­fé különtermébe. A dél-dunán­túli, szatmári, széki, mezőségi, vajdaszentiványi, keménytelki, kalotaszegi, zempléni táncok tanítása mellett a népi fonás fo­gásaival is megismerkedhetnek az ide látogatók.- A Borókás zenekar régebben a Vasas Művelődési Házban volt há­zigazdája a táncházaknak, de ak­kor főleg budapesti zenekarok mu­zsikáltak. Most azt határoztuk el, hogy kocsmákba vinnénk el a ren­dezvényt. Erre a célra alkalmasnak látszik a Vár büfé. Itt működött az egykori Bányász dalárda, különter­mében régen színházi előadásokat is tartottak. Olyan hely volt, ahová szívesen jártak az emberek. Azt szeretnénk, ha az itt rendezendő táncházakkal lehetőséget adnánk a hasonló érdeklődésű embereknek a találkozásra, az információcserére, az együtt mulatozásra. Olyan „menetrendet” dolgoztunk ki, hogy azok is jól érezzék magukat, akik csak most ismerkednek a lépések­kel, de azok se unatkozzanak, akik már tudnak táncolni. De várunk olyan óvónőket, pedagógusokat is, akik fontosnak tartják a hagyo­mányőrzést. A tánc mellett daltaní­tást, valamint kismesterség-bemu­tatókat is tervezünk, az első alka­lommal a népi fonás mesterségével ismerkedhetnek meg a látogatók. Péntekenként este 7-től 8-ig tart a mesterségbemutató, majd 10 óráig Barsi Csaba tanít. Útána kezdődik a kötetlen mulatság - hallottuk Csiszár Istvántól, a Borókás zene­kar vezetőjétől. Ármány és szerelem - új szereposztásban Miskolc (ÉM) - Friedrich von Schiller Ármány és szerelem című tragédiája a Miskolci Nemzeti Színház egyik legsikeresebb bemu­tatója volt az elmúlt évadban. En­nek köszönhetően felújították a da­rabot. De akik tavaly már látták volna, azoknak is érdemes ismét megnézniük az előadást, hiszen a szereposztásban - elszerződés, egyeztetési nehézségek, anyai örö­mök miatt - több változás is tör­tént. Tavaly Létay Dóra alakította Miller Lujza szerepét, az idén Ko­vács Vanda játssza a polgárlányt, Lady Milford Margitai Ági lesz (az eredeti rendezés szerint kettős sze­reposztásban játszotta Zborovszky Andrea és Takács Kati). Újdonság­nak számít, hogy Quintus Konrád Wurmja után Hevér Gábor mutat­kozhat be ebben a szerepben, Kalb udvarmester pedig (Szerémi Zoltán helyett) Ábrahám István lesz. S akik maradtak: Ferdinánd - Kuna Károly, Kancellár - Matus György, Miller - Szegedi Dezső, Miilemé - Péva Ibolya. Az előadás rendezője Hegyi Árpád Jutocsa. A felújított Ármány és szerelem­előadást november 9-én, 10-én, 19- én és 26-án este 7 órától láthatja a közönség. (Képünkön: Matus György és Kuna Károly.) Régészeti emlékek Tiszaújváros (EM) - Tiszaújváros és környéke régészeti emlékei a neolitikumtól a középkorig címmel nyílik kiállítás a miskolci Herman Ottó Múzeum anyagából és közre­működésével, valamint a Tiszaúj­város a Művészetért és a Kultúrá­ért Alapítvány támogatásával no­vember 11-én, hétfőn délután 5 órá­tól a Városi Ki állítóteremben (Tisza­újváros, Barcsay tér 2-4.). A novem­ber 24-ig látogatható tárlatot Veres László megyei múzeumigazgató mutatja be az érdeklődőknek. Trombitások, ütősök Miskolc (ÉM) - Ünnepi hangver­sennyel kezdődik ma este 7 órától a Bartók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola hangversenytermében a Zeneművészeti Szakközépiskol á- sok Országos Trombitás- és Ütős- versenye. A november 10-ig tartó rendezvényen az ország minden tájáról érkező résztvevők két kor­csoportban és két fordulóban mérik össze tudásukat. Holnap délelőtt 9 órakor kezdődnek az elődöntők, a trombitások az Egressy Béni Zene­iskolában, az ütősök pedig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépisko­lában mutatkoznak be. A döntő szombaton délelőtt 9 órától lesz minden résztvevőnek a Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakközépiskolá­ban. A zsűri Pongrácz Péter oboa­művész, a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola rektorhelyettese el­nökletével vasárnap délelőtt 9-kor ül össze, az eredményhirdetés pe­dig délelőtt 10 órakor kezdődik a Bartók Béla Zeneművészeti Szak- középiskolában, majd gálahangver­seny záija a rendezvényt. Mandorlás esték Miskolc (ÉM) - Millecentenáriu- mi esték címmel előadássorozatot szervez a Mandorla Közművelő­dési Egyesület és á Földes Ferenc Gimnázium. November 8-án, pén­teken Újabb szempontok a ma­gyar honfoglalás történetéhez címmel Püspöki Nagy Péter tart előadást. November 12-én Pap Gábor művészettörténész témája: Hazatalálás, honfoglalásunk asztrálmítoszi keretben. Novem­ber 20-án Kiszely István antropo­lógus válaszol arra a kérdésre, mit adott a magyarság a világ­nak. November 25-én pedig Ba- kay Kornél régész-történész tart előadást Ostörténetkutatás tabuk és dogmák nélkül címmel. A ren­dezvények délután 5 órakor kez­dődnek a miskolci Földes Ferenc Gimnázium előadótermében. Ravel, Saint-Saens Miskolc (ÉM) - Maurice Ravelről és Camille Saint-Saens-ről tart elő­adást Roger Boullin november 8- án, pénteken este 6 órától Miskol­con az Alliance Francaise-ben (Kos­suth u. 11.). Az előadás apropója a hétfői miskolci koncert, ahol Saint- Saens-darabok is megszólalnak a Miskolci Szimfonikus Zenekar, il­letve a Magyar Állami Énekkar előadásában. Monsieur Bouillon dokumentum-felvételek segítségé­vel mutatja be a 19. századi nagy francia zeneszerzőket. Nyílt nap Miskolc (ÉM) - Nyílt nap lesz a Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnáziumban november 11-én, hétfőn és 12-én, kedden délelőtt 8 órától délig. Várják az érdeklődő szülőket és diákokat. Vásárdíjas népmese Budapest (ÉM) - Nemrégiben ol­vashattak lapunkban a Repülő kastély című magyar népmese CD-ROM feldolgozásáról. Á kiad­vány elnyerte a Cómpfair ’96 vá­sárdíját. A Marcato Multimédia szeretne még több ilyen lemezt megjelentetni, hogy ezzel tovább­vigye a magyar kulturális értéke­ket a legmodernebb formában is, illetve „átszoktassa” a gyerekeket az értéktelen, amerikai stílusú számítógépes kegyetlenkedésről az értékes - mert értékeket közlő - ám éppen olyan izgalmas, szép mesékre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents